Pesti Napló, 1896. július (47. évfolyam, 179-209. szám)

1896-07-01 / 179. szám

179. szám. Budapest, szerda PESTI NAPLÓ, 1896. julius V. ----------------------------------------------------------------------­ - — 3 gps. Egyáltalán Magyarország bámulatosan halad, nagyon meg vagyok elégedve. Falk a király és a királyné éltetésével végezte viharos lelkesedéssel fogadott felköszöntőjét. Gajáki Ödön a kormányt és annak jelenlevő képviselőjét, Dániel Ernő kereskedelemügyi minisztert éltette. Dániel kereskedelemügyi miniszter köszönetet mond a papírgyárosoknak, hogy kongresszusukat itt tartották s ezzel az osztrák tagoknak alkalmat nyújtot­tak arra, hogy közvetetlen tapasztalat alapján megítél­hessék, mit tudunk és mit akarunk. Ha a magyar ipar talán kezdetleges is még, de mégis e kiállítás legalább visszatükrözteti a jó szándékot, a jó szándékot a kor­mány részéről is, amely e kiállítással a béke művét vélte megteremthetni s az emberiség, a közművelődés ügyének vélt szolgálatot tenni; ezen a téren a kor­mány és az iparosok érdekei találkoznak, mert az ipa­rosoknak, főleg pedig a papíriparnak legnagyobb érdeke az, hogy a békés viszonyok könnyítsék a munka ha­ladását. Kink udvari tanácsos megköszönte a szíves fo­gadtatást és hangsúlyozta, hogy ő és földijei mint osz­trákok is itthon érzik magukat és szívesen jöttek, hogy megtekintsék a kiállítást s üdvözöljék a magyar test­véreket e nagyszerű ünnepélyeken. E kiállítás elsőrangú vívmány; az osztrák iparosok látták, hogy a magyar ipar mily kitűnő eredményeket mutat fel és hogy ha nem is mennyiségileg, de minőségileg az osztrák ipar­ral egyenrangú. Az osztrák iparosok ennek csak örül­nek, mert az igazi iparos minden haladásnak csak ba­rátja lehet. Különösen köszöni azt, hogy a kormány magas funkcionáriusai és maga a miniszter is eljött, amivel világosan dokumentálták jóakaratukat az ipar iránt. Annál kellemesebben érinti őt és osztrák társait e figyelem, mert nem mindenütt uralkodik ily jóindulat az ipar iránt; vannak körök, amelyekben nagyon kaján szemmel nézik, ha az iparos boldogul. Ha az iparosnak kedvez a sze­rencse, akkor azt mondják, hogy csak személyes elő­nyeire gondol, azt azonban nem veszik tekintetbe, hogy hányan mennek tönkre e törekvés közben. A kormány jelenléte mutatja, hogy­­ is az iparosokban a közgaz­daság előharcosait látja, akik nemcsak magánérdekből vagyonukat vetik kockára, hanem akiknek közérdekű hivatása is van. Kívánja a magyar iparosoknak, hogy továbbra is bírják a kormány jóindulatát és hogy ők a haladás szellemét átértve, társadalmi téren is igyekez­zenek hivatásuknak megfelelni. (Élénk tetszés és éljenzés.) Stadler királyi tanácsos a vendégeket és a höl­gyeket éltette, mig Spiro cseh gyáros a kiállítás igaz­gatóságára emelte poharát. Az osztrák papírgyárosok holnap még itt marad­nak s megnézik a nagyobb gyártelepeket. □ A kiállítási katalógus. Ritka kiállítás di­csekedhetett azzal, hogy már a megnyitás napján ké­szen volt a teljes katalógusa. Ezredéves kiállításunk katalógusát már a megnyitás ünnepén átadhatta az igazgatóság a királynak. Ez a nagy munka csak úgy készülhetett el, hogy a bejelentéseket vették alapul, ami természetesen nem felelhetett meg a kiállítás külső képének, mert a bejelentések tekintetében igen sok változás történt. A kiállítási anyag tehát alapos revízióra szorult, amit az igazgatóság el is rendelt. Micsek Endre miniszteri segédtitkár végezte az igazga­tóság közegeivel oly buzgalommal, hogy már május 20-án be volt fejezve a rábízott munka és ma már kapható a teljes katalógus II. kiadása, amely híven és