Pesti Napló esti kiadás, 1891. augusztus (42. évfolyam, 209-238. szám)

1891-08-01 / 209. szám

sen, mert mint mondatott, ha az továbbra is sü­­lyedne, Magyarország fővárosának magyar jellege esnék áldozatul. Nézetem szerint, t.­hát, a fővárosban a közszelem emelkedésének és a magyarosodás terjedésének sem gyámkodásra, sem védelemre nincs szüksége, mert méltóztassék viszszaem­­lékezni csak 20 esztendő előtt milyen fokon állott a magyarosodás, és a hazafias közszellem érzete Budán és Pesten és mivé fejlődött azóta ? (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A­hol ily óriási fejlő­dés észlelhető, ott közszellem sülyedéséről nem le­het szólani. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) Mindenki tudja, hogy a főváros polgársá­gában oly általános a hazaszeretet, oly általános az állameszme iránti ragaszkodás és oly nagy a magyarosodás terjedése, hogy ezen általánosan konstatálható ... Gr. Károlyi Gábor : Ott van Kochmeister! Gr. Szapáry Géla miniszterelnök , hogy ezen általánosan konstatálható jelenségekkel szemben öt embernek felfogásából azt a következtetést vonni, hogy ezen öt embernek eljárása a közszel­lem sülyedésére káros befolyást gyakorolhat,­­ nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Ellenmon­dások szélsőbal felől.) Kérem a t. házat, méltóztassék az interpellá­­cziókra adott válaszomat tudomásul venni. (Hosz­­szantartó, élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök : Báró Kaas Ivor képviselő urat illeti Báró Kaas Ivor, T. képviselőház! (Baross Gábor kereskedelmi miniszter feláll). Elnök: Baross Gábor kereskedelmi miniszter úr kíván szólni! (Halljuk! Halljuk!) Baross Gábor kereskedelmi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) Kaas Ivor báró képviselő úr egyidejűleg hozzám is kérdést intézett, mely ekként szól: Fog-e odahatni a kereskedelmi miniszter, hogy a budapesti kereskedelmi kamara, az áru- és értéktőzsde és ennek bírósága, továbbá a kereskedelmi testületek és akadémia oly vezetést kapjanak, mely jövőre a kereskedelmi osztálynak a magyar nemzettel nyelvben és lélekben teljes egye­sítésére s nemzeti kereskedésünk erőteljes kifejté­sére törekszik s mely mindentől tartózkodjék, a mi kereskedelmünk megmagyarosítását akadályozni képes ? Önként érthető te­hát, hogy a­mint eddig, úgy ezentúl is oda szándékozom és oda fogok is hat­ni, hogy azon testületek, melyekről a képviselő úr említést tett, hazafias tevékenységük által az or­szágnak szolgálatot tegyenek ; ebben az irány­ban oda fogok hatni, a­mennyire a viszonyok és hatásköröm megengedik. Kénytelen vagyok azon­ban figyelmeztetni a képviselő urat, hogy ezen testületek legnagyobb része autonóm s autonóm után tölti be a vezetői állást. Igaz ugyan, hogy egyiknél-másiknál a kormányt a megerősítés joga illeti meg, ha erre a törvény értelmében alkalom nyílik, és ha akár a törvény értelmében, akár az illető testüle­tek, akár pedig az illető egyének elhatározása kö­vetkeztében abba a helyzetbe jutnék, hogy a ve­zetőség megerősítése forogna szóban, önként ért­hető, hogy akkor megerősítésre csak oly választás tarthatna számot, mely kellő garanc­iát nyújt arra nézve, hogy azon feladatok, melyek a testület vezetését illetik, kellő hazafisággal és tapintattal fognak betöltetni. (Élénk helyeslés.) Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Dr. Kaas Ivor a kereskedelmi miniszter vá­laszát tudomásul vesszi, a belügyminiszterét nem. Beszédére a reggeli lapunkban visszatérünk. Ugron Gábor örül, hogy a miniszterelnököt új téren találja. A miniszterelnök, ki eddig a fel­szólítások daczára sem akart rámutatni a törvé­nyekre, melyeknek alapján bizonyos intézkedése­ket tett, most egyszerre törvényeket idéz, hogy a német színház dolgában semmit se kelljen tennie. Ám ő egy el nem mondott interpellácziónak a la­pokba került indokolásából már előre értesült s igy a törvényekkel fölfegyverezett válaszra a maga részéről is elkészült a válaszszó. Mert azt a törvényt nem idézte a miniszter­­elnök, mely