Pesti Napló esti kiadás, 1891. május (42. évfolyam, 119-147. szám)

1891-05-01 / 119. szám

koponyaüregi vérömleny és agyroncsolás és nagyfokú heveny vérveszteség találtatott. A halál mind az ötnél, az erős ütések és vágások által szenvedett agyrázkó­dás és agyroncsolás által okozott agyhüdés következté­ben állott be. A haláltusa csak rövid ideig tarthatott. Az agyrázkódás rögtöni eszméletlenséget okozván a sérültek már az első baltacsapás elszenvedése által védelemre és jajkiáltásra képtelenekké váltak. A tettes mind az ötöt mély álmukban ütötte agyon, még­pedig a sérülések elrendeződéséből, a bútoron és falon talált vérfoltokból és a holttestek fekvésébe ítélve, nevezetesen abból, hogy a szobában a padlón vértócsa nem találtatott, továbbá hogy a neje és két leánya az ágyban ugyanazon helyzetben feküdtek, mint ahogy bizonyára elaludtak, ellenben az anyós a pamlagról leszálló félben, a fiú pedig az öreganyja teste által védve, a fal mellett összekuporodva talál­tatott, feltehető, hogy első sorban ütötte agyon nejét és két leányát, a csapásokat az innenső ágy szabad oldala felől intézve ellenük, másodsorban pedig anyósát és fiát, kikre a pamlag felső vége mellett állva mérte a csapásokat. A nő és nagyobbik leány önkénytelen védelmező kézmozdulattal fel­fogott egy-két ütést, az anyós és fiú pedig a csapá­sok elől mintegy menekülni vagy elbújni látszottak Hogy a baltacsapások által okozott zajra az ugyan­azon szobában többi alvó fel nem ébredt, az egysze­rűen abból magyarázható ki,hogy először is legmélyebb az álom az éjfél utáni első órákban, másodszor a csa­lád, mint házmester család, hozzá lévén szokva éjjel az ajtócsapkodásokhoz, erre fel nem ébred egy könnyen, még kevésbbé ilyen tompa ütések zajára, miben ezek még az által is, hogy a fejek puha párnán nyugodtak, hangosságukból amúgy is sokat vesztettek. Az ütések és vágások ugyanazon eszközzel, egy középnagyságú faaprító tompaélű baltával ejtettek, melynek foka és éle véres. A holttesteket ma délután átszállították a kerepesi-uti temető halottas­házába, honnan holnap d. u. fél 3 órakor lesz a temetés. Postahivatal a Svábhegyen. A posta- és távir­daigazgatóságtól veszszük a következő értesítést: A Svábhegyen, a vöröskereszthez czímzett gyógyszer­­tárban »Budapest Svábhegy« elnevezés alatt enge­délyezett fiókpostahivatal május 1-én, a mai naptól szeptember 30-ig terjedő nyári idényre megnyittatott. Az állatkertből. Cellormont Leo léghajós ma, pénteken, pontban 6 órakor délután, harmadszor és utoljára száll fel léghajójával s a magasból leeresz­kedő ernyőjével lebocsátkozik. Egyletek és társulatok. A magyar jogászegylet e hó 10-én, vasárnap d. e. 10 órakor tartja rendes évi közgyűlését a buda­pesti ügyvédi kamara helyiségében. A közgyűlés tár­gyai : 1. az igazgató választmány évi jelentése; 2. a számvizsgálók jelentése a lefolyt egyleti év számadá­­sairól és az egylet vagyonáról; 3. három számvizs­gáló választása a legközelebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett; 4. a tagsági díjnak és a legközelebbi év költségvetésének megállapítása; 5. az igazgató választmány válasz­tása ; 6. az alapszabályok megváltoztatása, egyéb indítványok. A M. Történelmi­ Társulat május havi várt ülését az akadémia nagyhete miatt kivételesen szombaton, e hó 2-án d. u. 4 órakor fogja tartani az aka­démia földszinti kerek­termében. Az ülés elején tár­sulati folyóügyek kerülnek tárgyalásra. A felolvasás: »Már­i­a T­er­éz­i­a életéből« Marczali Henriktől, 5 órakor fog kezdődni. A földrajzi társaság e hó 2­ ikán délután 4 órakor a m. kir. állami felsőbb leányiskolában szűk­ülést tart. Tárgy : Az iskolai fali térképek ügyében kiküldött bizottság jelentése. Előadó dr. Brózik Ká­roly v. tag. A szűk­ülés után választmányi ülés lesz. Az orsz. kisdedóvó egylet e hó 3-án, vasár­nap délelőtt 10 órakor tartja idei rendes közgyűlését az egylet