Pesti Napló, 1898. január (49. évfolyam, 1-31. szám)
1898-01-01 / 1. szám
1 szám. Hapi Budapest, szombat PESTI NAPLÓI 4898. január 1, félre kellett tenni, mert elérkezvén az év vége, midőn az eddigi kvótaegyezmény a mai nappal lejár, a döntés tovább halasztható nem volt. Hogy a kérdést másképp, mint az eddigi kvótaarány fentartása mellett megoldani nem lehetett, az természetes következménye annak, hogy a többi kiegyezési kérdésben, melyeknek miként leendő eldöntése a pénzügyi erőarányokra kihatással lehet, a régi állapot fog fennmaradni. Az ismeretes junkum elvénél fogva tehát a kvótában sem volt változtatás tehető. Ilyesmit a királyi döntés esetére nem is várt s nem is várhatott senki. A kvótára vonatkozó döntéssel egyidejűleg közli a hivatalos lap a delegációk határozatainak szentesítését is. E határozatokban kimondatik, hogy amennyiben az 1898. évre a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt országok között a vámjövedelmek közösek maradnak, ezeknek tiszta fölöslege a közös költségekből levonandó lesz. Ha tehát az 1898. évre a vámjövedék bevételeinek a közös költségekre fordítása lehetetlenné tétetnék, ebből Magyarországra jelentékeny pénzügyi kár keletkeznék, amennyiben ez esetben az egész 1583 milliónyi közös költséget a kvótaarány szerint kellene fedezni, holott az 54 milliónyi közös vámjövedéknek csak mintegy ötödrésze folyik be a magyar vámhivataloknál, míg a közös költségekre való fordítás esetében 31,4 százalékuk esik Magyarország javára. Ezt a körülményt az obstruáló ellenzék teljesen ignorálta, úgy hogy ha akciójával valóban véglegesen célt érne, ebből Magyarországnak már a vámjövedék révén mintegy 7,8 millióra tehető kára keletkeznék. Az osztrák intézkedések. Az osztrák hivatalos lap mai számában közli a királyi kéziratot, mely a Kréfa-ügyben a döntést meghozza, nemkülönben császári rendeletet közöl, amely a 14. szakasz alapján a közgazdasági kiegyezés fentartását állapítja meg. A kvótáról szóló császári kézirat azonos szövegű azzal, amit a király Bánffy Dezső miniszterelnökhöz intézett. Különbség a kettő között csupán az, hogy a magyar miniszterelnökhöz intézett kézirat elsősorban a magyar törvényeket idézi, az osztrák miniszterelnökhöz írt királyi kézirat pedig az osztrák törvényeket helyezi előtérbe. Azonkívül a Gautschnak szóló legfelsőbb írás a kvótát meghatározza, a Bánffy Dezsőnek szóló pedig eldönti. A közgazdasági kiegyezés föntartásáról szóló császári rendelet szó szerinti szövegében így szól: Császári rendelet 1897. december 31-én a magyar korona országaival kötött vám- és kereskedelmi szerződés határozmányainak ideiglenes fentartásáról, a vámjövedék hováfordításáról és az Osztrák- Magyar Bankhoz való viszonyról. Az 1867-ik évi december 21-iki állami alaptörvény (Állami Törvénytár 141. szám) értelmében elrendelendőnek találom, hogy 1. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és tartományok és a magyar korona országai közt az 1878. évi junius 27-iki törvény szerint megkötött és az 1887. évi május 21-iki törvény által meghosszabbított és módosított vám- és kereskedelmi szerződés, az 1891. évi julius 25-iki, az 1892. évi augusztus 2-iki, az 1893. évi december 27-iki és 1897. február 27-ikei törvények által életbeléptetett további módosításokkal együtt, 1898. december 31-éig fentartatik. Erre az időtartamra a vámbevételek hováforditására vonatkozólag az 1887. évi május 21-iki törvény 1. szakaszának határozmánya marad érvényben. 