szerint a belügyminiszter fenhatósága alatt álló rendőrségnek jogában áll színi előadáso­kat betiltani nemcsak a közerkölcsiség érdekében, hanem akkor is, ha az államellenes politikai ten­­denc­iáknak fészke. Már­pedig a felségfolyamod­vány e tekintetben kétséget nem hagy fenn. A fel­ségfolyamodvány nyíltan kimondja, hogy a német színház politikai missziót van hivatva teljesíteni. Milyen politikai missziót és milyen német biroda­lom érdekében ? "Világos, hogy az összbirodalom érdekében. A miniszterelnöknek azt kellett volna vála­szolni, hogy a színház létesítési engedélyét meg­tagadni nincs ugyan jogában, de arra igenis van joga, hogy ne adja meg az engedélyt előadások ta­rtására oly színháznak és színtársulatnak, mely a magyar kultúrával és a magyar érdekekkel ellen­kező tendencziáknak fészke. Ezt kellett volna felelnie, midőn itt egy árulást fedeztek fel és nem óhajtó­ módbeli hazafiassággal nyilatkozni egy negyedik magyar színházról. Mindenki elít­éli az árulókat, csak a magyar miniszterelnöknek nincs egy rosszaló szava sem. A miniszterelnök válaszát nem veszi tudomásul. Dr. Szapáry Gyula miniszterelnök azt kí­vánja meg­jegyezni, hogy ő igenis nyilatkozott azon öt egyén folyamodványáról s már első beszé­dében is kimondotta, hogy azon öt egyén helytelen felfogása miatt a közszellem satnyulására következ­tetni nem szabad. Dr. Kaas Ivornak válaszolva, egyenesen felolvassa a főpolgármester levelét, hogy a főváros közgyűlése nem reflektált arra a bizott­sági határozatra, mely szerint a főváros hajlandó volna a legmesszebb menő áldozatokra, ha a kor­mány egy negyedik magyar színház létesítését inicziálná. Dr. Kaas Ivárnak az az állítása pedig, mintha a kormány a főváros közgyűlésére befo­lyást gyakorolna, határozottan nem felel meg a valóságnak. Dr. Kaas Ivor: A főpolgármester fölterjesz­téséről a miniszterelnök — megengedi — jóhisze­­műleg nyilatkozott. Hasonló jóhiszeműséget a főpolgármesterről már nem tételezhet fel, de ennek a kérdésnek eldöntése már nem ide tartozik. A­mi edig azt illeti, hogy a kormány a közgyűlésre efolyást gyakorol, ez nem valótlanság. Ugron Gábor szerint a miniszterelnök nem mondhatja olyan könnyen, hogy azon öt egyénhez nincs köze. Akit a kormány elhalmoz kitünteté­sekkel, akit a törvényhozókkal egy sorba ültet, azokért válalja is el a felelősséget. Elnök jelenti, hogy a válaszok tudomásul­vétele iránt húsznál több képviselő keddre kér név szerinti szavazást. Dr. Kaas Ivornak a kérdés föltevéséhez való felszólalása következtében az elnök a kereskedelmi miniszter válaszára vonatkozólag a kérdést azonnal fölteszi. A ház a kereskedelmi miniszter válaszát tudo­másul veszi. KÜLÖNFÉLÉK. — augusztus 1. A hir. lapból. Czimadomonyozds. Dubraviczai D­u­b­­raviczky Elek kir. tanácsosnak és kincstári jószág­­igazgatónak a király a cs. és kir. kamarási méltóságot adományozta. Személyi kir. Gróf Kálnoky külügyminiszter tegnap este Salzburgból Bécsbe érkezett. Uj nemes. Zsivkovics Jenő 7-dik honvéd gyalogezredbeli századosnak és törvényes utódai­nak a király a magyar nemességet a »torontál­­szigeti« előnévvel adományozta. , Ibsen üdvözlete. Ibsen Henrik az »Élet« szerkesztőségéhez ma a következő táviratot in­tézte Hammerfestből: »Az északi sarkról szivem­ből üdvözlöm első költői szerelmem földjét. Ibsen Henrik.« — Ez a távirat csattanósan bizonyítja a németországi lapok ama hírét, hogy az ősz mester csakugyan ma is szeretettel és elragadtatással gondol arra a fogadtatásra, melyben Magyarorszá­gon részesült. Közegészségügyi kongresszus Budapesten. A fő­város közgyűlése elhatározta, hogy a Londonban most összeülő közegészségügyi és demográfiai kon­gresszus elnökségét arra kéreti föl a küldöttség út­ján, hogy három év múltán a kongresz­­szus Budapesten tartassák. A belügy­miniszter most értesíti a főváros közönségét, hogy ez ügyben a külügyminisztérium útján megtették a kellő lépéseket s a legteljesebb sikerrel, a­meny­nyiben a kongresszus elnöksége az aján­latot a legnagyobb örömmel fogad­ta el. Templomszentelés N.