Pesti Napló, 1918. július (69. évfolyam, 151–176. szám)
1918-07-02 / 151. szám
istáé, PESTI NAPLÓ 1918. Julius 2. nok és Reventlowok nursogisa, •• rikácsolása nem lehet a német riSp 'tíífflfjk Odaát is eltávolodott a parlament a néptől — akár csak nálunk. S hogy ez megtörténhetett, abban nem utolsó sorban--hibásak azok az államférfiak, akik az embcHBB és éppen a kezdőkhöz, a négy esztendő óta lövészárokban vérzőkhöz méltóbb hangokat nagy bátortalanul intonálják ugyan, de rémülten hallgatnak és s ijedten kapják vissza fejüket, mihelyt a túlsó oldalról rájuk rivall valaki. A mi volt külügyminiszterünkhöz, gróf Gremimhez nagyon hasonlít a németek külügyi államtitkárra: mind a ketten hajlandók voltak reményt keltő kezdeményezésre é s ugyanúgy a visszaszippantásra. Gróf Czernin kissé lassabban táncolt visszafelé. Kühlmann ijesztően, sőt komikusan gyors tempóban. Az eredmény végre teljesen egy. A legkevésbbé sem vigasztaló. A parlamentek eltávolodtak a néptől s az államférfiak, kik olykor megérzik, hogy mit kellette mondaniok, tipikusan tehetetlenek. Felébred bennük a vágy, de a végrehajtás, a tett ereje végleg hiányzik. Messze a cél előtt elbágyadnak, visszariadnak, elsompolyognak — elöregedett amatőrjei a tömegek kegyeinek: az örök visszaszivók. .»tmt^mmtmtm, — • — I,-,»-» l/TlurusTujta, Ex-lex Ausztriában ^! Lejárt a költségvetési provizórium Bécs, július 1. A mai napon Ausztriában beállott az extex. A Seidler-kormány eddig két izben szerencsés módon menekült meg a költségvetés nélküli kormányzástól. Az első alkalommal még rendes költségvetést is sikerült tető alá hoznia, ami pedig már régen nem volt Ausztriában, márciusban pedig sikerült három havi költségvetési provizóriumot megszavaztatnia. Ez a provizórium tegnap lejárt ,, ma beállott az exlex. Ily körülmények között a kormánynak legfőbb gondja, hogy ebből az állapotból mielőbb szabaduljon. A július 16-ra egybehívott Reichsrat napirendjén még nem szerepel a költségvetési javaslat, hanem az értékpapírforgalmi adóról szóló javaslat s emellett még néhány kisebb jelentőségű bizottsági jelentés. Azonban a német pártok körében máris mozgalom indult 18Timf*111"T~11 •Bggggsg'ggg^ meg, hogy ennek a napirendnek megváltoztatásával a költségvetési provizórium szerepeljen, mint az egybehívandó Reichsrat legelső munkaanyaga. A pártelnökök jövő heti értekezletén a német pártok ilyen értelmű javaslatot fognak előterjeszteni. A napirend megváltoztatásához száz képviselő szavazata szükséges, amit a német pártok bizonyára minden nehézség nélkül el is fognak érni. Az összes pártok erősen készülnek arra, hogy az élelmezési kérdések tárgyalásánál beható vitát provokáljanak. Eddig a német-cseh és lengyel pártok képviselői jegyeztek be élelmezési kérdésekre vonatkozó sürgős interpellációkat. A csehek ezenfelül sürgősségi indítvány alakjában szóvá akarják tenni a csehországi kerületi beosztás kérdését is. Nehogy ezek a viták a költségvetési provizórium tárgyalását nagyon elnyújtsák, Seidler miniszterelnök ezeket a kérdéseket is a költségvetési provizórium vitájába akarja belekapcsolni. A jövő hétfőn tartandó pártelnöki értekezlet fő tárgyát a mandátumoknak újabb egy évvel való meghosszabbítása képezi. A mandátumok meghosszabbított tartama ugyanis év végén veszítené hatályát. Az urak házát is egybehívták július 13-ra. Itt is beható vitákra van kilátás. A közbeeső időben Seidler miniszterelnök újra tárgyalni fog a pártokkal, azonban tárgyalásainak falig van kilátása sikerre. A pártok álláspontja s már teljesen kialakult s új momentumok nem merültek fel. Ennélfogva semmi ok sincsen annak feltevésére, hogy ami Seidlernek eedig nem sikerült, ezúttal sikerülni fog. Az engesztelhetetlen lengyelek Bécs, július 1. Seidler miniszterelnök a legközelebbi napokban folytatni fogja tárgyalásait a pártokkal. Sok sürgősségi javaslat van