Pesti Napló, 1907. április (58. évfolyam, 79-103. szám)

1907-04-02 / 79. szám

Budapest, ie­ lyek meggyőződése szo­kásság javát szolgálták szőr történhetik ez me­nőséggel, amelyben­­ gyakorlott, és ami szi­tos, európai látókörű van. Félő, hogy a ten a­ tömegek ösztönez még nagyobb arányok nemcsak a szociálben nem egyáltalán gazda­szonyaink érdekében ez az aggodalom a j­avuljon. Senki sem tagad jen viszonyok között az mit közvéleménye szíves azdők fórumán egy erős és m­ás szocia­lista pártot, olyant, amely erejénél fog­va alkalmas volna a reakció és az anar­­kizmus között a kellő egyensúlyt fen­­tartani, de amely egyúttal kellő önfe­gyelmezéssel óvakodik attól, hog­y sztrájkok ok nélkül való forszírozásával, gyűlölségnek indokolatlanul való fej­lesztésével csak elvadítsa a munkás és munkaadó között való viszonyt és el­lenszenvessé tegye a közvélemény sze­mében a magyarországi szociáldemo­kratákat. Éppen ezért azt kell óhajta­nunk, hogy az aggodalmak, amelyeket kifejtettünk, ne teljesüljenek és az új pártvezetőség alatt azokon az utakon haladjon a magyarországi szociáldemo­krata párt, amelyek a párt és az ország között való amúgy is nagy szakadékot — úgy az ország, mint a munkásság ér­dekében — nem teszik még szélesebbé és még áthidalhatatlanabbá. Budapest, április 1. A kiegyezés. A képviselőház közgazdasági bi­zottsága e hónap 4-én, csütörtökön ülést tart, me­lyen Kossuth Ferenc nyilatkozik a kiegyezés ügyé­ről. A beszédről azt jelentik, hogy az áprilisban életjel. Ameddig szem ellátott nem volt egyéb ezüstösen csillogó víztükörnél. Az égnek boltja alatt csend, amelyet­­nem zavar meg más, mint az a megfejthetetlen, rejtelmes hárfahang. A hölgyek közül néhányan fájdalmasan feljajdultak. És most már energikusan kezd­ték követelni, hogy a csónak térjen vissza a parthoz. Minden oldalról felhangzott ez a kí­vánság : — Költsék fel az öreget és szállítson ben­nünket a partra. Elég volt. Most felállott a fiatal férj, hogy a tulaj­don szemével győződjék meg róla, nincs-e kö­zelükben más csónak is, nincs-e közelükben valaki, aki tréfát űz belőlük. De amikor fel­állott, a felesége görcsösen beléje kapaszko­dott és esdekelt: — Antal, az égre kérlek, ne tedd, ne tedd, — kiáltotta az ijedtségtől halo­vány­an.­­— Oh, Istenem, mi lesz ennek a vége! Egyedül a fiatal orvos őrizte meg hideg­vérét. Szigorúan mondotta: — De az ördögbe is, hiszen nem vagyunk gyerekek! Nyilvánvaló, hogy ennek a rej­telmes hangnak is valami természetes magya­rázata van ... Csak nem száll az inunkba a bátorságunk! Remélem, nincsen közöttünk csak egy is, aki hinne a szirénekben és más­­féle tengerészbabonában­? Őrizzük meg hát nyugalmunkat és akkor valamiképpen majd felderül a titok. De minden oldalról tiltakoztak ez ellen: — Nem, menjünk haza, — kiáltották... •— Haza akarunk menni. És néhány perccel később, a sajkás eré­lyes evezőcsapásai alatt, a csónak már megint a part felé közeledett. De alig néhány perc múlva, az egyik úr, aki eddig egy szót sem szólt, hanem csendesen a csónak hátterében vonult meg, most egyszerre harsányan fel­kacagott. Amikor ezzel elkészült, felkiáltott: — Tyű, de jót nevettem! Régen mulat­tam ilyen jót... Akarják-e tudni a dolog­­nyitját? És e szavakkal megérintett valami lát­hatatlan tárgyat, amely a levegőben volt ki­­feszítve. Egy zsinór volt az: a kalapjának viharzsinórja. Hogy kalapját le ne vigye fe­jéről a szél, azért a zsinórt egyik végén a hátulsó árbocnak szegéhez kötötte, ő maga pe­dig leült, ami által aztán a rugalmas zsinór kifeszült. Nos, és ezen a húron játszotta el a maga bűbájos melódiáját az esti szél. E nagyon egyszerű magyarázatot persze elfogadta mindenki és valamivel későbben, hallgatagon, szégyenkezve szállott partra az egész társaság. Csak a doktor diadalmasko­dott. Ellenben a többiek boszankodtak. Azt hitték, hogy egy