Pesti Napló, 1891. március (42. évfolyam, 59-88. szám)
1891-03-01 / 59. szám
ivényekkel áll kapcsolatban, az annál kétségtelenebb, mert herczeg Hohenlohe épen február 25-én — beszéde szövegét a ma érkezett németországi lapokban találjuk — mondotta, hogy »azok a rendszabályok, melyek az országra nehezedtek s részben ma is nehezednek«, nemsokára meg fognak szűnni. Hohenlohe ur kiemelte, hogy Bismarck herczeg nem csupán rendőri tekintetekből folyamodott ismeretes rendszabályaihoz s megnyugtatókig hozzátette, hogy mindez immár megváltozott és megjavult. Pár nappal ezelőtt tehát Elzász-Lothringia helytartója nem is sejtette, minő komoly intézkedéseket kellene végrehajtania s csakugyan, ha a két állam viszonyát ez intézkedések híven tükrözik vissza, ez a viszony valóban kevéssé barátságos. Párisban az útlevélkényszer visszaállítása igen mély benyoást tett s úgy látszik mégis csak józan hatást gyakorolt. A mai táviraserint az összes előkelő lapok egyhang állást foglalnak a Deroulédele agitáczió ellen s figyelmeztetik közönséget, hogy az otromba üzelmek mennyire veszélyeztetik a békét. Ez azonban éppen nem úgy értendő, mintha német részről most már csupa bosszúságból erőszakolni akarnák az összeütközést Francziaországgal. A német politika komolyan békés iránya a legutóbbi események következtében sem fog módosulni. Csak azt nem akarják többé Berlinben szem elől téveszteni, hogy nincs franczia kormány, melynek ereje vagy bátorsága lenne a harczias, a kihívó sovinista áramlatnak legalább társadalmi téren való nyilvánulását megfékezni. * kívánta az utolsó háborút? S mégis el lehetett mondani Európának azt, hogy az ország kívánta. — A »P a r is« igy íz: Azt remélik talán, hogy minket, de húsz év óta megőriztük nyugalmunkat, kihoznak sodrunkból ? Csak azok késztetnek erre bennünket, akiek ez politikai érdekükben áll, de mesterkedésük meg fog hiúsulni, valamint meghiúsul minden törekvés, mely arra irányul, hogy lemondjunk arról, ami megillet bennünket. Páris, febr. 28. A »Paris« szerint Bouanger párthíveivel egyetértve ment Brüszszelbe, abban a reményben, hogy az események lehetővé fogják tenni, hogy átlépje a határt; ez magyarázza meg a boulangista lapok izgatásait. Straszburg, febr. 28. A minisztérium elrendelte, hogy márczius 3-án, kedden reggeli 8 órától fogva az útlevélkényszerre vonatkozó rendelet egész terjedelmében alkalmazandó és hogy megszűnnek nevezetesen mindazok a könnyítések, melyek a közvetlen menetjegyekkel való vasúti utazásnál eddig megadattak. Berlin,febr. 28. A .Nordd. Alig. Ztg.« a legújabb francziaországi események alkalmából konstatálja azt az örvendetes egyértelműséget, melylyel a németországi sajtó a külfölddel szemben kifejezést ad a nemzet érzésének, midőn idegen nép magatartása által sértve érzi magát. Ha a részletek és a mellékkörülmények megvitatásában különbség mutatkozik, ez csak az ítélet kívánatos önállóságának a jele; az, hogy a hazafiság nagyobb vagy kisebb volna, kérdés tárgyává sem tehető. Ha az egyik lap hangsúlyozza, hogy a párisi események néhány hivatásszerű tüntetés-rendezőre vezethetők vissza, míg egy másik lap arra utal, mily gyenge ellenállást fejtett ki Francziaország közvéleménye ily durva ficzkók merényleteivel szemben, úgy ez temperamentum dolga csak úgy, miként egyikünk, azt hallja, hogy nemzetünket, annak sejtelmét és képviselőit szidalmazzák, önkéntelenül öklét szorítja, vagy kardja markolatához nyúl, addig a másik nyugodt megvetéssel először is azt kérdi, megérdemli e néhány haszontalan ficzkó a hazafias harng ilyetén fellobbanását. Ama tény, hogy a franczia ócsárlásokkal szemben áll Németország közvéleményének erélyes és méltóságos tiltakozása, elég ok arra, hogy megengedtessék mindenkinek, hogy hazafias érzületét kiki a maga módja szerint, juttassa kifejezésre. Az egyértelműleg kifejezésre juttatott hazafias érzület biztos kezessége annak, hogy ha valaha a német nép méltóságának és érdekeinek megsértése miatt