-Becskereken. Az 1848/49. szabadságharcz alatt elpusztult, de 1865-ben újra alakult nagybecskereki reform, egyház közadako­zásból épült temploma — mint lapunknak írják — aug. 30-án fog felszenteltetni Szász Károly püspök, Szabó János esperes és más lelkészek közreműködése mellett. A bolgár kormány levele. A bolgár kormány legközelebb azzal a kérelemmel fordult a magyar tud.­akadémiához, hogy engedje át Frivaldszky Imrének legutolsó művét, a melyet 1834. évben »Balkáni utazásairól« irt. A levél, melyet a bolgár kormány ez ügyben az akadémia vezértitká­rához, S­z­i­l­y Kálmán úrhoz intézett, szóról-szóra így hangzik: S­t­r­a­u­s­z Adolf úr, az előnyösen is­mert budapesti hirlapiró és Bulgária alapos isme­rője, a minisztérium érdekében uraságodhoz ama műnek egy példányáért fordult, a­melyet Fri­valdszky Imre az akadémia megbízásából a Bal­kán flórájáról irt. Strausz urnak e szíves közben­járása — mint azt ő maga már velünk közölte is — nem maradt eredmény nélkül. Főtitkár úr egész határozottan egy ily példány megküldését ígérni méltóztatott. Strausz úr értesítésére építve, bátor­kodunk ezúttal uraságodat a nevezett mű bekül­désére felkérni és megragadjuk egyúttal az alkal­mat arra, hogy úgy uraságodnak, valamint a ma­gyar tudományos akadémiának e becses ajándékért legmélyebb köszönetünket kifejezzük. Kiváló tisz­telettel. A miniszter helyett: Lazaroff államtit­kár, Sismanoff, osztályfőnök. Szófia, 1891. junius 20. — Hozzá tehetjük, hogy lapunk munkatársa, Strausz Adolf úr lefordította Krivaldszky Imre nagyszabású művét és hogy az a bolgár kormány költségén, gazdag kiállításban, már ez őszszel meg fog jelenni Szófiában. A német színház és az ennek érdekében be­adott felségfolyamodvány ellen megindult hazafias mozgalom nagyon epés és úgy látszik, budapesti érdekelt körökből inspirált megjegyzésekre bírta a »Times« bécsi levelezőjét. Az idézett lap ma ér­kezett számában ez ügy­gyel foglalkozván, röviden ismerteti a tényállást s ezek után a következőket írja: »Vihar dühöng most a magyarb­énkatlanban Budapesten. A felségfolyamodvány ártatlan meg­jegyzései felforgatták az egész politikai vilá­got ; az egész sajtó, politikai nézetkülönb­ség nélkül, a legerősebb kifejezésekkel támad­ja meg a csak imént köztudomásúvá lett kér­vényt és felhívja, a közönséget, hogy megveté­sével sújtsa a kérvényezőket, kik annyira meg­feledkeztek önmagukról, hogy a német színházról, mint hasznos intézményről beszélnek. Még a ko­moly politikai körökben is olyannak tekintik az ügyet, mint a­mely minden hazafi gondos figyel­mébe ajánlandó, sőt még a képviselőházban is több interpelláczió tárgyát képezte.« Ezek után pedig így folytatja: »Ezen nevetséges ügy körül támadt mozgalom meglepetés lesz mindazokra nézve, kik eddig azt hitték, hogy a magyarok, most, mióta erős és független nemzetté lettek, képtelenek kis lelkű dhauvinizmust táplálni magukban. Buda­pestnek sok kilátása van európai fővárossá fej­lődni, és tényleg sok tekintetben vonzóbb és ro­konszenvesebb, mint Bécs, hanem a nemzeti féltékenységnek ezen kifakadásai és az idegen elemnek elnyomása iránti ezen törekvések vidéki város színezetét kölcsönzik Budapestnek.« Gyilkos villámcsapások. Felső-Józsa (Hajdu­­megye) községben tegnapelőtt nagy vihar volt, mely alkalommal a villám a mezőn két asszonyt agyoncsapott. — Tokajból azt jelentik, hogy ott is nagy vihar volt s egy villámcsapásnak két em­ber áldozatul esett. Elsülyedt tengeri bárka Londonból jelenti egy távirat, hogy Dover közelében a »Lorma« nevű bárka, a­mely sórakományával Liverpoolból Kop­penhága felé igyekezett, összeütközött a »Godmun­­ding« nevű londoni gőzössel. A bárka rögtön elsü­lyedt és kilencz főnyi legénységéből csak egy em­bert menthettek meg. A rendőrség »dolgozik.