Pesti Napló, 1896. június (47. évfolyam, 150-178. szám)
1896-06-01 / 150. szám
160. szám. Budapest, hétfő PESTI NAPLÓ 1896. junius 1.’ 9 Bálint Gábor kolozsvári egyetemi nyilvános rendid villi tanárt, . . . Böhm Károly és Schneller István kolozsvári egyetemi nyilvános rendes tanárokat, gróf Esterházy János műtörténészt, Müller Frigyes erdélyrészi ágostai hitvallású evangélikus püspököt, Szilády Áron halasi evangélikus református lelkészt, dunamelléki evangélikus református,egyházkerületi főjegyzőt, Thaly Kálmán országgyűlési képviselőt, Zsilinszky Mihály vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkárt, Hollán Ernő valóságos belső titkos tanácsost, nyugalmazott altábornagyot, Hieronymi Károly valóságos belső titkos tanácsost, gróf Széchenyi Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgató tagját, Bedő Albert földmivelésügyi minisztériumi államtitkárt, és Bielz Albert királyi tanácsos és nyugalmazotttanfelügyelőt tiszteletbeli bölcsészetdoktorokká avathassa s nekik a doktori okleveleket kiszolgáltathassa. Kelt Budapesten, 1896. évi május hó 6-án. Ferenc József e, k. Wlassics Gyula s. k. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy gróf Csáky Albint most másodszor választotta meg a kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktornak. Első ízben pár év előtt a bölcsészeti kar tisztelte meg doktori diplomával, amelyet ezúttal az államtudományi kar szolgáltat ki neki. Maga az egyetem ezredért ünnepsége, melyen a tiszteletbeli doktorok névsorát kihirdették, tegnap délelőtt folyt le a kolozsvári Redutban, a város legelőkelőbb közönségének jelenlétében. A hatóságok gróf Bélai főispán, a városi tanács Albach polgármester vezetése alatt jelentek meg. Számos katonai előkelőség is emelte az ünnepség fényét. A közoktatásügyi minisztert Leövey Sándor miniszteri tanácsos képviselte, ki fényes magyar díszben jelent meg és zajos ovációkban részesült. Az egyetemi tanács és a tanári kar szintén díszben jelent meg. A rektor és a dékánok ezúttal használták először a király által adományozott díszjelvényeket, épp úgy a pedellusok a díszruhát és diszbotot, melyet Leövey miniszteri tanácsos magával vitt Budapestről. Az ifjúság énekkara hazafias dalt, énekelt. Azután Martin Lajos rektor megnyitót mondott, Szádeczky Lajos a bölcsészeti kar dékánja pedig azután tetszéssel fogadott emlékbeszédet tartott és egy hallgató Széchy Károly alkalmi ódáját szavalta el, mire a dékánok kihirdették a tiszteletbeli doktorok névsorát. A nagyváradi jogakadémia ünnepe. A nagyváradi jogakadémia tegnap millennáris emlékünnepet tartott igen előkelő közönség jelenlétében. Az ünnepségen Nogáll és Winkler püspökök, Beöthy főispán, Ritoók táblai elnök, Sál polgármester, a város és megye főtisztviselői, számos táblabíró, Hlatky ügyvédi kamarai elnök vettek részt. Az akadémiai polgárság a Himnuszt és a Szózatot énekelte s Bozóky Alajos igazgató lelkes beszédet mondott. a Művésziskolák millenniuma. Tegnap délelőtt ünnepelték a millenniumot az állami művésziskolák az Akadémia nagytermében, amely ez alkalomból előkelő, szép közönséggel telt meg. Ott voltak: 11assics Gyula kultuszminiszter, Szmrecsányi Miklós miniszteri osztálytanácsos, Szily Kálmán az Akadémia főtitkára, Vécsey Tamás egyetemi tanár, Zichy Antal, Mihalovich Ödön, Telepy Károly, Várady Antal és mások. Az ünnepet Jókai Mór királyhimnuszával nyitották m meg, amelynek zenéjét Mihalovich Ödön írta és amelyet az Országos Zeneakadémia vegyeskara Koessler József vezetése mellett nagyon szépen adott elő. Várady Antalnak Ezredik év című ódáját a közönség percekig tartó tapssal jutalmazta. Hosszabb dolgozatot olvasott fel azután Szmrecsányi Miklós Művészeti iskoláink az ezredéves ünnepély idején címmel. Egyenként fejtegette a hazai művésziskolák fejlődését, s e fejlődésben