Pesti Napló, 1904. december (55. évfolyam, 332-361. szám)

1904-12-20 / 351. szám

351. szám. Budapest, Iceea PESTI NAPLÓ. 1904. december 20. 11 jég segítségével tudta ártalmatlanná tenni Sámuelt, akit letartóztattak. - -— Emlékoszlop az austerlitzi csatatéren. Brünnből jeentik, hogy Miklós cár 50.000 ko­ronát adományozott az austerlitzi csatatéren felállí­tandó emlékoszlop költségeire. A szobor százezer koronába fog kerülni és a leleplezést a jövő évre tervezik. K­örült a vonaton. Parisból írják: Nagy félelemben és rettegésben tették meg­ az utat azok az utasok, akik a minap a reggel fél kilenckor induló vonattal Páriából Lyonba utaztak.. Az egyik eredosztályu szakaszban egy angol is helyet foglalt az utasok közt, aki, mikor a vonat a pályaudvarból kiröhögött, hatalmas kést rántott elő s megfenye­gette vele az utasokat. Az utasok hamar átlátták, hogy őrülttel van dolguk s egyikük hirtelen meg­rántotta a vészféket. Mikor a vonat hirtelen meg­állt s a vonatvezet­ő megjelent a szakaszban, az őrült nagy dühhel támadt a hivatalnokra, aki ki­ugrott a kocsiból. Az őrült azonban üldözőbe fogta s versenyt futott a vonatvezetővel a szántóföldeken, majd meggondolta a dolgot, visszatért a vonathoz s fel akart szállani a lokomotivra. A gépész útját állotta, mire az angol revolvert rántott s kétszer rásütötte, de szerencsére nem talált. Ijedtében a gépész leugrott a gépről; az őrült, akinek a sütő nem merte útját állni, felszállt a lokomotivra és ki­nyitotta a féket, mire a vonat őrült gyorsasággal száguldani kezdett. Útközben azonban a sűtő lefegy­verezte az őrültet s a legközelebbi állomáson meg­állította a vonatot, ahol a beteget megkötözték és elszállították. — Gyászrovat. Király báodorné, született •Jámbor Mária Bajén hetvennégyéves korában elhunyt. C­z­e­­­ti­e­r Ferenc jászberényi városi mérnök hatvan­kilencéves korában meghalt. A szabadság­­harcban mint gyemen nemzetőrnek csapott fel s Kecskeméten szolgálatot is teljesített. Nagy részvét mellett temették el ma H­o­­­i­fe­sch­er B. Lipótot a József-tér 1. számú halottas­házból. A végtisztességen nagy gyászoló közönség jelent meg, melynek sorában nagy számmal volt képviselve a közélet és a közgazdasági világ elő­kelősége több jótékonysági egyesület küldötteivel együtt. A gyász-zso­­zsmák után dr. K­o­h­n Sámuel rabbi méltatta az elhunyt érdemeit. Csetény község nevében pedig Balla András mondott megható búcsúbeszédet. Ezután megindult az impozáns me­net a Kerepesi-úti temetőbe, ahol az elhunyt jóté­kony férfiút örök nyugalomra helyezik. — Holitseher B. Lipót elhunyta alkalmából özvegye és gyermekei Halmos János polgármesternek ,1000 koronát és Kohner Zsigmond udvari tanácsosnak, mint a pesti izraelita hitközség e­rökének 1000 koronát adtak át a fővárosi szegények között való szétosztás végett. Fehér Károlyné, született Medgyaszay Ilona színigazgatónő negyvenkét éves korában Buda­pesten elhunyt. Temetése szerdán délután félhárom órakor lesz az Üllői­ úti Klinika halottasházából. Dr. Popper Ármin, a Nemzeti Zenede tanára, néhány napig tartó betegség után, Budapesten 54 éves korában meghalt. Szmrecsáni Szmrecsányi Antal császár és királyi kamarás, magyar királyi honvédhuszár százados, 39 éves korában Budapesten meghalt. Temetése 20-án délután 3 órakor lesz. Kesseleckeői M­a­j­t­h­é­n­y­i Alajos hétsze­­mélynök özvegye, született boconádi Szeleczky Márta, 86 éves korában Budapesten meghalt. Teme­tése 22-én délelőtt 10 órakor lesz. Hampel József udvari tanácsos, egyetemi tanárt és nejét, született P­u­­­s­z­t­y Polyxénát sú­lyos csapás érte. Fiuk, Hampel Lajos, IV. gimná­ziumi osztályú tanuló, e hónap 19-én hajnalban vörhenyben