az egész nemzetnek sorompóba kellene állania, az Alpesektől a tengerig minden német embert egymáshoz fog kapcsolni az egyetlen nagy haza eszméje. Berlin, febr. 28. (A Pesti Napló távirata. A legtöbb liberális lap helyesli a »Reichsanzeiger« tegnapi »hideg zuhanyát«. A »Volkszeitung« helyesli a »Norddeutsche Allgemeine Zeitung« tegnapi kifakadásait is; azt hiszi, hogy tekintettel a kedvező visszahatásra, melyet a sovinisztikus kifakadások keltenek és arra, hogy néhány tekintélyes franczia festő mégis részt vesz a berlini kiállá-son, a német békés előzékenységet nem lehet sajnálni. Csak a »National-Zeitung« szól elkeseredetten Geprivi ellen a »Reichsarzeiger«-ben közzétett rendelet miatt; a császárné utaztatásának hibáját — úgymond — ne toldják meg még egy másodikkal, tekintsék inkább a német, mint franczia dolgokat és kerüljék a kísérletezést a külügyi politikában is. A »Berliner Tageblatt« szerint Waldersee lép gróf Münster párisi nagykövet helyébe, amit azonban nem lehet komolyan venni. E hír talán arra vezethető vissza, hogy Waldersee tegnap részt vett a császár által adott ebéden. Páris, febr. 28. Az egész sajtó a legutóbbi eseményeknek tulajdonítja Caprivi német birodalmi kancellárnak az útlevél-kényszerre vonatkozó rendeletét, de úgy vélekedik, hogy ő represszália leginkább Elzász-Lotharingiát sújtja. A »Temps« következőkép nyilatkozik: Ez intézkedésből, mely a mi oktalanságainkért és gyöngeségeinkért az elzásziakat lakoltatja meg, levonhatjuk a jövőre nézve a tanulságot. Magunk tartása — bármily kifogástalan volt is tényleg — nem felelt meg a pártatlan szemlélők várakozásának, kik azt hitték, hogy rá fogjuk adni magunkat arra, hogy a szomszédos birodalommal való viszonyunkat simábbá és normálisabbá tegyük. A közérzés az volt, hogy a houlingisták és bonapartisták agitáczióival szemben csak annál szilárdabbaknak és vszélyesebbeknek kell mutatkoznunk. De fájdalom, a higgadt gondolkozásnak azt hiszik, hogy megtettek mindent, ha nem követnek el extravagancziákat, hallott hallgatásuk csak annál hangosabbá teszik mások lármáját, amely után megítélnek bennünket. A császári udvaron s három vagy négy újságon kívül Lány franczia Fővárosi ügyek. A közmunkák tanácsa e 25-én báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt ülést tartott, melyen a következő fontosabb ügyeket intézte el: Az igazságügyminiszter leiratot intézett a tanácshoz, melyben tudatja, hogy a kir. kúria és a budapesti ítélőtábla számára új épületet szándékozik emelni. A kir. kúriával a koronaügyészség, a táblával pedig a kir. főügyészség lesz kapcsolatban. De hogy így csoportosítva egy vagy két külön épületben fognak elhelyeztetni, ebben a miniszter csak később fog határozni, mert ez attól is függ, hogy hol és milyen telek fog rendelkezésre állani. Egyelőre a miniszter 6 telektömböt vett kombináczióba és erre nézve kíván a tanácstól véleményt. Ami a kir. kúriát illeti, megmarad a tanács a mellett, amit a minisztertől a minap külön főterjesztésben kérelmezett, hogy t. i. a kúria a várba, és pedig a honvéd főparancsnokság és az uj felvezető út torkolata közt fekvő telektömbre építtessék, mely egyikét képezi a miniszter által is számításba vett 6 teleknek. A további 5 telek közül 3 zajos főforgalmi úton fekszik, ezeket tehát, az épület rendeltetését tartva szem előtt, a tanács feltétlenül mellőzendőnek hiszi. A másik két telek az épülő országház környékén van, s egyik a tanács tulajdonát képezi. Ezek felhasználása ellen városrendezési szempontból nincs kifogás, mégis egyfelől ajánlja a tanács, hogy a miniszter ezek tekintetében az országház építési végrehajtó bizottságot is kérdezze meg, mert ez a bizottság elsősorban van hivatva hozzászólni ahhoz, hogy miféle középületek s milyen elhelyezéssel jöjjenek az országház szomszédságába; másfelől kötelessége lévén a tanácsnak az egyes városrészek egyenletes, arányos fejlődését istápolni, e feladatánál fogva a miniszter figyelmét a belvárosra