Pesti Napló esti kiadás, 1892. április (43. évfolyam, 92-120. szám)

1892-04-01 / 92. szám

képzés színvonalát emelni ? Ő azt hiszi, hogy ez az új intézkedés emelné a papképzés színvonalát s ezért elfogadja az indítványt. Sehol a világon már nincs divatban az az intézmény, hogy a tanulót csak az a tanár hallgassa ki, a­ki tanította. Min­denütt vége van már a compendiumok szerint való tanulásnak s a­ki tárgyával komolyan foglalkozik, az tudományos alapon képezi magát nem pedig compendiózus módon. Ez a tanítási módszer s ez a tanulási mód már csak nálunk van divatban. Pár­tolja a dunamelléki indítványt még akkor is, ha némi áldozattal járna, mert az érdek, a­melyet szol­gál, sokkal nagyobb, mint az áldozat, a melyet érte tenni kell. Tisza Lajos gróf pártolja az indítványt s foglalkozik a felhozott ellenérvekkel, melyek egy­általán nem gyöngítik meg álláspontját. Ő üd­vözli az eszme fölvetését még akkor is, ha el nem fogadtatnék, mert reméli, hogy a legközelebbi törvényhozás újból foglalkozni fog ennek az üdvös intézménynek megvalósításával. Vállyi Lajos nem fogadja el az indítványt, Tisza Kálmán azt hiszi, hogy a theológiai kép­zés színvonalának emelésére nem képez garanc­iát a kontemplált egységes vizsga. Az eszme maga tetszetősnek látszik, de alaposan vizsgálva az fog kitűnnni, hogy az egész illúzió.­­ Hi­szen a lelkészképzés egyöntetűsége nem lesz vele elérve, mert lehet, hogy az egyik évben vizsgázott jelöltek egyöntetűen fognak vizsgáltat­ni, de a következő évben már más vizsgálóbizott­ság lesz, vagy legalább lehet s így a jelölteket már más szempontok szerint képesítik. Az egyön­tetűség tehát csak látszólagos lesz. S­z­i­l­á­d­y Áron pártolja az indítványt, mert szükségét látja a papképzés egyöntetűbbé té­telének. A zsinat többsége az indítványt nem fogadta el. (A zsinatot folytatják.) Megyék és vá­rosok. Gömör megye közgyűlése. Rim­asz­omba­t­­b­ó­l jelentik nekünk : Gömörmegye rendes ta­vaszi közgyűlésének első tárgya volt az alispán­nak a közigazgatás minden ágára kiterjedő jelen­tése volt. A választás a legjobb rendben folyt le, sehol se volt rendzavarás. Örvendetes, hogy a me­gye területén az ínség nem lépett fel; a felsőbb megyék ínségesei javára a megye közönsége 100 frtot szavazott meg s az alispán felhívást intézett s gyűjtést indított ugyanezek számára, e gyűjtés most, javában folyik s igen szép eredménynyel biz­tat. _Elnöklő főispán Bornemisza Elemér megyei aljegyzőnek, Molitorisz Zoltánt pedig közigazgatási gyakornoknak nevezte ki. A belügy­miniszter kifogásolta a megyebizottsági tagokat vá­lasztó kerületek beosztását, illetve a választókerü­letek számára megszabott bizottsági tagok számát azon az alapon, hogy nincsen megtartva kerü­le­­tenkint a kivetés a választók számaránya szerint. A megállapítás azonban 10 évre történik, a köz­gyűlés által kiküldött bizottság, midőn azon ter­vezetet készítette, tekintettel volt a választók 10 évi hullámzására, a lélek­számra, a mostani össze­írásra, ezen tényezőket az általa ismert helyi kö­rülményekkel összevetve, készítette a kifogásolt de a közgyűlés által helyesnek talált tervezetet. A jelenleg összeírt választók különben sem fejezik ki a népesség számát, a kis ipar pangása sok helyen az adóhátralék miatt igen leszorította a választók számát. Baross kereskedelemügyi miniszter a kért portamentességet megtagadta, a megye e tárgyban újból felír, okait bővebben kifejti. Több folyó ügy elintézése következett ezután. KÜLÖNFÉLÉK. — ápr. 1. A hív. lapból. Táj kamarások. A király szmrecsányi és daróczi Szmrecsányi István 11. sz. huszárezred­­beli hadnagynak, gróf Szécsényi Antal 9. sz. hu­szárezredben hadnagynak, hernád-vécsei és hajnácskeöi báró Vécsey István 6. sz­­. kir. honvéd-huszárezred­­beli tart. föhadnak, valamint gróf Bossi-Fedrigotti Móricz 7. sz. dragonyos-ezredbeli hadnagynak — a ka­­marási méltóságot díjmentesen adományozta. Kinevezések: Korchmáros Sándor győri I. oszt. adóhivatali ellenőrt, a letenyei kir. adóhivatalhoz III. oszt. adótárnokká, Hermann Miksa vinkovczei