Pesti Napló, 1895. szeptember (46. évfolyam, 239-268. szám)

1895-09-09 / 247. szám

2 Budapest, hétfő PESTI NAPLÓ, 1895. szeptember 9. 247. szám. aeer­egyházaiba: Kutsera Sándor jegyző; a szabadjaimba: Stollniczky Odillo jegyző; a momkaiba: Lászlóffy Dezső jegyző. A remeteibe­: Kendeffy Richard jegyző; az aracházaiba: Szekován Gyula jegyző; a brukenattiba: Reimholt József jegyző; a modonyiba: Hutter Árpád jegyző; a kalácsaiba­: Ribarovek Trefán jegyző; a knesibe: Koszka Sándor jegyző; a majlátfalvaiba: Deák Lajos jegyző; a marcyfalvaiba: Obar Béla jegyző; a monostoriba: Risztics Pál jegyző; a murányiba: Szilassy Miklós jegyző; az occlfalvaiba: Weisz­­gerber János jegyző; a szécsányiba: ifjabb Rácz Pál jegyző; a varjakiba: Gerdanovits György jegyző; a német-bencsékibe: Raácz Kálmán jegyző; a kétfélébe: Kirch Gyula jegyző; a fibisibe: Katsinka Aurél jegyző. A fönlakiba: Altmann Lajos jegyző; a nagyfaluiba: Scheffer Károly jegyző; a német-szent-péteribe : Hidegkúti József jegyző; az új-aradiba: Fehér Ferenc jegyző; a féregyházaiba: Kőváry Traján jegyző; a kis-szent-miklósiba: Herold Rezső jegyző; a szépfaluiba: Griszcsics György jegyző; a német-ságiba: Stillmungus Ferenc jegyző; a székesutiba: Jankovits János jegyző; azádorlakiba: Burger Ferenc jegyző; az alk­osiba: Heller Adolf jegyző. A k­aszinóibe: Szum­cseszka Tivadar jegyző; a kiz­­diaiba: Eck Lajos jegyző; a kövesdibe: Jorgovits Kornél jegyző; a lippaiba: Grünzweig Miklós jegyző; a trasz- Hálába: Janken Lajos jegyző; az újfaluiba: Szavics György jegyző; a máslakiba: Gérnai Béla jegyző; a dor­­gosiba: Miku Aurél jegyző; a kelmári betöltetlen; a hideg­kútiba : Geisz József jegyző; a bodó-rigósiba : Horecsny Károly jegyző; a sistarovecibe: Csiky Mihály jegyző; a székasiba: Gyergyovits Sándor jegyző. A bilincsbe: Bingert Ferenc jegyző, meg van bízva az iktári és kiszetói anyakönyvi kerületben a házassági anyakönyv vezetésével; a margitfalvaiba: Mészáros József jegyző; a jervinibe: Bujkás Döme jegyző; a Józseffalmiba: Szászi Ede körjegyző; a temes-rékásiba: Kardos Zsigmond jegyző, meg van bízva a nagy-topoloveci anyakönyi kerü­letben a házassági anyakönyv vezetésével; a bukovicsibe: Löffler Mór jegyző, csak születési és halotti anyakönyvet vezet, a házassági anyakönyv vezetésével a remetei anya­könyvvezető van megbízva; az iktariba: Auscher Lajos ,jegyző, csak születési és halotti anyakönyvet vezet, a há­zassági anyakönyv vezetésével a belizai anyakönyvvezető van megbízva; a hódosi, betöltetlen. A kiszetóiba: Mezei Gyula jegyző, csak születés és halálozási anyakönyvet vezet, a házassági anyakönyv veze­tésével a belinci anyakönyvvezető bízatott meg; a temes­­királyfalvaiba: Tötössy Árpád jegyző; a sziklásiba: Ribaro­­vits Gyula jegyző; az aranyágiba: Glasz János jegyző; a nagy-topolovecibe: Rosenthal Ferenc jegyző, csak születési és halálozási anyakönyvet vezet, a házassági anyakönyv vezetésével a temes-rékasi anyakönyvvezető van megbízva: a buzidéiba: Fernbach József jegyző; a magyar-szákosiba: Martinovics István jegyző; a nich­ifalvaiba: Lászlóffy Sán­dor jegyző. A végváriba : Molitorisz Károly jegyző; a sziláriba : Becker János jegyző; a bakováriba : Falböck Géza jegyző; a temes-vukováriba: Molitorisz Lajos jegyző; a fikatáriba : Szura György jegyző; a nagykövetesibe : Grabler Árpád jegyző; a