elhunyt. A család, a ragályra való te­kintettel, gyászjelentést nem ad ki. — Visszatért száműzött. Parisból táviratoz­tak . Marcel Habért, akinek száműzetése véget ért, ma este ideérkezett. A pályaudvaron számos p­olitikai híve fogadta, őt és Dérouledet éltetve. Mi­­özben Marcel Habért a pályaudvarból a városba hajtatott, több összeütközés és letartóztatás történt. Szállásához érkezve, figyelmeztette Habert a tünte­tőket a maga és Dérouléde nevében, hogy nyugod­tak legyenek és azt mondta, hogy azért jött Fran­ciaországba, hogy bocsánatot kérjen. Felszólította a tömeget, hogy menjen csöndesen a Szent Pál­­csarnokba, hat nagygyűlés lesz. Erre a tömeg szét­oszlott. A gyűlésen­­ a 11 ., a hazafias liga veze­tését ismét Habért kezeibe tette. Habért örö­mének adott kifejezést, hogy Párisba visszatérhetett és sajnákozik, hogy Dérouledet számkiüe­tésben hagyta. Majd kijelentette, hogy kész programmal érkezett vissza. A parlamenti blockot keményen vá­dolja és azt tartja, hogy a nacionalisták elég erősek arra, hogy hathatós kampányt kezdhessenek a számkivetettek érdekében. Szóló hozzátette, hogy az állami bíróság előtt folytatott perben a rendőrség olyan üzelmeire jött rá, amelynek alapján van oka perének revízióját kérni. A gyűlés napirendet foga­dott fel, amelyen­ kifejezést ad a számvettek ádasc érzett szimpátiájának és helyes­­ az amnesztia el­érése végett kezdendő kampányt. — Bezárt kongregációs iskola. A novarrai prefektus — mint Milánóból táviratozzék­­—bezárta a marianisták fiúnevelőintézetét Pallanzában. Az intézet igazgatója megszökött. A marianistákat Fran­ciaországból kiutasították. — Bideg­ain halála. Párisból jelentik. A nacionalista sajtó nagy lármát csap B­i­d­e­g­a­i­n halála miatt, kit Kairó egyik szűk utcájában egy erkélyre felakasztva találták. A nacionalisták azt állítják, hogy szó sincs öngyilkosságról, hanem a szabadkőművesek ügynökei végezték ki Bidegaint, azért, mert a szabadkőművesek titkait elárulta. Bi­­degain annak idején a Grand Orient nagypáholy titkára volt és a páholy levelezéseit egymillió frank­ért eladta a nacionalistáknak, akik a leveleket a denunciálási hadjárat megindítására használták föl. Bidegain halálának a hírét azonban eddig hivatalo­san még nem erősítették meg. — A mentség. Dr. C­­­e­r­c, a «Medicin Legale»-ban elmondja, hogy egy délfranciaországi kerületben az orvosok bámulatos egyhangúsággal nyilatkoztak, hogy a katonai gyakorlatokra 28 napra nem vonulhatnak be, mert feleségeik áldott állapotban vannak. A katonai hatóságnak ez az egyöntetűség feltűnt, de mégsem mert teljesen elutasító álláspontra helyezkedni, mert Franciaor­szágban most nagyon népszerűvé vált az a mozga­lom, mely a születések számát akarja éppen a «nemzeti védelem» céljából is emelni. A katonai hatóság, hogy ellenőrizze a kifogások valódiságát, két zsandárt küldött az egyik akadályozott orvos­hoz, mire a több­ek meggondolva a dolgot, vissza­­szívták mentségüket. — Egy miniszteri tanácsos ünneplése. A kereskedelmi minisztérium közúti műszaki osztályának ve­zetőjét, H­o­r­­­i­g Sándor miniszteri osztály­tanácsost abból az alkalomb­ll, hogy állami szolgáltának huszonöteszten­dős fordulójához ért, ma délelőtt úgy az ügyosztály, mint az államépítészeti hivatalok tisztviselői szép ünneplésben ré­szesítették. — Közgyűlés az állatkertben. Egy kő­nyomatos azt jelentette tegnap, hogy az Állat- és Növényhonosító­ Társaságban az ellenzék, amely az állatkert botrányos állapotának orvoslását tűzte ki célul, a vasárnapi közgyűlésen beadta a derekát. Erre vonatkozólag ma levelet kaptunk az ellenzék egyik tagjától, akinek soraiból készséggel vesz­­szük tudomásul, hogy az ellenzék nem szerelt le s igy megmaradt a remény arra, hogy egyszer végre jobb jövő virradt a szegény, pusztuló állat­­kertre. A levél igy szól: Igen tisztelt Szerkesztő ur: -.Közgyűlés az Állat­kertben, című tegnapi cikkükre vonatkozólag bátorko­dom annak a sokat emlegetett «ellenzéknek» nevében kijelenteni, hogy 1-ször dr. Kun Tibor úr nem «ve­zérférfiünk».. 