Pesti Napló, 1913. július (64. évfolyam, 154–180. szám)

1913-07-01 / 154. szám

­dapest, kedd ,­o­ lytatott tanácskozások után azt remélik, a most megindult tárgyalásoknak az a politika érdekében eredményre kell -e. Ebben a hitükben azonban csalódnak, horvátok gyűlölik Tomasicsékat. Tisza­zért úgy nyilatkozott, hogy a kivételes­t csak fokozatosan lehet megszüntetni, jelenti, hogy már Tisza is bevallja ku­­da.- ■, végleges megoldást őszre halasztották, de addig a királyi biztosság megszüntetésével dr. Unkelhausert bánhelyettessé nevezik ki és így provizórikusan is „alkotmányos állapot“ készí­tené elő a választásokat. Tisza a pénzügyi egyez­mény kérdésében is tárgyalt a horvátokkal. Már a legközelebbi napokban lejár a Magyarország és Horvátország pénzügyi egyezménye és a for­mális exlex elkerülése végett szükségessé lesz az egyezmény ideiglenes meghosszabbítása. Az egyezményt rendeleti úton fogják meghosszabbí­tani és csak a megújítás kérdése kerül a normá­lis viszonyok helyreállítása után a szobor dön­tése elé. E kérdésben valamilyen formában módot nyújtanak arra, hogy a regnicoláris deputációk e kérdésben állást foglalhassanak. A bánhelyet­tes kinevezése és a regnicoláris deputációk meg­alakulása arra való volna, hogy a provizóriku­san is „alkotmányos állapot“ elősegítse az unionista politika térfoglalását a közvéleményben. A horvát közvéleményt azonban Tisza még ez­zel is aligha fogja tudni meggyőzni. * A román paktumot erősen cáfolják ma a kor­mány félhivatalosai. Kijelentik, hogy Tisza mi­niszterelnökké történt kinevezése óta a románok­kal még csak tárgyalást sem folytatott és így a paktumra vonatkozó híradások is kivétel nél­kül valótlanok. Mindenesetre érdekes, hogy a paktum hírét csak az aradi választás után cáfol­­ták. Ami pedig magát a paktum tényét illeti, bi­zonyos, hogy Tisza főrendiházi beszéde nyílt ígérettevés volt a románoknak és hogy a román politikai körök azt hirdetik, hogy kívánságaikat a kormány teljesíteni fogja. *­­ Egyéb politikai híreink a következők: Széchenyi Aladár Aradhoz. Gróf Széchényi Aladár a következő nyílt levelet intézte ez aradi választókhoz: "Tisztelt polgártársaim! A rossz időjárás lehetetlenné tette, hogy a kép­viselőválasztás napján önöktől személyesen elbu­­csúzhattam volna. Mint előre láttam, a független­ségi és 48-as párt zászlaja a velünk szemben kifejtett élekvásárlás, megfélemlítés következtében elbukott,­iáról Tisza Istvánnak ezt a mindenáron meg kellett kapnia. A sors nem engedte meg, hogy mi győzelm­et arassunk. Nehéz is Magyarországon olyan rendszernek fe­lülkerekedni, mely a fentemlített eszközökkel küzdeni ismn kíván. Erkölcsi lehetetlenség reánk nézve ilyen fegyvereket használt ki, hisz mi elsősorban a köz­életi tisztaság helyreállítása érdeké­ben harcolunk. R mindazonáltal csüggedni nem szabad. Meg fog feltétlenül jönni az idő, amikor az igaz í­gy győzni fog, vagy mindannyian el fogunk pusz­tulni. Mert a világtörténelem tanúsága szerint kor­rupció és erőszak m­i­n­de­n nemzet­nek megásta sírját. Nem kell messze men­nünk a példáért, itt van Törökország. Ne adja Isten, hogy a magyar is erre a sorsra kerüljön. Hálás köszönetet mondok Arad szabad királyi város azon derék polgárainak, akik hozzáférhetetle­nek voltak és mellettem végig kitartottak. Különösen áll ez a vasutas polgártársaimra, akik tettentartási viszonyaik kockáztatásával tartottak ki az igaz ügy mellett. Az úristen fizesse meg nekik. Köszönetet mondok továbbá Arad lelkes asszonyainak és mind­azoknak, akik ma még az alkotmány sáncain kívül állanak, azon nagy szeretésért, amelylyel igénytelen személyemet körülvették. Bizton remélem, hogy­övid idő múltán becsületes i­s ge­rjesztéssel meglesz a demokratikus agyar ország. Isten