óvóképezdéje dísztermében. A közgyűlésen Berzeviczy Albert emlékbeszédet tart P. Szath­­máry Károly fölött. A budapesti polgári lövészegylet vigalmi és teke­pálya bizottsága elhatározta, hogy a nyár folyamán több társas kirándulást rendez és hogy m. hó 31-től kezdve minden vasárnap sétahangversenynyel egybe­kötött tánczvigalmakat tart. A tekézés május harma­dikén kezdődik s díjazással lesz egybekötve. Ugyan­csak e hó 3-án lesz a megnyitó nagy lövészet is, mely reggel 8 órakor kezdődik. Déli 1 órakor társas ebéd, 2 órakor pedig a lövészetet folytatják egész alkonyatig. Ekkor osztályozzák a lövéseket s osztják ki a díjakat, mely után nagy társas vacsora lesz. A megnyitó lövészeten 58 díjat osztanak ki, melyek 31 drb. aranyból és 98 drb. ezüst forintból állanak A hangversenyeken díjtalanul részt vehetnek a tagok családjai és az általuk bevezetett vendégek. Tudomány, irodalom. »Magyar szellemi élet« czímmel díszművet szer­keszt I­g­m­á­n­d­i Mihály. A mű, mely karácsonykor fog megjelenni, a magyar szellemi élet alakjainak, irók, színészek, festők, szobrászok és zenészek arcz­­képét és az illetők által irt saját életükből merített elbeszélést fogja tartalmazni. A munka ára fűzve 3 frt 60 kr, diszkötésben 5 frt. Megrendelések május végéig Hornyánszky Viktor könyvkereskedéséhez inté­zendők. A magyar nemzet s a nemzetiségek. Dr.Réthy László ethnográfiai írónk ily czimű munkát fejezett be, mely közelebb kerül sajtó alá. Objektív tanul­mány, mely a magyar nemzet s a nemzetiségek viszo­nyait tárgyalja, etimológiai alapon mutatja ki a ma­gyar nemzet vezérlő szerepének természetes okait, asszimiláló erejét s a nemzetiségi kérdés megoldásá­nak eszközeit veszi bírálat alá. A munka egy terje­delmes fejezete nemzetiségek s illetőleg eredetük sze­rint csoportosítva állítja össze mindazon jeleseket, kik a magyar arisztokrácziában, nemességben, politi­kában, tudományban, művészetekben stb. szerepet játszottak. A mű ára 1 írt 50 kr, mely az átvételkor fizetendő. Az előleges megrendelések Révai Leo könyvkereskedésébe Budapest, Egyetem utcza 1. sz. intézendők. Emke úti kalauz jelent meg Téglás Gábor akadémiai tagnak, a dévai főreáltanoda igazgatójának szerkesztésében. A piros vászonba kötött és tájékoz­tató térképpel ellátott kalauz 80 krba fog kerülni. Halálozások. Illyés Bálint orsz. képviselőt, mint részvéttel értesülünk, súlyos csapás érte. Neje, született Szabó Karolina, meghalt 48 éves korában. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Illyés Bálint, or­szággyűlési képviselő, fájó szívvel jelenti hőn szere­tett nejének, Gáborjáni Szabó Karolinának élete 48-ik, boldog házasságának 31-ik évében, hosszú szenvedés után f. év április hó 29-én este fél 8 óra­kor történt gyászos elhunytak A sebzett szivü férj bánatában osztoznak: a boldogultnak egyetlen nővére G. Szabó Ilona, férjezett Szlávik Istvánná, és számos rokon család. Az áldott emlékű nő kiszenvedett porai Gödöllőn, május hó 1-én, délután 4 órakor, az ottani ev. ref. templomban tartandó gyászisteni tisztelet után fognak ugyanott örök nyugalomra helyeztetni. Béke lebegjen hamvai fölött ! Törvényszéki csarnok. A Pulszkyék uzsorásai. — A »Magyar Híradó« tudósítása. — A Pulszky-féle uzsoraperben ma tartották meg a végtárgyalást dr. Rudnyánszky Béla elnöklete alatt. Szavazó birák Cseke Kálmán és Benke Ferencz vol­tak. A vádhatóságot dr. Baumgarten kir. alügyész képviselte; a vádlottakat Friedmann­ Bernát, Eötvös Károly, Füzesséry Géza és Murányi Elemér védték. A vádlottak padján ültek : Blau Jakab temesmegyei földbirtokos, ügynök, Löwinger Sámuel, Neumarkt Salamon és Spiegl Adolf ügynökök. Blau Jakab ügynök azzal van vádolva, hogy egy 1000 forintról szóló Pulszky-féle váltóra Altmann Jánosnak csak 700 frtot adott s midőn a váltó a le­járatkor be nem váltatott, beperelte Pulszky Feren­­czet és Torma Károlyt. Blau Jakab azzal védekezik, hogy