Pesti Napló, 1892. július (43. évfolyam, 181-211. szám)
1892-07-01 / 181. szám
oziók végtelen tömegéből. Egyet^rdés az, mely az angol nemzetet ag két ellenséges táborra szakítja. q rdés Írország közjogi állásának ren- A- század legeslegelején történt, hogy ^o^/ág, mely, a mióta a történelemben föl^e^ált, mindig külön politikai életet élt s 5^ az angol uralom alatt is megtartotta, végreissen beolvasztatott az angol birodalomba, óriási átalakulás a törvényes formák megtartásával történt; az ír parlament, mely Dublinban ülésezett, maga hozta a törvényt, mely saját lételét eltörölte s Írországot véglegesen bekebelezte az angol királyságba. Csakhogy ez a parlament protestánsokból állott, a katholikus írek, tehát a lakosság tömegei, ki voltak belőle zárva, sőt a protestáns parlamentről is azt mondják, hogy nem me£győződésből, hanem csengő-pengő érvek hatása alatt hozta határozatát. De bármi okból tette, a tulajdonképeni ir nép sohasem nyugodott bele az eldöntésbe; évtizedek óta sürgetik vezérei a mostani unió olykér való módosítását, hogy Írország saját ügyeit ne Londonban, hanem Dublinban intézzék, mégpedig olyan parlamentben, mely nem a prot. kisebbséget, hanem az ír nemzet összeségét képviseli. Még tiz éve sincs, hogy egy kiváló angol államférfiu, Gladstone, az Írek e kívánságának jogosultságát elismerte s az irodáiok teljesítését komolyan fölvette programmjába. Már 1886-ban e programmal ment a választási harczba, de akkor megbukott vele, mert saját pártjának egy része cserben hagyta s az ir kérdésben a konzervatívokhoz csatlakozott. Ma újra e jelszóval, sőt kizárólag ezzel lép a választók elé s valóban megható az az odaadás, melylyel ez eszmét szolgálja, ő, ki bátran és merészen már annyi nehéz kérdést megoldott, ki az ír katholikusokat felszakította a prot. államegyház százados nyomása alól, most nyolcvanhárom éves korában azzal lép az angol nemzet elé, hogy ez az utolsó nagyobb politikai feladat, melynek megoldásában a választók közreműködését igénybe akarja venni, féllábbal a sírban még egy utolsó szolgálatot akar hazájának tenni, midőn meggyógyítja azt a sebet, mely századok óta sajog és vérzik az angol állam testén. Valóban megható az angol politikai élet elesztorának ifjúi hévvel és lelkesedéssel folyó fáradozása, mely annál mélyebb benyomást tehet, mert elvitathatatlan, hogy az igazság és méltányosság, a politikai józanság az ő nézeteinek adnak jogosultságot s csak azon az úton, melyet Gladstone kijelölt, remélhető a sok százados, kegyetlen hangos testvérharcz megszüntetése. Másrészt az általános európai helyzet szempontjából mégis némi zavart okozhatna a mostani kormány és pártjának veresége. Gladstone külpolitikája legalább is nagyon bizonytalan; párthívei azt híresztelik ugyan, hogy ha többségre kerül, lord Roseberry lesz a külügyminiszter, aki a külügyeket illetőleg nagyon közel áll a konzervatívokhoz s Iti eddigi irányt aligha módosítaná. De lord Roseberry ellen szintén folynak támadási térr Ghaid-Párt radikáistilb köreiből, másrészt maga Gladstone egyénisége is elég arra, hogy az új kormány iránt némi bizalmatlanságot ébreszszen. Az angol külpolitika stabilitása szempontjából a konzervatív párt győzelme kívánatosabbnak látszik tehát, mint a Gladstone-párté. De végre is ez az angol választók dolga. Az angol népnek elég alkalma nyílt megismerkedni a pártok perpatvaráral, melyben most neki kell a döntő biró koporsóra és gyenge hangján kiáltotta a menet után : — Buon viaggio! buon viaggio Loló! Gyere nemsokára vissza! öpül Teleki Sámuel Afrikában. Leírta kísérője (61) HÖHNEL LAJOS, cs. és kir. sorhajóhadnagy. Férfiak és asszonyok füleikben, nyakukon, alsó és felső karjukon, csipeik körül, térdeik alatt és bokáikon ékszereket viselnek, amelyek gyakran a mászós ékszerek utánzatai. Füleik széleit ez emberek