áldja meg önöket. Tart­nak meg továbbra is becses jóindulatukban. ÖrökSzélshertyi Aladár: A függetlenségi pártkörből. Az egyesült függetlenségi párt közhelyiségében sokan voltak az este. A képviselőkkel gróf K­á­r­o­l­­­y­i Mihály, a párt elnöke sokáig tárgyalt az aktuális politikai kérdések felől. Szóba került annak az agri­tációnak részletezése is, amelyet az ellenzék a hosszú parlamenti vakáció ideje alatt ki fog fejteni. Visszaszivott visszaszívás. H­e­r­c­z­e­g Ferenc aradi beszéde óta egymást váltogatják a nyilatkozatok. Egyikben megerősítik, másikban megcáfolják a kortesbeszéd vádaskodá­sait. Most a nyilatkozatok sorában megint megje­lent egy: ebben a legutóbbi visszaszívást szivja vissza Herczeg a következőkben: — Aradon szó volt róla, hogy a hírlapok a Fehér keresztben elmondott beszédemet kivonatban közölték és hogy azok az urak, akiket az ügy eset­leg közelebbről érdekel, külön megszerezhetik tőlem a beszéd teljes szövegét. Ebből egyes ellenzéki la­­pok azt igyekeztek megmagyarázni, hogy én meg­bántam és „visszavontam“ azt, amit mondtam. Kije­lentem, hogy ez tévedés. Nekem ebben az ügyben semmi visszavonni, módosítani, vagy kimagyarázni valóm nincs. Vázsonyi az ellenzéki küzdelemről. Hegedűs Lóránt Aradon megtámadta Vá­zsonyi Vilmost azért, mert a grófok politikáját szolgálja. Vázsonyi Vilmos ma erről a beszédről Este-nek a következőket mondotta: — Mi fáj neked? Az, hogy én már a negyed esztendeje alig dolgoztam magamnak vamm­it és minden munkámat ingyen a politikának és köz­céloknak szentelem? És hogy ilyenek vagyunk az ellenzéken elegen, akik időt, ideget és vagyont ál­dozunk, amig ti mulattok, duhajkodtok és megtöltitek zsebeiteket. Azt mondtad továbbá, hogy érthetetlen beszédet mondtam a grófok közt. Ha érthetetlen volt, benned lehet a hiba. Először is azt mondtam rólatok, hogy a szuronyok hegyén dongó legyecskék vagytok. Vagyis móka volt az aradi úgynevezett agitációtok, mert hiszen elköltöttetek Isten segedel­mével egy millió koronát és felhasználtátok az erő­szak minden eszközét, de, mint tréfás fiuk, olyan arcot vágtatok, mintha Arad belétek volna szerelmes és nem azokba a szép asszonyokba, akiknek arcképe a bankókon , díszük. — Nem grófok közt mondottam én ezt, hanem ezernyi és ezernyi ember előtt, mig ti zárt falak közé bujtatok. És minek játszod a demokratát? Miért csupa uj báró minden vezéretek és várjon őt, a na­gyot, a dicsőt, a diktátort, ki kényszeritette, hogy uj gróf legyen? — Lórántkám, ne izél!, hogy „fogunk mi még együtt izgatni Aradon a hitbizományok ellett“. Hogy­ne, ha kidobnak benneteket a hatalomból, akkor­­ te újra demokrata lessz és újra lángolni fogsz az álta­lános választói jogért, mint annak idején, mikor az árokban feküdtetek. De most? Most lenyelted a Tisza választói jogát, bár lelkileg utálod. Le fogsz nyelni mindent, lenyelted nemrég az adótörvények végre­hajtását, lenyeled majd a sajtószabadság megtörését, a tanítók főispán­ kinevezését, az államosítását, az egész reakciót és lesz hozzá kedved, hogy humor­ral öblítsd le a lenyelt békák sokaságát. — Látod. Lófán­tkám, te intelligens fiú vagy és tudod, mi a jó és helyes út. De a bankokban nem terem hajlíthatatlan gerinc. Nagy vagyonod van, eszed is van, de nincs bátorságod. Ezért irigyelheted az utolsó mesterlegényt, mert az aradi kisiparosnak megbocsátják, ha néhány száz koronáért sírva vigad és sírva szavaz le Tiszára. De neked, Lórántkám, nem kell kenyérre, neked nem lehet megbocsájtatni. Választások. G­yo­mán július 8-án lesz a választás. A munka­párt báró P­e­r­é­n­y­i Zsigmondott, az új belügyi ál­lamtitkárt jelölte, akivel szemben a függetlenségi párt egyik kitűnő tagja veszi föl a küzdelmet. A gazdapárt Nagy József földművest jelölte. A