is kívánja irányozni, hol a szóban forgó czélra alkalmasnak mondható a papnövelde-utczai Zichy-féle telek. Erről és környezetéről a tanács térrajzot mutat be a miniszternek. A napirend több tárgyait illetőleg foglalkozott a tanács a Zsigmond utcza azon szakaszának rendezésével, mely a Lukács-fürdő előtt vonul el. A fürdőt ugyanis a szabályozási vonalon részben tömör fal, részben csinos vasrácskerítéssel látják el a tavaszszal. Emiatt felhívja a tanács a fővárost, hogy az említett új kerítés létesítése folytán felszabaduló területnek az utcza testéhez csatolására és rendezésére nézve tegye meg a szükséges intézkedéseket. A m. kir. államvasutak igazgatósága azoktól, kik valamely vonalától 60 mtr. távolságon belül építkeztek, téritvényt kívánt arra nézve, hogy 1. a mozdonyszikra által okozható tűzkárért a vasúttól megtérítést nem fognak kívánni; 2. épületüket folyton jókarban tartják s ellenkező esetre feljogosítják a vasutat, hogy a szükséges helyreállításokat a tulajdonos helyett eszközölhesse; 3. az ekként felmerülő költségeket a vasút javára zálogilag biztosítják. Miután a fővárosban az építkezések már mind jobban közelednek a vasúti vonalakhoz, az említett térítvény követelése is mind gyakoribbá vált. A térírvényben foglalt megterheltetések pedig oly súlyosak, hogy teljesen érthető, hogy az építkezők azok ellen a lehetőségig szabadkoztak. A tanács tehát a főváros fejlődése s az építési kedv fentartása érdekében felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy a tűztávlatok tekintetében a fővárosban lehetőleg engedményeket tegyen. A miniszter teljesítve a tanács kívánságát, rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében térítvény nélkül lehet építeni, tűzbiztos épületeket a vasúttól 8 mfr. távolságra faépületeket a vasúttól 20 mtr. távolságra, robbanószerek előállítására vagy tartására szolgáló épületeket pedig 60 mtr. távolságra. A tanács e rendeletet tudomásul vévén, azt miheztartás végett a fővárossal is közölni fogja. Az állami távirdavonalak új nyomjelzése tekintetében tartott közigazgatási bejárás eredményét, mely szerint e vonalak is jövőre lehetőleg a háztetőkön fognak vezettetni, a tanács jóváhagyó tudomásul veszi. A húsárak jegyzéke. A vásárigazgatóság hivatalos kimutatása szerint a marhahúsárak jegyzéke az elmúlt héten következő volt: pecsenyehúsfélék 1 kgr. 60 krtól 120 krig, I. oszt. leveshusfélék 1 kgr. 56 krtól 80 krig, II. oszt. leveshusfélék 1 kgr. 52 krtól 75 krig, III. oszt. leveshusfélék 1 kgr. 40 krtól 64 krig. Többi rész (májzsír, vesecsont) 1 kgr. 30 krtól 60 krig. A marhahús ára átlag számítás szerint 63,5 kr volt. Pecsenyehús legalacsonyabb ára 60 kr, de csakis a kőbányai piazon, a várbeli piaczon 65 krral vehető, a többi piaczokon 70 kr. Az I. és II. oszt. leveshúsfélékre a legalacsonyabb árak 56 krra tehetők, a legnagyobb árak pedig általán 64 krig, a IV. ker. piaczokon pedig 80 krig is emelkednek. A III. oszt. leveshusfélék legolcsóbb ára 40 kr volt. A várbeli és IV. ker. piaczokon 60 kros ár is szerepel. Ingatlanok forgalma. A fővárosban a múlt héten az ingatlanok közül átírattak, a budai oldalon: Hasemann testvéreknek II. ker. vérhalomi dűlő 5578. hrsz. ingatlana 504 frt, özv. Hasemann Ferencznére, Albecker János és társainak I. ker. Hosszúréten 8844. hrsz. ingatlana 135 frtért Kis Jánosné szül. Albecker Évára, Hauser Károly és Katalinnak I. ker. Madárhegyen 9024. hrsz. ingatlana csere utján Hauser Máriára, Hauser Katalinnak I. kér. Kőérbereki dűlőben 9741. hrsz. telke csere utján Hauser Károly és Máriára, Hauser Mária és Károlynak I. kér. Kőérbereki dűlőben 9738. és 8871. hrsz. ingatlana csere utján Hauser Katalinra, Bogisich Jánosnak I. ker. Farkasvölgyben 8653. hrsz. ingatlana 800 írtért Schmidt József és nejére, Mukelberger Annának I. ker. Hosszúréten 8831. 