pontosan számol be a kiállítás roppant anyagáról. Az egész művet bevezető «Honismertető» és a húsz füzet elé írt nagyérdekű tanulmányok most is maradandó becsű irodalmi munkává avatják az ezredéves kiállítás katalógusát. □ A kiállítás látogatottsága. A szakadó eső tegnap Péter Pál­ napján elmosta a kiállítási korzót, de azért mégis igen élénk volt a látogatás, pedig a tegnapi napról csakis a délelőttöt lehetett számítani. Összesen 24,076 napijegyes látogató nézte meg a kiállítást, míg 1885-ben június 29-ikén 20,198 volt a látogatók száma. □ A Festi Napló a kiállításon. A kiállítást látogató közönség kényelmére a kiadó­­hivatal intézkedett, hogy a Pesti Napló egyes számait a kiállítás területén lévő dohány­tőzsdékben is árusítsák. egyházak, melyek magukba vették egy-egy münzet hagyományait, szellemét, karakterét s bensőleg összeforrtak a politikai és társadalmi institúciókkal. Sőt például a Keleten a disszi­dens egyházak egyenesen védőbástyái az egyes nemzetiségeknek . Kisázsiában és rész­ben a Balkánon is a disszidens egyházak ko­lostorai és templomai őrzik a nacionális kin­cset. Ezeknek egyesítését három év óta szor­galmazza III. Leó, sőt éppen ennek az esz­mének megtestesítésében látja ő a törté­nelmi misszióját. A mai körülmények közt ez az új encikla sem fog sokat lendíteni az egy­házak egyesítése ügyén s megmarad annak, aminek föntebb jellemeztük: akadémikus érte­kezésnek. Az egyetlen aktuális vonatkozás — amennyire a kivonatból látjuk — a szent­széknek az a kijelentése, hogy nem avatkozik világi dolgokba és az uralkodók jogaiba. Nos, ezt igen kellemes volna gyakorlatban látni; az utóbbi évek tanúságai szerint azonban a szent­széknek ez a kijelentése is csak akadémikus. Ha az enciklika a katolikus dogmák bebizonyítására a szentírásból és egyházatyákból idéz, hát mi az enciklikának a világi dolgokra és az ural­kodók jogaira vonatkozó mondatainak meg­cáfolására a legutóbbi négy-öt év történetéből idézünk és emlékeztetünk például a francia nemiimmf-zavarokra, Agliardi beavatkozásaira, az ausztriai keresztény-szocialista mozgalmakra és a pápának Parocchi bíboroshoz írt és a hi­vatalos Osservatore Romanobnn közzétett ama levelére, amelyben felhívta az olasz katoliku­sokat, hogy az egész országban tartózkodjanak a képviselőválasztásoktól. Ezek után itt adjuk az enciklikáról szóló római tudósítást, amely így hangzik: Róma, június 30. Az egyház egységéről szóló tegnapról keltezett enciklika a szentírásból és az egyházatyák irataiból bi­zonyítja az egyház alkotmányát az egység alapvető elvével és azt, hogy az egyház nem több külön közös­ségből áll, hanem egyetlenegy egységes egyházat képez, amelyet Krisztus a magáénak nevezett. Hogy tanait ne tegye ki különböző emberi magyarázatoknak, Krisztus apostolokat választott és örökös élő, hiteles magiszté­­riumot alapított. Az egyház rágalmazása volna azt állítani, hogy a világi dolgokba és az uralkodók jogaiba belenyúl. Az egyház magasabb közösség minden­­ másnál, minthogy természetfeletti célt kö­vet és tökéletes közösség képzelhetetlen legfelsőbb egységes hatalom nélkül. Krisztus a hitvallás egységét kiegészítette a vezetés egységének meg­állapításával és a vezetést Péterre és utódaira bízta a szuppremáciával együtt. Nincs a földön magasabb te­kintély, amely vallási ügyekben a csalhatatlanság elő­jogával bírna. Senki sem állíthat valamely más püspöki széket egy sorba a rómaival, amelynek tekintélye nem­csak tiszteletbeli, hanem, amely teljes juriszdikcióval van felruházva. Az enciklika végül felhívja mindazokat, akik Jézus Krisztust Isten fiának és megváltónak