már, ezek között a cseheké a csehországi kerületi beosztásról és valamennyi párt részéről az élelmezési kérdésekre vonatkozóan. Azt tervezik, hogy ezeket az indítványokat a költségvetési provizóriummal egyidejűleg veszik tárgyalás alá. Ha ez ellen kifogás merül fel, a költségvetési provizóriumot első olvasás nélkül utalják át a költségvetési bizottsághoz. Hétfőn lesz a pártelnökök értekezlete, amelyben megbeszélik a mandátumok meghosszabbításának kérdését is, amelyeik tudavelvően ez év végén lejárnak. Az urak háza szintén július 16-án ül össze. Ott valószínűen nagy politikai vitára kerül sor. Szerdán a lengyel klub parlamenti bizottsága tart ülést, amelyben valószínűleg elhatározzák, hogy a pártot Krakóba összehívják. A lengyelek hangulata továbbra is engesztelhetetlen. Franciaországban — A Pesti Napló tudósítójától — Zürich, július 1. Előkelő semleges diplomatától értesülök a következőkről: Deschanel kamarai elnök és Leon Bourgeois vezetésével békepárt alakult Franciaországban. Ez a békepárt érintkezik Alfonz spanyol királyival, aki sokat dolgozik a béke érdekében. A francia békepárt kompromisszumot akar és kerülni kívánja Páris feláldozását. Meggyőződtek már arról, hogy amikor az óriási orosz hadsereg nem tudott segíteni, akkor az amerikai seregek is csak arra jók, hogy meghosszabbítsák a háborút, de nem arra, hogy eldöntsék a harcot. Franciaországban kezdenek már attól tartani, hogy a háború meghosszabbításával Spanyolországot is belesodorják a hadviselők közé, mégpedig Franciaország ellen, bármennyire is kívánja Alfonz király a semlegesség fentartását. Hogy a király ilyen akarata mit ér, azt láthatták Rómában, ahol a király semmit sem tehetett a háborús párt ellen. Maura spanyol miniszterelnök nemrégen beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Spanyolország semlegessége isik feltételes. Megmondotta, hogy országa önrendelkezési jogot és a tengerek szabadságját kívonja, ami Gibraltárra és Marokkóra akar célzás lenni. Meg kell jegyeznünk,hogyt Déli Marokkóban Raimlr vezetésével mozgalom tört ki Franciaország ellen. A felkelő marokkói törzsek Spanyolországgal rokonszenveznek. Ugyanebből a diplomáciai forrásból értesülök, hogy az angol trónörökös nemrégen a pápánál járt. Ennek igen nagy politikai jelendősége van, mert a pápa tudvalévően több izben megpróbálta már a békeközvetítést. A walesi herceg látogatása hír szerint az írországi eseményekkel függ össze és XV. Benedelek beavatkozását kérte az íreknél. A pápa azt válaszolta, hogy az ő közvetítése Anglia békekészségétől függ, lehetetlen ugyanis, hogy ő a háború meghosszabbítása érdekében avatkozzék be. E válasz ellenére is tovább folynak a tárgyalások Anglia és a Vatikán között . Lendvay Károly ly " Egy szép napon akkor a kiskorcsma „kerthelyiségében" (ott étkeztünk már), jelentős képpel somfordált Olga mellé a felszolgáló kisasszony. (Megkéstünk aznap: a tiszti asztaltól már mindenki elment.) Néhány gyönyörű, fiatal tearózsát tett elébe az abroszra. „Ezt a főhadnagy úr küldi a kisasszonykának. Nem szólt egyebet, csak hogy adjam oda és azt mondta: ne mondjam meg a világért se, hogy kitől. De én már csak megmondom, miért ne mondanám? Ő úgysem fog már az életben többször idejönni, szegény! Elhelyezték nagyon messzire, Galíciába, valami furcsanevű kis városba, én bizony el is felejtettem. — Pedig milyen áldott jó, szolid ember volt, kisasszony! Ma este már indulni is kell neki a vonattal, ide nem jön többet". Szép Olga végighallgatta oly vérvörösen, oly halálos, fájdalmas zavarral, hogy megsajnáltam. Már kissé túl csontos, karcsú ujjaival reszketve, félszegen nyúlt a virágok után s aznap alig evet valamit. Sietett, köszönés nélkül imbolygott ki a vendéglőből. „Látod, igy jó, igy jó! — mondogatta az utcán gyorsan, egymásután s a hangja elelfulladt. — így most vége, most legalább nem