V. oszt. adótisztet, a rumai kir. adóhivatalhoz IV. oszt. adó­tisztté, Klein Ferencz máramaros-szigeti V. oszt. adó­tisztet, a nagyszebeni kir. adóhivatalhoz IV. oszt. adó­­tisztté, Varga Ödön V. oszt. adótisztet, a deési kir. adóhivatalhoz IV. oszt. adótisztté, K­o­h­n Izidor adóhi­vatali gyakornokot pedig az ungvári kir. adóhivatalhoz VI. oszt. adótisztté, B­á­n­ó­c­z­y István adóhivatali dij­­nokot, a pápai kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű VI. oszt. adótisztté, Kosztáczky Sándor végzett jog­hallgatót, máramarosszigeti kir. ügyészségi dijnokot, a debreczeni ítélőtábla kerületébe segélydíjas joggya­kornokká és Eckensberger Károly végzett jogászt, a győri ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká ne­vezte ki Véglegesítés: B­é­c­s­y Márton kaposvári állami fő­gimnáziumi róm. kath. rendes hittanárt, rendes tanári minőségében, Molnár Albert makói polgári iskolai igazgatót, épugy jelen állásában végleg megerősítették. Alapszabály-megerősítések. A kereskedelmi minisz­ter a Nova és vidéke ipartestület alapszabályait, a bel­ügyminiszter pedig a mezőtúri 48-as olvasó-egylet, a molna-szecsődi és egyházas-terestyén-szecsődi önkéntes tűzoltó-egylet, a berettó-ujfalusi önképző népkör, az ádán­­di Chevra-Kadischa-egylet és a horóczi önkéntes tűzol­tó-egylet alapszabályait jóváhagyta. Április elsején. Sajátságos, hogy az emberek egy napot, jelöltek ki, a­melyen nyíltan ültetik fel és tréfálják meg egymást. Nem mintha máskor nem tennék meg ugyanezt egész komolyan, de azért április elsején jól esik az a kis szabadalom, embertársaink bolonddá tételére. Folyik is az ápri­lis-járatás kivált a jó falusiak közt, míg a fővárosban — a­hol az emberek szeretik magukat megkülön­böztetni a vidékiektől — egy reform van készülő­ben. A fővárosban e czélból megindult mozgalom eredménye az lesz, hogy legalább április elsején­­ nem ültetnek fel senkit. A mozgalom előkelő kor­mánypolitikusok köréből indult ki. A bécsi műcsarnok megnyitása. A műcsarnok ez évi kiállítását — a­mint nekünk távirják — ma délelőtt ő Felsége megnyitotta. A megnyitásnál több miniszter és a diplomácziai kar számos tagja volt jelen. Ő Felsége azután cerclet tartott s a né­met és spanyol nagyköveteket, valamint másokat is megszólítással tüntetett ki. Ő Felsége azután megtekintette a kiállítást. A budapesti kerékpár egyesület tegnap tartotta évi rendes közgyűlését. A választások eredménye az lett, hogy elnökké Grünwald Bernát min. oszt. tanácsost, alelnökké pedig Bláthy Ottót választották meg. A közgyűlés elhatározta, hogy ez évben több országos versenyt és kirándulást fog rendezni.______________________________ A Magyar egylet és a két. kamara. A Magyar egyesület kormányzó tanácsa hosszabb átiratot intézett Wahrmann Mórhoz, mint a kereske­delmi és iparkamara elnökéhez s abban arra kéri, hogy vesse latba egész befolyását a kereskedelem magyarrá tételére. Az érdekes átiratból közöljük a következőket: A fővárosnak nemzeti jellege jórészt a ke­reskedelem nemzeti jellegétől függ, mert a ke­reskedelmi forgalom adja meg a nyilvános életnek külső keretét. Az a külső keret, melyet a kereske­delem fővárosunknak ad, nemzeti szempontból el­szomorító. A­ki Budapestet csakis üzleti élete után ítélné meg, alig sejthetné, hogy ez Magyarország fővárosa. Az üzletek felett mindenféle idegen czég­­táblák vannak. A kirakatok idegen nyelvű felira­tokkal telvek s magyar nemzeti jellegű tárgyakat alig látni bennük. A hirdetési táblákat utczaszerte idegen nyelvű falragaszok borítják. A vevőket sok helyütt német nyelven szolgálják ki s még oly üz­letekben is,hol a tulajdonos tősgyökeres magyar, elő­fordul, hogy németül fogadják a vevőt és csak má­sodsorban, a vevő felszólítására veszik elő a magyar szót. A könyveket és leveleket túlnyomóan németül szerkesztik. Szóval a főváros kereskedelme, úgy külső nyilvánulásaiban, mint belső életében na­­gyobbára német. Ezeken a sajnos állapotokon vál­tatni kell. Ha szükséges, törvénynyel, ha le­het, társadalmi uton. — A magyar gazdaságé