Pesti Napló, 1917. december (68. évfolyam, 296–320. szám)

1917-12-01 / 296. szám

— Közel fél évszázados politikai mut áll Laosdowne anögött. Hat évig kormányozta kanadait.. .hat éven át volt indát alkirály«, fis Lansdowne volt a legsúlyosabb earu tagja, az utolsó nagy konziensaai» ionnetr»- nak, a Safebtiy-Balfoirr miniszteriumnak. Az fiágol koncentrációs kormány megalakulása hívta vissz®, a miniszteri százabe Lamsdownot, &&15 májusában. Grey betegsége alatt Lansdowne intézte az angoi külpolitikát & raa is osztozik a külügyi tárca vezetésében Lord Balfourra. Nem Bonar Law és nem Balfour, hanem Lansdowin vol eddig a konzervatív párt valódi vezére. De ha mindez nem védené meg Lansdowmet a vádak és a rágalmak elleni, akkor megvédi valami, ami az angol nép szemében még ma is több tanudmaS. Anglia első gentdwm-je a király, de Anglia első főura — Lansdowgiae marquis. Lanjana mindig tisztelte «re»ztokratiát. És az ősök érdeme, a név sok szkzséos patinája, a vagyon nagysága egy angol főurat nem vesz körül akkora nirabuszszal, mint Lansdowne marquisk Lanscfowna maícptís jmgvap§a ntinäszSj&r taolt az idősebb Pitt kormányábani, majd korraériyelnöke Angliának. Ennek a Lansdowreenak fia huszonhat esztendős korától hetvennyolcadik évéig tagja volt a kormánynak, ahányszor a whig-párt került halmomra. De a család sokkal mélyebben visszanyul amunba. A Petry-r Fitzmimbee hitbizomány birtokával együtt szállott mai címe és neve az angolbékenynászerre, aki a majorátus elfoglalásáig Sherburne grófja volt I. Károly király korainak volt egyik legérdekesebb angol embere Sir Wilfiaan Petty. Orvosnak készült, eredményesen foglalkozott a fizikával, tudományos alapokra helyezte a statisztikát, úttörő fontossága s nemzetgazdaságtani könyveket irt, ő szervezte a legsikeresebb angol tdépítéseket Írországat ies közben ráért még arra, hogy Anglia egyiklegvagyonosabb polgárává küzdje id magát. Petty leánya a régi Fitzmanboe-calád egyik iserrélész ment nőül és ez örökölte sokolt Bahingratjának mesés vagyonát. És a vagyon azóta még egyre gyarapodott. A Lmtthomne House Ibataferías épülettömbjét ismeri egész London.Az udvaron vadgesztenyefák dugják össze fejjüket óriási zöld tengerré. Boltíves folyosókvezetnek az óriási termekbe, amelyeknek falásról Rembrandt, Rubens, Tizian képei hirdetik «. művészet örök igáz. Itt rezideél Lansdowne martres, ez a ház gyüjtötte össze várfalai közé estánkint az angol arisztokráciát öt-hat év elött, amikor Lloyd George meginditolta az ostromot, a lordok házának hét évszázados privilégiumai ellen. A Lansdorpne House urainal, DwS szava, egyik naptól a másikig életre keltheti az asogoi békepártot. Most összegyűlhetnekazok, akik Máig nem mertek beszélni A Landsdarwine House biztos védelem a terror ellen. Ma még csak alig néhány bátor ellenfele van Lloyd George háborús politikájának: holnapra már népes sereggé szapoarodhatnak, ha Lansdowwne marquis veszi kezébe a vezéri lándzsát. És Lansdowne elég bátor lesz a küzdelem vezetésére, ha volt elég bátorsága szót emelni az örök háború ellen, noha az ő külügyminisztersége alatt indult meg az elszigetelés és bekerítés politikája Németország ellen. A küzdelem pedig nem lehet sikertelen, hiszen csak nagy szavak ellen indulnak harcba a nagy tények. És a nagy szavakkal Amgitában nem lhet többé terrorizálni a tények tiszta felismerését, ha Lansdowne marquis szólaltatja meg a tényeket. Mégis mozog a föld. Csak az imént kezdett pirkadni Keleten. És ma már világosodni kezd az égbolt nyugati pereme is. (fff ) — Még 5 is — gondolta miewaban — lám, még ő benne is volt elementaritás. Hát vájjon bem az ifjúságnak imádni való csodája ez? Akkor azt hitte, hogy szereti És milyen erővel és meggyőződéssel hitte ezt! S az ő hite engem is