Pesti Napló, 1897. április (48. évfolyam, 91-120. szám)

1897-04-01 / 91. szám

91 szám. Budapest, csütörtök PESTI NAPLÓ, 1897. április 1. 3 A Kossuth-párt. Lapunk mai vezércikké­ben foglalkozunk azokkal a tegnapi számunkban általunk is regisztrált hírekkel, amelyek sze­rint a Kossuth-párt körében némelyek a veze­tőséggel szemben elégületlenséget tanúsítottak volna. Mint bennünket illetékes helyről értesí­tenek, ezek a hírek nem a párt tagjaitól, hanem oly részről indulnak ki, amely a Kos­suth-párt összetartását lehetőleg lazítani óhaj­taná.­­ Egyidejűleg Justh Gyula országgyűlési képviselő, a függetlenségi párt volt elnöke ál­tal felhatalmaztattunk annak a kijelentésére, hogy ezeknek a híreknek az ő személyére vo­natkozó része teljesen alaptalan, miután ő az összes, jelenleg fenforgó politikai kérdésekre nézve Kossuth Ferenccel teljesen egyetért és Kossuth Ferencnek pártvezéri működése iránt a legteljesebb elismeréssel viseltetik. A főrendiház ülései. A főrendiház április 3-án tartandó ülésében az igazoló és gazdasági bizottsági jelentések­­ - tárgyalása után a kvóta-deputáció tagjait fogja megválasztani, és az Olaszországgal kötött egyez­ményt, úgyszintén a Beszterce­i N­aszód és Máramaros Vártr megyék és Bukovina szélén elhúzódó, valamint a magyar és stájerországi határvonal kiigazításáról szóló törvényjavaslatot és miniszteri jelentéseket fogja tár­gyalni.­­ Április 8-án tartandó ülésében tárgyalja a főrendiház az 1897. évi államköltségvetésről szóló tör­vényjavaslatot és többrendbeli miniszteri jelentés tár­gyában hozott képviselőházi határozatokat, valamint az időközben még előreláthatólag a képviselőháztól beér­kező öt rendbeli vasúti törvényjavaslatot is. A főrendiház pénzügyi bizottsága április 2-án pén­teken délelőtt 11 órakor tart ülést. Napirendje: az 1897. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat és ezzel­­kapcsolatos miniszteri jelentések tárgyalása. Megyék és városok.­ ­ (A reformátusok egyetemes konventje.) A reformátusok egyetemes konventje ma délelőtt tíz órakor vette kezdetét a református gimnnzium dísztermében. A gyűlésen ott voltak báró Bánffy Dezső miniszterelnök, Tisza Kálmán, Szilágyi Dezső képvise­lőházi­ elnök, Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, báró Vay Béla, gróf Tisza István országgyűlési képviselő, Kiláss Károly, Kiss­ Albert és Szász Domokos püspökök, gróf Degenfeld József, Bernáth Elemér kir. ítélőtáblás tanácselnök, Karán Ferenc nyugalmazott kúriai bíró, Szilassy Aladár miniszteri tanácsos és mások. A konventet Sim­ Bertalan püspöknek, a konvent egyházi elnökének szép im­ája előtte még. Tisza Kálmán, a konvent világi elnöke bejelenti, hogy­­az egyház kiváló tagja, Váhji János tiszántúli főgondnok meghalt. Indítványozza, adjon a konvent e veszteség fölötti fájdalmának jegyzőkönyvében kifejezést. (Helyeslés.) Indítványozta továbbá, hogy Kun Bertalan püspöknek, a konvent egyházi elnökének, nyolcvanadik születésnapja alkalmából­ fejezzék ki szerencsekívánataikat, ami meg is történt. Kun­ Bertalan megköszönte az ovációt, ígérve, hogy “buzgalmát mindig az egyház ügyeinek szenteli. — Áttért a­­ konvent azután a napirendre. A köz­alapi végrehajtó bizottság jelentését Kenessey Béla jegyző mutatta­ be. Ezzel kapcsolatosan Fejes István ............. . n. nr. n­u.n­m .... ..... ......in­m fölpanaszolja, hogy a konvent határozatainak végrehaj­tása nagyon sokszor fennakadást szenved, mert a végrehajtó bizottság a felhalmozott teendőkkel nem tud megbirkózni. György Endre egy központi iroda szerve­zését ajánlja. Tisza Kálmán elnök felkéri a felszólaló­kat, hogy egy ily iroda szervezése iránt dolgozzanak ki formaszerű javaslatot, mert ezt a fontos kérdést így melegében elintézni nem lehet. Degenfeld József gróf­nak az ellen van kifogása, hogy a konvent részéről az egyházkerületeknek megszavazott és folyósított segély­­összegek függőben maradnak, mert az illető egyházak a segélyt nem fogadják el. Indítványozza, hogy a kon­vent, a segélyek folyóvá tétele előtt mindig kérdést intézzen a segélyezendők­nöz, vájjon a megszavazott összeget hajlandók-e elfogadni. Az indítványt a kon­vent elfogadta. A közalapi végrehajtó bizottság jelen­tését egyébiránt, amelyet a felszólalások félbeszakítot­tak, a konvent jóváhagyólag tudomásul vette. — (­őispáni jubileum.) Torda-Aranyos várme­gye március 27-én ünnepelte meg gróf Bethlen Géza főispán Székfoglalásának tíz éves fordulóját. A megye intelligenciája,, több szomszédos törvényhatóság, maga Sándor János, Kisküküllő megye főispánja megjelentek délelőtt 11 órakor a zsúfolásig megtelt közgyűlési te­remben, ahol a főispánt a megye közönsége nevében Thorocsk­ay Lajos üdvözölte, a tisztikar nevében és élén pedig dr. Betegh Miklós alispán tisztelgett nála. A főispán meghatva válaszolt az ünnepi szónokla­tokra. A tisztikar és községi jegyzők hálájuk és szere­­tetük jeléül arcképeiket magában foglaló albumokat nyújtottak át a népszerű jubilánsnak. Az ünnepélyt dél­ben 260 személyre rendezett díszebéd zárta be. —■ (Heves megye átirata). Nógrád megye köz­gyűlése, mint Balassa- Gyarmatról sürgönyeik, egyhan­gúlag elhatározta,­ hogy a kvótaemelés ellen a képviselő­­házhoz feliratot intéz. — Zom­bor város rendes köz­gyűlésén szintén ma tárgyalták a hevesmegyei átiratot, amely élénk vitát keltett. Mellette Drakulics, ellene Koczkár volt képviselő szállott síkra. Tizenegy szótöbb­séggel a tudomásul vétel mellett határoztak.­­ (Távozó alispán.) Szily László, Baranya vármegye alispánja, aki nyolc évi alispáni működése alatt megyei árvaházat és megyei kórházat létesített s a­ megyei közigazgatás körül nagy érdemeket szerzett, ma gyengélkedésére való hivatkozással május elsejétől kezdődő nyugdíjaztatása iránt kérvényét adta át, amelyet április 12-én tárgyal a vármegye. Utódja előreláthatólag Trixler Károly mohácsi főszolgabíró lesz. — (Esztergom kölcsöne.) Esztergom város képviselőtestülete ma közgyűlést tartott, amely alka­lommal elhatározta, hogy 160 000 forintos kölcsönt vesz fel tartozásai rendezésére.­ ( .., mondhatom,­­­­hogy ezeknél hallatlanabb egy­­ügyüségeket még sohasem szedtek dialógokba és trialógokba. Mikor a harmadik felvonást egy kacskaringós Finisszel bevégeztem, egy­­­szerűen azt sem tudtam, vájjon én vagyok-e a canterbury-i érsek főszakácsa, vagy értem ment-e a mexikói fölkelők közé a szerelmes madárhangutánzó és Hódmezővásárhely tekin­télyes kormányzója? A Mester azonban végre is meggyőzött arról, hogy a névtelenséget sem­mi sem motiválja s igy az előadás napján az én nevem is ott állott az Operett-színház rózsaszínű szinlapjain. Másnap reggel a