ezredéves szép nemzeti múlt. A magyar ipar és kereskedelem versenyzőnek lépett a sorom­póba. — Magáénak hirdeti a szebbnek , vi­rágzóbbnak remélt jövőt. De nagygyá és ha­talmassá csak úgy lehet, ha minden izében ma­gyarrá lesz. Kereskedőink sejteni sem látszanak, mily súlyosan vétkeznek hazájuk ellen, sőt saját érdekük ellen is. Egyesületünk tagjai ugyanis be­lépésük alkalmával fogadalmat tesznek, hogy csak oly hazai iparosnál rendelnek munkát és csak oly hazai kereskedőnél vásárolnak, kinek c­ége, üzletvezetése kizárólag magyar. És az egész országba felhívásokat küldtünk szét, melyek­ben a vidék lakosait is felkértük, hogy ha Budapestre jönnek, hasonlóképen cselekedjenek. Kereskedőinknek tehát saját jól felfogott érdekük is parancsolja, hogy leszokjanak az idegen nyelv használatáról. Mert szilárdul meg vagyunk győződ­ve, hogy nem rész­akaratból, nem hazafiatlanság­­ból,hanem csakis régi megszokottságból cselekesznek így. Ugyanazért meg vagyunk arról is győződve, hogy nagyságod kezdemé­nyezése csodákat fogna mivelni. Nem­zeti öntudatra ébresztené kereskedő­inket. Ezért fordulunk nagyságodhoz, mint a t. kamara elnökéhez, azzal a tiszteletteljes kérelem­mel : méltóztassék egész befolyásával oda hatni, hogy Budapest iparosai és kereskedői az idegen nyelvű czégtáblákat és feliratokat mellőzzék és hogy üzletüket, könyveiket és levelezésüket ma­gyarul vezessék. Boulanger tábornok hagyatékának utolsó tárgyait is el­árverezték már. A negyedik, egyúttal utolsó napon ke­rült dobra a szerencsétlen véget ért tábornok »Jupiter« nevű lova, mely 2090 frankon kelt el. Ez összeg még csak azt a költséget sem fedezi, a­mennyibe a tábornok halála óta a ló eltartása került. Egy kávés készlet a tábornok monogrammjával 95 frankon, a tábornok kávés­csészéje 7 frankért, a »Cabinet de toilette« bútorzata 38 frankért került új tulajdonos birtokába. A festmé­nyek és rajzok közül csak három tárgy ért el magas árt: Dehat-Pouson nagy festménye, mely a tábornokot lóháton ábrázolja az 1886. júl. 14-iki díszszemle alkal­mával, 800 frk; egy nagy arczkép (tollrajz) 110 frk és Detaille egy aquarelle festménye 540 franc­ért ért el; a többi képért alig adtak néhány frankot. Azért a ser­legért, melyet a tábornoknak a hazafias liga adott, 850 frankot, Rochefort ezüst papucsáért 170 francot adtak. Boulanger képviselői jelvényét Edward, a »Matin« tu­­lajdonosa 260 francért váltotta magához. Derouléde 54 francért egy keleti tőrt vásárolt. A tábornok tábori lát­csöve csak 80 francon kelt el, aranyfoglalatú séta­bot­jáért, melyet a hazafias liga adott kedvenczének, 120 fran­cot, esernyőéért 35 francot adtak. A faragott karosszék, melyet a párisi elzásziak egylete adott a tábornoknak, 180 francért, egy Harvey nevű angol vette meg. Ohner György egy regényét, melyet a szerző néhány meleghangú sor kí­séretében küldött a tábornoknak, Chincholle, a »Figaró« tu­lajdonosa vette meg 34 frankon. A többi könyv 20—30 fran­kon kelt el. Tokját azon revolvernek, melylyel a tábornok agyonlőtte magát egy »tisztelője« 11 frankon vásárolta meg. Az árverezésből összesen 49,298 frank folyt be, bár azt hitték, hogy az összbevétel meg fogja haladni a 60,000 frankot. A felmerült kezelési, kihirdetési költsé­gek s a tábornoknak még fennmaradt adósságai levoná­sa után az örökösök számára alig fog 14,000 franknál több maradni. Fővárosi ügyek. A közvágóhídi igazgatói állás szervezése. A ta­nács tegnapi ülésében hozzájárult a közélelmezési és közgazdasági bizottmány azon javaslatához, hogy figyelemmel a közvágóhidi és marhavásári intéz­ménynek kiválólag kereskedelmi és forgalmi jelle­gére, a közvágóhidi és marhavásártéri igazgatói állás kereskedelmi képzettséggel bíró egyénnel töltessék be. A tanács utasította az elnöki ügyosz­tályt, hogy az állásnak ily értelemben leendő újjá­szervezése iránt a szervező bizottmány meghallga­tásával tegyen konkrét javaslatot. Amennyiben ez újjászervezéshez a közgyűlés is hozzájárul, a ta­nács az igazgatói állásra új pályázatot fog hir­detni. A sertésvágóhíd ügye. A