« A rendőrség egy-két nap óta bámulatos sikerrel fog el oly betörőket, a­kiket a károsultak az utczán felismernek s a­kik­nek a legutóbbi napokban elkövetett betöréseknél a legcsekélyebb részük sincs, így a rendőri sajtó­iroda ma is jelentést ad ki, hogy »újabban« Weisz István és Teichner Arnold nevű ismert betörőket »sikerült« elfognia, a­kikről azt hiszi, hogy Gróf Ferencz és Ernyei Vilmos kárára ők követtek el betöréses lopást. Gyermekcsontváz a padláson. Említettük a napokban, hogy az Attila-utcza egyik házának padlásán egy feloszlásnak induló gyermekcsont­vázat találtak, mely már mintegy két év óta lehe­tett a padláson. A csontvázat az orvosszakértők ma vizsgálták meg a törvényszéki orvostani inté­zetben, de nem tudták megállapítani, hogy a gyermek bűnténynek lett-e áldozata. A rendőrség különben már kinyomozta ama cselédleány laká­sát is, a­ki az említett házban szolgált mintegy két év előtt s a­kit a gyermekgyilkosság elköveté­sével gyanúsítanak. A cseléd­leány azonban — bár a szállása tudva van — még nem került kézre­ a szó. Az ülés további folyamára reggeli lapunk­ban visszatérünk. Ülés vége 3 óra 15 perczkor. Helyi hírek A kültelkek rendezése. Az V—VI. kerületi kül­telkek egyesülete emlékiratot intézett a kereske­delmi miniszterhez, kérve a Lipót- és Terézváros kültelkeinek sürgős rendezését. E kérvény folytán a kereskedelmi miniszter — mint értesülünk — felhívta a fővárost: nyilatkozzék arra nézve, hogy a külső váczi­ út, végleges rendezése, főleg az út magassága meg van-e már állapítva ? Munkásgyűlések. A Széchenyi-téri kioszkban holnap délután nyilvános szabógyűlés lesz, mely alkalommal meg fogják választani a bécsi osztrák­magyar kongresszusra a küldöttséget. — A buda­pesti vas- és fémmunkások önképző és segélyző egylete aug. 8-án este 8 órakor az egyleti helyi­ségben rendkívüli közgyűlést tart. Napirend : Az alapszabályok módosítása. — A magyarországi bádogos-, légszesz- és vízvezetéki felszerelők szak­egylete holnap reggel 8 órakor a Jureczky-féle vendéglőben tartja rendes félévi közgyűlését. A pozsonyi fazekas­segédek szakegyesülete vasár­nap, augusztus 9-én, délután 2 órakor, az egyleti helyiségben, a »fekete oroszlánhoz« czimzett ven­déglőben tartja ez évi második rendes közgyű­lését. Törvényszéki csarnok. A ki nem akar vallani. Bányász Ferencz ügy­védjelölt főnökétől 300 frtot sikkasztott s a tör­vényszék sikkasztás büntette miatt vád alá he­lyezte. Brinkmann Antal biró e napokban maga elé idézte a vizsgálati fogságban levő ügy­védjelöltet és értesítette, hogy ügyében augusztus hó 4-re tűzték ki a végtárgyalást. — A vádlott: Nem lesz abból semmi! Novembernél előbb nem tárgyalunk. — A biró: Viselje magát ille­delmesen ! — A vádlott: Kérem, biró úr, anyám Amerikában lakik s én neki levelet akarok írni, a melyben felkérem, hogy fizesse ki dr. Halásznak a 300 frtot. Ez aztán visszavonja panaszát. — A biró: Megfelebbezheti a vádhatá­rozatot, s azért a végtárgyalást augusztus hó 11-re tűzöm ki. Meggondolhatja a dolgot: megnyug­szik-e, vagy fölebbez? — A vádlott: Beisme­résben vagyok, s így nem fölebbezhetek. Kérem bi­ró urat, hogy a tárgyalást csak november hóban tartsa meg. Én nem akarok a börtönbe spaczírozni A biró: Sajnálom, de az nem az ön akaratától függ. A vádlott: Dehogy is nem! Elmegyek a végtárgyalásra, de mondhatom, hogy egy kukkot sem fogok vallani. Engem vallomásra senki sem kényszeríthet; ha pedig nem vallok, el nem ítélhetnek s igy minden­esetre időt nyerek. Qui habet tempus, habet vi­tám. — A biró: Hát hiszen maga magának árt, ha konokul megmarad emez elhatározása mellett. A vádlott: Sajnálom, de hatá­rozottan megmaradok amellett. Ismétlem, hogy nem fogok, nem akarok vallani. Néma leszek, mint a sír; harapófogóval sem fognak vallomásra bírni. A bíró: Majd meglátjuk! — A vádlott: Azt hiszem, hogy kihallgatásom nélkül el nem ítélhet­nek. — E dialog után visszavezették a vádlottat zárkájába. A végtárgyalást ez ügyben augusztus 11-én megtartják, ha csak Bányász nem felebbez a vád alá helyezési határozat ellen. Táviratok: München, aug. 1. Erzsébet királyné őFel­sége ma reggel 5 óra 55 perc­kor külön vonat­on, szakadó esőben a keleti indóházba érkezett és azonnal tovább