Pesti Napló, 1908. február (59. évfolyam, 28–53. szám)
1908-02-01 / 28. szám
A romániai konzervatív párt bomlása. Bukarestből jelentik: Ionescu Tatu volt pénzügyminiszter, a konzervatív párt előkelő tagja, Carppal, a konzervativok vezérével fenforgott nézeteltérések miatt kilépett a párt kebeléből és külön pártot alakít. Burlamer, szombat PESTI NAPLÓ, 1908. február I. 28. szám 3 Az erdélyi birtokrendezés. — A képviselőház üléses. — Budapest, január 31.Az erdélyi birtokrendezésről szóló javaslatot ma részleteiben is elfogadták. A képviselőház többsége előtt csupa ismeretlen kérdés az, amit ez a javaslat meg akar oldani : ezt magyarázta, hogy az ülésteremben sohasem volt egyszerre a vita alatt harmincnál több ásítozó ember. Csak az erdélyi képviselők egy része tartott ki nagy izgalommal, de kevés haszonnal. A kormány a javaslatnak jóformán minden betűjéhez görcsösen ragaszkodott s a szavazásnál mindig betódul annyi nem székely követ a folyosóról, hogy a módosításokat sorra elvetették. A vitát különben Nagy György vitte, aki kijelentette az ülés előtt: — Csupa igazságtalanság, amit ez a javaslat el akar az én székely véreimmel követni. Úgy fogok verekedni, mint Kinizsi Pál: két kézzel... Mindjárt a címnél meg is kezdte ezt az elszánt tusát, de alig mondott báron mondatot, rászólt az elnök: — Ne beszéljen általánosságban! Nagy György megrázta az üstökét. A címnél indítványt fogok tenni — mondta — mely nem vonatkozik ugyan a címre... — Akkor nem is tehet ilyen indítványt!—• szakította félbe az elnök. A székely sas lelógatta a szárnyait: — A címnél nincs mondanivalóm. Majd a szakaszoknál beszélek. A részletes tárgyalás úgy folyt le, hogy némelyek módosításokat indítványoztak, 9 miniszter pedig sorban ellenezte azokat. Végre Zakariás János egy pici kis indítványánál könyörületes akart lenni. — Ezt a módosítását némi módosítással elfogadom — jelentette ki Günther Antal. — De nem lehet ám — mondta Justh Gyula — mert a vitát bezárom s még a miniszter sem tehet ezután módosítást. — Kossuth is tett a pragmatikánál! — kiáltotta az elnök felé Orai Lajos. — Rosszul emlékszik! — felelte Justh. — Hiszen ha a vita bezárása után ezt tehetné a kormány, módosítások ürügye alatt olyan javaslatokkal állhatna elő, hogy évtizedekig azokról koldulna az ország! Az ülés végén Nagy Györgynek végre kifogyott a türelme. — Ez olyan fontos szociális ügy — mondta — hogy ha itt is leszavazzák módosításomat, akkor azt látom, nem komoly az egész tárgyalás. És én nem is fogok akkor tovább résztvenni. Fenyegetése beváltásával nem sokáig kellett várnia: megint leszavazták. Erre vérvörös arccal fölugrott 6 odarivatt az elnökhöz: — Letörülközöm! Nenn maradok itt tovább! S mint egy bukott király,4 olyan méltósággal kivonult a teremből. Némelyek utána kiáltottak: — Gyere visza, Gyurka! Ebédeljünk együtt. A székely törvényhozó gőgös pillantást vetett vissza: — Én többet nem ebédelek! — mondta. Azóta nem látta senki. Az Isten tudja, mi lett vele. _ A javaslatot különben letárgyalták az utolsó betűig. Három napig tartott a vitája. Csakugyan kár volt ezért a szép időért. Mert egyetlen egy lényeges pontban sem honorálta a kormány az érdekelt vidékek képviselőinek kívánságait. Ugyanezt az eredményt elérhették volna, ha félóráig vesződnek az egész ügggyel. A képviselő az ülésén — Kezdete délelőtt ,tíz órakor. « Elnök: Justh Gyula. Az elnök fölhatalmazást kért és kapott arra, hogy a decei