szereplő nagyobb alakok működését. Végighaladva színművészeti, zene és képzőművészeti iskoláinkon, érintette a külföld hasonló nagy intézeteit és e párhuzam fonalán arra az eredményre jutott, hogy bár a nyugati államok e tekintetben túlszárnyalnak bennünket, Magyarországon is nagy léptekkel haladunk a fejlődés ama foka felé, ahol a művészet nem csupán szórakozás, hanem életszükségletté válik. Az éljenzéssel fogadott értekezés után a Zeneakadémia vegyeskara a Himnuszt énekelte el, mire az ünnepség véget ért.z idegenek forgalma. Szombaton 16039 idegen érkezett a fővárosba, mégpedig 8900 a keleti, pályaudvarba, 6379 a nyugatiba s 760 a déli vasút pályaházába. Elutazott a fővárosból összesen 15,862 és pedig 7360 a keleti pályaudvarból, 6872 a nyugatiból s 630 a déli vasút pályaudvarából. Budapest, június 1. A hódoló díszmenet alkalmára Rudnay Béla főkapitány a rend fentartása céljából a következő intézkedéseket tette: 1. A bandérium a Vérmezőn rendezkedik; a bandérium tagjainak lovai a lánchídon, alaguton és Attilautcán át juthatnak a Vérmezőre. Azok a bandériumi tagok, akik kocsin hajtatnak ,a Vérmezőre, a lánchídon, alaguton, Alagut utcán és Krisztina utcán át érhetnek oda. 2. Azok a disztogatók, amelyek a díszmenethez csatlakoznak és azt kisérni fogják, az Albrecht-úton, Dísztéren, Fortuna-utcán keresztül a Nándor-térre hajtatnak, bevárják a Vérmező felől feljövő bandériumot, amelyhez csatlakozva, azt a királyi palota elé és az egész útvonalon kísérik. E díszkocsik kocsisai fehérzöld színű karszalagot fognak viselni. 3. Azok a kocsik, amelyek a várbeli tribünökhöz, ablakokhoz eljutni szándékozó és egyáltalában a menetben részt nem vevő néző közönséget szállítanak a várba, csak reggeli nyolc óráig mehetnek föl. 4. A kocsiközlekedést, és pedig úgy a felvonulási útvonalon, valamint a kocsiknak a mellékutcákból a főútvonalra való behajtását, reggel 7, illetőleg 9 órakor szüntetik meg. 5. Ez alól a rendelkezés alól kivétetnek azok a kocsik, amelyek a várból vagya város más részeiből a Váci körúton át az új országházhoz hajtatnak és kocsisaik karszalaggal vagy jelvényekkel vontjait ellátva.. Ezek a kocsik az Andrássy-út és Váci körút sarkánál felállított kordonon délelőtt tíz óráig bocsáttatnak át. 6. A közúti járművek, úgy mint a közúti vaspálya, villamos vasút és társaskocsik közlekedése, amelyek a felvonulási útvonalon haladnak vagy azt keresztezik, reggeli 8 órakor beszüntetendő. 7. Az új országházhoz hajtó kocsik tekintetében a következő rendelkezések léteznek: a) az országgyűlés mind a két Háza által használt kocsik, amelyeknek kocsisai meggyszii karszalagot fognak viselni, a Váci-körútról a Gyapjú- és Báthory-utcákon át hajtanak az országház északi főbejárata elé; b) a díszmenetet kisérő" kocsik a bandériumnak az Alkotmány-utcába való bekanyarodása után a középső főbejáratnál állanak meg. c) Az országház épületébe meghívott vagy belépő jegygyel bíró vendégek kocsijai, amelyeknek kocsisai fekete számmal és a főkapitányság pecsétjével ellátott, a mellen viselendő fehér vagy piros jelvénynyel lesznek ellátva. d) Egyéb, karszalaggal vagy jelvénynyel nem bíró kocsik az országház előtti térre be nem bocsáttatnak. 8. Az egész útvonal mentén katonaság fog hol sűrűbb, hol ritkább sorfalat képezni, mely sorfalon belül a székes főváros különféle egyesületeinek és testületeinek tagjai, valamint a felső- és középiskolák tanulóifjúsága által képezett polgárisorfal fog a székesfőváros tanácsa által megállapított és az illetőkkel közölt helyeken és számban fölállani. E egyesületek tagjai a székesfővárosi tanács által megállapított jelvényeket fognakviselni. Az összes sorfalat képező egyesületek és pedig: a) a várba reggeli Soráig, b) a bécsi kaputól a Váci-körut és... Marokkói-utca sarkáig terjedő, útvonalon reggeli 9 óráig, c) a Váci-körut és Marakkói- utca sarkától a várig terjedő úton délelőtt tíz óráig tartoznak felállani. A később étkezők a kordonon nem fognak átbocsáttatni. A néző közönség csak e sorfal mögött a gyalogjárókon foglalhat helyet és a sorfalak felállítása után az úttestre nem bocsáttatik. 