utazott Feldaffingba, anyja láto­gatására. London, aug. 1. (A Pesti Napló táv­irata.) A »Times« jelenti Pétervárról : Ger­vais tengernagy egy megkötendő szövet­ségnek tervezetét hozta magával s tanácsko­zott e tárgyban Giers, Vannovszki és Csicsacseff miniszterekkel . Első­sorban e három miniszter írná alá a szerződést, mely a vizen és szárazon való együttműködést biz­tosítja. A szerződést a czárnak később, majd ha kedvező hangulatban lesz,, terjesztik elő aláírás végett. London, aug. 1. Mint a » Times « Péter­várról tegnapi kelettel jelenti, állítólag autorizált forrásból a kronstadti látogatás részleteiről és jelentőségéről a következő le­velet kapta: báró Mohrenheim orosz nagykövet az Elysée-palotában tanácskozást folytatott a Francziaországgal kö­tendő szövetség alapja tárgyában. Gervais tengernagy Kronstadtba vitte a feltételekre vonatkozó tervezetet, hogy ez megfontolás s kidolgozás végett a kül­ügyi, hadügyi és tengerészeti miniszterek elé terjesztessék. Mihelyt a tárgyalásokat befeje­zik, az illető okiratot alá fogják írni a mi­niszterek, de Sándor czár nem. Ez okirat meg fogja tartani prelimináris jellegét a »psychologiai« momentumig. Mint a »Times« továbbá jelenti, Gervais tengernagy a reg­geli órákban bizalmi értekezést foly­tatott Giers, Wannowski és Csicsa­­c­s­e­v miniszterekkel. A diplomácziai felté­teleket, a­melyek mellett az illető miniszte­rek egyúttal a szárazon és vizen való koope­­rácziót biztosítják, a miniszterek írnák alá. Pétervár, aug. 1. (A Pesti Napló távirata.) Utólag jelentik, hogy a vasúti zászlóalj egy kato­nája volt az első, a­ki a franczia hajórajt Kron­­stadtnál üdvözölte. A francziáknak mintegy há­rom kilométernyire úszott elébe s azt »Vive la France« kiáltással üdvözölte, kognókkal és borral vendégelték meg és azután egy csónakban a szom­szédos erődbe akarták vinni, de az út közepén »Vive la France!« kiáltással a vízbe ugrott és folytonosan Francziaországot éltetve, a partra úszott. Felebbvalója huszonnégy órai fogságra ítélte, egyúttal azonban két üveg pálinkát rendelt számára. Moszkva, aug. 1. Sándor szerb király tisz­­teletére tegnap a Petrov-kastélyban ebéd volt, s azután a király Sergius nagyherczeg kíséreté­ben csapatszemlét tartott Este nagyszerű tűzijáté­kot rendeztek Ma meglátogatja a király a Szent­háromság-kolostort s a Kremlben ebéd lesz tiszte­letére. Sergius nagyherczeg tegnap megláto­gatta Risztics régenst. Kronstadt, aug. 1. A »Marengo« , hajón rende­zett tánczmulatság rendkívül fényes lefolyású volt. Hatszáznál több meghívott vendég vett részt a mulatságon, köztük Laboulaye franczia nagykövet s csaknem az egész diplomácziai kar. Köln, aug. 1. A »Kölnische Zeit.« jelenti: Pé­tervárról . Nyílt titok, hogy épen a franczia ten­gerésztisztek és legénységek körében számosan vannak, kik köztársaságellenes érzelműek. Ha az egész hajóraj el volt ragadtatva a czár szívélyessé­gétől, ez a tengerészek ezen részéről még fokozot­tabb­­mérvben mondható. Attól tartanak, hogy a benyomás, melyet a kronstadti fogadtatás a mo­­n­archikus érzelmű tengerészekre gyakorolt, a köz­társaságra nézve nem kedvező. Pora, augusztus 1. (A Pesti Napló távi­rata.) A szultán ma S­a­y Leót, a nagy franczia nemzetgazdászt kihallgatáson fogadta és átadta neki az Oszmánie-rend nagyszalagját. Lisszabon, aug. 1. A »Presidents Errazuris« chilei hajó elindult innen, de gépezete megsérülése következtében kénytelen volt a kikötő kijáratánál megállani. A gépezet kijavítása különben csak rövid időt fog igénybe venni. Fergusson nyilatkozata. London, aug. 1. Az alsóház tegnapi ülésén a külügyi költségvetés tárgyalásánál Fergusson államtitkár kijelentette, hogy Egyiptom pénzügyei most oly jól állanak, hogy a kötelezettségek teljesítésének elha­lasztásától többé nem kell tartani. A »Times« tegnapi párisi távirata, mely arról szól, hogy a szultán a khedivét el akarja mozdítani, szenzáczió-hajhászaton alapul és egyátalán nem érdemel hitelt. Kifejtette ezután az ál­lamtitkár, hogy a külföldi