tanács általánosság­ban hozzájárult a sertésvágóhídra vonatkozólag a mérnöki hivatal és a közélelmezési bizottság által előterjesztett programaihoz és tervekhez. E tervek szerint a sertésvágóhíd a külső üllői-út és a Bal­­kán-utcza közt fekvő városi területen létesíttetnék és pedig egyelőre körülbelül 1.600.000 frt költség­gel. A tanács az építési programmot és terveket városrendezési szempontból leendő véleményadás végett a középítési bizottságnak adta ki. Halál a fürdőben. A ráczfürdő egyik kabinját­ ma délelőtt 10 óra körül mintegy 45 évesnek lát­szó férfi foglalta el. Miután a fürdőben feltűnően sokáig tartózkodott, a fürdő személyzete már mint­egy 1 óra körül a kabinba hatolt s az illető telje­sen ismeretlen egyént a kád fenekén halva talál­ták. A halál oka gutaütés. A kórházak vasárnapja. A kórházak vasárnap­ját az idén május 1-én tartják meg a főváros ösz­­szes templomaiban. A rendező bizottság jelenleg az előkészületek végrehajtásán fáradozik. Az ün­nepély érdekességét fokozza az a körülmény, hogy Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök meg­ígérte a rendezőségnek, hogy az egyetemi temp­lomban a kórházak vasárnapján ő fogja a szamari­tánus beszédet tartani. Színház és művészet. Reczitáló-estély Szabadkán. Szakáll Antal, az »első magyar Shakespere-reczitátor« (kereskedőibb és tetszetősebb kibővítéssel nevezhetné magát »első magyar általános Shakespere-reczi­­tátornak« is) f. hó 2-án, szombaton, Szabadkán mu­tatja be művészetét a »Pest-szálló« dísztermében. Programmján a következő darabok szerepelnek: 1. »Az egri leány« ballada Arany Jánostól. 2. A monológ ellen, monolog Ábrányi Emiltől. 3. A számüzési jelenet Coriolanból. 4. Antonius szónok­lata Julius Caesar holtteste fölött, a nép­jelenettel együtt. — Remélhető, hogy a szabadkai mű­veit körök fel fogják karolni a buzgó recritá­­tort, a­ki évek óta vándorol városról-város­­ra, hirdetve Shakespere-t azokon a helyeken, a­hol a sikamlós és alantjáró operett elég ízlést megron­tott és ront ma is folytonosan. Szakáll Antal talán kisebb művész a maga szakmájában, mint szeren­csésebb német kollegája Strakosch(aki éppen ma tartja első reczitáló estélyét Budapesten), de vállalkozása annál nagyobb pártolást érdemel, mert magyarul tolmácsolja Shakespere-t és mert segély­forrásait tisztán e haza földén találhatja föl, ellentétben a másik reczitátorral, a­ki szavalhat németül Európa egy részében, Amerikában, sőt (mint a példa bizonyítja) Magyarország fővárosá­ban is, gazdagabb bevételeket aratva. Zongorázás — koromsötétben. Rubinstein An­tal, a nagy orosz zeneköltő és még nagyobb zon­gora-virtuóz, a berlini filharmonikusok egyik jót­é­­konyczélú hangversenyén annyira elragadta pub­likumát, hogy a tapsoló, ujjongó közönség minden áron »ráadást« kívánt volna hallani. Rubinstein — a­ki meglehetősen ki volt merülve — néhány­szor megjelent a pódiumon és udvarias hajlongá­­sokkal köszönt. A tapsok még sürgetőbben csat­togtak körülötte; ekkor a terem­szolga előlépett és a zongora fölpeczkelt szárnyát osztentative lecsap­ta, annak a jeléül, hogy Rubinstein »többet nem játszik«. A művelt és hidegvérű berlini közön­ség erre szép-csöndesen hazament. Ebből az alka­lomból eszükbe jutott az ottani lapoknak, hogy nem minden közönség olyan diskrét és higgadt, mint a berlini. Többek közt hivatkoznak a szent­pétervári közönség egy stiklijére, mely nemrég tör­tént egy S­a­u­e­r-féle hangverseny alkalmával. A műsor utolsó száma után orkánszerű taps és kiabá­lás zúgott végig a termen; mindenki az emelvény felé tódult és »összetett, kézzel« kérték Sauert, hogy zongorázzon még valamit. Sauer egy­másután 10—12 ráadást adott, de a telhetetlen muszkáknak ennyi sem volt elég. Végre, hogy az ájuláshoz közel álló művészt kiszabadítsák a zene­­dühönczök körmei közül, kioltották a villa­mos lámpákat. Ez sem használt. A művésznek koromsötétben kellett tovább zongorázni, míg végre — valami csoda folytán — megugor­­hatott. Ekkora »hogy-változás« még nálunk sem fordulhat elő, legfeljebb szuper-csárdáskor. Nagy