ő 900 forin­tot adott a váltóért, mégpedig egy 750 forintos vál­tót, mely a »Franz Winkler et Söhner és Torma Ká­roly aláírásával volt ellátva, továbbá 150 frt kész­pénzt, ráadásul pedig egy kötelezőt adott neki, a­melyben 100 frtot ígér Neumannak abban az eset­ben, ha a váltót a lejáratkor beváltja. Dr. Halász Ferencz tett bűnvádi feljelentést Altmann képviseletében Blau ellen. Az eset 1885-ben történt, nem emlékszik a dologra. Vallomása lé­nyegtelen. Löwinger azzal van vádolva, hogy Neumarkt Salamon ügynök közvetítésével leszámított Altmann János számára egy Pulszky-féle 1000 forintról szóló váltót, a­melyért 600 frt készpénzt és tíz darab, állí­tólag 30—40 frt névértékű értéktelen részvényt adott. Az e­l­n­ö­k: így történt-e, Löwinger ? A vádlott: Nem úgy történt. Altmann Já­nos vasúti vállalkozónak adta ki magát és én elég meggondolatlan voltam a váltót leszámítolni, 600 frt készpénzt és tiz 40 frtos részvényt adtam neki. Alt­mann nagyon meg volt elégedve ezzel az ügylettel. Egy Weisz Mór nevű kereskedő kérte tőle a részvé­nyeket 35 forintjával, de ő csak 60 frtért akarta el­adni. Tudakozódtam ezután, hogy tulajdonképen ki az az Altmann János. Meggyőződtem róla, hogy egy közönséges svindler. Az elnök: Ne sértegesse a távollevőt. A vádlott: Jól van hát, meggyőződtem róla, hogy »rossz czég.« (Derültség.) Később megbántam, hogy ezt az ügyletet csináltam s én ajánlottam Alt­­mannak, hogy adja vissza a részvényeket és a 600 forintot. Még arra is késznek nyilatkoztam, hogy 100 forintot ajándékozok neki, de ő nem volt haj­landó elfogadni ajánlatomat. Közvádló: Mennyit ért egy olyan terézvárosi iparbankbeli részvény ? A vádlott: Azt bizonyosan meg nem mond­hatom. Túl akartam adni rajtuk, s 40 írtjával ad­tam, holott én 60 írtjával vásároltam. Pálfi Ferencz ügyvéd volt megbízva a terézvá­rosi iparbank részvénytársaság aktív követeléseinek behajtásával. Vallja, hogy azok a részvények, a­me­lyeket Altmann kapott Lőwingertől, nem értek töb­bet 5 az írtnál. Weisz Mór tanú ezzel szemben azt adja elő, hogy egy-egy részvény 40 frtot is megért. Ezután Pulszky Ferenczet hallgatták ki. Az általános kérdésekre előadja, hogy 77 éves, evang. vallású, nős, a nemzeti múzeum igazgatója. Az elnök: Ön elfogadóként szerepelt a Blau Jakab-féle 1000 frtos váltón? Ki fizette ki e váltót ? A tanú: Én. Az elnök: Mennyit fizetett, 1000 vagy 900 forintot ? A tanú: Régen történt, nem emlékezhetem a dologra. Az ügyvédem bizonyosan tudja. Az elnök: Halász ügyvéd úr volt megbízva az egyezségek keresztülvitelével ? A tanú: Igen. Az elnök: Ki volt a tulajdonképeni kölcsön vevő: Ön vagy Altmann ? A tanú: Én Altmannt már régóta ismerem. Egy ízben feljött Budapestre egy vasúti tervvel. Jöve­delmező iparvállalatot helyezett kilátásba, s pénzt kért tőlem a vasút előleges költségeire. Én aztán adtam is neki pénzt, illetőleg váltókat. A vasutat aztán nem lehetett finanszírozni s a tervből nem lett semmi. Hogy hol és­ kitől vette Altmann a pénzt, nem tudom, arra emlékszem, hogy jegy ízben azt mondta nekem, hogy »a pesti uzsorások rosszabbak a bécsieknél.« Direkt összeköttetésben sem a tőke­pénzesekkel, sem az ügynökökkel nem állottam és csakis Altmannal érintkeztem. Eötvös Károly védő : Ki fizette ki a váltó­kat : méltóságod, vagy Altmann ? A tanú: Én. Eötvös Károly: És a följelentést ki tette ? A t­a­n­ú: A prókátorom. Friedmann Bernát védő: ígért valami si­kert az Altmann által tervbe vett iparvállalat? A tanú: Hogyne! A dolog reálisan né­zett ki. Murányi védő: Megbízta méltóságod Ha­lász ügyvédet, hogy Spiegl Adolfot feljelentse? A tanú: Erre nézve spec­iális megbízást nem adtam. Friedmann védő: Blauval személyesen nem érintkezett ? A tanú: Soha nem érintkeztem sem az ügy­nökökkel, sem az uzsorásokkal. Csak akkor láttam egyiket-másikat, ha hozzám jött pénzt kérni. Pulszky Károly vallja, hogy ő sem érintke­zett a