32 és 33. hrsz. ingatlana 100 írtért Hauser Demeternére, Dugner Jánosnénak I. ker. Őrmezőn 10095. hrsz. ingatlana csere utján Loeser Jánosra, Loeser Jánosnak I. kerület Őrmezőn 10095. helyi rajzszám ingatlana csere utján özv. Saxlehner Andrásnéra, Hasmann Istvánnak III. ker. Szentendrei utcza 27. háza 7500 írtért Henthaller Frigyesre, Kuncze Frigyes Ferencz és nejének III. ker. Uj felosztott legelő 6065 hrsz. ingatlanra 50 írtért Urschler János és nejére. Schlosser Istvánnak III. ker. Péterhegyen 2690 hrsz. ingatlana örökség utján Thaler Mátyásnéra. A pesti oldalon átírattak: Jóny szül. Báró Erzsébetnek VIII. ker. Német-utcza 12. sz. háza örökség utján Jóny Józsefre. Heischmann Alajosnak VI. ker. O-utcza 24 sz. háza örökség utján Laudon Lajosnéra. A magyar fegyver és lőszergyár részvénytársaságnak IX. ker. külső soroksári-utcza 9640/1 hrsz. ingatlana a Loewe et Comp. Commandit Gesellschaft auf Actien czégre. Tamássy Józsefnek VI. ker. városligeti fasorban 4186/9 hrsz. telke 32500 írtért Paulheim János és Istvánra. Bill építési vállalatnak VIII. ker. Rottenbiller-utcza 4361/a hrsz. telke 30650 írtért Vincze Jánosra. Schön Vilmosnak VI. ker. Epreskert-utcza 3005/a hrsz. telke 25540 írtért Guttmann Károly és nejére. Wilp Jánosnak VI. ker. Aradi utcza 23 sz. háza 13653 írtért Wilp Antalra. Bogdány Lajosnénak VI. ker. városligeti fasor 4193/b hrsz. telke 10500 írtért Jungfer Gyula és nejére. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, márczius 1. A miniszterek nem fogadnak. — Egyetemi polgárok értekezlete d. e. 11 órakor az egyetemen.— Paraszt bál a régi polg. lövöldében. — A nemzeti zenede házi hangversenye d. u. 6 órakor saját helyiségében (Koronaherczeg utcza 10. sz. a.) — Komócsy József felolvasása a III. ker. polgári leányiskolában. — Természetrajzi gyűjtemények múzeuma saját épületében, d. e. 10—12-ig. — Nemzeti múzeum: képtár, nyitva délelőtt 9 órától délután 1 óráig. A múzeum többi tárai megtekinthetők 10 kr belépti díj mellett. — Deák mauzóleum: képtár, nyitva d. u. 3—6. — Történelmi arczképcsarnok a budai várbazárban nyitva d. e. 9—12. — Orsz. képtár az akadémia palotájában, nyitva d. e. 9—1ig. — Iparművészeti múzeum az Andrássy-uton, nyitva d e. 9—1-ig. — Technológiai iparmuzeum nyitva d. e. 9—1-ig és d. u. 35-ig. — Allélkert nyitva egész nap. Becepti díj 30 krajczár. figyr- Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva e tartalommal: Tanügy. — Tárcza: Munkácsy Mihály ifjúsága. — Közgazdaság. — Budapesti kalauz. Lapunk, legközelebbi száma, remik írtai kiadásban, hétfőn reggel jelen meg. — febr. 28. Személyi hírek- Szögyény-Marich László, ő Felsége körüli miniszter — mint Bécsből sürgönyzik — legközelebb átköltözik a minisztériumi palotába. — Zichy Ágost, fiumei kormányzó tegnap este a fővárosból székhelyére utazott. Királynénk keleti utazását illetőleg oly értelmű intézkedések történtek, hogy a királyné márczius 10-én érkezik Fiuméba. Itt a felséges asszony a »Fasana« királyi yachtra száll s egyenesen Kis- Ázsiába hajózik. Jeruzsálemben a királyné — mint a hivatalos »Turquie« értesül — az osztrák-magyar konzulátusnál száll meg, ugyanott, hol Ferencz József király is 1871-ben lakott. — Mint az arábiai »Hakikah«-nak jelentik, a királyné a szent sírra egy arany szivet fog emlékül elhelyezni. Továbbá mint az »Achbar« jelenti, a keresztény és zsidó osztrák-magyar kolónia a várostól egy órányira távolságra zászlókkal és zenével fog a királyné elé kivonulni. Baross a Balatonon. A balatoni gőzhajózási társulat most épülő két új hajója közül az egyik Baross miniszter nevét fogja viselni. A társulat igazgatóságának kérelmére a kereskedelmi miniszter már erre megadta az engedélyt s megígérte, hogy a tavaszszal tartandó felavatásra meg fog jelenni. Udvari ebéd. Ma este hat órakor a királyi palotában 28 terítékű udvari ebéd volt, melyen ő Felségén kívül részt vettek: gróf Szapáry István, gróf Pálffy János, gróf Festetics Tasziló titkos tanácsosok; Szabó János püspök; herczeg Pálffy Miklós, gróf Szapáry Péter, gróf Mikes Miklós kamarások; gróf Andrássy Gyula, Bolgár