többszörösen átfúrják, fülcimpáikat kitágítják és beléjök fapálczácskákat, fakorongokat, dróttekercseket és több efféléket dugnak be. Balkarjaik felső részén a férfiak elefántcsontból, bivalyszarvból vagy fából különféle alakú karpereczeket, derekuk körül pedig több sor sötétkék gyöngyfüzért vagy gyöngyökkel kivarrott bőrövet hordanak. Találni e gyöngyök között olyanokat is, amelyeket fényes fekete, czinobervörös vagy szalmasárga magvakból az emberek maguk készítenek. Fegyverekül dárdákat, ifjakat és nyilakat, hosszú kardokat, fából csinált buzogányokat és pajzsokat használnak. Az utóbbiak kétféle alakúak ; mind a kettő bivalybőrből készült és külső felén fekete, fehér és vörös színű ozimerfestékkel van ékesítve. Az újabb pajzsok teljesen olyanok, mint a mászárka; a régiebbek sokkal hosszabbak és keskenyebbek. A bőrtegezek tíz-tizenöt, nagyobbára méreggel bekent nyílvesszőket tartalmaznak. A nyílhegyek vasból és csak ritkán tűzön megkeményített fából valók. A kardok pengéi kétélűek, gyakran méter hosszúságúak; a harczosok ezeket szép hüvelyben, 10—12 centiméter széles bőrövön, jobb oldalukon hordják, melléje pedig nagyobbára egy vagy két csinos fabuzogányt szúrnak. Ezen kis, szép simára csiszolt buzogányok, amint látszott, inkább ékszerül szolgálnak, mivel a tulajdonképeni barczra szánt hajító buzogányok többnyire egészen durván, fagyökerekből vannak kifaragva. Csaknem minden kikujui embernek látni kezében egy botot, amely akkora, mint ő maga vagy néha nagyobb és a melynek mindig vastagabb vége lefelé fordítva — oly szokás, a melyet a mászós morioknál és későbben a kambáknál is föltaláltunk. Fegyvereikről ítélve a kikujuiak nagyon ügyes kovácsok. Mind a férfiak, mind a nők tubákolnak és bagóznak; a tubákot elefántcsonból, szaruból vagy pálma gyümölcsből csinált és a nyakon lógó csinos alakú szelencsékben hordják. A kikujuiaknál nincs oly éles különbség harczosok és házas emberek közt, mint a mászáiknál. A harczban az idősebb emberek is részt vesznek, másrészt pedig a harczos is megházasodhatik és ennek daczára maradhat katona, azaz bekenheti testét akárhányszor zsírral, felcziczomázhatja magát, egész nap sétálgathat és a munkát méltóságán alul való dolognak tarthatja. A fiatal emberek szülei falvaikban, de külön kunyhókban laknak; a fiatal legények és leányok szabadon közlekedhetnek egymással. Kikujuországban nincs olyan uralkodó, akit az egész nép annak elismerne, sőt egyes nagyobb területeknek sincs közös uralkodójuk. Az egyes országrészek összetartozóságának képviselőjül csak a két feleiben tekinthető. Egyébként az egész ország önálló völgyekre oszlik, amelyeket egymással még a szövetség kötelékei sem fűznek össze. Minden völgynek négy elöljárója van : egy szamakija vagyis törzsfejedelme, ennek egy helyettese, egy leibonja és egy leigvoánanja. Az utóbbi, rendesen valami öreg katona, épen miként a mászáik leigvoánanja a tanácsban szónok és a harczban vezető. Mindezen méltóságok hatalma azonban, a mi tapasztalataink szerint, csak nagyon csekély lehet. A szamakiknak kötelessége a szokásos büntetéseket, amelyek közül alantabb néhányat megemlítek, végrehajtani. Ha valamely kikujui ember gyilkosságot, vagy emberölést követett el, 100 ökröt kell fizetnie; ha neki magának ez módjában nem lenne, rokonai tartoznak a hiányzó ökröket megadni. Feleségeivel és rabszolgáival mindenki szabadon rendelkezhetik ; de ha másnak rabszolgáját öli meg, négy ökör erejéig kárpótlást kell adnia. E büntetés annyiban érdekes, amennyiben az országban egyegy rabszolga értéke ritkán tesz ki többet egy-két juhnál. Ha valaki egy ökröt, vagy juhot lop, annak tízszeresét kell büntetésképpen megfizetnie, ha ellenben többen lopnak el egy ökröt kell kárpótlásul adnia. Ha valakit a lopáson rajta kapnak és ez alkalommal megölik, a gyilkost semmi baj sem