hangverseny Prágában az árvamegyei tó­tok javára. Tegnap a prágai Rudolfinumban gróf Harrach János védnöksége alatt nagy zenekari hangverseny volt az árvamegyei ínsége­sek javára. (Zu Gunsten der nothleiden­­den Slovaken« mint a prágai német-cseh új­ság, a »Politik« jelentette.) A műsor nagyérdekű szimfóniás műveket tartalmazott D­vor­s­á­k­tól és Smetanától a legkiválóbb cseh zeneköl­tőktől. A zenetanárok orsz. egylete e hó 3-án, d. u. 4 óra­kor saját helyiségében, Kerepesi-ut 55. sz. II. em., házi hangversenyt rendez. Törvényszéki csarnok. A Plussich-féle bünpör iratai, annak daczára, hogy a törvényszék megszüntető határozata ellen senki sem élt felebbezéssel, mégis felkerültek a táblához. Plussich Lajos örökösei ugyanis kérvényt adtak be a törvényszékhez, melylyel az eljárást beszüntető végzésnek egyik példányát a maguk részére is kikézbesíttetni kérik, nyilván abból a czélból, hogy azt az ellenük folyamatban levő pol­gári perben felhasználhassák. A törvényszék a ké­relmét nem találván teljesíthetőnek, e végzés ellen a kérvényezők felfolyamodást adtak be, mely az 50/0 kiló súlyú bűnügyi iratokkal együtt most érke­zett a kir. táblához, ahol azt referálás végett Heil Fausztin kir. táblai bírónak osztották ki. Sajtóper: Kompolthy Tivadar, a »Vesz­prémi Független Hírlap« szerkesztője sajtópert indított Várkonyi Dezső, a »Vesz­­p­r­é­m« szerkesztője ellen egy szerkesztői üzenet miatt. A szombathelyi esküdtszék már ítélt ez ügyben. Várkonyi beismerte, hogy az üzenetnek ő a szerzője, de nem mondta meg, hogy az kire vonatkozik. Az esküdtszék tíz szóval kettő ellené­ben vétkesnek nyilvánította Várkonyit a becsület­­sértésben, a bíróság pedig egy heti fogságra s öt­ven forint pénzbüntetésre ítélte. A vádlott sem­miségi panaszt jelentett be. Halálozások: Mezei Ignáczné szül. Friedlieber Ida e hó 30-án életének 76-ik évében Budapesten elhunyt. Apjai Mihályi Gábor kir. aljárásbiró, e hó 29-én hosszas szenvedés után élete 44-ik évében Szarvaszón elhunyt. Táviratok. Madrid, ápr. 1. Négy francziát, kiket anar­chistáknak tartanak, Spanyolországból kiutasí­tottak. Berlin, márcz. 31. A birodalmi gyűlés harma­­­­dik olvasásban megszavazta az elzász-lotharingiai ostromállapotról, valamint a stratégiai vasutak ki-­­­építésére előirányzott pótköltségvetésről szóló tör-­­ vényjavaslatokat, mire Bötticher államtitkár a bi­rodalmi gyűlést bezárta. Páris, ápril 1. A Ravachol lakásán megejtett újabb vizsgálat alkalmával egy levelet találtak,­­ melyben Ravachol felhatalmazást nyer, hogy mas Ipar és kereskedelem. Részvényjegyzések. A fiumei hitelbank részvénytársaság azon jelentése folytán, hogy közgyűlési határozatának értelmében részvényei­nek 5. számú szelvénye a 3., 4. és 5. számú szelvé­nyek beszolgáltatása mellett 1892. évi április 1-től fogva 6 írttal fog beváltatni, a tőzsdetanács elren­deli, hogy e részvények április 1-sején déli tőzsdé­től kezdve szelvény nélkül jegyeztessenek s a tőzs­dei forgalomban 1892. évi január 1-től folyó 5°/0 kamatokkal árultassanak.­­ A magyar jel­záloghitelbank azon jelentése folytán, hogy évi rendes közgyűlési határozatának értelmében részvényeinek 11. számú szelvénye és pedig a 200 arany forinttal teljesen befizetett czimletek után 37 frankkal a 100 arany forinttal befizetett ideig­lenes czimletek után 181­, frankkal 1892. április 1-jétől fog beváltatni, a tőzsdetanács ezennel el­rendeli, hogy e részvények április hó 1-jei déli tőzsdétől kezdve a 11. számú szelvény nélkül, illetve csak 1892. január 1-től számítandó folyó 5°/0-os kamatokkal jegyeztessenek és árultassa­nak a tőzsdei forgalomban.