hu­tyáriba: Jeszenszky Pál jegyző; a török­­szákosiba : Csapó Béla jegyző; a szinérszegibe : Stoisich Balázs jegyző; az uni­piba : Feicht Béla jegyző; a csákó­vá­iba : Szerb Szvetozár jegyző; a fólyaiba: Schneider Péter jegyző. A giládiba: Merstorf Mátyás jegyző; a Veblingibe : Kovács Isván jegyző ; a ligetibe: Gálffy István jegyző ; a sipetibe: Ignáty Zoltán jegyző; a sojtekibe: Halász Károly jegyző; a zsebelyibe: Sallay Jenő jegyző; a petrományiba: Miskovits Péter jegyző ; a román-sztamoraiba: Kirch Fe­renc jegyző ; a dettaiba: Lillin Ignác jegyző; a gattajaiba: Bukovinszky János jegyző; a métricföldibe: Reiner János jegyző ; az opa­caiba : Wili Ferenc jegyző ; a soósdiba : Horváth György jegyző ; a birsaiba : Urbán Miklós jegyző ; a perkoszovaiba : Feilein József jegyző. A dentaiba: Heliszek Vencel jegyző; az omoriba: Unger Pál jegyző; a nagy-semlakiba: Benjamin Gyula jegyző; a kastélyibe: Florentin Aurél jegyző; a markove­­cibe: Moisze János jegyző; a temes-paulisiba: Weitner Ferenc jegyző; a réthelyibe: Brezsovszky Emil jegyző; a taradiaiba: Sallay Imre jegyző; a vlajkovecibe: Baróthy Ödön jegyző; a klopédiaiba: Kis Varga János jegyző; a j­ah­tik­a­iba: Rapszki Mihály jegyző. A moravicaiba: Kosztics Lázár jegyző; a nagy-szre­­distyeibe: Jovanovits János jegyző; a német-sztamoraiba: May Frigyes jegyző; a vojdomiribe: Pancsovan Bertalan jegyző; a nagy-zsámiba: Grundier Nándor jegyző; a kis­­zsámiba: Alexandresku Viktor jegyző; a temes­váraljaiba: Miklós Mihály jegyző; a kár­oly falvaiba: Anselm Fidél jegyző; a kucsicsibe: Nesics Mihály jegyző; a temes­­miklósiba: Boronka Traján jegyző. A palánkiba: Sumreán György jegyző; az ulmaiba: Kolarov János jegyző; a gerebencsibe: Berán Oszkár jegyző; a temes-strassaiba: Lukács György jegyző; az izlistyeibe: Lauterer Vilmos jegyző; a jassenovaiba: Neustadt Ernő jegyző; a vracsevgájiba: Bozancsin Simon jegyző; a krusi­­­aiba: Laky Pál jegyző; a bavanisteibe: Miskovits György jegyző, helyettese: Pap Miklós jegyző; a deliblatiba: Popo­­vits Péter jegyző; a dubováciba: Reinholcz Márton jegyző; a gályásba: Stankovits Miklós jegyző; a mramorákiba: Pintér Sándor jegyző; a temes-szigetibe: Tuserics Alajos jegyző; a plosk­ibe: Pribis Ödön jegyző; a székelykeveibe: Török Ferenc jegyző; a temes-kubiniba: Gyorgyevics György jegyző. — A király váró városok. Azok a városok, amelyek­ben a király a nagy hadgyakorlatok idején tartózkodni fog, egyre nagyobb buzgósággal teszik meg előkészületei­ket a felséges úr fogadására. Mindenütt építkeznek, díszí­tenek, átalakításokat végeznek és összeállítják a fogadás programmját. Zentán a király bevonulásakor a pályaudvar perron­­ján és az Eugen-fogadó lépcsőházában kettős sorfalban álló leánykák fognak virágot szórni a király elé. Az Eugen-szigeten, a csata helyén a héten állítják fel a száz méter mázsa súlyú sziklaszerű emléket, amelyen bronzból öntött hadijelvényeket helyeznek el. Bács-Bod­­rog megye 7-dikén tartott rendkívüli közgyűlésén hat­ezer forintot szavaztak meg a fogadás költségeire s egy küldöttséget választottak, amely a királyt üdvözölni fogja a megye nevében. Kolozsvárt a király tudvalevőleg szeptember 23-án látogatja meg és a Bánffy-palotába száll, ahol már 1887-ben is lakott. A palotát Bánffy György erdélyi kormányzó épít­tette a múlt század közepén renaissance