2-szor, bizalmat és köszönetet mi----már t. i­. az ellenzék — senkinek sem szavaztunk, mert a­ szavazástól egyáltalában tartózkodtunk. 3-szor; az ..Állat- és Növényhonosító­ Társiságú választmányába és­ szemviz­sráló-bizottságába éppen azért, léptünk be, hogy a fennálló vistás állapotoknak közvetlen ta­nul­ó­s felderítő­ lehessü­nk, mert ezek szántá­­sát sem­­a várostól, sem a belügyminisztériumtól to­vább már nem várhatjuk! Kérem önt, mint igazságszere­­tetéről ismert férfiút, hogy soraimnak becses lapjában helyt adni szíveskedjék, annál inkább is, nehogy csak­­halvány látszata is legyen annak, mintha az «ellenzék» —­ amely csupa korrekt és komoly úriemberből áll — holmi­­«leszerelésnek» esett volna áldozatul. Maradok Szer­kesztő urnak kiváló tisztelettel, Bpest, 1904. december 19., kész szolgája: M a t e c k i Román. — Éjjeli harc. A Nagyfuvaros-utcán az éj­szaka nagy mulatozó társaság vonul végig éktelen kurjongatással. N­agy Lajos rendőr felszólítolt­a a duhajkodó legényeket, hogy viselkedjenek csönde­sen. De a dolog nem ment simán, mert a legények közül Bresvinszky István követűsegéd, továbbá Bakó Ferenc és Vez­érdi Mihály cipészsegédek rávetették magukat a rendőrre s meg akarták verni. Sikerült is egy pár ütleget rámérni, mire a rendőr kardot rántott és szétütött a támadók között. A rendőrka­d átvágta Bakó Ferenc keze fejét. Míg a harc tartott, több rendőr is érkezett segítségül, akik azután összefogdosták a verekedőket. Bakót a men­tők kötözték be s bevitték a Rókus-kórházba, társait bekísérték a kerületi kapitányságra. — Sikkasztó segédjeg­yző. Megírtuk, hogy a ternovai járásban fekvő dravci kör egy fő­tég pénz­tárában 2000 korona hiányt vettek ész­e, amelyről kitűnt, hogy Popeszku Romulusz segédjegyző sikkasztatta el. Aradról a következő részleteket jelentik: A se­édjegyző az év elején került a b­rauéi körjegyz­séghez és mindenki könnye­mű­, mulatós embernek ismerte s mivel költséges passzióit sze­rény fizetéséből nem bírta fedezni, idegen pénzhez nyúlt. Folyton abban reménykedett, hogy sikerül a jegyzőséget elnyern­i és akkor könnyebben leplez­heti, esetleg pótolhatja a folyton szaporodó hiányt. A választás közeledtével azonban biztosnak látta bukását és ekkor idegen aláírással fenyegető távira­tokat küldött a főispánhoz, hogy ha őt nem jelölik, fellázad a község lakossága. Mindez azonban nem használt és Jung Pétert választották meg kör­jegyzőnek, aki rögtön nyomára jött a visszaélések­nek és Popeszku ellen megtette a bűnvádi följelen­tést. Popeszkut letartóztatták és az aradi törvény­székre kisérték. — Fodrászsegédek bérmozgalma. Tegnap este a «Sabária­-kávéházban összejött mintegy nyolcszáz fodrászsegéd, hogy a mesterek áreme­lése következtében rájuk háramló károkat szóvá­­tegyék. Most ugyanis, hogy a mesterek fölemelték a­ kiszolgálási díjakat, a vendégek nagy része nem ad a segédeknek borravalót, pedig a segédeknek ez a főjövedelmi forrásuk, mert a készpénzfizeté­sük szóba sem jöhet. Az összejöttek előtt Nagy Géza előadó ismertette a helyzetet s ajánlotta, hogy indítsanak mozgalmat fizetésük fölemelése érdekében. Végül is a gyűlés egyhangúlag azt a határozati javaslatot fogadta el, hogy fölkérik a magyarországi borbély- és fodrászmunkások szer­vező­bizottságát, dolgozzon ki a bérminimumra vo­natkozó szabályzatot, melyet, ha