elragadott- Ma már ő sem hiszi többé. Hiába, J nem fiatal! És én én írni jól látom, mekkora tévedés volt ez az ő hite! És mégis: mi volt szebb ennél? Várjon amit azóta bizton tud s amit egész életénél bizton fog tudni, amiről magának józanul számot ad: ér-e altnyit és szerez neki akkora boldogságot, mint e tsalódás, amibe ifjúsága döntötte? Nem. .Semmi,ami ilyen szép, izgalmas, reménységgel ésszenvedéssel teljes nem érheti őt többé az életben. És mégse, bizonyos, hogy semmit sem gyűlöl annyira, mint Setének éppen ezt a korszakt, ezt a tévedését, ezt a sztép betegséget, amiből ki kellett gyógyulnia, mert az évek ezt ekékelhetetlenül meggyógyítják. Szegény! Azember kénytelen sajnálni azokat, akik boldogabbak és tökéletesebbek voltak az ő betegségükben mint amikor egészségesek-Mert mi a lélek robusztus józansága ahoxist az édes, jótékony és szenvedtes műsorhoz képest, amivel a saját ifjuságunk el,edit minket? S amit nem szerezhetünk viszosza soha többé. Akarva, nem akarva józanoknak kel lennünk, mert nem lehetünk mások, mert anakronizmus volna, ha nem azok volnánk. De legalább tisztelnünk kelene ezt az felveszett édest, amiből kiűzettünk... Az aszszony keze felkavarta a leveleket, mintha rózsaferdek közt mozgott volna és tovább fűzte mosolygó gondolatait — Íme, ez is? Van-e, lehet-e valami, amit fdég úgy gyűlöl, mint ezeket a leveleket, melyek az életei nagy tévedésének írott dokumentumai? Nem gondolaná, hogy ez a tévedés valami meghaladott dolog, ellenben a levelekben életének egy korszaka él és marad fönn. Ha fönnmarad, természetesen, ha én e leveleket nem dobom a tűzbe, mint ahogy nem is teszem meg. Ha a tűzbe dobnám, vele egy emberi élet nagy része hamvadna el, amiről ő természetesen most még nem tudja hogy érték. Csak később fogja megtudni De hát mi legyünk okosabbak! Fölállt az asszony és összegyűjtötte a leveleket, mint ahogy egy kis halom drágakövet gyűjt egy csomóba az ember. Aztán pár lépést elsétált tőle és ismét visszatért, majd megkedvelte ezt a rövid kis sétát és ugy járt föl és alá a tevelek előtt mint a katona a várfán. — Tévedés! — gondolta — mi az, hogy tévedés? Az embernekminden cselekedetére rá lehet fogni, hogy tévedés. Mert nem lehet olyan okosat és jót, aminél okosabbat és jobbat nem tehetett volna, ha véletlenül megadatott volna neki ennek a lehetősége. A föltétlenül helyes és megbízható az, ami az emberrel kívülről történik, az elodázhatatlan, a törvényszerű és a természetes, ami elől nem lehet kitérni A természetnek nincsenek tévedései. Az élet, a halál a maga törvényeit rászabja mindenkire. De amit az ember önként cselekszik, ifjúsága, vágya, vérmérséke kényszerítő hatása alatt mindig lehet tévedés. És ha jött volna más valaki, egy másik aszszony az ő életébe, egy asszony, aki nekem ellentétem, mindenben, mindenben és akiben a szerelmet megtalálta volna: nem lehetett volna ez a szerelem is tévedés? Ah Istenem, itt titkok vannak, amiket nem fejthet meg senki s amiket talán nem is kell megfejteni. A fő, hogy tudja ez ember azt hogy minden, ami az életének abból a korszakából származik, melyet nevezhetünk egyszerűen a tévedések korszakának, nem gyűlölni, hanem szeretni való, nem elvetni, de megőrizni vala mint azok a kicsi, lágy, finom haj tincsek, a miket anyánk elővesz a szekrényből és megmutat: Látod, ilyen volt a te hajad kétéves, korodban. Meghatódva nézzük. Soha, soha többé nem lesz olyan a hajunk. Soha, soha többé nem lesznek ilyen tévedéseink. Soha többé nem rohanunk tudatos vágygyal a róni, váró szenvedések forgatagába. Mindig, mindig óvatosak és józanok leszünk ezentúl Mindig, mindig megfontolunk mindent és előre kiszámítunk mindent és helyesen megítéljük magunkat és cselekedeteinket , másokat és a mások cselekedeteit Istenem, milyen