vádlottakkal. Halász Ferencz ügyvédet bízta meg a váltótartozások rendezésével. Közvádló: Szorultságban volt nagyságod a kölcsönügyletek megkötésénél ? Ezt azért kérdezem, mert — a­mint tudni fogja tanú úr — az uzsora vét­ségének megállapításához szükséges mások szorult­ságának kizsákmányolása. A tanú: A szorultság nagyon relatív foga­lom. Hogy a közvádló úr kérdésére válaszoljak, szük­séges ismernem annak a szorultságnak a definíczió­­ját, mely az uzsorához megkivántatik. A közvádló: Szorultság például az, ha sür­gős kiadása van és nincs készpénze. A tanú: Hát ilyen értelemben szorult voltam. Friedmann Bernát védő: Kényszerhelyzet­ben volt? A tanú: Igen , exekuczió fenyegetett. Vallja ezután, hogy ő az uzsorásokkal nem érintkezett. Az egyes kölcsönügyletek részleteire nem emlékszik. Neumarkt Salamon és Spiegl Adolf vádlottak határozottan tagadják, mintha ők uzsora­ügyleteket közvetítettek volna. Spiegl sohse látta Pulszkyékat. Mellinger Jakab, Ruhmann Miksa és Kelemen Ármin tanuk kihallgatása után felol­vasták Pulszky Ferencz és Pulszky Károly ama kér­vényeit, a­melyekben egynéhány tőkepénzes ellen uzsora vétsége miatt emelt panaszokat, mint téves értesülésen alapulókat, visszavonják. A tárgyalás folytatásáról reggeli lapunkban tudósítank. T­áviratok: Hamburg, május 1. (M. É.) A »Hambur­ger Korrespondent« fentartással azt a hírt közli, hogy a czár augusztus havában meglá­togatja a német császárt nyári lakásán, a babelsbergi kastélyban. Windsor, május 1. A királyné tegnap este ide érkezett. A geestemündei pótválasztás: Geestemünde, május 1. A pótválasztás eredménye eddig 74 kerületből ismeretes. Bismarck 8680, Schmalfeld 5080 sza­vazatot kapott. Geestemünde, május 1. A pótválasztás eredménye eddig 76 kerületből ismeretes. Bismarck herczeg 8866, Schmalfeldt 5139 szavazatot kapott. A Boszporuson feltartóztatott orosz hajó. Kontant­nápoly, május 1. Az orosz önkén­tes hajóhad Kostroma nevű hajóját, mely Odesszából jött s mely munkásokat vitt ma­gával a szibériai vasút részére, továbbá gyar­matosokat és az orosz czár futárját, a Bospo­rus bejáratánál feltartóztatták, hihetőleg azon feltevésben, hogy a hajón katonák és hadi­szerek vannak. A kavaki parancsnok az­zal fenyegetett, hogy lövet, ha a hajó, melyre kereskedelmi lobogó volt kitűz­ve, folytatja útját, és visszatartotta a ha­jót a következő nap délelőttjéig­. Itt azt beszélik, hogy N­e­­­i­d­o­v orosz nagykövet jegyzéket intézett a portához, mely szerint 1000 font kárpótlást igényel, továbbá azt, hogy mentsék fel állásától a parancsnokot, vagy azt, a­ki a jelzett parancsot kiadta s biztosítsák a szabad hajózást a tengerszoro­sokon át az orosz kereskedelmi lobogót viselő hajókra nézve. KÖZGAZDASÁG. Ipar­ és kereskedelem. A fiumei hitelbank részvénytársaság ama jelen­tése alapján, hogy évi rendes közgyűlésének határo­zata értelmében részvényei után osztalékot a lefolyt üzletévre fizetni nem fog, a tőzsdetanács ezennel el­rendeli, hogy a nevezett részvénytársaság részvényei mától kezdve, az 1890. évi osztalékot képviselő, 1891. május 1-én lejáró szelvénynyel együtt s január 1-től számítandó 5°/C-os kamatokkal jegyeztessenek és áruitassanak a tőzsdei forgalomban. A fiumei első magyar rizshántoló és rizskemé­nyítő-gyár részvény­társaság részvényeinek ma ese­dékes 9. sz. szelvénye, mától kezdve 62 frt 50 kraj­­czárral váltatván be, a tőzsdetanács elrendeli, hogy e részvénytársaság részvényei szelvény nélkül jegyez­­tessenek és árultassanak a tőzsdei forgalomban. Postahajójáratok Megindultak a naponkinti pos­tahajójáratok Bécs (Stefánia-híd és Prater-rak­­part) Lincz és Passau közt. Indulás a nevezett állo­másokról naponkint reggeli 6 óra 30 perczkor. A már előbb megindított naponkinti postahajójáratok Bécs (Weissgartner és Prater-rakpart) és Budapest közt május 1-jével Bécsből mindkét állomásról 7 órakor indulnak. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a személyforgalom Nagy­várad és Püspökfürdő között május 1-től kezdve ismét meg­nyílt, és említett naptól kezdve a vonatok a tavalyi menetrend szerint fognak közlekedni. Vegyes hírek. A gőzgépkezelők és gőzkazánsütők tanfolyamán a nyilvános vizsgálatot az állami középipariskolánál (VIII. ker. Népszínház­ u. 8. szám) e hó 3-án, vasár­nap délelőtt tartják meg. A magyar gazdatisztek kongresszusa. Az e hó 6., 7. és 8-ik napjain tartandó gazdatiszti kongresz­szus, miután a jelentkezők száma rendkívül nagy, nem a köztelek termében, hanem a vigadóban fog megtartatni. A rendezőbizottság most bocsátotta ki a kongresszus részletes programmját. Eszerint: má­jus 5-én este 8 órakor ismerkedési estély a vigadó éttermében; 6-án d. e. 10 órakor gyűlés, d. u. órakor társas ebéd a vigadóban, d. u. 3 órakor a lókiállítás megtekintése; 7-én d. e. 9 órakor gyűlés, d. u. 3 órakor kirándulás a lóversenyre. 8-án d. e. 9 órakor gyűlés, este 8 órakor búcsuestély a vigadó éttermében. A »Magyar Dohányújság« május elsején a követ­kező tartalommal jelent meg: Ültetés — Daróczi Vilmostól. A szivargyártásról — írta Kazay Rezső. Dohányterrmelési kísérletek a debreczeni gazda­tanint gazdaságában 1890. évben — közli: Snasel Ferencz Elméletek a dohányról — közli: D. V. A dohányüz­let az 1890. évben — Herzog M. L. és társa jelen­tése. A dohánytermés Daliben — D. V. Uj dohány fűző tü — Daróczi Vilmostól. Tárcza: A mexikói dohány — irta: Rónai István. Vegyesek. — A »Ma­gyar Dohányújság«-ot, mint a hazai okszerű dohány­termelés egyetlen szakközlönyét, ajánljuk a gazdál­kodó s különösen a dohánytermelő közönség figyel­mébe. A lap ára egy évre 4 frt. Az előfizetési pén­zek a lap kiadóhivatalába (Budapest, VI. Podma­niczky­ utcza 1. sz.) küldendők. Sorsolás: Bécs, május 1. Az 1860-iki államsorsjegyek nyereményhúzása :A főnyereményt 4397 s­o­r. 16 szám n­y­e­r­t­e, 50,000 frtot nyert 10731 sor. 16 szám, 25,000 frtot nyert 10731 sor. 17 szám, — 10—10,000 frtot nyertek 4104 sor. 70 szám és 7986 sor. 4 szám, 5 —5000 frtot nyertek, 310-14 405 -2 2355—13 3117—20 3685—2 4383—18 5281—2 9195—9 11074 8 13522—9 14219—8 15817 — 16 15888-17 16494-14 és 19801—6. Bécs, május 1. Az osztrák hitelsorsje­gyek mai húzásánál a következő sorozatokat húz­ták ki: 103, 182, 312, 329, 654, 712, 858, 918, 1205, 1148, 1399, 1915, 2177, 2209, 2228, 2234, 2253, 2471, 3641. A 150,000 frtos nyereményt 2234 sor. 98 szám nyerte, 30,000 frtot nyert 1915 sor. 63 szám, 15,000 frtot 312 sor. 50 szám, 5,5000 frtot 182 sor. 52 szám és 2234 sor. 43 szám. A budapesti gabon­atőzsdér II. Búzában ma nagyon gyenge volt a forgalom. A forgalom csak nehány ezer méter mázsára rúgott változatlan árak mellett. Rozs: Üzlettelen. A határidőüzlet eleinte lanyha volt, de később megszilárdult. Köttetett: Búza 1891. tavaszra —pénz, —áru; 1891. máj. júniusra 9.51 pénz, 9.55 áru; őszre 9.04 pénz, 9.08 áru ; tengeri 1891. máj.—júniusra 6.72 pénz 7.73 áru ; julius - augusztusra 6.80 pénz, 6.90 áru ; zab 1891. tavaszra —.— pénz, —.— áru ; őszre 6.20 pénz, 6.24 áru ; káposztarepexe 1891. aug.— szept.-re —.— pénz, —.— áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a kö­vetkezők : Búza 1891. tavaszra —.— pénz, —.— áru ; 1891. máj.-jun.-ra 9.52 pénz, 9.54 áru; őszre 9.07 pénz, 9.08 áru ; tengeri 1891. május—júniusra 6.72 pénz, 6.74 áru ; julius—augusztus 6.89 pénz, 6.91 áru ; zab 1891. tavaszra —.— pénz , —.— áru ; őszre 6.23 pénz, 6.25 áru ; ká­­posztarepcze 1891. aug—szept.-re 16.90 pénz, —.— áru. Felmondatott 2000 méter mázsa zab, 63,000 mm. tengeri. A bunámpesti t­erménytözsdéről. Terményekben gyönge volt a forgalom. Boszniai szokványszilva okt.—novemberre 9.50, 85 drbos 12, 75 drbos 141/S, szerb szokványáru 9.25 írttal kelt. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma a kedvező külföldi hírek kö­vetkeztében nagyon élénk volt. A nemzetközi ér­tékek és a járadékok lényegesen emelkedtek. Az államvasúti és a dunagőzhajózási részvények szintén. A helyi piac­ is élénk volt. A legtöbb papír emelke­dett. A valuták változatlanok. Az a 1­őtözetén Osztrák hitelbank 300.90 —301.50 forinton, Magyar hitelbank 344.50— 346.50 fo­rinton, 40 százalékos magyar aranyjáradék 105.50- 105.57­/s írton, Jelzálog bank —.— Irton, Tisma-murányi 178—180 forinton, M. leszámítoló b. 115.20 írton, M. állam­­vasút 251.50—255.25 frton került forgalomba. Hivatalos fe­l­szám­olási árfo­ly­am : osztrák hitelrészvény: 302.50, magyar aranyjáradék 105.60. A díjbiztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 1.50—2.—, 8 napra: 4—4.50, egy hóra 8.— 9. A déli tőzsdén magyar aranyjáradék 105.57­/2 —105.65 írton, magyar papirjáradék 101.60—10170 fo­rinton, magyar papirjáradék adómentes 5 száz. 101.60 forinton, 4 és fél száz­lékos adóm. regále kártalanitási kötvények 97.90— 97.95 forinton, Budapesti bankegyesü­­lésrv. 138.50 forinton, magyar általános hitelbank lett 346.8­8—347.50 forinton, magyar jelzálog hitelbank II. kib. id. elism. 1731/s —173.75 forinton, magyar leszámí­toló és pénzváltó­ bank 115.10—115.40 forinton, osztrák hitelintézet 301.70—302.30 forinton, pesti magyar kereske­delmi bank 963 írton, Concordia malom 515—518 forin­ton, Erzsébet malom 410 forinton, Pannónia malom 915 forinton, osztrák-magyar államvasut 255.50—256.75 frton, Pesti közúti vaspál­ya 342 —344 forinton, Egyesült budapest.föv. takarékp. 1040 forinton, salgótarjáni kő­szénbánya részv. 507—509 forinton, Tégla- és mészégető, újlaki 195—197 forinton, nemzetközi villamossági társa­ság 255—256 forinton, rimamurányi-salgótarjáni vasmű részv. társaság 179 75—180,75 forinton, Schlick-féle vas­­öntő és gépgyár 245 forinton kerültek forgalomba. Mai hivatalos árfolyam: Államadósság. Magy. aranyj. 4°/o-os 105.60 Egyes, adóss. cs. kir. papirjáradék 5°/o-os 101.60 ápril-okt. 46/io°/o 92.50 Magy. 1876. keleti v. Szőlődézsmav. k. (100 aranyban 5°/o 113.50 frt) 5°/0­1.— 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 4% 110 75 kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 5°/0 101.50 ar. 41/2°/o 116.50 Osztr. adósság 1854.250 M. nyer. köles. 100 frt. 138.— frt p. 4°/0 134.— » » » 50 » 138.— Osztr. adóss. 1860. 500 4Va°/o adóm. r.­k. kötv. 97.60 frt 5°/0 140.— Tiszai és szeg. kőt. 4°/o 129.50 Osztr. adóss. 1860. 100 M. kir. 4°/o adóm. Ma­ frt 5°/0 149.— gyarorsz. földt. k. i. j. 92.20 Osztrák adósság 1864. M. földteherm. k. 5% 104.50 100 frt 182.— M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.­k. 5% —50 frt 182.— M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz­(100 frtos) 5°/o 100.— szab. társ. 5% 100.50 Egyes. áll. adóss. febr. Budapest főv. kölcsön és aug. 45/io°/o 92.50 1890. á’/aVo k. 98.25 Egyes, adóss. 45/io 92.50 Szerk. nyer. 3°/o 41.— Egyes, adóss. cs. kir. Bécs v. ny. k. 1874. 148.50 jan.-jul. 46/io°/o 92.50 Részvények. a) Bankok. M. nyugati v. 5°/o 199.50 Angol-osztrák bank —.— Márm. jóv. r. t. e. r. —.— Bpesti bankegyes.­­ 137.50­0--magy. áll. vasút 5°/o 256.— Bpesti k. és iparbank 98.— Pécs-barcsi v. 5°/o 199.50 M. ált. hitelb. 346.75 Tiszavidéki v. 5°/o — .— M. jelz. hitelbank —.— Dunagőzh. társ. 5%, 310.— Ugyanaz I­. kib. 173.50 Pesti közúti vp. 342.— M. lesz. és pr. b. 115.10 Pesti k- V. élv. j. 163.— M. orsz. bank r.-t. —.— . m . Oszt. hitelint. 301.70 e) Tak. pénztárak. Osztr.-magyar bank 995.— Bpest III. ker. 118.— I. m. iparbank 179.50 Orsz. közp. 610.— Pesti m. ker. b. 962.— Pesti hazai első t. e. r. 8275.— Sziszeki hitelbank —.— Egyes. bp. föv. 1035.— Union bank M. ált. takarékp. 114.75 b) Bizt. társaságok. f) Különféle vállalatok. Bécsi bizt. társ. 157.— Alagút 165.— Bécsi életjár. b. int. 285.— A.t­­wagg. k. t. 88.— Első m. ált. b. t. 2800.— »Athenaeum* t. 400.— Fonciére pesti b. t. 66.— »Franklin« t. 238.