házmesteremmel hozat­tam föl az előkelőbb napilapokat. A Budapesti­­Ellenőr, amely színházi , dolgokban régidők óta tekintély, a librettóról a következő sorokban emlékezett meg: •Kádár írótársunk friss, üde, invenciókban gaz­dag mesét bocsátott a zeneszerző rendelkezésére. A librettó csupa diskrét humor, csupa pompás ötlet, csupa finom és objektív megfigyelés. A sok banális és ízléstelen operett-librettó után igazi oázis ez a kedves, költői szépségekben gazdag munka, amely­nek talán egyetlen hibája az a túlságos diskréció, amelylyel szerző a meséjét bonyolítja. Az operettben m i­­ a vaskosabb, erősebb effektusokat is szívesen meg­bocsátja az ember. A többi újság hasonló szellemben irt, de mindannyi hibáztatta kissé a szerző túlságos diskrécióját. A fölkelő foga azonban­­ — ez az operett címe — valószínűleg már a jövő­ héten megéri az, ötvenedik előadás jubi­leumát. . .­­ . '­­ , , KÜLFÖLD. . A krétai válság. Budapest, március 31. Londoni jelentések szerint a hatalmak már legközelebb hozzálátnak a görög partok blokk­ozásához. A szigeten és a görög-török határon való események ezt csakugyan kívá­natossá teszik. A szigeten éhínség van kitörő­ben s a fölkelők mindazonáltal garázdálkod­nak, a határon pedig György görög trónörökös parancsot adott ki, amelyben csapatait kitar­tásra buzdítja. Igaz, hogy ennek a parancsnak a régebbi görög fenyegetésekhez képest már nagyon mérsékelt a hangja, igaz az is, hogy Görög­ország ma­ már nem igen fenyeget, hanem már csak panaszkodik, sőt méltányos tárgya­lások vannak folyamatban görögök és törökök közt,­­ de elvégre a krétai huzavonának már ideje, hogy mindenáron végét szakítsák a ha­talmak, s ezt a görög partok blokádjával re­mélhetőleg mielőbb el is érik. * Ma a következő táviratokat kaptuk: Interpelláció Bécsben. Bécs, március 31. A stájerországi képviselők az osztrák képviselőház szombati ülésén, a Krétába küldött osztrák-magyar katonák dolgában interpellálni fognak. A trónörökös parancsa. Larissza, március 31. A határszéli csapatok parancsnokságának átvét­­elekor Konstantin görög trónörökös a következő pa­rancsot­ adta ki:. Ő felségének engem méltóztatott a tesszáliai hadsereg főparancsnokságával megbízni. Amikor a hazára nézve oly nehéz és válságos órában helyemet elfoglalom, kifejezést adok annak a meggyőződésem­nek, hogy ti mindannyian teljesítitek kötelességteket, hívek maradtok eskütökhöz és türelmet és kitartást fogtok tanúsítani, hogy minden nehézséget legyőz­hessetek. Legyetek engedelmesek a törvény és fé­­lebbvalóitok iránt és mutassátok meg, hogy fegyel­mezettek vagytok, mert a fegyelemben rejlik a fegy­verek nagy hatalma. A krétai harctérről. Kanea, március 31. A görögök tegnap megtámadták az ized­­dini erősséget, amely a szudai öböl bejáratát őrzi. A nemzetközi páncélos hajók bombázták a krétaiakat, hogy támogassák az erősséget, amelyet a törökök tizenkét ágyúval és egy golyószóróval védtek.