­­ A magyar le­számítoló és pénzváltó bank azon jelen­tése folytán, hogy részvényeinek 15. számú szel­vénye 1892. évi április 1-jétől fogva 7 forinttal fog beváltatni, a tőzsdetanács ezennel elrendeli, hogy e részvények a folyó évi április 1-jei déli tőzsdé­től kezdve szelvény nélkül jegyeztessenek s a tőzsdei forgalomban 1892. évi január 1-től folyó 5°/0 kamatokkal árultassanak. A technológiai iparmuzeum felügyelő bizott­sága gr. Zichy Jenő elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen Hegedűs Károly főigazgató elő­terjesztette jelentéseit. E szerint a lefolyt téli idő­szak alatt 47 előadás volt, melyeken 478-an vettek részt. A szakrajztanfolyamot 93 iparossegéd vé­gezte be. A segédek 650 rajzlapot készítettek, me­lyek kiállítása vasárnap nyílik meg. A műhelygya­korlatokon 244-en vettek részt. A gyűjtemény tár ajándék útján 25 darabbal szaporodott,­­ a 1 11 -­­ben Adolf lipcsei könyvkereskedő pedig 50 kötet könyvet s ezek bekötésére 50 forintot adományo­zott. A főigazgató ezután bejelentette, hogy a ke­reskedelemügyi miniszter felhívta a múzeum igaz­gatóságát a bőripari szakosztály szervezésére. A felügyelő bizottság a jelentéseket helyeslőleg tudo­másul vette s ezzel az ülés véget ért. Az iparosok oktatása. A jövő vasárnapon az iparosok számára ismét nyitva lesz a technológiai iparmúzeum, az iparművészeti múzeum s a nem­zeti muzeum. Itt ezúttal az ásványtár lesz nyitva, hol dr. Schmiedl Sándor segédőr fog az iparo­soknak magyarázó előadást tartani. A múzeumok a kereskedelemügyi miniszter közbenjárására való­színűleg még a jövő hó vasárnapjain lesznek nyit­va, föltéve, hogy az iparos látogatók száma nem csökken. Munkások beteg­segélyezése. Az ipari és gyáralkalmazottak betegség esetén való segélyezé­séről szóló 1891. évi XIV. törvényczikk ma április 1-jén lép életbe. Ehhez képest figyelmeztetnek mindama gyári építési és magánkezelésben álló közlekedési vállalatok tulajdonosai, kik vállalati illetve gyári, ipartestületek, a­melyek ipartestületi pénztárakat óhajtanak alakítani, nemkülönben a már fennálló vállalati, gyári, építési és magánke­zelésben álló közlekedési vállalatok pénztárai, úgyszintén a magán­egyesülés alapján léte­sült pénztárak, hogy a megalakításuk tekintetében szükséges intézkedéseket mielőbb tegyék meg, s alapszabályaikat a számadások és egyéb kimu­tatások kíséretében 1892. április 1-től számítandó három hónap alatt a budapesti kerületi pénztár alakításával és vezetésével megbízott V. ker. elöl­járóságnál mutassák be. A budapesti gabon­atőzsdéryi. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vétel­kedv rendkívül korlátolt, az irányzat lanyha volt és 8000 métermázsa kelt el 10 krral alacsonyabb árakon. Elkelt: Búza : Tiszavidéki: 100 mm. 77 k., 100 mm. 76­5 k. 9.85 forint, 200 mm. 77 k. 9.92 kg forint, 800 mm. 76­2 k. 9.75 forint, 100 mm. 75'8 k. 9.70 forinton került forgalomba. Pest megyei: 200 mm. 76 k. 9.60 forint, 100 mm. 73'8 k. 9.40 frton került forgalomba. S­z­i­v­á­c­z­i: 3700 mm. 75'7 k. 9.60 frton került forgalomba. Raktáráru: 700 mm. 755 k. 9.60 forinton, 1100 mm. 75 k 9.55 forinton került forgalomba. Mind 8 hóra. Bors: Üzlettelen. Zab : 100 mm. 6.10 forinton, 200 mm. 6.077a frton készpénzben került forgalomba. Tengeri: 500 mm. 5.30 frton, 300 mm. 5.22'/1 frton készpénzben került forgalomba. A határidőüzletben a forgalom lanyha volt. Búza márczius—áprilisra 1892: 9.47 pénz, 9.50 áru; május—júniusra 9.22 pénz, 9.25 áru ; szeptember— jus 1-jére 1500 dinamit töltényt szerezzen be. Azt hiszik, hogy bűntársa Matthieu kimenekült az országból. Martinéi anarchistát tegnap letartóztat­ták, hogy leülje büntetését, melyet egy korábbi bűntettéért mértek rá. Pétervár, ápr. 1. A birodalmi gyűlés elé új törvényjavaslatot nyújtottak be az államtitkok elárulásának megbüntetése tárgyában. ---------- ■ -......... — ■ e a.............. ss KÖZGAZDASÁG. Bécs, márcz. 31. A hitelintézet közgyűlése jóváhagyta az 1891. évi zárszámadást, megadta a felmentvényt és 14 frtnyi osztalék kifizetését, va­lamint 428.301 írtnak a tartalékalapba való utalá­sát határozta el. Az üzleti jelentés konstatálja, hogy ez év folyamán is nyomasztólag mutatkozott az üzleti tevékenység korlátozottsága. A nemzet­közi üzleti élet helyzete új vállalatok megkezdé­sénél fokozott elővigyázatot tesz szükségessé. New-York, ápr. 1. A tőzsde irányzata kezdet­ben csendes, később szilárd volt. Zárlat általában gyenge. Részvényforgalom 247,000 darab, ezüst­készlet 3.200,000 unézia, ezüsteladások 175,000 unczia. Sorsolás. Sorsolás. A tisza-szegedi sorsjegyek XXXIV. húzása ma délelőtt volt, a m. kir. lottóhivatal he­lyiségében. Kihúzták a következő 25 sorozat­szá­mot: 281 481 675 887 1052 1155 1168 1200 1219 1355 1366 1448 1810 2385 2407 2478 3232 3296 3312 3411 3557 3806 3993 4161 4258. A főnyere­ményt 100 000 frtot nyerte a 1200 sorsz. 