kerületben a választásról intézkedjék. Bemutatta a főrendiház üzenetét is az újoncjavaslatok elfogadásáról. Lázár Zoárd előadó: Beterjeszti a mentelmi bizottság jelentését Török Imre, Rakovszky István és Melczer Géza mentelmi ügyeiben. Az erdélyi birtokrendezése !A címnél Nagy György: Általánosságban beszél a javaslat rendelkezéseiről. Az elnök: Most már nem beszélhet általánosságban. . Nagy György: Az azéten a kisgazdák nem voltak képviselve . . . Az elnök: Újból figyelmezteti. Nagy György: A címnél indítványt fog tenni, amely nem vonatkozik ugyan a címre. Az elnök: A címnél ilyen indítványt nem lehet tenni. Nagy György: A cím ellen nincs kifogása. (Derültség.) A Ház engedelmét kéri, hogy a tárgytól eltérhessen. A Ház az engedélyt nem adta meg. Nagy György: Sajnálja, hogy a Háznak ilyen kevés az érzéke . . . (Nagy zaj.) Az elnök: Ne gyanúsítsa a Házat! Nagy György: Tehát mivel a címnél nincs mondanivalóm, majd a szakaszoknál beszélek. (Derültség.) Az első szakasznál Hinléder Ernő módosítást ad be. A Ház ezt mellőzi. A második szakasznál Zakariás János, Pap-Csicsó István és Nagy György ajánlanak módosításokat. Hinléder Ernő: A miniszternek a tagosításra vonatkozó rendeletét is a bíróság felülbírálata alá kívánja venni. Bozóky Árpád: A birtokrendezésnél figyelembe kell venni, hogy hányán kérik a tagosítást , csak abban az esetben tartja igazságosnak a tagosítás megtagadását, ha ezt a lakosság fele kívánja. Ilyen értelmű módosítást nyújt be Günther Antal. A módosításokkal foglaldozik. Nagy György költői lendülete őt is meghatotta, de meg nem győzte, mert mindaz, amit kiván, ellenkezik a törvényjavaslat intencióival. Nagy György az összehívandó ankéten kísérelje meg, hátha sikerülni fog neki őt meggyőzni. Hinséder kevesebb poézissal beszélt, de még kevesebb igaza is volt. Zakariás módosítását némi változtatással elfogadná. Az elnök: A vitát már bezártam, ezután már a miniszter sem tehet módosítást. (Zaj.) Ha ezt tehetné, akkor a vita bezárása után a kormány esetleg olyan javaslatokat tehetne módosítások ürügye alatt, hogy évtizedekig azokról koldulna az ország. (Zaj és derültség.) Ferenczy Géza előadó: Akkor én teszem meg a módosítást. Az elnök: Az előadó úrnak sincs ehez joga. Olay Lajos: Kossuth beadta a pragmatikánál! Az elnök: Sohasem adta be. Olay Lajos: Én emlékszem reá! Az elnök: Hosszul emlékszik. A vita bezárása előtt adta be. Ferenczy Géza: Kéri a szakasz elfogadását. Günther Antal: Félreértések elkerülése végett jelentem, hogy csak honorálni akartam Zakariás felszólalását. Az eredeti szöveggel is meg vagyok elégedve. A Ház a szakaszt Zakariás módosításával fogadta el. A negyedik szakasznál elfogadták Zakariás János módosítását. Az ötödik szakasznál Zakariás János, Főp-Csicső István módosításokat ajánlanak, de ezeket Ferenczy Géza és Günther Antal felszólalása után elvetik. A hatodik szakasznál Bozóky Árpád, Nagy György és Schuller Frigyes adnak be módosításokat, de a Ház Günther Antal ellenvetésére egyiket se fogadta el. A kilencedik szakasznál I I Nagy György: Felebbezési fórum gyanánt gazdasági szakértői bizottság kiküldését kívánja. (Zaj.) Ilyen speciális kérdésekben a képviselő urak nem figyelnek, hanem a miniszter után szavaznak! Az elnök: Ne tessék gyanúsítani! ■ A tizedik szakasznál Bozóky Árpád módosítását Mezőssy Béla államtitkár ellenzi. Pap Cs. István a topánfalvai erdőknél való visszaéléseket ismerteti. Mezőssy Béla: Ilyesmi a jövőben n°m fog előfordulni. Sümegi Vilmos módosítást ad be. A szakaszt ezzel a módosítással fogadták el. A tizenharmadik szakasznál Zakariás János az egyholdas gazdák érdekében ad be módosítást. Vlád Aurél a szakasz utolsó bekezdését kifogásolja. Nagy György: Abszurd dolognak tartja jogállamban, hogy azok, akiknek káruk van a tagosításból, viseljék a költségeket. (Zaj. Ellentmondások.) Új szöveget ajánl. Ha az eredeti szöveget fogadják el, ő nem vesz részt tovább a tárgyalásokban! (Elénk derültség és tetszés.) Ferenczy Géza előadó ellenzi Zakariás és Nagy módosításának elfogadását. (Zaj.) A szakaszt változatlanul fogadják el. Nagy György: Akkor én nem veszek részt tovább a tárgyalásokban! (Kimegy a teremből.) A tizenhatodik szakasznál Pap Cs. István adott be módosítást, amelyet a Ház nem fogadott el. A javaslatot a Ház ezután részleteiben is elfogadta. Az ülés két órakor végződött. _ * A delegáció!í. v— Saját tudósitoktól. —■ Budapest, január 31. A magyar delegáció tagjai ma este hazautztak, abban a tudatban, hogy jól végezték dolgukat. Délelőtt még a hadügyi albizottság elfogadta az 1908. évi hadügyi költségvetést. A vitának nevezetes mozzanatai alig voltak, Schönaich hadügyminiszter kijelentette, hogy a becsületügyi reformra vonatkozó szabályzat ez évben alig léphet életbe s hogy a tüzérség továbbfejlesztéséről a mostani politikai viszonyok között szó sem lehet. Egyébként jelentéktelen felszólalások voltak s az ülés végén nagy barátsággal búcsúzott a társaság. Voltak apróbb bizottsági ülések is és az osztrák külügyi bizottság is folytatta Ael Frenthal költségvetésének tárgyalását. A külügyminiszter hosszabb beszédet mondott, melyben önmaga nyilvánított politikájának elismerést. — Önök meg lehetnek teljesen elégedve külügyi politikánk rendszerével! — mondta. Egyébként nagyjában a magyar delegációban mondott expozéját ismételte, azzal a különbséggel, hogy szokatlanul nyíltan beszélt Olaszországhoz való viszonyunkról. — Sok a túlzás itt — mondta. Olaszország ■is erősíti hajóraját, de azért nem illetheti vád. Nincsenek agresszív céljai. A mi fegyverkezésünk sem keres ilyen célokat. A külügyminiszter hosszasabban beszélt a kiegyezési kérdésekről is és iparkodott minél kevesebb bajjal eljárni a tojástáncot a két delegáció jóindulata között. A magyar delegáció azonban csütörtökig szünetet tart s akár megkezdődnek a plenáris ülések. Úgy látszik ezek is csak arra lesznek jók, hogy gyorsan elcsépeljék a közös miniszterek számára az idei termést s e hónap közöpén megindulhat idehaza egész erővel megint a vergődés a házszabályrevizió körül, aminek tárgyalása fogja lefoglalni a politikai élet minden figyelmét és idejét. A miniszterek közül Jekelfalussy Lajos ma délután utazott vissza Bécsből, Wekerle beutaztak, aban a tudatban, hogy jól végezték Híreink itt következnek: A hadügyi albizottság ülése. — Távirati tudósitás. — Bécs, január 31. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság hadügyi albizottsága ma délelőtt tiz órakor gróf Zichy Tivadar elnöklésével folytatta a tárgyalást. A hadügyi költségvetés részletes tárgyalása során Okolicsányi László előadó tételről-tételre ismertette a rendes szükségleteknél a múlt évvel szemben mutatkozó eltéréseket. A harmadik tételnél gróf Zichy Miklós kérte a hadsereg szóig a címnek megfelelő megváltoztatását. Schönaich hadügyminiszter fölvilágosító nyilatkozatai után a tételt elfogadták.