stílusban. Hom­lokzatán nagy oszlopos balkon van, amelynek tetején a Bánffyak gyönyörűen faragott címere (griffmadár karddal) pompázik. Az emeletről, ahol a király lak­osztálya lesz, tizenhat ablak néz le a főtérre. A tá­gas kapu alatt jobbra és balra kőoszlopokkal szegé­lyezett lépcsők visznek az emeletre, ahol négy nagy lépcső­­házban egyesülnek. Az előcsarnokból nyílik a kis váróterem, gyönyörű barokszilű bútorokkal. Ezután következik a nagyterem, amelyben három-négyszáz ember fér el. Különös ékessége a nagy velencei csillár és Mária Te­rézia királyné olaj­festésű arcképe, amelyet maga a nagy királyné ajándékozott Bánffy Dénesnek, a palota akkori urának. Az erkélyen egy fehér márványtáblán föl van jegyezve, hogy a palotának már Ferenc császár is vendége volt. A palotának egyik szép terme az ebédlő, amely hetven-nyolcvan embert fogadhat be. Ezt a termet sok szép faragás, továbbá a Bánffy-család őseinek arcképei díszítik. Bánffy-Hunyadon a király főbb kísérőivel a Barcsay házban Barcsay Domokos országgyűlési képviselő vendége lesz. József főherceget báró Vécsey főudvarmesterrel Gyar­­mathy Zsigmond házánál, báró Fejérváry honvédelmi mi­nisztert és Perczel Dezső belügyminisztert a Héjas-féle házban, báró Jósika Samu minisztert Kovács alezredesnél, Kropacsek táborszernagyot Frankelnél, Klaudi udvari taná­csost és a király főorvosát Koloszárnál, Béldy főispánt Királyi Józsefnél szállásolják el. — Főhercegnő-fejedelem asszony. Mária Annun­­ciata főhercegnőt, mint Prágából írják, október tizedikén avatják fel a Teréz nemes hölgyalapítvány fejedelemasszo­nyává. Az ünnepen a főhercegnő szülei: Károly Lajos fő­herceg és Mária Terézia főhercegnő is megjelennek. — A stettini hadgyakorlatok. A király, mint egy bécsi táviratunk jelenti, tegnap este 6 óra 40 perckor különvonaton Stettinbe utazott az ott tartandó nagy had­gyakorlatokra s pénteken ismét visszatér Bécsbe. Kíséreté­ben vannak: Gróf Paar és Bolfras főhadsegédek, Uengler és St.-Quentin szárnysegédek, gróf Külsen-Kaeteler, Potiorel­ ezredes, Sprecher alezredes, Dittl főhadnagy parancsőr­­tiszt, Pápay osztályfőnök és Klaudy udvari tanácsos. Királyunk fogadására a német császár a következő paran­csot adta ki: A hétfőn délután 4 órakor megérkező ural­kodó tiszteletére a vasútnál nagy katonai fogadás lesz. A Ferenc József-ezred adja a diszszázadot az állomásnál, a Ferenc József huszárezred kíséri be a vasúttól és végre a 2-ik gránátos­ ezred adja a diszőrséget a tábornoki palota előtt. Maga Vilmos császár tegnap reggel nejével együtt meg­hallgatta a stettlai daloskör énekelőadását és tíz órakor a kaszárnyába hajtatott, ahol tábori isteni tisztelet volt.­­ A császárné déli tizenkét órakor Potsdamba utazott. Vilmos császár csütörtökön délután öt órakor Swinemündebe indul, ahol a Hohenzollern yachton részt vesz a hajóhad gyakor­lataiban. Ezt megelőzőleg a kastélyban búcsúebéd lesz, amelyen Ferenc József király és Albert szász király is jelen lesznek. A gyakorlatokat 10-én fogják kezdeni, ma kora reggel, megkezdették a 2., 3. és 9. gárdahadtestek a hadi meneteket egymás ellen, hogy azután elfoglalják a hadgyakorlatokra kijelölt állásukat . Egy város lángokban, Nordhausenből táv­­iratozzák, hogy Osterodoban tegnap óta tűzvész dühöng, amely hatvan házat elpusztított. A táviróvezetékek meg­rongálódtak. — A Lord-Mayor