11 nysz. 1000—1000 frtot nyertek: 1200 sorsz. 80 nysz., 1355 sorsz. 82 nysz., 1472 sorsz. 11 nysz., 1478 sorsz. 41 nysz. és 3411 sorsz. 33 nysz. A fentebbi sorozatszámokban foglalt többi sorsjegyek egyen­­kint 120 frtot nyertek. Bécs, ápr. 1. Az 1854-ki államsorsjegyek mai nyereményhúzásánál a főnyereményt, 100,000 fo­rintot az 1647 sorsz. 42 sz. nyerte, a második nye­reményt 10,000 frtot az 1492 sor. 1 sz. nyerte. Az összes többi kihúzott sorozatokra a legkisebb nye­remény (300 frt) esik. A kiadó tulajdonos Athenaeum irodalmi s nyomdai r. társulat betűivel. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. Helyi hírek. Passziójáték a fővárosban. A kath. legényegylet április hó 10-én és 11-én a II. ker. »Fáczán« vendéglő nagytermében könyvtára javára műkedvelői előadást rendez, mely alkalommal a »Krisztus szenvedése és fel­támadása« bibliai dráma kerül színre vallásos énekkel és élőképekkel Az énekkarban nők is működnek közre. Jegyeket már előre lehet váltani az egyesület helyisé­gében (II. ker. Fő­ tt 6. sz.) Unitárius istentisztelet lesz a Koháry-utczai templomban április 3-án d. e. 11 órakor. Az éjjeli lövés. Reggeli lapunkban említet­tük, hogy a főkapitányság előtt történt lövés tet­tese rögtön kézre került. A vizsgálat kiderítette, hogy a tettes neve A­b­s­h­o­f­f Frigyes, 32 éves müncheni könyvkereskedő. Mivel bebizonyítható nem volt, hogy a lövést gyilkossági szándékból tette, az ügy kihágásnak minősíttetett. A tettest szabad­lábra helyezték. Tényleg bebizonyult, hogy Abshoff ittas volt. októberre 8.52 pénz, 8.51 áru, tengeri május—júniusra 5.18 pénz, 5.16 áru ; zab tavaszra 5.74 pénz, —áru ; káposztarepcze augusztus—szept. —pénz, —,— áru. A határidő-üzletben a déli tőzsde zárlatai a következők: Búza márczius—áprilisra 1892 9.48 pénz, 9.50 áru ; május—júniusra 9.24 pénz, 9.25 áru ; szeptember —októberre 8.50 pénz, 8.51 áru; tengeri május—jú­niusra 5.16 pénz, 6.17 áru; zab tavaszra 5 78 pénz, 5.75 áru; káposztarepcze aug.—szept.-re 12.60 pénz, —.— áru. A budapesti terménytőzsdéről. Mai hivatalos effektiv árak: Búza aj bánsági........... 75—80 kig 9.40 10.— » » tiszavidéki . . . 75—80 » 940 10.— » » pestvidéki. . . . 75—80 » 9.35 9.95 » » fihérmegyei . . 75—80 » 9.40 10.— » » bácskai 75—80 » 9.40 10.— » » északmagyarorsz. 75—80 » —.— —.__ Rozs » . 70—72 » 8­90 910 Árpa » takarmány. . . . 60—62 » 5.90 610 » » égetni való . . . 62—64 » 6.25 6­70 » » serfőzdei .... 64—66 » 690 8.10 Zab »............... 89—41 » 5.80 6.20 Tengeri » bánsági ............... 75 » 5.25 5.80 a másnemű. .... 73 » 5 20 5.25 uj............................... » » Köles....................................... » » 5.65 6.— Káposztarepcze.............. » » — Zsiráfy változatlan. Disznózsír 53.50 forinttal, április - augusztusra 51 50 írttal kelt. Szilva és szilvaiz változatlan. — Szesz csendes. Szesz nyers osztalé­kok 18.75—19.25 forinton, élesztő szesz 21 60—22.— fo­rinton, szesz finomított. 56.50—57.— forinton 100 liter százalékonként. A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde ma a nemzetközi értékekben szilárd volt. Bár a forgalom ismét csökkent, az árak fen­­tartot­ták magukat. A helyi piac­ nyugodt, volt. A valuták jelentéktelenül változtak. Hivatalos felszámolási árfolyam: osztrák hitelrészvény: 307.40, magyar aranyjára­dék: 108.35. Ad­íj­biztosításoknál: osztr. hitelrész­vény holnapra: 2.-----2.50, 8 napra 5.-----5 50, egy hóra 12.-----13.—. Az előtőzsdén: Osztrák hitelrészvény 306— 306.20 foton, magyar hitelbank 336 75 forinton, magyar aranyjáradék 108.35—108.45 forinton, osztrák államvas­­vények 278.75—27. 