­­ Nyugodt éjjel után ma reggel a bombázás tovább folyt, amennyiben a Calami erősségben állomásozó görögök ágyú­val lőttek az Izeddin erősségre. Az öbölben álló hajók visszalőttek a görögökre-Bécs, március 31. Az Armeeblatt nyilván osztrák-magyar tengerész­tiszttől eredő levelet közöl a krétai helyzetről. A levél írója a többi közt ezt írja: A hadihajóknak néha alkalmuk nyílik, hogy betekinthessenek a sziget viszonyaiba. Március első hetében száznál több menekülő mohamedán családot láttunk, amely a keresztény lakosság vad dühéről és vallási gyűlöletéről tanúskodik. Láttunk gyerme­keket, akiknek fülét levágták, láttunk leányokat, akiknek mellét lemetszették. Ez a helyzet addig fog tartani, amíg a hatalmak Görögországot meg nem fékezik. A fölkelők vezérei volt görög tisztek, akik Athénből kapják parancsaikat. A blokád meg­akadályozza az élelem szállítását s az ínség május vége előtt nem várható. Berlin, március 31. Kandiából jelentik, hogy a hatalmak partraszállott csapatai tegnap első ízben ele­gyedtek harcba a felkelőkkel. A felkelők Kisszamo erődjét meg akarták támadni. Ekkor­­azonban két osztrák-magyar és egy angol hajó­ról partra szállottak a katonák, akik a felke­lőkkel összecsaptak. Támadásukhoz az osztrák­magyar ágyúnaszád is csatlakozott. A felkelők szét futottak. Eddig még nem tudni, hogy az európai katonák közül elveszett-e valaki. Konstantinápoly, március 31. Karatheodery barát hír szerint Athénbe akarják küldeni, hogy a görög kormánynyal közvetetlenül értekezzék. Athén, március 31. A krétai menekültek fölhívást intéztek a hatalmakhoz, amelyben a humanitás nevében kérik, hogy Kréta ostromzár alá vételét fügesz­­szék föl, mert az ostromzár a nőket és gyer­mekeket ellenhatással fenyegeti. London, március 31. A Times athéni távirata szerint a krétai köz­ponti bizottság a hatalmak szuverénjeihez és Faure el­nökhöz feliratot intézett, amelyben kéri annak az el­határozásnak a megmászását, hogy Krétának autonó­miát adnak, mert ez a határozat sodorta ínségbe a krétaiakat. A bizottság kéri Kréta egyesítését Görög­országgal. Athén, március 31. Retimnoi távirat jelenti, hogy az orosz konzul Atsipopulosba ment, hogy a felkelőkkel közölje a ten­gernagyok kiáltványát és felhívja őket a fegyver le­tételére. A felkelők állítólag kijelentették, hogy csak a Görögországgal való egyesüléshez járulnak hozzá. A görög partok blokádja. Paris, március 31. Londoni tudósítások szerint a krétai leg­újabb események a hatalmak között újabb nézetváltásokat idéztek elő, amelyek szerint a görög partoknak ostromzár alá vételét — amit már előbb elhatároztak — már a legközelebbi na­pokban megkezdik. Konstantinápoly, március 31. Görög körökben a hatalmaknak Krétával szem­ben követett eljárását igazságtalannak mondják. A ha­talmak, úgy mondják, a sziget pacifikációját bom­bázta­­tással akarják keresztülvinni, amely a keresztények el­len fordul, akik úgyis évszázadokon át áldozatai voltak a török elnyomatásnak. Ami a malaxai bombáztatást illeti, a hatalmaknak az ottani erősséget meg kellett volna szállaniok­, mint Kaneát, nem pedig a görö­gök örökös veszélyeztetésére a törökök hatalmában hagyni. Görög-török tárgyalások, Konstantinápoly, március 31. A porta és Maurokordato herceg, a görög követ között tárgyalások folynak, hogy az áp­rilis 6-ikán szokásos görög nemzeti ünnepet, tekintettel a fővárosban uralkodó izgatottságra, az­ idén, jövő kedden, ne ünnepeljék meg a ren­des nagy szertartásokkal és körmenetekkel. A Ponoghia székesegyházban megtartott Tedeum, a körmenet, melyben a görög követet a palo­tától a székesegyházig kísérik, igen könnyen alkalmat szolgáltatna oly tüntetésekre, amelyek a törökök körében amúgy se uralkodó nagy

Next