2. §. Az 1887. év május 21-iki törvény érvényessége, az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának meghosszabbítására vonatkozólag, nemkülömben az 1890. évi junius 12-iki és az 1892. évi augusztus 2-iki törvények érvényessége 1898. évi december 31-éig fentartatik. Ezzel kapcsolatban az 1887. évi május 21-iki törvény hatálya, — amely által a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és tartományok kormánya fölhatalmaztatott, hogy az 1878. évi junius 27-iki törvény alapján, az Osztrák-Magyar Banknál lévő 80 milliónyi adósságra nézve a magyar kormánynyal új egyezséget kössön, — oly módon tartatik fönn, hogy az ezen törvény alapján kötött megegyezés határozmányai 1898. december 31-éig érvényben maradnak, illetőleg e megegyezés 3-ik cikkelye határozmányainak véghezvitele egy évre elhalasztatik. Ehez képest a pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a szabadalom meghosszabbítása folytán az Osztrák-Magyar Bankkal a szükséges megegyezést hozza létre. 3. §. Mihelyt az 1898. év folyamán a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és tartományok s a magyar korona országai közt az 1. és 2. szakaszban megjelölt ügyekben a megegyezések hatályba lépnek; valamint abban az esetben is, ha ez ügyekre nézve a magyar korona országaiban a mostani állapot, vagy a viszonosság nem tartatik fönn változatlanul, akkor egyéb rendelkezés fentartásával, az 1. és 2. §új-ban foglalt intézkedések hatályukat vesztik. 4. §. Jelen rendelet 1898. január 1-én lép életbe. Végrehajtásával az összminisztérium bizatik meg. Bécs, 1897. december 30. Ferenc József, s. k. Gautsch, s. k., Welse,rsheimb, s. k., \Wittek, s. k., Böhm, s. k., Latour, s. k., Koerber, s, b., Buber, s. k., Bylandt, s. k„ Loebl, s. k. Budapest, december 31. Csend a pártkörökben. Az uj esztendő bevonulása pillanatnyi csöndet tudott teremteni még a politikai pártokban, is, amelyek az utóbbi időben olyan hangosak és izgatottak voltak. Árván hagyták mindenek, erre a pár napra a politikai helyzet nagy kérdőjeleit — majd lesz idő tovább vitatásukra, ha háromnapos szünete után megint megkezdi tanácskozásait a képviselőház.“ A vidéken lakó képviselők hazautaztak, a Budapesten levők ünnepeltek ma este, tehát csend volt a pártkörökben. Akik kevesen ott voltak, azok is azt konstatálták örömmel, milyen jól esik egy időre félrevonulni a most olyan forró és fárasztó politikai küzdőtérről. Holnap megint hangosak lesznek ugyan a klubok, de ez is csak a kölcsönös újévi üdvözlések örömzaja lesz. A szabadelvű párt tagjainak élén Lukács Béla üdvözli báró Bánffy Dezső miniszterelnököt; a nemzeti párt tagjai holnap délelőtt tíz órakor klubjukban gyülekeznek, és gróf Apponyi Albertet, a párt vezérét meg Horánszky Nándor pártelnököt Bódossy Imre fogja üdvözölni; a Kossuth-párt élén Meszlény Lajos Kossuth Ferencet lakásán üdvözli, a néppárt pedig gróf Zichy Nándornak fogja újévi üdvözlését tolmácsolni. A szónok itt Molnár János prelátus lesz. Vasárnap este azután majdnem minden pártnak konferenciája lesz , és hétfőn a Házban megkezdődnek a politika 1898. évi hétköznapjai. Karin összegyűlt Peking főterén és a Wacht am Rhein eléneklése mellett elégette copfját, a régi idők e barbár jelvényét. Aztán a hadügyminiszter Pa-Li-Ka-0 mandarin lakása elé vonultak és követelték, hogy ajánlja föl a koronát