Ferencz, Csávolszky Lajos, Dégen Gusztáv, Harkányi Frigyes, Josipovich Géza, Latinovics Gábor, Münnich Aurél képviselők, Kamermayer Károly polgármester, Hohenohe herczeg első főudvarmester, gróf Wolkenstein főkonyhamester, gróf Paar altábornagy főhadsegéd, Pápay osztályfőnök, Bolfras vezérőrnagy főhadsegéd, báró Saar alezredes és Poten őrnagy szárnysegédek, báró Weber százados, Steingass sorhajóhadnagy, a parancsőrtiszt és az őrparancsnok. Az ebéd után a király huzamosabb ideig cerclet tartott. Temesvár új főkapitánya, Molnár Viktor főispán, mint nekünk táviratozzék. Bandi Rezső buziási járási főszolgabírót, ki e minőségében, azelőtt pedig mint házközösségi főszolgabíró jeles közigazgatási erőnek bizonyult, Temesvár város főkapitányává nevezte ki. Az »Otthon« írók és hírlapírók köre márczius 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a lipót-utczai új városház II. emeleti társalgó termében tartja alakuló közgyűlését. Megjelenhetnek mindazok, akik az íveket aláírták és akik meghívót kaptak. Báró Nyáry Adolfot, József főherczeg főudvarmesterét, mint lapunknak táviratoztak, ma temették el Pilisen. Az elhunyt tetemét a Nyáry-család kastélyának első emeleti dísztermében helyezték ravatalra. A délelőtt folyamán érkezett Pilisre az elhunyt főudvarmester neje és Karola leánya s igen sokan a fővárosból és a vidékről az elhunyt barátai és tisztelői közül. József főherczeget Jekelfalussy ezredes, a honvédelmi minisztériumot Hanzkarl Sándor ezredes, a honvéd főparancsnokságot pedig Domajeczky József lovassági százados képviselte. A kereskedelmi minisztérium képviseletében Szalay Péter mint tanácsos, a megye képviseletében Földváry alispán és Tahy István főjegyző jelentek meg; továbbá ott voltak még Ladányi László főszolgabíró, Kovács Gáspár szolgabíró, Majthényi István és Földváry Elemér képviselők és a környék intelligencziája, elöljárósága és egyházi hatósága Az isteni tisztelet nagy pompával s majdnem az egész vidék osztatlan részvéte mellett d. u. 3 órakor kezdődött. A díszes koszorúkkal elhalmozott ravatal mellett állott a boldogult özvegye és leánya, továbbá testvérei Nyáry Gyula, Nyáry Sándor, László, Jenő, Béla és Antal bárók, továbbá a bolgák unokaöcscse Schulpe György. Sárkány Sámuel ev. püspök mélyen átgondolt, eszmegazdag gyászbeszédében elmondja, hogy a boldogult immár a hatodik, kit ő temetett el a családból. Megható szavakkal ecsetelte az elhunyt nemes tulajdonságait, kinek elhalálozásával nagy veszteség érte nemcsak családját és rokonait, de egyszersmind a nemzetet is. A beszéd végeztével megindult a gyászmenet a családi sírbolthoz,gl, mielőtt a koporsót behelyezték, még Szluka János lelkész mondott rövid imát. Boulanger tábornok, ki, mint említettük, szerdán este érkezett Brüsszelbe, a franczia lapok tudósításai szerint rendkívül megöregedett. Daczára annak, hogy mindenképen arra törekedett, hogy ne ismerjék fel, már az indóházban megismerték a szállodáknak ott levő szolgái. Az egykor híres tábornok a Bellevue-szállodába hajtatott, ahol álnevet jegyzett be a vendégkönyvbe. Megérkezése után rövid idő múlva a déli indóházba hajtatott, hogy a párisi gyorsvonatot megvárja. E gyorsvonaton egy lefátyolozott tölgy érkezett, komornája kíséretében, kik Boulangerral a szállodába hajtattak. A franczia lapok brüszszeli tudósítói azt mondják, hogy a tábornoknak még nem rég dálereg alakja is megtört s járásán meglátszik az a fáradtság, mely hosszú betegséget szokott követni, vagy a kora öregséggel jár együtt. A »Hotel Bellevue«, hol Boulanger tábornok lakik, hírlapírók által valóságos ostrom alatt van. A tábornok egyeten lapot sem vásároltathat, anélkül, hogy arról tudomást ne szereznének. A szállodát nem hagyja el. Tegnap egy kopott ruházatú, némez kalapot viselő egyént fogadott, akivel 12 órától 6-ig villásreggelizett. Párissól számtalan sürgöny érkezett számára. Lovaslaktanya Nagyváradon. Nagyvárad város törvényhatósági bizottsága — mint egy táviratunk