— Magyar-franczia b. t. 80.— Pesti könyvnyomda 1180.— Pannónia vb. i. 970.— Pallas i. ny. r. t. 215.— Fiúm. I.m. rizsh. gy. t. 965.— c) Gázmalmok. Ganz v. ö. és ggy. 1620.— Concordia m. 517.— Gschwind szgy. 400.— Első bpesti m. 1110.- Gyapjú-mosó 330.— Erzsébet m. 410.— Keresk. épület —.— Henger m. 565.— Kőszénb. (Dräsche) 430.— Lujza-malom 283.— S.-tarjáni kstb. 509.— Molnárok és s. m. 446.— Gőztégl. gy. köt. 499.— Pannonia m. 915.— Tégla- és mészégető 195.— Victoria m. 252.— fegyvergyár — ,, *... , , , , , Nemz. wagy. k. 104.50 d) Köziek, vállalatok. Bhnam.­s.-tarj. 179.50 »Adria« m. t. h. t. 155.— Schlick vasönt. 244.50 Alföld-fiumei v. 5% 202.50 Serfőződe, I. m. 925.— Bpest-pécsi v. r. t. 50/o 201.— Sertéshizlaló 322.— Bpest-Szt-Lőrincz v. —.— Spod. s csontliszt gy. 124.— Déli vasút 5°/o 116.— Szálloda r. t. 175.— Észak-keleti v. 197.50 Szeg. szgy. és fin. r. t. —.— Erdélyi vasút 5%­ 200.50 Török dohány e. á. t. 161.— Kassa-oderb. v. 4»/O 178.— Uj-Antal v. üv.-gy. r. t. — Magyar-gal. v. 5% 200.— Záloglevelek. M. földh. int. 5°/o 102.— Pesti m. kér. b. 5% —.— Ugyanaz 4>/2 p. 101.50 » » » » 41/a% 99.75 » á'/sVo 95.75 Bpesti m. k. b. kk. 4Vs 101.— » a. v. ez. 5% 116.— »Albina« t. s. h. i. 6% 101.— M. jelzálogb. 5'/a°/o 102.— » » » » » 59/0 99.50 » » 5°/o 101.25 Nagysz. föld. 5% 100.75 » » 4>/a°/o 99.75 » » 5>/a°/o 101.50 M. orsz. közp. tkp. 4*/o 98.75 » » 6°/o 103.— Kis. o. földh. i. 5/50/o 102.75 » ált. takp. 5°/o 102.— » » 5°/o 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4% 112.75 Osztr.-magy. b. á'/eVo 101.50 » » nyer. jegy. 21.— » » 4°/o 99.70 Oszt. f. i. d. k. k. 3»/o 109.25 » » 50 év 4°/o 99.70 Osztr. f. int. k. nyj. 3°/o 25.50 Pesti m. ker. b. 5°/o 101.— Pesti hazai e. tp. 5°/o —.— » » » » G'Wbo —.— » » » » 4°/o 99.75 Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézet —.— Osztr. vör. ker. sorsjegy. 20.50 Magy. vör. kér. sorsj. 11.10 »Jó­ sziv« sorsjegy 3.50 Olasz » » 13.25 Ny. k. bpesti lipótv. bazil. 6.50 Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.47 20 frankos arany 9.25 » » (körm.) 5.41 20 márka 11.44 O. Magy. 8 frtos ar. 9.25 Német bír. b. 100 m. 57.20 Vízállás, május 1. Színházak, ma, május 1-jén: A nemzeti színházban: A vadorzók. — Az operaház­ban: Faust. — A népszínházban: A tékozló fiú. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL Nyilt tér. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) — (4066) Budapesti lóversenyek 1891. május 3., 5., 7., 10., 12., 14. és 17. Ü®' Kezdetük mindig :1. u. 3 órakor.' Belépti­ jegyek naponkint: I. oszt. (Passepartout,) uraknak .........................................5 frt. » » » hölgyeknek.................................3 frt. » » » katonatiszti.................................3 frt. II. oszt. urak v. hölgyeknek........................................1 frt. Állóhely a versenypálya közepén................................30 kr. Egész évi (Saison-) jegyek 2?» napra: (Május 7 nap, aug. 8 nap, október 3 nap.) I. oszt. (Passepartout) uraknak.......................................80 frt. » ‹ » hölgyeknek...............................40 frt. » ‹ » katonatiszti...............................40 frt. A májusi 7 napra: I. oszt. (Passepartout) uraknak.......................................30 frt. » » » hölgyek.......................................15 frt. » » » katonatiszti...............................15 frt. A külön elkerített fogadási helyre (a book­­makerek körébe) belépti jegy mind a 7 napra 15 frt. A totalisateurökhöz azonban, mint eddig, úgy ezután is szabadon léphetni. Lóvonatú vasutak és omnibuszok egész a helyszínig közlekednek. — Katonai zene és frissítő­­helyek minden osztálynál.