50 frton köttettek. A déli tőzsdén: Magyar általán hitelbank április 15-re 336.25—337.25 forinton, magyar ipar- és ke­reskedelmi bank 112.25—112.50 forinton, magyar leszá­mítoló- és pénzváltóbank április 15-re frton, osztrák hitelintézet 306.60—307 frton, osztrák hitelintézet április 4-re 306.10—306.40 forinton, pesti magyar kereskedelmi bank 1010—1013 forinton, osztrák-magyar állam vasúti április 30-ra 279.25—280.50 frton, észak-magyarországi egyesült kőszénbánya részvénytársaság 162 forinton, kőszénbánya és téglagyár (Dräsche) 485 frton, rima­­murányi-salgótarjáni vasmű részvénytársaság ápril 15-re 170.75 frton, Schlich-féle vasöntő és gépgyár r.-társulat 228 f­orinton, 5 százalékos magyar jelzálog hitelbank 101.75 forinton köttettek. Kivonat a Budapesti Közlön­y Ml. Árverések a fővárosban. Népszinház­ utcza 26., ápri­lis 12. Tóth Erzsébet ingós. 829 frt. — Alkotmány­­utcza 22., ápr. 16. Boér Béla ingós. 350 frt. — Erzsébet­­körút 36., ápr. 5. Szegő Izsó ingós. 452 frt. Árverések a vidéken. Brassó, ápr. 9. Schmidt F. ingós. 4281 frt. — Beszterczebánya, ápr. 12. Dragovszky József ingós. 5718 frt. — Felső-Dabas, ápr. 8. gróf Be­­leznay Mária ingatl. 1600 frt. — Pálfalva, május 27. Csikó János ingatl. 2400 frt. — S.-A.-Ujhely, ápr. 6. Nebesz F. ingós. 2585 frt. — Szolnok, május 17. Rácz József ingatl. 3920 frt. — Kosztosd, ápr. 27. Pap Ká­roly ingatl. 4000 frt. — Budakesz, május 3. Nati Do­­náthné ingatl. 480 frt. Pályázatok. A temesvári táblánál Il­od oszt. bírói áll. 2 hét a. — A gálszécsi jbiróságnál aljegyzői áll. — A mező­csáb­i jbiróságnál albirói áll. 2 hét a. — A győri jbiróságnál végrehajtói áll. 2 hét a. — A zombori törvényszéknél III. oszt. telekkönyvvezetői áll. 2 hét a. — A debreczeni törvényszéknél albirói áll. 14 nap a. — A gyulai közjegyzői állásra pályázat hirdettetik 15 nap a. — A hajdúnánási járásbiróságnál albirói áll. 14 nap a. — A soproni törvényszéknél, a komáromi, eszter­gomi, kapuvári, pápai, zirczi és devecseri törvényszék­nél 7 joggyakornoki áll. 15 nap a. — A temesvári pénz­ügyigazgatóságnál III. oszt. számtiszti áll. 14 nap a. — A facseti járásbiróságnál aljegyzői áll. 2 hét a. — A gyulafehérvári ügyészségnél alügyészi áll. 2 hét a. — Április 1. — Vízállás, április 31 br.inbAz.ak ma. Áprilist 1-én : A nem­zeti színházban: A király házasodik. — Az operaház: Zárva. — A népszinházban: Ne­­bántsvirág. Felelős szerkesztő: Ifj. ÁBRÁNYI KORNÉL. Méter Méter Változik Náz' ----------- Változik »zenit «"érint | w ________ fäisb I alí-tt ______ fölött alatt Unna Tisza Pozsony 2 94 — áradó M.-Sziget 1.02 — aradó Komárom 3.54 — áradó VNamény 5.61 — áradó Budapest 3.81 — áradó Tokaj 6.20 — áradó Mohács 3 72 — áradó Szolnok 5.95 — áradó Vukovár — — — Szeged 5.44 — áradó Újvidék 3.33 — áradó Bodrog Pancsova 3.56 — apadó S.­Patak — —­­Orsova 3 79 — apadó Szamos IkrAva Szatmár 2.40 — áradó Kőrös Barcs 1.68 — áradó Gyoma 4 30 — áradó Eszék 2 58 — áradó Maros NzAva Arad 0 47 ~ Áradó Sziszek 5 01 — áradó Mitrovica 4 35 — á­adó Temesvár 0 74 — ár­dó »ertn»nr"iTwnOT«aBBi»iiaBBaBMSMW ■■i'k lasflmteaj.vgaiv^i-ai-. --«»«a A Nemzeti színház újdonsága-Az ATHENAEUM könyvkiadó­ hivatalában megelent íg általa minden haza! könyvkereskedésben kap alá : Erzsébet királyné. Történeti dráma 5 felvonásban. Irta BARTÓK LAJOS. 8-adrét 295 lap, díszes borítékban. Ára 2 frt. Múllt tér• (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) Tőke­elhelyezésül ajánljuuk a magyar országos központi takarékpénztár i lA-os adómentes zálogleveleit Ezek az államkezelés min­den ágában elfogadtatnak Óvadék és bánatpénz fejében és ezeket törvényesen gyü­­mölcsöztető tőkebefektetés gyanánt felhasználhatják közsé­gek, testületek, alapítványozók, valami­t nyilvános felügyelet alatt álló egyesületek, továbbá gyámhitbizo­­mányi és letétpénztárak. A záloglevelek a budapesti és bécsi tőzsdén vannak jegyezve és az osztr.-magy. bank minden fő- és mellékágán kölcsön vehető fel rájuk , és nálunk mindig a napi árfolyamon kaphatók. (5291) Központi váltóü­zlet részvénytársaság Budapest, IV. ker. Bécsi-utcza 4. sz.

Next