éri. A kikujuiak, birtokuk arányához mérten, több asszonyt vesznek, illetőleg vesznek meg feleségül. A házasodás minden különös szertartás mellőzésével szokott megtörténni. Az elhalálozásnál szokásos ünnepség kizárólag a halotti torból áll, amelynél a vagyoni viszonyokhoz képest egy ökröt vagy egy juhot költenek el. A halottakat birtokukon temetik el, csak azokat hagyják egyszerűen fekvőhelyükön elkorhadni, akiknek nincsenek sem rokonaik, sem barátaik. A férfiak körülmetélése, mászás szokás szerint általános. A kecskéket és juhokat a benszülöttek megfojtják, hogy a vér veszendőbe ne menjen. Az ökröket úgy ölik meg, mint a mászóik : a száját és orrlyukait erősen összeszoritják és hogy az állatot már félig megfojtották, késsel vagy dárdájukkal nyakon szúrják és igy végzik ki. Rendkívül nehéz dolog a benszülöttek vallásos nézeteinek világába behatolni. A velük összeköttetésben álló külső látható jelek közül csak amuletteket láthattunk, amelyek apró szarv-, pálczika- és más efféle csomókból állottak. Fétiseket és egyébb szentelt helyeket sem magunk nem láthattunk, sem róluk hírt nem hallhattunk. Ennek daczára kétségtelen, hogy a kikujuiaknak is van valami magasabb lényről fogalmuk. Ez nagyjában a megfoghatatlannak, a csodálatosnak fogalmával esik össze; másrészt azonban ezen magasabb lényt annyiban személyesítik is, amennyiben azt hiszik, hogy a Kilimárán (Kenián) lakik. A túlvilági életben való hitekről szintén nem tudhattunk meg semmit sem. Utunk a kikujuiaktól lakott területnek csak déli részén vezetett keresztül. Azonban a szerzett értesülések szerint, az a Kenia keleti lába mellett még tovább terjed el észak felé, egészen az egyenlítőig. A tőlünk bejárt tulajdonképeni Kikujuországhoz csatlakoznak még állítólag a Muimbi, Kitu, Embu, Djanga, Daicso és Meru nevű területek. A Guasszo Nagut-nak még ismeretlen folyása alkotja állítólag északi határukat. Mindezeken az itt említett kikuju-területen valószínűleg ugyanazok az állapotok vannak, mint azokon, amelyeket mi láttunk. (Vége az első kötetnek.) szerepét vinnie. Bármilyen lesz a küszöbön álló eldöntés, a brit birodalom jövője szempontjából megnyugvással nézhetni a szenvedélyes harcz eredménye elé. A főváros közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) A törvényhatósági bizottságnak ma délután folytatott közgyűlésén elsősorban a központi vásárcsarnok terveire hirdetendő pályázat ügye került szőnyegre. A tanács a tervekre nemzetközi pályázat kihirdetését, azok megbírálására pedig hazai szakértőkből álló bizottság alakítását javasolta. E javaslat heves ellenzőre talált Pártos Gyula építészben, aki hangsúlyozván azt, hogy a vásárcsarnok nem oly ismeretlen intézmény, amelyet hazai erők igénybe vételével is jól meg ne lehetne oldani, kimondandónak javasolta, hogy a pályázatban egyelőre hazai építészek vehessenek részt, s csak ha az ily kép hirdetendő pályázat eredménye kielégítő nem lenne ami alig hihető, szólíttassanak fel külföldi szakférfiak a tervek elkészítésére. A közgyűlés, daczára annak hogy Pártos Gyula javaslatát számosan pártolták, 47 szavazattal 40 ellenében a tanács javaslatát fogadta el, azzal a módosítással, hogy a pályázat ne részletes tervekre és költségvetésre, hanem csak vázlatos tervekre és költségvetésre hirdettessék és hogy a bíráló bizottságba több külföldi szakértő is meghivassék. — Vita támadt még a pesti ágostai evangélikus tót egyház kerepesi úti telkének bérházzal való beépítésére vonatkozó tanácsi javaslat felett, s a közgyűlés a tanács elutasító javaslatának mellőzésével a beépítésre elvben az engedélyt megadta, oly kikötéssel, hogy a tervezett bérház tervei jóváhagyás végett előlegesen bemutatandók. Az ülés lefolyásáról adjuk a következő tudósítást : Ráth Károly főpolgármester a közgyűlést délután négy órakor megnyitván, Matuska