­­ Éppen most jelent meg­ ! Az ATHENAEUM könyvkiadók irat­asában (Budapest,Feren­­cziek­ tere, Athenaeum-épü­let) s általa minden hiteleskönyvárus­nál (Bécsben Szelinski Györgynél Stephhannplatz 6.)kapható. CENTRALISATIO ÉS ÖNKORMÁNYZAT. ÉSZREVÉTELEK A KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYJAVASLATHOZ. Irta Dr. SZOKOLAY ISTVÁN. Ára 80 kr, melynek előleges (postautalványnyak­) beküldése után a füze­tet b­érm­entesen­ küldjük. A ROHITSI SAVANYUVÍZ a legkellemesebb izü üdítő Hal és mint gyógyszer, tapasztalat szerint, felülmúlhatat­lan hatású emésztési zavarok, étvágyhi­­ány, gyomor- és bélhurut eseteiben. Főraktár: Hoffmann Józsefnél Budapesten, Bálffgy Akadémia-u. S. Savanyuviz (4097) Mai hivatalos effektiv árak: frtól írtig Búza a bánsági................ 76—81 kig • - - ----­» új tiszavidéki .... 76—81 » 9 60 10.05 » » pestvidéki .... 76—81 » 9 55 10 — » » f­ehérmegyei . . . 76—81 » 9 60 10.05 » » bácskai . . . 76-81 » 9.60 10 05 » » északmagyarorsz. 76 81 » 9 45 9 90 R«»y,s ................................... 70 72 » 810 8.25 Árpa » takarmány .... 60—62 » 7 05 7 30 » » égetni való .... 62—64 » 7 40 7 75 » » serfőzdéi .... 64—66 » 7 90 8 90 Zab ».................................... 39—41 » 7.15 7 45 Tengeri » bánsági................ 75 » 6.75 6.80 » » másnemű.............. 73 » 6 70 6.75 Köles ..... 7.50 7.75 KAposztarepcze » . . . . —.— —.— Méter Méter | " 0 Változik Néz' o ! Váltoso k szerint ___«remit y____ ______ r.w.tti alinit forra:»ntt i I | l Duna i I ms*» Pozsony 2 33 — áradó M.-Sziget 1.56­ — áradó Komárom 12 45 — áradó V­amény 3.44­ — áradó Budapest 12 10 — áradó Tokaj 8.20 — áradó Mohács 2.75 — áradó Szolnok 3 53 — apadó Vukovár 1 — — — Szeged 4 48 — apadó Újvidék 3 10 — apadó Bodrog Pancsova 4 38 — apadó S.-Patak 2 28 — apadó Orsova 4.32 — apadó üzamos­­­j­­­árat,már 1.42 — I áradó * i Karös | I Barcs 0.73 — , áradó Gyoma !3.19 apadó Eszék 1 75 — ■ áradó Marosi | I Nx&va i ; Arad 0,1°, — áradó Sziszek 4.70 —­­ áradó Véga | Mitrovica 5.73 — I — Temesvár 0.75 — áradó ▲ kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betüiveL Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épü­let Elsőbbségek. Alföldi vasút 5°/o —M. nyug. op. 5% 101.50 » » 1874. 5°/o —» » 1874. kib. 5°/o 101.25 Bp. közúti vasút 41/a°/o 97.25 M. vasút els. köles. bor. Báttasz.-d.-z. v. 5% —•— czél. ar. 5% 117.— Bpesti lánczhid 6°/o 101.50 » » » 4'/s°/o 114.25 Bpest-pécsi vasút 4°/o 92.25 I. erdélyi vasút 5°/o —.— Éjszakk. vas. t. 5°/o 101.— Kassa-odb. v. ez. 4°/0 92.75 » » ar. 5°/o 117. » -eperj.-tarn. v. m. » ar. 6°/o 119.25 r. ez. 5°/o 101.25 Lloyd-épület 5”/0 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 102.— 1889. kib. 4°/0 95.— Victoria malom e. k. 255.— Tiszav. vasút 5% —.— Váltók árfolyama. (látra.) Pária 100 frank 46.25 Ném. bp. 100 bir. m. 57.20 Svájczi piaczok 100 frk 46.10 Amste­­d. 100 holl m. 96.25 London 10 fnt szerl. 117. —­ A bécsi értéktőzsdéről. — Május 1. — Megnyitás. Előtőzsde. Osztr. hitel-részv. 301.— Osztr. hitelint. részv. 301.62 Unio-bank-részvény —.­­ Unio-bank-részvény 239.50 20 frankos arany 9.27 20 frankos arany 9.26’/1 Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magyar hitelrészvény 344.— Magy. orsz. bank.-r. —.— 5% magyar papir-jár. 101.40 Magyar hitelb.-részv. —.— Angol osztr.-bank-r. 161.70 4°/o magy aranyjár. 105.55 Déli vasúti részvény 115.75 M. leszám. és váltób.-r. —Osztr. államvasuti r. 255.25 — 4°/o magy. aranyjár. 105.55 Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Május 1. — Árverések a fővárosban. Lajos­ u. 145., máj. 2. Lau­­turner Jakab ingós. 380 frt. — Vámház-körut 16., máj. 2. Szabó Lajos ingós. 328 frt. — Stáczió­ u. 4., máj. 2. Posner Róbert ingós. 910 frt. Árverések a vidéken. Sajó-Szt-Péter, máj. 11. Fried Salamon ingós. 2914 frt. Pályázatok. A budapesti keresk. és váltótörvény­széknél irnoki áll. 4 bét a. — A budapesti V. ker. jbiró­ságnál végrehajtói áll. 2 hét a. — A siklósi jbiróságnál irnoki áll. 4 hét a. — Az újvidéki törvényszéknél irnoki áll. 4 hét a. — A zsibói jbiróságnál joggyakornoki áll. 2 hét a.

Next