szabadalmi törvé­nyek kedvezőtlenek ugyan Angliára nézve, de a madridi iparügyi értekezlet által a szaba­dalmi törvényekre vonatkozólag kidolgozott egyesség elhárít némely hátrányt. Ez egyes­­ség most az értekezleten képviselve volt kor­mányok előtt van. KÖZGAZDASÁG, Bécs, aug. 1. A nemzetközi gabnavásárt augusztus 31-én és szeptember 1-én tartják meg. Sorsolás. Az 1860-ik évi államsorsjegyek mai húzásánál, mint lapunknak Bécsből távírják, a következő so­rozat­számokat húzták ki: 125 180 421 487 559 675 734 769 1104 1210 1245 1324 1525 1603 2082 2484 2550 2595 2727 2884 2914 2981 3085 3143 3187 3356 3509 3733 3854 4025 4146 4190 4487 4588 4698 4724 5176 5273 5327 5344 5590 5727 5739 5885 6078 6114 6366 6436 6563 6811 6917 7186 7337 7490 7514 7551 7572 7598 7869 7884 8025 8069 8135 3144 8516 8541 8549 8553 8612 8676 8817 8842 8886 8900 8960 8983 9163 9236 9343 9395 9440 9460 9558 9797 9884 10175 10216 10391 10469 10506 10611 10791 10897 11059 12521 12800 12966 13066 13075 13623 13861 13869 13962 14220 14351 14408 14474 14981 15172 15335 15481 15518 15569 15662 15673 15953 16048 16205 16371 16558 16745 16768 16822 16843 16876 16917 17063 17300 17395 17640 17650 17780 17972 18053 18076 18285 18404 18421 18473 18484 18595 18781 18884 18899 19078 19103 19126 19442 19645 19765 19833 10872 19881 19891 19931. A budapesti gabonatőzsdéről. Búzát ma új áruban jobban kínáltak, a kereslet korlátolt volt. Elkelt lanyha irányzat mellett 12,000 mm., uj áru 5—10 krajczárral ol­csóbbodott, ellenben régi áru megtartotta árát. Egyéb gabonaneműekben csekély forgalom volt változatlan árakon. Elkelt: Búza: (uj) Tiszavidéki: 100 mm. 80­5 k. 10.30 frt, 1000 mm. 79 k. 10.22*/, frt, 100 mm. 78 k. 10.15 frt, 100 mm. 78 k., 150 mm. 77­ 5 k. 10.07*/, frt, 200 mm. 77­ 5 k. 10.07'/, frt, 100 mm. 77 k., 200 mm. 76 k. 9.75 forint, 100 mm. 76-6 k. 10 frt, 100 mm. 76 k. 9.80 frt, 100 mm. 76'5 k. 9'70 forinton került forga­lomba. Pestmegyei: (uj) 400 mm. 79 k. 10.10 frt, 200 mm 78-5 k. 10 frt, 100 mm. 77-5 k. 10 forint, 100 78. 10 forinton került forgalomba. Bácskai 100 mm. 78'8 k. 10.15 forinton, 100 mm. 78 k. 10.15 írton, 100 mm. 75 k. 9.75 forinton ke­rült forgalomba. Bánáti 200 mm. 78'8 k. 10.15 írton került forgalomba. Dunai: ICO mm. 77 k. 10.07*­, írton, 1200 mm. 77­5 k. 10.05 forinton került forgalomba. Tiszai (ó) 200 mm. 70 k. 10.75 írton, 100 mm. 70 k. 10.75 írton, 100 mm. 79 k. 10.60 írton, 100 mm. 79 k. 10.55 forinton, 100 mm. 77­5 k. 10.60 írton, 700 mm. 78­ 5 k. 10.75 forinton került forgalomba. Becskereki: 209 mm. 76 k. 10.50 forinton került forgalomba. Mind 3 havi időre. Rozs: 109 mm 8.70 frt, 200 mm. 8.72*­, forin­ton készpénzben. Árpa : 200 mm, 6.35 forinton került forgalomba. A határidőüzlet irányzata kezdetben gyen­gébb, utóbb szilárd volt. Búza őszre 9.31.— pénz, 9.33 áru; márczius áprilisra 1892. 9.80 pénz, 9.82 áru; tengeri július— augusztusra —.— pénz, —.— áru ; augusztus—szep­temberre 5.60—.— pénz, 5.62 áru; 1892. május— júniusra 5.16— pénz, 6.18 áru; zab őszre 5.46—.— pénz, 5.48 áru, 1892. tavaszra —.— pénz, —.— áru ; ká­poszta repcze augusztus—szept. 15 25 pénz, 15.35 áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza őszre 9.30 pénz, 9.86 áru; 1892. márczius— áprilisra 9.79 pénz, 9.83 áru; tengeri julius—augusz­tusra —.— pénz, —.— áru ; augusztus—szeptemberre 5.61 pénz, 5.67 áru; 1892. május—juniusra 5.16 pénz, 5.19 áru; zab őszre 5.40 pénz, 5.49 áru; tavaszra —.— pénz, —.— áru ; káposztarepcze aug­szt­ut. 15.15 pénz 15.30 áru. Mai hivatalos effektív árak: A budapesti terménytőzsdéről. Terményekben változatlan volt az irány­zat. Szilvasz változatlan. Szlavóniai áru szeptember-ok­tóberre 17.25 írttal kelt. Zsiráru üzlettelen. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma a tegnap esti alacsony külföldi jegyzések következtében lanyhán nyílt meg. Ké­sőbb azonban szilárdult és különösen az osztrák hitelrészvények és az osztrák-magyar államvasuti részvények emelkedtek. A járadékok csökkentek. A helyi értékek változatlanok. A valuták drá­gábbak. Hivatalos felszámolási ár­folyam: osztrák hitelrészvény: 286.80, magyar aranyjára­dék: 104.40. Ad­íj­biztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 2.25—3.