Párisban. A londoni Lord-Mayor, mint Párisból jelentik, szombaton este a Théatre Frangais előadásán rosszul lett s kénytelen volt hazahajtatni a szál­lására. Ennek a rosszullétnek azonban nem volt további következménye. Tegnap a Lord-Mayor részt vett a külügy­miniszter dejenner-jében, amelyre a méter-konferencia tag­jai is hivatalosak voltak. A Lord-Mayor Faure köztársasági elnököt felköszöntve, dicsérő szavakkal emlékezett meg róla s egyúttal kiemelte a nyájas fogadást, amelyben teg­nap részesült Hanotaux külügyminiszter poharat emelt az angol királynőre, valamint a méter-konferenciában részt­­vett uralkodókra s felemlítette, hogy a Lord-Mayor párisi útja hozzá fog járulni ahhoz, hogy Franciaország és Anglia között a barátságos viszony megerősbödjék. — Carnot szobra, Franciaország meggyilkolt elnö­kének Sadi-Carnotnak ott áll már a szobra a Carnot-család ősi fészkében, Noley mezővároskában, ahol, mint egy dijoni távirat jelenti, tegnap volt meg az ünnepies leleplezés, Franciaország előkelőségeinek jelenlétében. A szobor előtt Poincaré közoktatóügyi miniszter mondott beszédet, amely­ben magasztalólag szólott Carnotról, arról az elnökről, aki csak barátokat szerzett az államnak és kormányzása alatt sokat lendített Franciaország tekintélyén. — A miniszter köszönete. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter dr. Kanitz Ágost kolozsvári tudomány­egyetemi nyilvános rendes tanárnak, azért az áldozatkész­ségéért, hogy 1888. óta, amikor magánkönyvtárát az egye­tem növénytani intézetének adományozta, ismételten több, mint 1866 forint 40 krajcár értékű adománynyal gazdagitá az említett intézetet, úgy hogy az intézet részére tett összes adományai 4360 forint 78 krajcárnyi értéket képvi­selnek, köszönetét és elismerését fejezte ki. — Fischer József temetése. Fischer József miniszteri titkárt, akinek halála olyan titokzatos körülmé­nyek között történt, hogy valódi okát még nem deríthették ki, tegnap délután három órakor temették el a budai német­völgyi temető halottasházából. A halott iránt utolsó útján nagy volt a részvét. Nagyszámú közönség ment ki a temetőbe, amely körül a kocsik egész tömege gyűlt össze. A kopor­sót, s a gyászkocsit körülbelül ötven koszor borította, ame­lyek között ott voltak a belügyminisztérium személyzeté­nek, az Országos Kaszinónak, a budai lövőháznak, a halott „vadászbarátainak“ koszorúi. A temetésen megjelentek Perczel belügyminiszter, Bedő Albert államtitkár, Stesser József minisz­teri tanácsos, Szemere Attila, Zala György, a halott hivatal­noktársai, barátai s különösen sokan voltak ott Budakeszi község népében, amelyért az elhunyt sok jót tett. Mielőtt a koporsót a sírba bocsátották, Zala György rövid megható beszédet mondott. A pap a koporsó felett német imádságot mondott — állítólag azért, mert a boldogult édesanyja, aki nem is volt a temetésen, német ajkú. — Égő erdők. Liptó-Szent-Mikl ősről érkezett táviratunk jelenti, hogy a kincstárnak nagy értékű szvarini erdői lángban állanak. A sűrű, gyantás feny­vesekben nagy gyorsasággal terjed a tűz, úgy hogy több hold már leégett. S a lángok egyre tovább hara­­pódznak, bár a liptó-ujvári erdőiskola és a tűzoltóság nyomban kivonult és a legnagyobb erőfeszítéssel fá­radozik a dühöngő lángok megfékezésén. Liptó megye több más helyén is voltak kisebb-nagyobb erdő­­égések. — Feloszlatott