Alajos tanácsos a központi vásárcsarnok tervpályázata ügyében tett előterjesztést. A tanács a pályázati feltételek tervét azzal a javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a pályázat a részletes tervekre és költségvetésre írassák ki s az nemzetközi legyen; két pályadijjal 4— 4 ezer írttal, három pályadij pedig 2—2 ezer írttal s a pályázat határideje 6 hónapban állapíttassák meg. Pártos Gyula a tanács előterjesztését nem fogadja el, mert az nem felel meg a főváros közérdekének s érzékenyen sérthetné hazai iparunkat és mert bizalmatlanságot fejez ki a hazai szakerők irányában. De elhibázott dolognak tartaná azt is, ha a pályázatban többet kívánnának, mint amennyi a czélnak megfelel s ezért nem helyesli, hogy nagyméretű tervek készítését követelik, valamint a részletes építési tervek és költségvetések elkészítését is. Mindez akadályául szolgálna annak, hogy esetleg tehetséges, de kevés anyagi eszközzel rendelkező építész is részt vegyen a pályázatban. Nem tesz ugyan kifogást az ellen, hogy a pályázat nemzetközi legyen, de megkívánja, hogy a jury úgy legyen összeállítva, hogy — abba külföldi szaktekintélyek is beválasztatva —■ mindenki bizalmát bírja. Meg van győződve, hogy ha hazai pályázatot hirdetnek, de helyes alapokon, akkor legalább is olyan jó és annyi terv érkezik be, mint ha a tanács tervezte módon lesz internaczionális pályázat kiírva. Azt javasolja, hivassanak föl a hazai technikusok a pályázatra, de a jurybe külföldi szaktekintélyeket is hívjanak meg s csak ha ez nem vezetne sikerre, akkor lesz helye a nemzetközi pályázatnak, vagy pedig pártnak, hogy valamely szaktekintély bízassák meg a kivitellel. Ismétli, hogy kizárólag hazai erőkkel is lehet elfigadható tervhez jutni. (Helyeslés.) Rácz Károly dr. fölolvassa a »Magyar Ujság« egy czikkét, amelyben az van mondva, hogy a közélelmezési csarnok építése már régóta a párisi Eiffel-czégnek van ígérve. Azért hozza föl ezt — úgymond — hogy helye legyen fél a megczáfolásnak, mert ilyesmit elhinni ő sem akar.Egyébként a mellett van, hogy a pályázat kizárólag a hazai erőkre vonatkozó legyen s kívánja a bírálók nevének előzetes közhírré tételét. Indítványozza, hogy csak a tervvázlat és költségvetés kivántassék s csak hazai erők hivassanak föl pályázatra, a jury tagjainak megnevezésével. Weitzenfeld Jakab a tanács javaslatához járul hozzá. Fenyvessy Adolf a nemzetközi pályázat kiírása mellett van; az esetre pedig, ha ezt a kívánságát a közgyűlés nem fogadná el, indítványozza, hogy a tervek kidolgozásával a főmérnök bizassák meg s esetleg arra az időre, amíg ez a nagy munkálat elkészül, a mérnöki hivatal illető osztálya megerősíttessék új alkalmazottakkal. Thék Endre Pártos Gyula indítványát pártolja, mert attól tart, hogy ha a pályázat nemzetközi lesz s az építéssel valamely külföldi szakembert bíznak meg, az egyszersmind külföldi iparosoknak fogja adni a munkák javarészét s igy ismét meg fog történni az, hogy a milliókra menő költségeket a külföldi ipar viszi el a hazai elöl. Szóltak még: Csepreghy János, Kauser József és Lechner Lajos építészeti igazgató azután Pártos Gyula élt a zárszó jogával, mindenekelőtt tiltakozva Kauser és mások ama föltevése ellen, hogy a magyar építészek félnek a nemzetközi pályázattól s aztán ismételten fönntartva tett indítványát. A közgyűlés 47 szavazattal 40 ellen elfogadta a tanács ama javaslatát, hogy a pályázat nemzetközi legyen; azt a javaslatát azonban elejtette, hogy a részletes tervek és költségvetés is bemutattassék. A pályázati határidő négy hónap lesz s amennyiben a munkálat ezzel kisebbé válik, a pályadijak is változtatva lesznek; ki fognak tűzni ugyanis három 2000 frtos és két 1000 frtos dijat. A jury tagjai a következők lesznek: a polgármester (vagy a közélelmezési ügyosztály vezetője) mint elnök, a főmérnök, a