szomorú is ez! S hogy ennek így kell lenni, hogy nem lehet másképp, mert hűten őrizzen attól, hogy örökké fiatalok maradjunk, mert nincs ennél komikusabb. Mert jaj annak, akire azt mondjuk, hogy: örökké fiatal! ... Ezeket gondolta az asszony és összegyűjtötte a leveleket, betette egy dobozba és bezárta a dobozt egy kis kulcsosat és a kulcsot elrejtette íróasztala egyik mély fiókjába. S ahogy a levélcsomó eltűnt, egyszerre eltűntek gondolatai is, mint ahogy az illat eltűnik, ha az illatszeres üveget elzárják. — Fáradt vagyok! — gondolta magában az asszony — és ásított egy kicsit rövidet és végigsimított a haján, amely szép volt, noha szomorú, őszies . . . Aztán rágyújtott egy cigarettára és a kék füst fölszállt a levegőbe, lassan kanyarogva, illatosan, mint a tömjén, amit meggyujtottatt. egy kedves halott tiszteletére ! PESTI NAPIZÓ »17. decetaber "L Polzer-Hoditz bukása. Szépítgetik a távozását Máltán egy hettel hosszabb idő óta foglalkoztatja a nyilvánosságot a kabinetiroda bukott főnökének, Polzer-Traditz Artúr távozásának az ügye, uta végre megszólal a félhivatalos és minekutána egy héten át tűrte, hogy Polzer urat & legsulyosabb vádakkal illessék, most szétmorgatva megszólal & mondja a követikezőttet. Több lap gróf Polzer kabaktirossól repük,inek távozását a cseh és általában a szláv kérdésben elfoglalt álláspontjával hozta kapcsolatba. Mint a Magyar Tudósig illetékes helyről értesült, ittól Petzer támprrí!**?!: semmiféle politikai héttere nincs. A távozásával kapcsolatosan alíipokriai megjelent hirei teljesen lég-' bűd kapottak és nélkülöznek minden alapot. A Pesti Napló éppen egy héttel ezelőtt jelentette be gróf Polzer-Hochlíz bukását és csak a cenzúra akadályozott meg bennünket abban, hogy a bukásnak politicai jelentőségét méltassuk. Vasárnapi és keddi számunkban azonban már — éspedig a szó szoros ezBudapest, november 37 A cseh követelések kudarca. Bécsi tursitónk telefonozza. Gróf Czernin közös kügyminiszter ma befejezte az egyes párthoz tartozó delegátusokkal folytatott tanitskozásait Délelőtt a cseh delegátusok, délutt pedig az ukránok voltak a külügyminiszter né. Amazok tartózkodóan nyilatkoznak a nácskozás lefolyásáról. Az a benyomás állítható meg, hogy a cseheknek ezeken a tnácskozásokon hangoztatott közjogi követesei határozott elutasításban részesültek. Választás is I. kerületben. A Hegedűs János halálával megüresedett első kerületben életeinkr, 0-án lesz a választás az egyesült függetlenségi- és 48-as párti Szigeti János és a radikális párti Supka Géza között Hadik tlicsbioi. Gróf Hadik János közélelmezésű miniszter szombaton reggel Bécsbe utazik hogy szakmájába tartozókérdéseiről taanácskoztsat folytasson. termében — szerencsénk volt a többetirodai főnök bukásának igazi motívumairól és egyben politikai jelentőségéről beszámolni, még pedig egy magas árísa és exndvari viszonyokkal ismerősmagyar poitikai személyiség információi alapján. A félhivatalon szépítgetés után sdnek semmi okunk r£, hogy állitásainkból akámit is engedjünk, főként pedig örömünkből afelett, hogy Hoditz rajzs-tetű grófja elhagyná helyét Mi azt irtuk és azt irjuk és annak örülünk, hogy gróf Polzer-Hoditz Artúr azért bukott meg, mert állásának jelentőségét, túlba épsülve, azt állásává össze nem függő célokra használta föl és eszközül tekintette mások poltikai céljainak mérésére. A félhivatalos azt mondja: gróf Péter távozásának Semmiféle politikai hátter nincsen. Háttere, iszmerni, valóban nme, csak politikai jelentősége van, még pedig nagyar nemzeti szempontból örvendetes és fontos politikai jelentősége. Egyébként disputni se érdemes immár ebben az elintézett kérdésben. .Az a fontos, hogy elment és a félvarrdos cáfolatot, mint illatos hukétát szívben dobjuk a távozó után.