jelenti — ma délután báró Dőry főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott a lovassági laktanya építésére beérkezett pályázatok ügyében. Heves vita után a közgyűlés elhatározta, hogy újabb árlejtést hirdet, mert a Jiraszek és társa elég ajánlatánál az utolsó napon táviratilag még előnyösebb ajánlat érkezett. Ugyane közgyűlésen kötötték meg a szerződést Aradi Gerő színigazgatóval a nyári színkörre vonatkozólag. Éhező község. Nyitra-Bodokon — mint onnan írják — az ott uralkodó nyomor következtében éhséghagymát ütött ki, melynek már többen áldozatul estek. A kerületi orvos jelentésére a megye alispánja élelmiszereket és pénzt küldött a községbe a szűkölködők közt való kiosztás végett. Ezenkívül a főszolgabíró is intézkedéseket tett a nyomor enyhítése czéljából. Meglőtt rendőrtisztviselő. Véres esemény képezi most közbeszéd tárgyát Nagyváradon. Mandel Ferencz rendőrtisztviselő ugyanis tegnap este, midőn a Reményi-hangverseny után haza ment, bámulva vette észre, hogy háza kapuja tárva-nyitva van, a sötét udvaron pedig egy ismeretlen ember bujkált, a ki a rendőrtisztviselő láttára átvetette magát a kerítésen s elmenekült. Midőn lakása felé indult, az istálló felől még két ismeretlen alak jött vele szembe. Mandel rosszat sejtve, rárivalt az ismeretlenekre, mire ezek is megugrottak. A rendőrtisztviselő ekkor utánuk rohant s egyiket lerántotta a kerítésről. Irtóztató küzdelem kezdődött az udvaron. A herkulesi termetű rabló rávetette magát a rendőrtisztviselőre, óriási küzdelem után letepert a s revolveréből Mandel mellé belőtt A rendőrtisztnek még volt annyi ereje, hogy kiránthatta kardját s azzal a rablót irtóztató módon összevagdalta. A rablónak azonban mégis sikerült elmenekülnie. A küzdelem alatt a rabló társai több ízben lőttek a rendőrtisztre, szerencsére azonban a lövések nem találtak. A rendőrtisztet másnap a lakók az udvaron nagy vértócsában eszméletlen állapotban találják. Csak az a különös, hogy a lövések zajára a házban senki sem ébredt fel. Napóleon herczeg állapota a legújabb hírek szerint kevésbé kielégítő, mint az utóbbi napokban volt. A herczeg veselobban és cukorbetegségben szenved. B a c c e 11 orvos ma megvizsgálta a beteget. Umberto király látogatást tett ma a herczegnél. A szabadságharc a szobor mintáit az akadémia dísztermében, a hírlapírók márczius 1-én, vasárnap délelőtt 9 1 óráig megtekinthetik. Márczius 2-tól ugyanezen időben a közönség is díjtalanul megtekintheti. Farkas Jancsi elfogatása. Lapunk ma reggeli számában egy szegedi távirat nyomán már megemlítettük, hogy Farkas Jancsit, az Alföld leghíresebb rablóját két társával tegnap reggel a kisteleki csendőrök egy korcsmában elfogták. Az elfogatásról Szegedről most még a következőket írják: A napokban, hogy a b.csabai adópénztárba betörtek, Till csendőrfőhadnagy tisztában volt azzal, hogy ezt Farkas Jancsi és társai követték el. Rögtön utasítást küldött az összes csendőröknek miheztartás végett. Hefner kisteleki csendőrőrmester, kinek az alföldi betyárok összefogdosásában és kikutatásában nagy érdemei vannak, rögtön felügyelet alá helyezte Nemes Nagy Pál kisteleki korcsmárost s vendéglőjét, mert tudta, hogy Farkas Jancsival összeköttetésben áll. Nagy Pál maga is húsz évet töltött Alaván rablógyilkosság miatt, apja pedig Rózsa Sándor bandájának leghíresebb tagja volt. Csütörtök este észrevette az őrparancsnok, hogy a korcsma be van zárva, bent sötétség honol s belülről mégis halk beszélgetés hallható. Mellette még két csendőr volt. Hefner hallgatódzni kezdett s kivette a beszélgetésből, hogy Farkas Jancsi bent van a korcsmában. Az egyik csendőrt rögtön viszszaküldte a laktanyára még két csendőrért. Éjje tizenegy óra tájt a korcsma kijáratai elé csendőröket állított, maga pedig két csendőrrel a korcsma ajtaja elé állva, bekiáltott: »Farkas Jancsi add meg magad, úgy sem menekülsz el, mert körülvettek a csendőrök.