Henrik porosz királyi hercegnek. Peking, február 28. Henrik királyi herceg elfogadta a neki fölajánlott koronát. Április elsején, a kínai időszámítás szerint, a pekingi főként, a tibeti dalai láma jóváhagyásával kínai császárrá koronázza őt. * — Ez már valami! szóltak közbe néhányan a szimbolisták közül, akik feltűnően rokonszenveznek a nagy német nemzettesttel. A Henrik herceg diadalán érzett örömmámor még le sem csillapult teljesen, mikor a leány így folytatta felolvasását (még egyet fordítva az újságon). (*) Nemzeti Színház. Az igazgatóság az idén egy Blumenthal-trilógiával fogja meglepni a közönséget. Régi óhajtása ugyanis a Nemzeti Színház törzsönös publikumának, hogy Blumenthal Oszkár, a berlini Sardou, ne fejezze be elmés bohóságait rövid öt felvonásban, hanem írjon már egyszer egy három-négy estére terjedő bohózatot is, amelyben három-négy generáció szőlte-fonja tovább az apák és nagyapák vicceit. Blumenthal e nagy munkát, amelyet egész Budapest épedve vár tőle, már vízkeresztkor megírja, úgy hogy a trilógia farsang utolsó napjain színre kerülhet, úgy Berlinben, mint a Nemzeti Színházban, ama helyen, amelyet Blumenthal, bizalmas körben, «igazi hazám»-» nak szokott nevezni. * Ez lesz a szezon nagy eseménye. De Lehöntan és Kadelburg sem maradnak el s a német bohózatokból egész kis bokrétával fog kedveskedni az igazgatóság. Érdekes lesz a belügyminiszteri ciklus is. Április havában, elsejétől harmincadikáig kizárólag olyan darabok kerülnek színre, amelyeket belügyminiszteri tisztviselők írtak. Bosnyák Zoltán és Muzslai János két-két darabot írtak erre az alkalomra s maga Perczel Dezső is ígért egy lever de rideaut. Válság, palota-forradalmak nem lesznek többé. Eifonton a színészek, zsebükben az új szerződéssel, sokat fognak farsangolni. Májusban az egész Nemzeti Színház kiköltözik Gödöllőre, ahol a szabad ég alatt lesznek előadások. November havában a Nemzeti Színházat államosítani fogják s Horváth Zoltánt, miniszteri tanácsosi címmel, áthelyezik a központba, ahol a gyámügyeket fogja referálni. Az államosításkor a Nemzeti Színház összes tagjai megkapják a «méltóságos» címet. 1898. december 31-én gróf Festetics Andor, helyettes államtitkári címmel, még mindig igazgatója lesz a Nemzeti Színháznak. (*) Vígszínház. A Vígszínházban előadott tragédiák nagy sikere arra indítja a Vígszínház igazgatóságát, hogy lankadatlan erővel haladjon tovább a kitűzött irányban. Még a jövő évben sorra előadatja az összes klasszikusokat, a komorabb színezetű végzet-tragédiákat, nem felejtkezvén meg a könyfacsaró irodalom némely, másonnan már kimustrált jelességeiről sem. Az utóbbiak közül színre kerülnek: A molnár és gyermeke, Deborah, Paul Jones a kalóz és Lignerolles Lujza. A klasszikusok közül : Stuart Mária (Baán Nellivel), Lear király (Tapolczaival), Hamlet (Gyöngyi Izsóval), Phaedra (Niké Linával), Essex gróf (Hegedűssel). Továbbra is nagy súlyt fog helyezni a Vígszínház a külföldi vendégszereplésekre s nem fogja szem elől téveszteni azt a crescendot, amely az ilyen sorozatos vendégjátékok sikerének egyik főtényezője. Ahogy a nagy birkózók vendégszereplése idején, először jött Masson s földhöz vágta egész Budapestet, majd jött Robinetti, s lázas háborúság után földhöz teremtette Massont, majd Pulasinszki, aki legyűrte Massont és Robinettit, azonképpen a Vígszínház vendégszereplési ciklusaiban is meglesz a kellő művészeti