vallják, hogy csatlakozzanak az egyházhoz, úgy ahogy ő azt alapította, bel­­e kovácsolhassanak a német egység eszméje elleni'' tő­két, hát Lajos hercegnek rá kellett szánnia magát a bajor-po­rosz barátság demonstrálására.Lajos herceg, mint tegnap megírtuk, meglátogatta Henrik porosz herceget, aztán fél­óráig tartó kihallgatáson volt Vilmos császárnál. Ezek a békéltető látogatások még egyre folynak, így egy mai táviratunk jelenti, hogy Lajos herceg ma megje­lent Hohenlohe herceg birodalmi kancellár ebédjén, amelyre az állami méltóságok és az állami hatóságok fejei is hivatalosak voltak. Ezzel az ebéddel valószínű­leg be is fejezte Lajos herceg az ő canossa-útját s a német egység egyelőre nyugodtan pihenhet a birodalmi sas szárnyai alatt. Hogy pihen-e a délnémet patrikula­­rizmus szelleme is, az olyan kérdés, amelyre bizonyára a németek szeretnének legkevésbbé válaszolni. KÜLFÖLD. A pápa uj enciklikája. Arról a kivo­natról ítélve, amelyben egy mai római távira­tunk XIII. Leó legújabb enciklikáját ismerteti, azt kell hinnünk, hogy a pápa ezúttal eltekin­tett minden gyakorlati egyházpolitikától s aka­démikus fejtegetésekkel iparkodik néhány ka­tolikus dogmának tiszteletet szerezni. Az en­­ciklika a katolikus egyház egységéről tárgyal, Latis cognitum kezdőszókkal, s bőven el van látva a szentírásból és egyházatyák könyvei­ből vett idézetekkel, számszerint 112-vel. Az egyház egysége alatt azt értik Rómában, hogy az összes keresztény egyházak legfőbb és csalhatatlan feje a római pápa. Hogy te­hát a disszidens egyházak, például az anglikán, a protestáns, a görög nemegyesült egyház tartsa szent kötelességének a római katolikus egyházba beolvadni s a római pápát ismerni el legfőbb kormányzójának. Ennek az óhajnak a disszidens egyházak bizonyára nem fognak egyhamar eleget tenni, mert hisz ezek a disszidens egyházak nagyobbára nemzeti Li-Hung-Csang missziója. A félhivatalos Poli­tische Correspondenz berlini távirata Li-Hung-Csang kínai alkirály berlini útjával foglalkozik és fejtegetve a látogatás gyakorlati eredményeit, hangsúlyozza, hogy a német nagyipar és pénzvilág törekvéseit fogják­ azok megvalósítani, amennyiben e törekvések odairányultak, hogy Kínában a német ipar piacot találjon, illetve a né­met tőke ott lukratív módon értékesíthető legyen. Másképpen áll a dolog a kínai alkirály látogatásához fűzött politikai aspirációkkal, így hamar túlzásnak bizo­nyult az az állítás, hogy az alkirály nagyobb számú német tisztet nyert meg a kínai hadsereg újjászerve­zésére; épp úgy nélkülöz bármily hiteles meg­erősítést az a hír, hogy az alkirály és Marsh­all megállapította volna a nemzetközi kelet-ázsiai politika továbbfejlődésének alapelveit. Még az a verzió sem ta­lálhat hitelre, hogy az alkirály bizonyos nyilatkozatokat tett a kínai beviteli vámok felemelésére vonatkozólag. Egyáltalán kételkedni kell abban, hogy Marsh­all és Li-Hung-Csang megbeszéléseinek pozitív eredményük volna, ami már azért sem lehetett, mert a kínai ven­dégnek aligha volt meghatalmazása kötelező egyezmé­nyekre. Nagyon valószínű, hogy Li-Hung-Csang körút­jának tulajdonképpen csak informatív célja van. Canossa. Egészen friss emlékezetű még az az erélyes felszólalás, amelylyel Lajos bajor herceg Moszkvá­ban, a német hercegek tiszteletére adott ebéden, tilta­kozott az ellen, mintha a német birodalomba tartozó országok szuverénjei a német császár hűbéresei vagy alattvalói volnának. E felszólalásnak különösen azért volt nagy súlya, mert Henrik porosz herceg jelenlété­ben, annak oldala mellett történt s ezt a körülményt a francia és délnémet sajtó