romolhat el, nem fog undokká válni! Vrost szép maradhat, most vége örökre, igen!" — Ránéztem, mert azt hittem, hogy sir. De nem, görcsösen, idegesen mosolygott, de az ajkával csak, a szemével nem. Ezután nem beszéltünk többet az egész dologról. Olga ijedten kerülte, én csakugyan elszoktam abból a kis korcsmából s ő most már : ni mint.szialt tönyőrölve._ Egyedül ülnön''t s némán, .vérjesen cv.lt a régi helyén; lot»véde slínül sem nézett a tiszti asztal irányába. Mint egy karcsú, sötét szép holló, mely lassacskán vedleni kezdi tollát, szürkül . . . jó, csakugyan, ami új frisseség, ruganyos, visszatért fiatalság volt rajta az utolsó időkben, mintha lement volna róla egyszerre. Nemsokára egészen elkerültem onnét s Olgával sem találkoztam, a barátságunk ilyen alkalmi volt, csak kortársi; ha nem adódott, nem kerestük egymást. Másfél év múlva hallottam hírét megint — ó, teméntelenül nagyidő múlva — hisz a háború első, szörnyű fél esztendeje végigdúlt már akkorra a világon. Egy közös, régi társnőnk újságolt róla — nagy újságot, hallatlant: férjhez ment Olga, a napokban volt az esküvője. A háború, a vérszörnyeteg, a mindeneket elválasztó és megrontó, ez egyszer itt kegyes volt; atyai kerítő, szelíd gyám, egy szegény, vad szerelem jó térítője. E kettőt"ő hozta össze!... Hogy történt? Onnét Galíciából, ama furcsa nevű városkából mindjárt eleintén a frontra jelentkezett a szpanoru szemű oláh főhadnagy, pedig gyenge alkatával maradhatott volna végig kórházi szolgálatban. Előléptetés kedvéért tette-e, vagy csak mert unta magát, naivul kötelességet vélt teljesíteni az első idők buzdulásában, vagy csak mindegy volt minden, annyira egyedül állt? — Bocsánat neki! — Fél év mulva kapitányi ranggal és elég komoly tüdősebbel került haza, s ide épp, a régi, pesti kórházába, hol oly békésen illatoztak hajdan rózsák és jázminok. Olga, e régi barátnője itt fedezte fel (kéneső-eleven, eszes, szemes aszszony), mikor rokont látogatni járt a szomszédos betegágynál. Ő is ismerte a régi. légies ! . regénykét, akár csak én, de nem hitt oly naiv.i'l benne; ny. f-s-szórás hivő volt rtr.nh'.lette-in- ül. A -szomszt-d 'ágy_ 'sebesültjébe is anyásan, . - ánuló-testvérül belekötni -- játék volt neki, s fflaa huszadik mondatba (ó, asszonyi, fondoltos jóság!) belefűzni szép Olga drága nevét. A többi magától iment A beteg kapitánynyal egy hét múlva iuzalmas barátnő, — de Olgának is s e csaknem halálba gubózott szűzi szerelemnek — tudta ő, mit kell mondania, így támadt rá: „És ez pedig nem emberség, amit te művelsz, érted? Az a szegény ember látni szeretne, most beteg és elhagyatott (végleg harcképtelen marad, ha meg is gyógyul), láttam a száján felbuggyani a vért... De te most persze finnyáskodol! Talán bizony utálod, mert szenved? Azt hiszed, a bolondérián jár az esze egy ilyen komoly, derék fiúnak, ha még nagy-: beteg is? Ha nem érezne irántad tiszteletet, rokonszenvet és barátságot, a szépségeddel ugyan elmehetnél, fiam, nem olyan világ járjál most! Ma emberséget, jó szót várnak a nőktől ezek a szerencsétlen, agyonkínzott férfiak. De, te szép Olga vagy, kényeskedsz, mint hajdan: azt akarod, hogy a lábad elé boruljon, a termeted, arcod dicsérje, lihegjen, fújjon, nyögjön és sóhajtson, mint a régi, léha világban! Egy nemes lelkű embert meg se tudsz érteni!" így végiggyőzte szemöldökráncolással a kedves imposztor; és Olga (csudák csudája) nem gurult dühbe sőt! Lesütötte a szemét, csak halkan, tessék-lássék mondott ellent; az egész hosszú zsémbelést úgy hallgatta (— mesélte később a barátnő —) mint mennyei hárfazenét. Mikor pár hét múlva elment vele a kórházba, a sötét szemű, halvány kaapitány még feltornyozott párnák közt pihent... Nem volt olyan, mint egy finom márki, egy nyegle úr...szlánvadász, angol sarkalat-ó. amerikai nábob, vagy arrogáns művész, még olyan mint egy galíciai hős, szegény