9. Az új országház előtti téren néző közönség csak kis számban a sorfalak által határolt helyen foglalhat helyet. 10. A lánchídon délelőtt tíz órakor és a Margithidon fél tíz órakor a gyalogközlekedés beszüntettetik. 11. Az országgyűlés mindkét Házának tagjai az ünnepies országgyűlés befejezte után a külső Nádorutcán, Margithidon és a bandérium jelzett útvonalán a királyi várpalotába hajtanak. 12. Az útvonal mentén felállítandó tribünökhöz, valamint a magánházak, állami vagy egyéb középületek ablakaihoz eljutni szándékozó kötötsség a kordonok felállítása után is át fog bocsáttatni ha: a) a Várba fél kilenc óráig, b) a bécsi kaputól a Fürdő-utcáig, terjedő, útvonalon fél tíz óráig, p) a Fürdő-utcától a várig fél 11 óráig érkeznek a kordonokhoz. Ezen időn túl az eljárt útvonalon senkit nem fognak átbocsátani. A karszalagokat és jelvényeket az ünnepség napjáig a főkapitányság I. emelet 8. számú szobájában adják ki képességeiket bemutatni, ha az egyik versenybíró nagylelkűsége folytán, egyenesen az ő számukra, egy külön versenyszámot nem szúrnak be a programaiba. Ami a versenyek eredményét illeti, a magyarok meg lehetnek elégedve velük. A külföldiek gyorsaság tekintetében ugyan fölöttük állanak, de kitartásban alig mérkőzhetnek a magyarokkal. Bizonyság reá a huszonöt kilométeres verseny, amelyben nemcsak folytonosan vezetett a magyar Rottenbiller János, de hatalmas ellenfelével, a francia Fournierrel szemben meg is nyerte a versenyt. Igaz, hogy Fournier gépe verseny közben eltörött s ezért Fournier kénytelen volt kiállani, de ez csöppet sem von le Kt Kenbiller érdemeiből, mert ameddig a franciával érdemleges versenyben volt, mindig előtte járt s határozottan több kitartást mutatott. A versenyek eredménye a következő: I. Megnyitó-verseny, 2000 méter. Elsőnek 100, másodiknak 50, harmadiknak 30 korona. Első Fournier (Paris), második Raymond (Brüsszel), harmadik Rottenbiller János (Budapest, Magyar Testgyakorlók Köre.) Indultak még Max (Paris), Schwab Béla (Budapest). II. Vendégek versenye: 3000 méter. Elsőnek 100, másodiknak 50, harmadiknak 30 korona. Első Huet (Grác), második Raymond (Brüsszel), harmadiknak Fournier (Paris). Utánul: Max (Paris), Degginger (Grác). Azután egy közbeszúrt verseny következett, amelynek díját Bláthy Ottó Titusz versenybíró adta. Első lett a 3000 méteres versenyben Reininger (Bécs), második Wiegand Dezső (Budapest, Hunnia), harmadik Hanna Artur (Pozsony). Huet (Grác) ebben a versenyben hors concours vett részt és elsőnek jött be a pályán. Indultak azonkívül Jüngling (Budapest, Hunnia), Horváth Gyula (Budapest, Fecske). III. Főverseny: 10.000 méter. Elsőnek 200, másodiknak 100, harmadiknak 50 korona. Vezető dik 50 korona. Első: Huet Emil (Grác), második: Raymond (Brüsszel), harmadik: Rottenbiller János (Budapest). A vezető díjat Max (Páris) kapta. Fournier (Páris) negyediknek ment el a célnál. IV. Tandem-verseny: 5000 méter. Első párnak 120, másodiknak 80, harmadiknak 50 korona. Az egész közönség úgy látta, hogy Fournier (Páris) és Raymond (Brüsszel) hozták be elsőnek gépjüket, mikor a versenybizottság — hosszas vitatkozás után — mást gondolt és a kettős mérkőzést holtversenynek jelentette ki. V. Térelőny-verseny: 3000 méter. Elsőnek 100, másodiknak 80, harmadiknak 40 korona. Első Degginger (Grác) térelőnynyel indult, második: Huet Emil, harmadik: Raymond. A versenyben részt vettek még: Berkovics Arnold (Budapest), Eichhorn Emil (Budapest), Füstös Lajos (Budapest), Max (Paris). Lurian Maxim most rekord-kísérletet tett, már