—, 8 napra: 6.-----6.50, egy hóra: 12.——13.—. Az előtőzsdén osztrák hitelbank-részvény 285.70—286.30 forinton, magyar hitelbank-részvény 337— —337.25 forinton, magyar aranyjáradék 104.70—104.32'­, osztrák-magyar államvasut részvény 285.25—284.50 fo­rinton, lombard 95.25 —94.75 forinton köttetett. A déli tőzsdén: Magyar aranyjáradék aug. 15-re 104.40 forinton, mag­yar általános hitelbank aug. 15-re 336.50—337 forinton, osztrák hitelintézeti részvé­nyek 286.50—287.20 írton, osztrák hitelintézeti részvé­nyek aug. 4-re 287.20—288 forinton, pesti magyar ke­reskedelmi bank •—— forinton, déli vasút augusztus 31-re 96.25—95 forinton, osztrák-magyar államvasuti részvények augusztus 31-re 284.50—285.75 forinton, salgó­tarjáni kőszénbánya részvények 585—693 forinton, pesti magyar kereskedelmi bank 101.75 forinton, M. vasut-els. kötes, beruházási czél arányban 117.50—118 forinton köt­tetett. Mai hivatalos árfolyam s Államadósság. 1. adóss. Magy. aranyj. 4°/o-os 104.50 Egyes, adóss. cs. ur. papirjáradék 5%-os 101.80 ápril-okt. 4./,6­*/o 92.25 Magy. 1878. keleti v. Szőlődézsmav. k. (100 aranyban 5°/o 113.— frt) 5°/o —.— 1889. m. k. adóm. m. Osztr. aranyj. 4'/0 11150 kir. áll. vasúti kölcsön Osztr. papirj. 5°/O 102.25 ar. 4*/,0/o 117.— Osztr. adósság 1854.250 M. nyer. köles. 100 frt. 141.50 frt p. 4°/o —.— » » 1 50 » 141.— Osztr. adóss. 1860. 500 4*/,°/o adóm. r.­k. kötv. 96.75 frt 5°/o —.— Tiszai és szeg. köl. 4°/o 131.25 Osztr. adóss. 1860. 100 M. kir. 4°/o adóm. Ma­ frt 5°/o 149.25 gyarorsz. földt. k. i. j. 92.— Osztrák adósság 1864. M. földteherm. k. 5°/o 104.50 100 frt 180— M. földteherm. k. 1867. Osztrák adósság 1864. zár.­k. 5°/. —.— 50 frt 180.— M. úrbéri válts. kötv. A temes-bégavöl. viz­(100 frtos) 5°/« 100.— szab. társ. 5»/, 102.— Egyes. áll. adóss. febr. Budapest főv. kölcsön és aug. 4*/„•/̋· 92.25 1890. 4’/,°/0 k. 98.— Egyes, adóss. 4‘/,O 92.25 Szerk. nyer. 3°/« 38.50 Egyes, adóss. cs. kir. Bécs v. ny. k. 1874. 151.50 jan.-jul. 4*/­«”/o 92.25 Részvények. a) Bankok. M. nyugati v. 50/o 200.— Angol-osztrák bank 54.— Márm. sóv. r. t. e. r. 95.25 Bpesti bankegyes. 140.50 O.­magy. áll. vasút 50/o 284.50 Bpesti k. és iparbank 98.— Pécs-barcsi v. 5*/* 204.50 M. áll. hitelb. 336.50 Tiszavidéki v. 5°/o —•— M. jelz. hitelbank 172.50 Dunagőzh. társ. 5°/. 291.— Ugyanaz XI. kib. 172.25 Pesti közúti vp. 318.— M. lesz. és pr. b. 114.50 Testi k. v. élv. j. 150. M. orsz. bank r.-t. —.— , jVtk. pénztárak. Oszt. hitelint. 288.10 jan.perzsai *. Osztr.-magyar bank 1022.— Bpest III. kér. 118. I. m. iparbank 188.­ Orsz. kezp. 608.­Pesti m kér. b. 1029.— Pesti hazal elsö e­­r' 8°50.— Sziszeki hitelbank —.— p?c’en- bP- för-Union bank —.— takarékp. 114. -b) Bizt. társaságok. 0 Különféle vállalatok. Bécsi biz*­ társ. 150.— Alagút 164. Bécsi életjár. b. int. 285.- Alt- wa«g- k' *■ 89 50 Első m. ált. b. t. 2780.— »Athenaeum« t. 420.— Fonciére pesti b. i. 74 — »Franklin« t. 2b0. Magyar-franczia b. t. 80.­ Pesti könyvnyomda 1200.­Pannonia vb. i­ 990.— Pallas i. ny. r. t. 220. Fiúm. I.m. nzsh. gy. t. 1000.— c) Gőzmalmok. Glanz v. c. és ggy. 1770.— Concordia m. 518.50 Gschwind szgy. 400. Első bpesti m. 1165— Gyapju-mosó 330.— Erzsébetül. 438— Keresk. épület —.— Henger m. 585— Kőszénb. (Dräsche) 459. - Lujza-malom 303.— II.-tarjáni kstb. 588— Molnárok és s. m. 462— Gőztégl. gy. köt. 560— Pannónia m. 975— Tégla- és mészégető 220— Victoria m. 252.— Magy. fegyvergyár . Nemz. nagy. k. 106.50 d) Köziek, vállalatok. Rimám-s.-tarj. 181.50 »Adria« m. t. h. t. 137.— Bchlick vasönt. 243.— Alföld-fiumei v. 5°/o 200.50 Serfőződe, I. m. 935.— Bpest-pécsi v. r. t. 5%, 200— Sertéshizlaló 330.—■ Bpest-Szt-Lőrincz v. —— Spod. s csontliszt gy. 124.— Déli vasút 5°/0 95— Szálloda r. t. 180.— Észak-keleti v. 196.50 Szeg. szgy. és fin. r. t. —.