szégyenletes tréfának estek áldozatául... Persze, persze, egyikük sem hitt a babonában, nem féltek a sziréntől, csak éppen hogy azt hitték, az „ilyesmivel“ még­sem illik tréfálózni. És noha mindnyájan meg voltak most már győződve róla, hogy a tüneménynek na­gyon természetesek voltak az okai, mégis még egyre üldözte őket az előbbi kényelmet­len érzés és nem is tudott tőle szabadulni a társaság ... Mindnyájan úgy érezték, hogy valami földöntúli hatalommal jutottak érint­kezésbe ... Különösen a­ hölgyek nem tudták megbocsájtani, hogy tréfát űzött belőlük az a zsineges úr... Ám a társaság férfitagjai sem voltak egyhamar rábírhatók arra, hogy este kicsónakázzanak a tengerre, naplementét bámulni.... Lő. kiindulópontja lesz, illők a tanácskozások , április derekán történik kozik nyilvános kijelentést tenni.­­ Kossuth Ferenc a húsvéti termi­­n következőket mondta: S­ztés volna úgy értelmezni a húsvéti hogy azon túl egy tapodtat sem. A poli­­■em lehet úgy beszélni, hogy március 30-ig alok, ha pedig addig nincs megegyezés, akkor de. A húsvéti terminus is csak arra szólott, hogy addig tisztába akarunk­ jönni a kiegyezés lehetősé­gével, de korántsem jelentette azt, hogy akkorra meg kell lennie a kiegyezésnek, vagy pedig végképp megszakítjuk a tárgyalásokat. A terminus kitűzése első­sorban azt a célt szolgálta, hogy a tárgyalások gyorsabb tempóban folyjanak. A tárgyalások sür­gős és beható folytatása ellen nem is lehet kifogás. Február vége óta szünet és megszakítás nélkül folynak a tárgyalások a magyar és az osztrák kor­mány között. De az anyag nagy. És minden köz­vetlen tanácskozás után külön anyagot kellett fel­­dolgozniok a szakreferenseknek. Most is folytonos az érintkezés a két kormány között. Ezt az érint­kezést nem lehet és nem szabad megszakítani csak azért, mert március 30-ika a remélt végeredmény nélkül érkezett meg. Mert ha nincs meg ez a vég­eredmény húsvétra, hát meg lehet esetleg két vagy három héttel később. Új pártalakulás. Tegnap egy budapesti ven­déglőben körülbelül száz ember jelenlétében dr. Szerdahelyi Henrik állatorvos új pártalakulás szükségét fejtegette. Többek felszólalására kimond­ták, hogy az uj párt programmjának kidolgozására Eötvös Károlyt kérik fel s a programm­ot a három hét múlva összehívandó országos nagygyűlés elé terjesztik, melynek elnökeiül Eötvös Károlyt, Len­gyel Zoltánt és Vázsonyi Vilmost kérik fel. Egy ujságíró ma felkereste Vázsonyi­­Vilmos ország­gyűlési képviselőt és megkérdezte tőle, mennyiben van része e pártalakítási kísérletben s milyen ál­láspontot foglal el vele szemben.­ Vázsonyi a leg­határozottabban kijelentette, hogy a mozgalomtól teljesen távol áll, sem a gyűlés előkészítésében, sem összehívásában része nincs. Különösnek tartja, hogy nevét megkérdeztetése és hozzájárulása nél­kül ilyen mozgalomba belevonják. Miniszterek hazaérkezése. Wekerle Sándor miniszterelnök ma este tíz órakor Budapestre ér­kezett Gróf Apponyi Albert és Darányi Ignác Abbáziából holnap, gróf Andrássy Gyula Firenzé­ből szerdán érkezik haza. 1907. április 2. 79. szám A szerbb, bolgár és román kereskedelmi szerző­­dés. A Balkán-állasookl­a­­ kötendő kereskedelmi szerződések iránti tárgyalások újra késedelmet szen­vednek, mert a magyar és az osztrák kiküldötteket a kiegyezési tárgyalások munkálatai annyira igény­be vették, hogy egyelőre mással­­nem is foglalkoz­tak, mint a kiegyezési tárgyalásokkal.