másodízben, mert először az indító vagy számjelző szórakozottsága folytán tévedésbe ejtette a kitűnő bécsi biciklistát. Most — hármas tandemtől vezetve — 2 perc és 4 másodperc alatt futotta be az 1600 méteres távolságot. Az eddigi világrekord 1 perc 58 másodperc. VI. Huszonöt kilométeres verseny. Elsőnek 200, másodiknak 100, harmadiknak 50 korona. Indultak: Fournier (Paris), Max (Paris), Degginger (Grác), Eichhorn (Budapest) és Rottenbiller János. Két tandem csinálta fölváltva nagy sebességgel a pácét. A tizedik fordulónál (500 méteres a pálya) Eichhorn kiállt, később Max és Degginger elmaradt, Rottenbiller és Fournier csaknem egymás mellett karikázott a tandem mögött. A 45. fordulónál Fournier kiállt — mert a gépe eltörött — és Rottenbiller mint biztos első futotta végig az ötven kört. A közönség zajosan éljenezte. Végtelenül örült, hogy utoljára a magyar trikolort vonták fel győzedelmesen a jelző árbocra. A június 6-iki díjmenet. — A Pesti Napó tudósítójától — Nemzetközi kerékpárversenyek. — A Pesti Napló tudósítójától. — Budapest, junius 1. A nemzetközi kerékpárversenyek vasárnap délután nagy közönséget vonzottak a csömöri-úti új versenypályára. A tribünök mind megteltek s az oldalkorlátok állóhelyének is a versenytér egész hosszában jutott közönsége. Az egyik páholyban ott láttuk Berzeviczy Albert országgyűlési képviselőt s a képviselőház alelnökét feleségével, Bedő Albert államtitkár családját, Tomcsányi László, Hock János és gróf Esterházy Móric országgyűlési képviselőket, Csongort Mariskát, a Népszínház tagját s még számosakat a társaságból. A versenyek, amelyekben francia, belga, osztrák és magyar kerékpárosok vettek részt, igen érdekesek voltak. Feltűnt, hogy valahányszor francia versenyző indult, az osztrák kerékpárosok mindig visszavonultak. Miután pedig a franciák minden versenyben résztvettek, az osztrákoknak egyáltalában nem lett volna alkalmuk Ezredéves kiállítás. □ A király az állatkiállításon. A tenyészállatok sikerült kiállítását tegnap délben a király is megtekintette. A látogatás hírére nagy és előkelő közönség gyűlt egybe a zsűri-pavillon előtt, közte Darányi, Dániel, Percsel és Wlassics miniszterek, Széll Kálmán a zsűri elnöke, Bedő államtitkár, gróf Szapáry Gyula, Schmidt kiállítási igazgató, Kállay Béni közös pénzügyminiszter, gróf Festetics Andor, Chlumeczky, az osztrák képviselőház elnöke. Az udvari fogat a kiállítási körúton, a IV. számú kapun s az Erzsébet királyné úton át robogott be déli egy órakor az állatkiállítási területre, hol Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter üdvözölte ő felségét, akinek kalauzolását Széll Kálmán csoportelnök vette át. A király néhány szíves szót váltott a miniszterrel azután a miniszter Pirkner János csoportbiztos kalauzolása mellett két teljes óra hosszat végignézte a nagy kiállítás összes anyagát. Legelőször a magyar szarvasmarhák csoportja mellett haladt el a király, minden egyes kiállítót megszólítással tüntetett ki és megdicsérte gróf Csekonics, gróf Mailáth József, gróf Karácsonyi Jenő és gróf Vass Béla remek állatait. Programm szerint a magyar fajták szemléjét kellett volna folytatnia; de megpillantotta Kállay közös pénzügyminisztert a bosnyák istálló ajtajában s közvetetlenül feléje tartott. Itt Kállay Béni vette át a kalauz szerepét s ő felsége érdeklődéssel nézte a bosnyákok változatos kiállítását. Aztán visszatért a magyar fajta szarvasmarhák csoportjához, ahol különösen a zirci apátság, gróf Szapáry Gyula és a mezőhegyesi uradalom gyönyörű patait méltatta figyelmére. Hosszasabban beszélgetett Szapáry Gyulával s bemutattatta magának Lossonczy Mihály miniszteri tanácsost, Darányi Béla főigazgatót és Juhász, Malikovich és Ferenczy igazgatókat, valamint Fidrik gazdasági felügyelőt. Majd az erdélyi szász gazdasági egyesület képve-