— Erdélyi vasut 5°/o 200.— Török dohány e. á. t. 162.— Kassa-oderb. v. 5°/o 178.25 Uj-Antal v. üv.-gy. r. t. —.— Magyar-gal. v. % 199.50 Záloglevelek. M. földh. int. 5%, 101.— Pesti m. ker. b. 5°/. —.— Ugyanaz 4*/, p. 100.— » » » » 99.75 » 4*/«0/o 95.25 Bpesti m. k. f. kk. 4*/, 101.— » a. v. ez 5°/o 116— »Albina« t.­­ h. i. 60,/0 101.— M. jelzálogh. 5*/«°/o 102— » » » » » 5°/o 99.50 » » 5°/o 101.25 Nagysz. föld. a°/o 101.50 » » 4,/10/0 99.75 » » 5*/«°/o 102.— M orsz. közp. tkp. 4*/, 98.75 » » 6°/o 103.— Kis. o. földh. i. 5*/,%o 103.75 » ált. takp. 5°/o 102.— » » 5°/o 101.25 M. jelzb. ny. k. k. 4»/. 113— Osztr.-magy. k. 4,/,,/o 101.— » » nyer. jegy. 21.— » » 4°/o 99.70 Oszt. f. i. d. k. k. 3°/o 109— » » 50 év 4°/o 99.70 Osztr. f. int. k. nyj. 3'/0 25.50 Pesti m. ker. b. 5°/o 101.25 Pesti hazai e. tp. 5°/o, —.— » » » » 6*/,°/« —— » » » » 4°/o 99.75 Elsőbbségek. Alföldi vasút 5°/o —.— M. nyug. vp. 5°/» 101.50 » » 1874. 5°/o —.— » » 1874. kib. 5°/o 101.50 Bp. közúti vasút 4*/,­­/o 97. - M. vasút els. köles. bor. Báttasz.-d.-z. v. 5°/o —.— czél. ar. 5°/o 117.— Bpesti lánczhid 60/O 103.— » » » 4*/,0/o 115.— Bpest-pécsi vasút 4°/o 91.25 I. erdélyi vasút 5°/o —•— Éjszakk. vas. t. 5°/o 101.50 Kassa-odb. v. ez. 4%, 92.50 » » ar. 5°/o 117.50 » -eperj tarn. v. m. » » ar. 6°/o 121— r. ez. 5°/o 100.— Lloyd-épület 5°/o 99.50 Kassa-odb. v. (oszt. v.) Magy. gal. vasút 101.50 1889. kib. 4°/o 95.— Victoria malom e. k. —— Váltók árfolyama. (látra.) Páris 100 frank 46.75 Ném. pb 100 kir. m. 58.05 Svájczi piaczok 100 frk 48 65 Amsterd. 100 holl. frt 97.75 London 10 fnt szerl. 118.20 Pénznemek. Cs. kir. arany (vert) 5.57­­ 20 frankos arany 9.31 » » (körm.) 5.47 20 márka 11.60 O. Magy. 8 frtos ar. 9.31 Német kir. b. 100 m. 58 02 Magánsorsjegyek. Osztr. hitelintézze 188.­ ]Osztr. vör. ker. sorsjegy. 19.— Magy. vör. kér. sorsj. 10.75­­»Jó­sziv« sorsjegy 3.— Olasz » » 12.50'Ny. k. bpesti lipótv. bazil. 6.— Búza a bánsági............ 76—81 kig —.— —.— » uj tiszavidéki . . . 76—81 » 10.25 10.70 » » pestvidéki. . . . 76—81 » 10.20 10.65 » » fehérmegyei . . 76—81 » 10.25 10.70 » » bácskai............ 76-81 » 10.25 10.70 » » északmagyarorsz. 76—81 » —.— —.— Rozs­a ............................ 70—72 » 8.55 8.75 Árpa » takarmány. . . . 60—92 » 6.— 6.40 » » égetni való . . . 62—64 » —.— —.— » » serfőzdéi .... 64—66 » —.— —.— Zab » .............................. 39—41 » 5.75 6.10 Tengeri » bánsági.......... 75 » 5.70 5.75 » » másnemű.......... 73 » 5.60 5.65 Köles »........................­­.- -. -Káposztarepcze . . . . . 14.50 15 25 A. kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, A­tenaeux n­épib­ék A bécsi értéktőzsdéről. — Augusztus 1. — Megnyitás. Osztr. hitel-részv. 286.87 Unio­bank-részvény —. 20 frankos arany 9.39*/. Magy. jelz. hitelb.-r. —.— Magy. orsz. bank.-r. —.— Magyar hitelb.-részv. —.— 4°/0 magy aranyjár. 104.45 M. leszám. és váltób.-r —.— Előtőzsde. Osztr. hitelint. részv. 286 87 Unio­bank-részvény 232 50 20 frankos arany 9.40 Magyar hitelrészvény 3­6 25 5°/o magyar papir-jár. 101.65 Angol osztr.-bank-r. 156 25 Déli vasúti részvény 94 87 Osztr. államvasuti r. 284 87 4°/o magy. aranyjár. 104.50 Vízállás, augusztus 1. Színházak, ma, augusztus 1-én : A bu­dai színkörben: A feneleányok. — A városlige­ti színkörben: Náni. Felelős szerkesztő: ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Méter Méter NÓTA, O Változik Név\ © Változik szénát_____________ szerint i_ fülöU I alatt fölött I alatt Dana Tisza Pozsony 3.69 — áradó M.-Sziget 0.46 — apadó Komárom 3.98 — áradó V.Namény 0.86 — áradó Budapest 3.73 — apadó Tokaj 2.14 — apadó Mohács 4.84 — áradó Szolnok 3.14 — áradó Vukovár — — — Szeged 3.37 — áradó Újvidék 3.91 — áradó Bodrog Pancsova — — — S.-Patak 1.59 — apadó Orsova 2.79 — áradó Szamos .... „„ Szatmár 1.06 — áradó Urada Kőrös Barcs 1.65 — áradó Gyoma 2.23 — apadó Eszék 2 38 — apadó Maros Száva Arad — 0.18 apadó Sziszek 0.37 — áradó Méga Mitrovica 1.36 — áradó Temesvár — 0.15 áradó IMI

Next