b­e­r­c 11­y­ó u­j f­a­l­u­s­i mandátumról július 28-á­n mond le hivatalosan Erts­ey Péter. Termé­szetesen nyomban intézkednek az új választás kiírása iránt. Hír szerint a választás augusztus 14-én lesz. A függetlenségi párt Leszkay Gyula volt képviselőt jelöli, míg a munkapárt Cziffra Kálmán főszolgabírót rendeli ki. Eperjesen ma báró G­h­­­lt­á­n­y Imrét újból képviselővé választották. A zempléni puccs. Sátoraljaújhelyről jelentik: A zempléni munkapárt ez erős ellenzék!, megyében szemérmetlen pucscsal vitte ma kereszti '•Ávhatóság bizalmat szavazzon Tis? Ígérte, hogy nem tesz biz­zék s' indítványoz bízni Ezt a megegyezést a munkapárt megszegezte. A­ közgyűlésen Pulszky Gyula alispán azt indítvá­nyozta, hogy a kormány bemutatkozó leiratát vegyék tudomásul azzal, hogy a vármegye a működését tá­­mogatni fogja. M­e­­­z­n­e­r Béla az ellenzék nevél­­ erre kijelentette, hogy a megye békéje érdekében tesz ellenindítványt, noha az alispán javaslata­­ fedi az 5 véleményét. Molnár Viktor szerint munkapárt is eláll a bizalmi indítványtól, a béke é­dekében. Erre a főispán enunciálja, hogy a közgy­lés elfogadja az alispán javaslatát. Metzner Béla: Tiltakozom az enunciálás ellen amely nem felel meg a tényeknek, kérem jegyző­könyvbe venni az én felszólalásomat is. Metzner Gyula főispán: Ha az enunciálás nem­­felel meg, tegyen ellenindítványt. Bulyovszky Gyula: A munkapárt nem f eltérni az alispán indítványától, ha az ellenzék se kér bizalmatlanságot. Ferenczy Gyula munkapárti erre hirtelen fő állott és indítványt tett, hogy a tudomásulvétel egé­­szíttessék ki ezzel a szóval: bizalommá!. A főispán az indítványra rögtön elrendelte a sza­vazást, mire óriási kavarodás tört ki. Az ellenzék­ méltatlankodva kivonult, minden oldalról sértések röpködtek . Búza Barna azt kiáltozta: — Pfuj, panamisták! A munkapártiak széksértést akartak Konsta­­de a tiszti ügyész kijelentette, hogy nem tehet ványt, mert mindkét oldalról történtek sértő munkapártiak így megszavazták a bizalmat, a­zék pedig rendkívüli közgyűlés összehivá hogy szóvá tegye a munkapárt pertke­­drássy Gyula ezen a közgyűlésen t­a­n­s­á­g­i indítványt fog előterjeszteni, fogadásával a megye többsége mélta meg a választ Tisza elszánt híveinek. A debreceni küzdelem. Debrecenből jelentik: A műnk azzal a szégyenletes tervvel foglalkoznak récén — Hódmezővásárhely példájára — , díszpolgárának Tisza Istvánt. Ez ellen terv ellen a függetlenségi párt a legére felel. A szociáldemokrata párt elhatároz indítvány előterjesztése esetén a munka márni fogja az általános sztrájk­ népgyűlést és tüntető felvonulást rendez Sággal együtt és a közgyűlés napján szinte, gyűlés és tüntető felvonulás, amely tiltak a munkapárt terve ellen. A gyülekezési jog ellen. Székesfehérvárról jelentik: demokraták vasárnap délután nyilvános gyűlést akartak tartani, de Ság­h­y­i főkapitány a bejelentést nem vette tudi kapitány a határozatot a következő megokolással adta ki: A bejelentők egyénisége nem nyt biztosítékot a népgyűlés törvényes nézve, főként amaz újabban ország­­gyűléseken tapasztaltak folyton, ha személyét sértő módon aposztro­fasági mozgalmat propagálják. A népgyűlés egybehívó­ megyő­tározatot, amely példája annak mennyire tiszteli a gyülekezési jo PESTI NAPLÓ 1913. Julius­­ 154. száza. 3 Budape­s külügyminiszter kúrája, táviratunk szerint a „Salzburger lenti: Gróf Berch­told Lipót miniszter augusztusban hosszad­burgban fog tartózkodni s toro­chenhailban kúrának veti maga miniszter Reich­enh­ailban találk. G­i­u­l­i­a­n­o olasz külügyminiszt Evangélikus egyetemes gyű­lés Báró P­r­ó­n­a­y Dezső egyetemes fel Bal­tik Frigyes legidősebb pir- egyetemes közgyűlést októv­ Budapestre. Október 1á előértekezlet. A fáigy felügyelő évi

Next