fokozás. Immár túl vagyunk Salvinin, sőt Zacconin is, aki földhöz vágta Salvinit, de jönnek: Tina di Lorenzo, aki a kis ujjával a földhöz teremti Zacconit, majd Emanuelli, aki lefújja Tina di Lorenzot, s végül Novelli, aki a földhöz vág mindenkit. A Vígszínház nem olyan oktalan, hogy mindjárt Novellit hozza Budapestre. A Vígszínház a nyári szünet előtt néhány estén színre fog hozni vidám darabokat is. — Hopp, szólt most közbe valaki, — hiszen (ha csakugyan elhiszszük, hogy ma augusztus 21-ike van), e héten futottak a Szent Istvándíjért a monarkia lovai. Elvégre nem árt, ha már most, Szilveszter éjjelén megtudjuk a győztes állat nevét. Itt az ideje, hogy végre egy magyar újságíró sprengolja a totalizator pénztárát. A clairvoyance-os leány még egyet fordított a képzeletbeli Pesti Naplón, s miközben Lukács, a sztenográfus, lázasan jegyzett, folyékonyan olvasta a következőket: SPORT. Hableány. — Saját tudósitónktól. — Budapest, 1898. augusztus 18. A bölcs Akiba tévedett. Van még uj a nap alatt. Hableány, az utolsó lóvasúti ló, amely még az ó-korból maradt ránk, megnyerte a Szent István-dijat, amelyet Tokiók, Dornröschenek nyertek meg. Elképed az ember ennek hallatára, de bele kell nyugodni. Tíz hoszszal föltartva első, mondja a bírói ítélet, így tehát haboznunk nem lehet. Ki ülte a vén szürkét ? ... A válasz igen természetes. A lovat Sharpe Franke ülte. Általános kacaj kisérte Hableány nyergelését, mert a nagy szürke igazán szánandó formát mutatott. Annál nagyobb elragadtatást keltett Inaska formája. A Buttersmen volt a verseny favoritja, de sokan fogadták Gombát is, amely igen tetszetős volt nyereg alatt. Inaskán és Gombán kívül sokan fogadták Szikrát is, mert Milne-ék sokat beszéltek róla, míg Hableányra csak egyetlen egy ember tett. Sima start után Osiris, mely Gomba iramgyorsítója volt, állott az élre és heves paceban vezetett a víztoronyig. Mögötte futott Gomba, majd Iaska, azután Szikra futott egy vonalban Bébével, míg a mezőnyt Hableány zárta be, így értek az egyeneshez, ahol előre tört Gomba, de csak egy pillanatra, mert a másik pillanatban már lefogta Iaska. — Hyams! . . . Nyer, ahogy akar, harsogták, a tribünön. Azonban általános bámulatra a távoszlopnál előre tör Hableány, elhagyja a vezetőt és tíz hoszszal feltartva beérkezik elsőnek, 1898 munkája. Mialatt a képviselőházban az önálló rendezkedésről szóló törvényjavaslatról folyt a hosszú vita, a tárgyalásra kész egyéb ügyek egész sora halmozódott össze. A napirenden lévő javaslaton kívül ezek lesznek majd az 1898. esztendő első törvényhozási teendői. Legsürgősebb a munkások és munkaadók jogviszonyáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, amiből még a részletes tárgyalás van hátra, mert általánosságban a Ház majdnem egyhangúlag elfogadta már a javaslatot Tárgyalásra vár továbbá a konzuli illetékek szabályozásáról szóló törvényjavaslat, az újoncok megajánlásáról szóló javaslat; ez utóbbi már a nyári obstrukció óta vár elintézésre, most el 'szzel a javaslattal együtt fogják tárgyalni az egyéves önkéntesek tisztivizsgájának eredményéről és a hadseregben meg a honvédségnéll előfordult öngyilkosságokról szóló jelentéseket. Újból a Ház elé kerül a község- és egyéb helynevekről szóló törvényjavaslat is, mert 11 képviselőháztól letárgyalt javaslaton módosítást ejtett a főrendiház. A háznagynak a pártok elhelyezéséről szóló jelentésén kívül végre