a mesterek el nem fogadnának, kimondják az általános sztrájkot. — Szerelmi dráma. Eszékről jelentik: A szomszéd Dráva-Szarvas községben Platz Frigyes gazdag parasztfiú tegnap este agyonlőtte kedvesét, a 15 éves Zorn Magdolnát, a falu legszebb leányát, majd pedig öngyilkos lett. Azért ölte meg a leányt, mert a leány szülei ellenezték a viszonyt. — A táncmesterek gyűlése. A Táncmesterek Országos Egyesületének újonnan szervezett alap­szabályait a belügyminiszter jóváhagyta, minek kö­vetkeztében a táncmesterek december 22-én köz­gyűlést tartanak az egyesület helyiségeiben. A köz­gyűlés két napig fog tartani, mely után a tánctanítói vizsgára jelentkezőket fogják képesíteni, ha meg­felelőknek találtatnak. Az új alapszabályok értelmé­ben a vizsgálóbizottság tagjai között kell lenni egy festőművésznek, egy szobrásznak, egy középiskolai tanítónak és egy színésznek is, kiknek személyében az egyesület választmánya már megállapodott Köztük van H­e­lt­a­i Jenő és T­h­­u­r­y Elemér, a Kreály-színház tagja is. — Amerikai huszkoronások. A zágrábi rendőrség — mint onnan jelentik — pénzhamisító bandának jött nyomára, mely huszkoronás bank­jegyeket hozott be Amerikából és azokat Alsó- Krajnában forgalomba hozta. A napokban itt letar­tóztattak egy Z­s­u­g­i­c­s nevű embert, aki egy hamis tízessel akart fizetni. Rájöttek arra, hogy Zsugics és társai a hamis pénzt K­o­k­o­v­ic­s Iván­tól kapják Clevelandból. Kokovicsot pénzhamisí­tásért már megbüntették. Kivándorolt Amerikába és ott folytatta mesterségét. Clevelandban mtartóz­atták. Hamisításai jók és csak a «szám» szó hibás éhe­­zéséről ismerték fel a hamisítást. — Karácsonyi aj­ándé­ék az állami kistiszt­viselőknek. A X. és XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők, altisztek és szolgák karácsonyi ajándékul megkapják a drágasági pótléko­t. A tiszt­viselők részére ez évben 60 koronát, az altisztek és szolgák részére harminc koronát utaltak ki a mi­nisztériumok. A budapesti állami alkalmazottak ez összegről szóló nyugtákat már beadták. Eszerint karácsonyra a k­utalt összegeket már ki is fizetik. — Gyilkos járvány. Po­zsegár­ól távira­tozzék : Pozsegán és környékén difteria-járvány lé­pett fel. A betegségnek felnőttek is esnek áldozatul és a halálesetek ijesztően szapo­rodnak. — Adomány a siketnémáknak. Sopron­b­ó­l jelentik: Pfeiffer Bódog soproni nagyke­reskedő abból az alkalomból, hogy magyar nemes­séget nyert, ma 40.000 koronát adott át Töpler Kálmán­ polgármesternek a siketnémák soproni inté­zete számára. — Öngyilkos huszár. Debrecenből jelentik, hogy F­a­r­k­a­s Imre honvédhuszár tegnap ott agyonlőtte magát. Októberben vonult be a kaszár­nyába s azóta mindig buskomor volt. Azt hiszik, hogy szerelmi bánat kergette a halálba. — Ötven kivonulás. A budapesti mentőknek az éjjel és ma kü­önösen sok dohuk volt. Vasárnap estétől ma estig ugyanis ötvenszer szólalt meg a csengelyü s mentőink ötvenszer vonultak ki a szélrózsa minden irányában a városba, hogy rész­ben első segítséget nyújtsanak, részben a szegény betegeket, akik ilyenkor télen nagyon sokan vannak, kórházba szállítsák. — Ti­okzatos gyilkosság. Párisból a követ­kező titokzatos gyi­kosságról adnak hírt: Endesval közelében földmivesek egy ruháskosárban előkelően öltözött fiatal leányholttestet találtak. A munkások értesítették a hatóságot, amely e­lendelte a holttest felbontását. A vizsgálat eddig csak annyit derített ki, hogy a meggyilkolt leány az odavaló nevelőinté­zet növendéke volt. Rablógyilkosságról nem lehet szó, mert a holttesten sok drága ékszert találtak. A gyilkosságot még titokzatosabbá teszi, hogy az illető leánynevelőintézet főnöknője­­eltűnt

Next