főszámvevő, Fenyvessy Adolf főv. biz. tag, Fodor József dr. egyetemi tanár, Ziegler Győző műegyetemi tanár, Pucher József építész, Bernáth Győző a magyar államvasút főfelügyelője, Kherndl Antal műegyetemi tanár, Paál Károly kereskedő, továbbá a főv. közmunkák tanácsának küldötte; a külföld részéről: Blanckenstein H. berlini középitészeti tanácsos, Licht Hugó, Lipcse város középitési tanácsos, Licht Hugó, Lipcse város középitészeti igazgatója, Mayer Ferdinand, Páris város volt főmérnöke s végre a Berlin városa részéről kijelölendő hatósági közvetítő. A hazai szakértők díja — ha nem fővárosi bizottsági tagok — 1000 frank, a külföldieké 3000 frank. — A közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy a pályázat kiírása iránt intézkedjék. A központi vásárcsarnok vasúti összeköttetése biztosítására teendő intézkedésekhez a tanács javaslata szerint, hozzájárult a közgyűlés. A fővárosi közkórházak költségelőirányzatát elfogadták, azzal, hogy a betegápolás díja mind a három kórházra egyenlően 1 forint 5 kr lesz. A központi gyűjtőkórház helyébe építendő új kórházzal kapcsolatban a város belsejében központi gyűjtőkórház is lesz létesítendő. Ennek helyéül a Rókus-kórház halottas kamrája telkét s a vele szomszédos Dulánszky-féle telket jelölték ki, amely két telek együttvéve 1466 négyszögölet tesz ki. A budai körút meghosszabbításának ügyére vonatkozó tanácsi előterjesztést Vosits Károly tanácsjegyző adta elő. Rupp Imre felszólalása után a közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a körút szélessége — a közmunkák tanácsának javaslatához képest — 10 élben állapíttassák meg; a további intézkedéseket az e czélból kiküldött vegyes bizottság fogja teljesíteni. Hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a VII. ker. Almássy-tér gyermekparkká alakíttassák át. Elfogadták a főszámvevő részéről kijelölt pénzbeli fedezetet a fővárosi alkalmazottak részére megszavazott drágasági pótlékra vonatkozólag. A budakeszi kincstári erdőterület egy részének megvételére vonatkozó szerződési tervezetet a közgyűlés elfogadta. A pesti evanglál egyház az iránt folyamodott a tanácshoz, hogy a Kerepesi-úton levő s a fővárostól kapott telkét bérházzal teljesen beépíthesse. Ezzel szemben a tanács azt javasolja, hogy a telek beépítése megtagadtassék s a terület egy része közsétánynyá alakíttassák át. Mályus Arisztid jogi és méltányossági szempontból az egyház részére megadandónak tartja az építési engedélyt s ezt hosszabb beszédben okolja meg. Toldy József tiszti főügyész jogi szempontból viszont azt vitatja, hogy a főváros, mint telekadományozó megtagadhatja az ahhoz való hozzájárulását, hogy a kizárólag templom , parókhia és iskola építésére adományozott telek bérházakkal beépíttessék. Fek 10r Ferencz az építési engedély megadása mllett nyilatkozik. A közgyűlés azután az építési engedélyt elvben megadta, kívánva a terveknek annak idején leendő bemutatását. A József-utczai »Jézus szt. szive« templom előtt létesítendő tér tervéhez a közgyűlés hozzájárult , a költség 18.000 frtra rúg. Több csekélyebb jelentőségű ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. Előfizetési felhívás PESTI NAPLÓ-TM §§g§T' Július l-jével új előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési Áram: (A reggeli és esti kiadásra.) Félévre ................. 9 frt — » Évnegyedre ... ... 4 » 50 » Egy hónapra ............ 1 » 50 » jpg?