« Bent lárma keletkezett, de az ajtót nem nyitották ki. A csendőrök ekkor betörték az ajtót s szuronyt szegezve elállták az utat. Hefner előre menő s gyertyát gyujtatott. A rablóknál semmiféle fegyver nem volt s a menekülést is abbahagyták, midőn látták, hogy a korcsmát csendőrök vették körül. Hefner először Farkas Jancsit lánczolta meg, majd czinkostársait, s végül a korcsmárost. Az elfogatás két órát vett igénybe. Valamennyi rablót külön czellába, kétkét csendőr felügyelete alá helyezték s tegnap délben Szegedre kisérték őket. Farkas Jancsinál egy betörő rudat s több forgópisztolyt találtak, melyekről azt mondta, hogy ezekkel néha-néha vadászni megy a banda. A kihallgatás alkalmával előadta, hogy tegnapelőtt este 8 órakor Vásárhelyről jött Kistelekre Nemes Nagy Pálhoz, kivel s a másik három bűntárssal egy újabb tervbe vett nagy betörés részleteit akarta megbeszélni. Mióta elbujdosott, állandóan a vásárhelyi határban rejtőzködött, de bűntársaival összeköttetésben állott folyton s azokat több alkalommal fölkereste. Beismerte, hogy Tóth szegedi lottógyűjtőjéből szintén ő emelte el a Wertheim-szekrényt, valamint azt is, hogy a b.-csabai adóhivatalba ő és bandája törtek be. A vizsgálatot Till maga vezeti, a ki tegnap Apáczára utazott, ahová a banda legutóbbi bűntényeinek szálai vezetnek. Most már csaknem az egész banda el van fogva s igy hosszú időre ismét helyre áll a közbiztonság az Alföldön. Ausztria népessége. Az osztrák statisztikai hivatal közzétette az osztrák tartományokban megejtett népszámlálás »előleges« eredményét. E szerint Ausztria lakossága jelenleg 23,835,261 lélekből áll, míg tíz év előtt a lakosok száma 22,144,244 volt. A gyarapodás tehát 1,691,017 személy vagyis 7'60/0. (Magyarországon a szaporodás 1,693,727 élek vagyis 10,82°/0.) A házak száma 3,331,556 volt (nálunk 2,889,482). A népesség száma részletezve a következő :• (A zárjelben levő számok a növekedési százalékot mutatják) Alsó-Ausztria 2 milió 651,530 (138), Felső-Ausztria 783 ezer 576 (32), Salzburg 173,872 (63), Stájerország 1.281,023 (5'6), Karinthia 360,443 (3'4), Krajna 498,390 (3*6), Trieszt és vidéke 157,648 (88), Görz és Gradiska 219,996 (42), Isztria 318,209 (90), Tirol 812,704 (0'9), Vorarlberg 116,216 (8'2), Csehország 5.837,603 (5'0), Morvaország 2.272,856 (5 5), Szilézia 602,117 (6‘5), Galiczia 6.578,364 (10’4),Bukovina 646,607 (13*1), Dalmáczia 524,107 (10'1) lelket számlál. Ez adatokból megtudjuk, hogy Trieszt népessége 157,648 szemben Fiume 29,061 lakosával, de míg ott a szaporodási százalékszám 898, addig a magyar kikötővárosban 3822. Feltűnő nagy a szaporodás Bukovinában, annyival inkább, mert az utóbbi tiz év alatt onnan települtek hazánk a csángómagyarok. Az Egyesült Államok lakossága a legutóbb 1890-ben megtartott népszámlálás szerint 62.622.250 lélekre rúg, míg a tíz év előtti népszámláláskor csak 50.155.783 lélek volt. E szerint a tíz év alatt a lakosság tizenkét és fél millió lélekkel (24,92°0) szaporodott, mely tizenhárom millióra egészül ki, ha a legutóbbi népszámlálás alkalmával be nem számított Alaska és az indiai tan illetek lakóit is hozzászámítjuk. A lakosság száma legnagyobb mértékben Dakota és Nebraska államban növekedett; előbbiben 278, utóbbiban 134 százalékkal. Tizenötperces törvény. Az angol parlamentben a napokban Mr. Atkinson indítványt adott be, mely bár kissé bizarr felfogásra vall, mind a mellett nincs komoly részlet bijján. Indítványának, melyet törvényjavaslat alakjában terjesztett elő, a következő czímet adta: »Törvény a parlamenti beszédek tartamáról«, vagy »Tizenötperczes törvény«. E javaslat szerint az angol parlamentben senki sem beszélhet 15 percznél tovább és csak a titkos tanácsosoknak és minisztereknek állana jogukban szónoki képességüket harmincz perczen át ragyogtatni. A ház jegyzői volnának hivatva minden egyes beszéd kezdetét feljegyezni és ha a fenti idő már lejárt, a jegyző erről csengetyűvel adna jelt, mire a szónok azonnal leülne. A törvényjavaslat indokolásában Atkinson azt hozza