­­A bolgár és román kereskedelmi szerződésekre vonatkozó tár­gyalásokat előreláthatólag csak akkor fogják újból megkezdeni, ha a kiegyezési tárgyalások folyamán a két állam között némi megegyezésre lesz kilátás. A román és a bolgár kereskedelmi szerződéseket nyomon fogják követni a Szerbiával újból megin­dítandó tárgyalások. A kormányok arra törekednek, hogy a felsorolt államok mindegyikével tarifa­szerződést köthessenek. Az ország állásfoglalása­ Hajdúböszörményből táviratoztak. A hajdúböszörményi függetlenségi és 48-as párt ma népgyűlést tartott, melyen Fried­rich Lajos indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy 1917-en túl a kiegyezésről mit sem akarnak tudni, sőt követelik az önálló vámterület felállítá­sát. 1910-ben az önálló magyar jegybankot követe­lik és hogy 1917-ig Ausztriával való viszonyunk szerződés alapján álljon. A párt az országgyűléshez és az országos függetlenségi párthoz ez értelemben feliratot intéz. — Ungvárról jelentik: Az ungvári ipartestület tegnap rendkívül közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya az volt, hogy állást fog­laljon a most folyó kiegyezési tárgyalások alkal­mával a magyar ipar védelmére. A népes közgyű­lést, amelyen az összes ungvári kereskedők is megjelentek. Flach Jakab testületi elnök nyitotta meg, a határozati javaslatot p­edig dr. Tüchler Sándor testületi ügyész terjesztette elő, melyet a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadott. A határozati javaslat a következő: Hazánk vagyono­­sodásának, az iparosok és kereskedők boldogulásá­nak egyetlen akadálya a közös vámterület, amely országunkat egyenesen az osztrákok polip karjai közé hajtja, mely aztán minden életerejét magába szívja; de teljes tudatában vagyunk annak is, hogy független ország, szabad haza csak ott lehet, ahol a nemzet gazdasági erőit önállóan szabályoz­hatja, miért is egyhangú lelkesedéssel elhatároz­zuk, hogy felhasználva a jelen alkalmat, midőn az ország kereskedelmét Kossuth Lajos nagy és Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter teti, sürgősen feliratot intéz hozzá, hogy 1. i­gen tekintélyét és hatalmát az önálló vámtő létesítése érdekében vesse latba; 2. hogy az évnél hosszabb lejáratú gazdasági szerződés­­ minden erejével akadályozza meg, végre 3. mint ez idő szerint legsürgősebbet, az ön­ elengedhetlen alapját képező külön magyar heti banknak 1­10-d ik évben való felállítását a... den körülmények között vigye keresztül. Ezek­­ eszmék semmiféle jelszavakért, úgynevezett ka­tonai engedmény, jelvényekért és más közjogi for­mákért nem áldozhatók fel. Lueger és a magyar politika. Lueger, Bécs főpolgármestere most S­ovranában pihen a beteg­sége után és utókáraképpen úgy látszik a magya­rok gyalázásával és rágalmazásával foglalkozik. Egy bécsi újságírónak a következőket mondta a magyar politikai vonatkozásokról: — Az új osztrák parlament bizonyára sokat foglalkozik majd Magyarországgal. Mondhatom, nagy önmegtagadásra van szükségük az osztrák minisztereknek, hogy Wekerle miniszterelnökkel még egyáltalában érintkeznek. Wekerle örökös valótlanságai már túlmennek minden határon. A magyar államférfiak hazudnak. Itt van az a bizo­nyos paktum, hogy abban micsoda hazugságok vannak. A közbenső vámmal Magyarország önma­gát fogja tönkre tenni.­­A dolog vége mégis csak erőszak lesz. Magyarországon­­sok elégületlen van s a terrorizmus ellen mindig akad terrorizmus. Ha Fejérvárynak több lett volna itt — folytatta Lucger homlokára mutatva — már régen rendben volna minden. Látnivaló ebből, hogy Bécs hírhedt Hans­­wurstja csak a testi betegségéből gyógyult ki, de régi hóbortjából és rögeszméjéből nem. A koalíció közös értekezlete. A koalíciós pár­tok szerdán este hat órakor a függetlenségi párt helyiségében közös értekezletet tartanak. Az érte­kezlet tárgya a nem állami tanítók fizetésrende­­zéséről szóló törvényjavaslat. A szakcsi pótválasztás. Dombóvárról távira­toztak. A szakcsi kerületben csütörtökön lesz a pótválasztás. Hamnrikffy függetlenségi képviselő támogatására Dombóvárra érkeztek Ábrah­ám, Dobrovits, Szúnyog Mihály, Weber, Nemes Ber­talan, Szemere Huba, Óváry és Szentkirályi kép­viselők és bejárják a kerületet. A képviselők a vá­lasztás befejezéséig a kerületben maradnak. A

Next