munkásgyűlés. Hogy bánnak a munkásokkal? Erre a kérdésre igyekeztek feleletet adni a nemzetközi szociáldemokrata munkások tegnapi gyűlésén, amelyet a Damjanich­ utcai Nemzeti-kertben tartottak. Vagy háromszáz munkás gyűlt egybe és a rendes frázisokkal fel­­cicomázott beszédeikben feltárták azokat a helyzeteket, ame­lyek már elviselhetetlenek. Arról is beszéltek, hogy amíg a munkásokat folyton törvénytiszteletre oktatják, addig a szegedi törvényszék a királyi Tábla utasítása ellenére is fogva tartja Szántó-Kovács Jánost, a hódmező­vásárhelyi hőst. Ezt természetesen a rendes tüntetés követte, amire Tóth rendőrfogalmazó a gyűlést feloszlatta. — Egy gyorsvonat balesete. A bécs-bodenbachi gyorsvonat, mint egy távirat jelenti, öt órai késéssel érke­zett tegnap Prágába. A nagy késedelmet olyan baleset okozta, amely kevés hijján nagy katasztrófává válhatott volna, ha a gyorsvonat gépészének lélekjelenléte közre nem játszik a szerencsétlenség elhárításában. A h­otzeni alag­­útnál ugyanis összeütközött egy három vagyont toló gőz­gép az állomásról elindult tehervonattal, amely az alagútnál hibás vágányra tért és utolsó kocsijával még azon a sínpáron állott, amelyen a gyorsvonatnak kellett volna áthaladnia. Az összeütközés következtében két kocsi kisiklott, de a tehervonat személyzetéből senki sem sérült meg. Nagy szerencse volt, hogy az összeütközés zaja elhallatszott az állomási épületig, ahol az inspekciós tisztviselő roppant ijedtséggel megállásra igazította a jelzőtáblát, mert abban a pillanatban haladt el a bécsi gyorsvonat a pályaudvar mellett. A gépész szeren­­csére még elég korán ész­revette, hogy mögötte a távjelzőt forgatják és majdnem közvetetlenül a szerencsétlenség szín­helye előtt megállóit. Ha a vonat csak öt másodperccel korábban érkezik az alagúthoz, elkerülhetetlen lett volna a borzasztó összeütközés. A pályát csak öt óra alatt tudták szabaddá tenni s így a Prágán átutazó utasok minden összeköttetéstől elkéstek.­­ A harmadik tettes. A sátoralja­ujhelyi pálya­udvaron elkövetett húszezer forintos zsebtolvajlás harmadik tettesét, mint tudósítónk táviratozza, a miskolci rendőrség Guttmann Adolf heő-csabai hirhedt tolvaj személyében el­fogta és a a sátoralja-ujh­elyi rendőrségnek átadta. Az el­tűnt pénz nem került még meg s m­ind a három fogoly ma­kacsul tagad. — Visszaélés útlevelekkel. Sátoralja-ujhelyi tudósitónk táviratozza: Frischmann Jakab homonnai és Winkler Emil szinai szolgabirósági írnokok a belügyminisz­térium egyik segédhivatalnokával összejátszva Amerikába szóló útlevelek beszerzésében nagy visszaéléseket követtek el. Az írnokokat állásuktól felfüggesztették és ellenük fegyelmi eljárást rendeltek el.­­ Fataky H. és W. szabadalmi iroda Budapest, Teréz-körút 6. Berlin, Prága, Hamburg, Köln, Frankfurt, sza­badalmakat eszközül és értékesít a világ valamennyi államában. KÜLÖNFÉLÉK. Budapest, szeptember 9. — A király elismerése. A király elrendelte, hogy Bariss Árpád magyar királyi IV. számú csendőr kerületi főhadnagynak a legfelső megelégedés kifejezése tudtul adassék. — Uj ezredparancsnok. A király Tomidé György ezredesnek, a brassói 24. honvéd gyalogezred parancsnoká­nak, a közös hadseregbe való áthelyezését elrendelte és ebből az alkalomból őt a Károly István főherceg nevét vi­selő 8. gyalogezred parancsnokává kinevezte.

Next