“ Az előfizetések Budapestre, a »Pesti Napló« kiadóhivatalába (Ferencziek tere, Athenaeum-épület), legczélszerűbben postai utalványnyal küldhetők. Ha az esti kiadás postai különküldése kívántatik, a bélyegre havonkint 30 kr, évnegyedenkint 1 frt felülfizetendő. KÜLÖNFÉLÉK. Napirend, julius 1-én. A horvát-szlavon miniszter fogad délelőtt 10-től délután 2 óráig. — A főváros középitési bizottságának ülése délután 5 órakor az uj városházán. — Rekviem V. Ferdinánd lelki üdvéért délelőtt 9 órakor a helyőrségi templomban. Orvosok értekezlete a nyugdíjügyben délután 6-kor az orvos-egyesület helyiségében. — Országos képtár az akadémiában. Nyitva délelőtt 9-től délután 1-ig. — Nemzeti muzeum, régiségtár, nyitva délelőtt 9 órától délután 1 óráig. — A muzeum többi tárai 60 krajczár belépti dij mellett megtekinthetők. — Szabadságharczunk emlékeinek kiállitása a vigadóban. Nyitva reggeli 8 órától esti 7 óráig. Belépti dij 30 krajczár. — Technológiai iparmuzeum : saját épületében (Népszinház utcza 6. szám.) Nyitva délelőtt 9 órától délután 1 óráig és 3-tól 5 óráig. — Margitszigetre a helyi hajók félóránkint indulnak; a felső vendéglőben czigányzene, az alsóban katonazene. — Nyilvános könyvtárak: Akadémiai nyitva délután 3 órától esti 7 óráig. — Egyetemi délelőtt 8 órától 12 óráig és délután 4 órától 8 óráig. — Múzeumi délelőtt 9 órától délutáni 1-ig. — Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 80 krajczár. Lapunk mai számához félív melléklet van csatolva a következő tartalommal : Horánszky Nándor beszéde. — Közgazdaság. — jun. 30. Személyi hírek. Beksics Gusztáv orsz. képviselő már felgyógyult súlyos betegségéből. Orvosai tanácsára most Trencsén-Tepliczre utazott, klimatikus kúra használata végett. — Grósz Lipót, min. tanácsos Marienbadba utazott. A herczegprimás Esztergomnak. Vaszary Kolos herczegprimás Esztergomban a felsővidéki szegény tanítók árvái számára tápintézetet fog létesíteni, és egy új szemináriumot és képezdét építtet. A tápintézet, képezd® és szeminárium létesítése által a főpapnak az a czélja, hogy a felsővidéki tót ajkú gyermekek az állam nyelvét elsajátíthassák és hogy magyar szellemben neveltessenek a gyermekek. A herczegprímás e szándékáról Helcz Antal polgármestert azzal értesítette, hogy ros közönsége szemeljen ki alkalmas telket, amelyet meg fog vásárolni. A prímás ezen nagy horderejű elhatározása a közönség körében nagy lelkesedést keltett. A román trónörökös esküvője Mária edinburghi herczegnővel, egy londoni távirat szerint, valószínűleg Windsorban megy végbe. Jelen lesz az esküvőn az angol királynő is. Kautz Gyula bankkormányzó, mint Bécsből távírják, holnap körülbelül öt heti szabadságútra indul, elsősorban azért, hogy kötelességének, mint a magyar főrendiház tagja eleget tegyen és azután családjával nyárára Portschachba megy a wörthi tó mellé. A kormányzót Zimmermann-Gellheim alkormányzó fogja helyettesíteni. Klapka ínségben levő hadsegéde. A következő sorok közlésére kérettünk fel: »Szabadságharczunk dicső hadvezére, Klapka György tábornok egyik hadsegéde, bizalmi embere, Sz. J. honvéd főhadnagy, aki a hős hadvezér oldalán vitézül végig küzdötte összes csatáit, most beteg, segélyre, emberbaráti támogatásra szorul. A nagy napok ez élő tanúja általam bizalommal fordul honfiaihoz támogatásért. A haza szent nevére áldozzunk pár fillérrel, hisz e hősök életet és vért ontanak e honért, a mit igaz magyar hazafinak soha feledni nem szabad. Maga a fenkölt lelkű nemes tábornok meleg hangon irt levélben ajánlja hős társát (a levél birtokomban van) : »Vitézségével kitüntette magát és ez alkalommal kapott sebei következtében gyógyfürdőre van utalva és a ki igazán a sebek következtében munkával kenyerét megszerezni nem képes, a haza körül szerzett érdemei méltánylásául a lelkes honfiak pártfogásába igen melegen ajánlom. Klapka György.