sietett is a német egység lazulása jeléül feltüntetni. Hogy az emlékezetes felszólalás­ iii!liili:i,il:il!iliiii:|:;liili!l3|];i!il:;i:ilili;iliiliiliil[;liil!il!il!iliiliii;iliililllilllliiliiHii;iliilliliil!iliill!l.iiiili;liiliil!lll!8llllHI PESTI NAPLÓ. A júliusi évnegyedre is régi, tisztes zász­laja alá szólítja a művelt magyar közönséget a Pesti Napló, Magyarországnak történelmi múlt­tal ékeskedő egyetlen újsága. Akik hozzánk csatlakoznak, azokat nap­­ról-napra megújuló lelkiismeretes munkánkkal magunknál is marasztjuk mindenkorra. Mert Magyarország legrégibb újsága egyúttal a leg­modernebb újság is. Frissen adja a frisset s értesülései mindig megbízhatók. Tárcarovata élénk, változatos s a legkiválóbb elbeszélők művei mellett tudományos ismertetésekkel, művészeti kritikákkal is­­gyakran szolgál ol­vasóinak. Figyelmeztetjük tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden rekla­mációhoz, lakóhelyváltozás bejelentéséhez és a­­lap szét­küldésére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz egy-egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. Ama tisztelt előfizetőinket, akiknek előfizetése július 1-én lejár, kérjük, hogy a megújításról idejekorán gon­­ doskodni szíveskedjenek-. Előfizetési feltételek: Esteli és reggeli lap egyszerre küldve Buda­pesten és a vidéken. Egész évre . . 14 frt — kr. Negyed évre 3 frt 50 kr Fél évre .... 7 frt — kr. Egy hónapra 1 frt 20 kr Naponkint kétszer, reggeli és esti kiadás külön­­külön a házhoz vagy postán küldve Budapesten és a vidéken. Egész évre .­ . 18 frt — kr. 1 Negyed évre 4 frt 50 kr. Fél évre ... 9 frt —kr.­­ Egy hónapra 1 frt 60 kr. A Pesti Napló kiadóhivatala. (VI. Teréz­ körút 23.) mill I III I i:im.;|i:|:|;;|íiI;|í!I3I!i|!!|i;ii;i;:í i 1111 i í l'l'í* !'! l'l r:l 11 I I I IUSIlI KÜLÖNFÉLÉK. - Budapest, junius 30. — Személyi hírek. A király, mint Bécsből táv­iratozzál­, ma külön kihallgatáson fogadta Westin, ott időző svéd őrnagyot s azután meglátogatta a tirol­­vorarlbergi kiállítást s félóráig időzött ott. — A cár fő­hadsegédje, Mussin Puskin Bécsbe érkezett. — Pálffy Miklós herceg Malackáról nejével négy heti fürdőhasz­nálatra Trencsén-Teplicbe érkezett. — Szakács Viktor érsek-helynöki titkár két hétre vidékre utazott. Távol­­létében Demény Dezső szentszéki jegyző helyettesíti. — A királyi pár utazása. A király, mint lapunknak Bécsből táviratoztak, holnap, szerdán dél­előtt tizenegy óra húsz perckor külön vonaton Ischlbe utazik, ahol a nyár legnagyobb részét tölteni fogja. Augusztus végén tér vissza a király Bécsbe, az orosz cári pár üdvözlésére, azután a galíciai hadgyakorlatokra indul. A királyasszony holnap este Münchenbe utazik. Csak rövid időt fog ott tölteni, azután Hohen- Schwangauba megy kétheti tartózkodásra. —­V. Ferdinánd emlékezete. A budavári Mátyás-templomban holnap délelőtt tíz órakor V. Fer­dinánd király lelket idvéért gyászistentisztelet lesz.­ Bo­gi­sich Mihály címzetes püspök tartja, dr. Nemes és dr. Bozóky budavári káplának segédletével. A gyászmisére a kormány, a fővárosi hatóság és a katonaság is hi­vatalosak. — A cár betegsége. Az a véres katasztrófa, amely oly sötét foltot hagyott a cári koronázás ünne­pének emlékén, szomorú következményekkel járt a cárra nézve is. II. Miklós nagy lelki rázkódást szenve­dett a szomorú katasztrófa után, amely most megtá­madta fizikumát is. A Frankfurter Zeitung hoz erről rövid hírt; a lap pétervári értesülése szerint a cár sár­gaságba esett, amelyet az orvosok a Khodinszkij-mezőn történt szerencsétlenség behatásának tulajdonítanak. A hír megerősítésre szorul.

Next