fel, hogy tizenöt perez untig elég arra, hogy valaki sok okosat mondhasson. Az olyan honatya, ki tizenöt perez alatt nem képes elmondani mindazt, ami a szívén van, az nem való törvényhozónak, azt egyszerűen haza kell küldeni választóihoz azzal az üzenettel, hogy küldjenek helyette használhatóbb embert a parlamentbe. (Nagy derültség). A szónok jelen volt egy kongreszszuson, ahol senki sem beszélhetett 15 percznél tovább ; a vita azért mégis csodálatosan kimerítő volt s a szónokok egyébként is szűkszavú fejtegetéseikkel oly eszeveszetten siettek, hogy — a gyorsírók kimondhatlan borzalmára — 250 szavat daráltak le egy percz alatt. (Nevetés). Atkinson törvényjavaslatát 72 szóval 44 ellen elvetették, tehát csak 28 szótöbbséggel. Kettős öngyilkosság tartja izgatottságban Szathmár városát. Az ottani katonai betegápoló házban egy csendőrtizedes, Szupkai Sándor és egy közös hadseregbeli káplár, Hankó János egyszerre oltották ki életüket. A lövés egymás között megállapított vezényszóra történt. A káplár a katonai kórházban felügyelő volt és a csendőrrel jó barátságban állott. A javíthatatlan. Tizenhárom éves gyermek akart tegnap Szegeden öngyilkossá lenni. Kőrösy Béla neve az öngyilkosjelöltnek s egy előkelő szegedi kereskedő fia. A gyermek azelőtt Bécsben volt, onnan valami csíny után megszökött; utóbb Újvidéken volt egy rokonánál, de innen is megszökött. Felszállt a szegedi vonatra s egy postakocsiban elbújt; úgy ért Szegedre. A helyett hogy szüleihez ment volna, egy rokonához tért be, aki revolvert pillantott nála meg. Rögtön rendőrért küldött,s a gyermek a rendőr láttára beszaladt a szobába s ott főbe lőtte magát. Eszméletlen állapotban vitték a kórházba. Életben maradása nagyon kétséges. Helyi hírek. Tűz. Pollák és társa Rombach utcza 13. sz. a. festékraktárában ma reggel 8 órakor tűz támadt s a festékesládák egy része elégett. A tüzet a VI. őrség oltotta el. Uj rendőri állomás. A ferenczvárosi Szvetelay- és Vendelin-utczák lakói folyamodtak a főkapitányhoz, hogy uj rendőri állomást, illetőleg őrszobát állítson fel a két utcza sarkán. Kérésüket azzal indokolják, hogy a környéken a közbiztosság oly rossz, hogy a lakosság folytonos rettegésben van. Gyermekszínház. A vigadóbeli gyermekszínházban holnap vasárnap utoljára kerül színre a »Hamuppőke« vagy az arany topánka. Csütörtökön. »Robinzon Cruzoe«-t adják először. Fredmar bűvész, Herman tanítványa, ki Bécsben egyre fokozódó tetszés mellett produkálta magát, kedden márcz. 3-án tartja első előadását a népszínházban. Műsora a következő: I. szakasz: Illúzió. — Kanári madarak. — Átváltozás. — Tévedés. — A lebegő bot. — Teremtés. — II. Szakasz: Az engedelmes kártyák. — A billiárd golyó. — A fösvény. — A vándorló szövet. — Gyűrű veszélyben. — A halfogás. — A bűvész-mutatványokat megelőzőleg a népszínház tagjai »A chatoui skótok« czímű egy felvonásos operettet adják elő. Az előadás bérletszünetben tartatik, de a bérlők csak az elővételi díjakat fizetik. Jegyek válthatók mindkét előadásra hétfőn d. e. 10-től 1-ig a jobboldali Népszínház utcza felőli pénztárnál. Kardpárbaj volt ma délután a Ludovika-akadémia vívótermében V. G. és F. K. honvédhuszárfőhadnagyok közt; segédekként mind a két részről honvédhuszártisztek szerepeltek. A párbaj F. K. megsebesülésével végződött, ki jobb karján két sebet kapott, míg ellenfele sértetlenül távozott. A párbajra összeszólalkozás adott okot. Ügyvédi iroda megnyitás. Dr. Guthi Soma, a »Magyar Híradó« szerkesztője ügyvédi irodáját Hatvani-utcza 15. szám alatt megnyitotta. Népesedési mozgalom a fővárosban A lefolyt héten Budapesten élve született 396 gyermek, elhalt 291 személy, a születések tehát 105 esettel múlják felül a halálozásokat. Ez év 7 hetében élve született összesen 2615 gyermek, elhalt 1893 egyén, a születések többlete tehát 722. Tétlenért tolvaj. Okischek József budapesti szül. 27 éves kocsist ma délután éppen akkor kapták tetten, midőn Földesi Géza Kálmán-utczai gép-