« — Esedezem a könyör adomány okát nevemre czimezni, a nevezett főhadnagy ur ez összeget nálam fogja felvenni, a mit én a napilapokban nevében köszönettel fogok nyugtázni. Nádasi Terstyánszky Béla gyógyszerész, Erzsébet-körut 21., Renan az antiszemitizmusról. Egy német hirapió felkereste Renan Ernőt párisi lakásán s a látogatásáról igy számol be lapjában : Renan Ernő betegeskedik. Hat hónapja torok és tüdőhurut bántja, mely ellen Bretagne tengerparti levegőjétől vár gyógyulást. A beszélgetés nehezére van s és azért bocsánatot kért tőlem, hogy csak keveset és felületesen beszélhet. Gyalázatot hoz országunkra — úgymond Renan — az antiszemitizmus és szégyenlem, hogy Francziaországban is meg akarják honosítani ezt a mozgalmat. De legyen nyugodt, nem tarthat soká, be kell mielőbb következnie a szünetnek. Nálunk nincs talaja az antiszemita magnak. Először is Francziaországban elenyészően csekély a zsidók száma s másodszor mindnyájan egybeolvadtak velük. Velünk harczoltak, velünk csinálták a forradalmat, közös történetünk, közösek emlékeink. Azért ép úgy Francziaország polgárai, mint a többiek s a császárságot elismerés illeti azért, hogy ezt külsőleg is kifejezésre juttatta. Mert közös történeten alapul nemzetünk. A franczia nemzet nem ethnográfiai alapokon épült fel. (TB) Tehát mit akarnak a zsidóktól? Mit vetnek hát a szemükre? Nem oly jó tisztek-e, nem oly kitűnt hivatalnokok-e, mint a többiek. Nem ontották-e épp úgy vérüket a hazáért, mint a többi francziák ? Szemükre lobbantják, hogy gazdagok s gazdagságukkal kérkednek. Először is nem vettem soha észre, mintha a zsidók vagyonukkal tüntetőleg lépnének fel. Ami pedig a gazdagságot illeti, hiszen évszázadokon át szinte kényszerítettek arra, hogy vagyont szerezzenek, midőn más foglalkozást nem engedtek meg nekik, mint azt, hogy a pénzzel bánjanak. Szabad-e tehát bűnül felrón nekik azt, hogy ők e szükségből annyi hasznot húztak, amennyit éppen bírtak. De ha mégis kifogásolják gazdagságukat, úgy ez elsősorban nem ellenük, hanem a gazdagok ellen irányul s ezt csak nem lehet antiszemitizmusnak mondani. De menjünk tovább, aztis emlegetik, hogy a zsidó szellem különbözik a többi nép szellemétől. Hát jó, mondjuk, hogy különbözik. De hát Francziaország a szabadság hazája s ez megadja bárkinek is a jogot, hogy másoktól különböző lehessen. És e fölött inkább örvendeni kellene s nem panaszkodni. Semmi sem volna oly rossz, mint ha mindenütt egyenlő volna a szellem. S ha a franczia szellem nagysága valamit alkotott, nem csekély része volt blnne, hogy különböztek azok az elemek, melyekből összeállt s melyek közt folytonos súrlódás merült fel. Megengedem, hogy a zsidó elem zárkózott természetű. De oly elem, mint a többi mind, hasznai a vegyülékben s »együtt forr a leveses fazékban« (»Y cuise dans la marmise.«) Mindenütt kárhozatos a zsidó kérdés felvetése. De oly országokban, ahol a zsidók assimilátiója még nem fejeződött be, mint pl. Oroszországban, e tekintetben meglehetősen komplikált a dolog. Nálunk azonban nincs létjogosultsága az antiszemitizmusnak. A zsidók felolvadnak a népben. Sőt vallási gyakorlatuk is el fog enyészni. Semmi alapja sincs ama történelmi és ethnográfiai okoknak, melyekkel az antiszemitizmus felfegyverzi magát. A földtani intézet fölvételei: A földtani intézet tagjai ez idén három csapatban fognak földtani fölvételeket eszközölni. A munkálatokat július elsején kezdik meg, melyek őszig fognak tartani. Az első osztályt Gesell Sándor bányatanácsos és bányageologus vezeti s munkálatait Szatmár megyében kezdi meg s folytatja az északkeleti Kárpátokban Kabola-Poljána vidékén. A II. osztálynak vezetője dr. Pethő Gyula osztálygeologus. Az osztály működése főleg Bihar-megye területére esik. A Il-ik, vagyis déli osztályt Róth Lajos vezeti, kihez még Böckh János osztálytanácsos, igazgató csatlakozik, s felveszi a még hiányzó Duna balparti geológiai felvételeket. Semsey Andor az intézet pártfogója is ez osztály felvételeiben vesz részt, míg Inkey Béla főgeológus a dunántúli megyékben s a Duna-Tisza közötti vidékén tesz tájékoztató utazásokat. Tennyson igy nyilatkozott Gladstoneról : Szeretem Gladstonet, de gyűlölöm mostani ir politikáját.« — Megemlítjük itt, hogy az az asszony a ki Gladstonet Chesterben követ megdobta, iszákos nő és az ir home-rule rajongó hive. Iskolai zárvizsgálat. Ma tartották Naschitz Sarolta nyilvánossági joggal felruházott leány tan- és nevelőintézetében az évi zárvizsgálatot az iskolaszék kiküldötte: Kaschnitz Gyula elnök, Schwetz iskolaigazgató, Várady tanfelügyelő képviselője s sok más szakember és érdeklődő közönség jelenlétében. A negyvenhárom év óta virágzó intézet ezúttal is igazolta régi jó hírnevét, mert a növendékek minden tantárgyból teljes megelégedéssel feleltek, melynek a vizsgálat végén dr. Csillag hosszabb beszédben adott kifejezést, meleg szavakban hangsúlyozva elismerését az intézet nagyérdemű tulajdonosnője iránt. Ezüstmenyegző. Szép ünnepély folyt le e hó 29-én a józsefvárosi plébániatemplomban. Cselesnik János, az Athenaeum könyvnyomda derék főgépmestere és neje Tajthy Ilona tartották ezüst menyegzőjüket. Kanovich Béla apátplébános megható beszéddel üdvözölte a jubiláló párt, melynek végeztével az »Ébredés« daloskör Sellei Gyula karnagy vezetése alatt »Az urnák napjá«-t adta elő. Este 6 órakor a zuglói Cservenka-féle vendéglőben társas vacsora volt, mely alkalommal gyönyörű kivitelű fényképcsoportot nyújtottak át az ünnepelt párnak, melyen a jubiláló párnak és az Athenaeum összes gépmestereinek arczképe látható. Virradatig tartó tán ez fejezte be az igazán családias jellegű szép ünnepélyt. Sikerült nyári mulatságot rendeztek f. hó 28-án a mátyásföldi nagy vendéglőben Szécskay István tanár, Irsay a közúti vaspálya-társaság főfelügyelője, és Kunkel Imre. Mátyásföld, e rövid idő alatt kiépült nyaralótelep ma már a főváros legkedveltebb üdülőhelyei közé tartozik és joggal, mert magában egyesíti úgy kitűnő fekvésénél, mint a közlekedés olcsóságánál és alkalmas voltánál fogva a nyaralóhelyek minden előnyét. Hogy pedig jól mulatni is lehet Mátyásföldön, annak az említett tánczvigalom is újabb bizonyítékául szolgált. Czigányszó mellett virradtig mulattak — és azonfelül a jótékony czélnak is jutott jó kerek summa. Az új országházi kőfaragók sztrájkja még mindig nem ért véget. Ma délelőtt a munkások egy 30 tagú küldöttsége jelent meg Haussmannál újabb egyezkedést megkísérlem, de megegyezés nem jött köztük létre. Haussmann ugyanis kijelentette, hogy a 3 és 4 fotos napidíjakról abszolúte nem akar tudni, mert a kőfaragók jelenlegi munkabére is olyan magas, amilyent napszámos munkáért sehol sem fizetnek. Az egyetlen engedmény, amit tehet, az, hogy a köveket ezentúl külön napszámosok által fogja a helyszínre szállíttatni, de kénytelen lesz ennek fejében aztán 3%-ot az illető munkások béréből levonni. Egyúttal azt is közölte a munkásokkal, hogy holnap (július 1-én) délelőtt 10 óráig elvárja válaszukat. Ha munkába lépni akarnak, szívesen fogadja őket, de aki holnap délelőtti 10 órakor nem állt munkába, annak helyettesítéséről rögtön gondoskodik. A munkásküldöttség ezeket közölte a megbízóival, de estig nem jutottak megállapodásra a munka felvétele tekintetében. A szünidei gyermektelepek egyik csoportja, 40—60 szegény 5—8 éves gyermek, ma utazott a trencséni telepre. A gyermekekkel a telep felügyelőin kívül egy orvos is utazott, aki útközben felügyel a kicsinyek egészségére. Rövid hírek. Athénból távírják, hogy tegnap a patrasi vámházban nagy tűz volt. Az áruk legnagyobb része elégett. A kár jelentékeny. — San Sebastianban tegnap este a német kereskedőhajók matrózai s a rendőrség és spanyol matrózok közt verekedés támadt. Késszúrásokkal több embert megsebesítettek, köztük egy tüzértisztet súlyosan. Warendorf mellett tegnap este egy fiatalember és öt leány az Ems folyón vízbe fúltak, mert a hajó, a melyen voltak, léket kapott, két személyt meg mentettek. — Veronában ma este erős földrement volt, mely több másodperczig tartott.