Pesti Napló, 1918. szeptember (69. évfolyam, 204–228. szám)
1918-09-01 / 204. szám
Budapest, 1918. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 52 kor. — fü. Fél évre — 26 . — . Negyedévre 13 . — * Egy hóra 4 , 60 . Egyes szám ára: Budapesten és vidéken 18 fillér, pályaudvarokon 30 fillér t,9-ik évfolyam. 20 szál: ^fóárnap, szeptember 1 SZTOSÉG, KIADÓHIVATAL Budapest fákóczint 18, ffegEFON Józsflfc62—30, 62—31, M—3$ , 62 -33, 62—34. Felelős szerkesztő: / József 62—56. Igazgatósig: József62 -36. 1 1 1 11 1 "• ^ J ''..i.:'' ^ ~ / Leain sulyc A leg MerénsrSet Lenin ellen S30S megsebesült — A merényletet két nő követte els a forradalmi legfelzásástól — Uriczky népbiztost agyosülőtték . Moszkva, augusztus 31. Leitín merényletnek esett áldozatul. Két hölgy, aki a szocialista ferrade,1731 párthoz tartozik, háromszor rálőtt. Két lövés a mellűbe és a tüdejébe hatott. Lenin állapota nagyon komoly, mivel belső vérzés történt, kiválóbb specialistákat hívták hozzá a Kremlbe. Uriczkyt, aki ugyanakkor Péterváron esett merényletnek áldozatul, egy KsiEniesagiesse nevű ember ölte ás é, aki a néhai népszocialista csoport vezére volt. Gróf Mirbach és Eichhorn vezérezredes után Leninre vetette ki hálóját a forradalmi szocialista párt. Lenin ellen már három-négy hónap előtt elkövettek egy sikertelen merényletet. Most azonban kedvezett a szerencse a forradalmi szocialistáknak. A bolsevikiek és a forradalmi szociálisták között régi keletűek az ellentétek. 1917 szeptemberében, a Kornilov-féle államcsíny meghiúsulása után Csernov, az agrárszocializmus népszerű apostola, a forradalmi szocialisták balszárnyának vezére magáévá tette a botvikiekkezdettől vallott álláspontját, amely szerint a szocialista vezérek nem lehetnek egy kormányban a polgári pártokkal, hanem a proletariátus diktatúráját kell kierőszakolniuk. Trockij és Csernov szövetsége buktatta meg Cseidzét, a pétervári munkástanács mérsékelt pártállású elnökét. Csernov támogatásával foglalta el Cseidze helyét Trockij és mint a munkástanács elnökének, már megvolt a szükséges hatalma a novemberi államcsínyhez. Nyomban a Kerenszki-kormány bukása és a népbiztosok tanácsának megalakulása után Csernov pártjával együtt ellenzékbe ment át, részben a bolsevikiek politikájának szélsőséges radikalizmusa miatt, de főleg azért, mert Lenin és Trockij nem akartak méltányosan megosztozni a hatalomban Csernovval és híveivel. A forradalmi szocialisták egy ideig a várakozás álláspontjára helyezkedtek a népbiztosok tanácsával szemben, mert bizonyosra vélték, hogy a januárra összehívott nemzetgyűlésen amúgy is nekik lesz többségük. Hiszen a bolsevikieket csak az ipari munkásosztály egy része támogatta, míg a forradalmi szocialisták az orosz parasztok széles rétegére támaszkodtak. A választásokból csakugyan a forradalmi szocialisták kerültek ki győztesen. Nekik jutott a kerületeknek több, mint kétharmadrésze. Január tizennyolcadikán délután négy órakor ült össze Péterváron az orosz nemzetgyűlés óriási többséggel Csernovot választotta meg elnökévé és 273 szavazattal 140 ellenállást foglalt a népbiztosok tanácsa ellen. Január tizennyolcadikán este a nemzetgyűlés befejezte működését. Trockij katonákkal és tengerészekkel szétkergette az orosz képviselőket. A nemzetgyűlés szétkergetésével kapcsolatos utcai harcokban néhány forradalmi szocialista képviselő is életét vesztette. Azóta természetesen áthidalhatatlan a szakadék a bolsevikiek és a forradalmi szocialisták között. A bolsevikiek ellen folytatott harc folyamán nagyon megváltozott a forradalmi szocialisták tábora, ahol épp úgy összesereglettek a legvegyesebb bolseviki-ellenes e Anek, mint a cseh brigádokA^örül. Csernov^etűnt a járt éléről, amióta a fnftmdalg»ri«rftdatsrtálterrorista eszközökkel kezdtek dolgozni és amin a háború feltámasztását hirdették, hogy így szövetségesükké tegyék az Oroszországban egyre általánosabb német gyűlöletet és megszerezzék maguknak az entente támogatását. Néhány, hónapja Szavinkov vezette a forradalmi szocialisták mozgalmát. Szavinkov mint terrorista kezdte pályáját és része volt Sztolypin miniszterelnök meggyilkolásában. Azután megtért és néhány nagyon érdekes regényt írt a merényletek és a gyilkosságok jogosulatlanságáról. Regényeit Ropsin név alatt adta ki és közülük a Sárga ló magyarul is megjelent. A háború elején nacionalistává vedlett át Szavinkov és önként jelentkezett katonának, noha még nemrég szeninek és érinthetetlennek hirdette az emberi életet. A márciusi forradalom után Kerenszki bizalmasa gyanánt tűnt fel Szavinkov és Kerenszki őt vette maga mellé államtitkárul, a hadügyminisztériumban és a tengerészeti minisztériumban. Ekkor lépett Szavinkov intim kapcsolatba az entente diplomatáival. Kerenszki bukása után néhány hónapra nyoma veszett Szavinkovnak, majd egyszerre a forradalmi szocialisták vezére gyanánt kezdett újból szerepelni. Szavinkov merényletekkel és puccsokkal akarta megbuktatni Lenint. Neki tulajdonították a bolsevikiek Mirbach meggyilkoltatásának értelmi szerzőségét és mindenesetre Szavinkov műve volt az a rövid életű forradalom, amely Mirbach halála után néhány órára a forradalomi szocialisták kezébe adta Moszkva középületeit. Szavinkov föllépése óta Lenin és Trockij állandóan életveszélyben voltak. Ezt ők maguk is tudták, testőrséggel vették körül magukat, csak ritkán hagyták el hivatalukat és csak páncélos automobilban látták őket az utcákon. De Lenin mégsem kerülte ki végzetét. Kedden.: Xaff&ez MavQí- s Alom (II.) Szerdán .Seefíky Solinsis Egyszerű mese. Csütörtökön: Schléssy Zászló : 19 Lábos. Pénteken: Ifj. Zcztászy s Lionin lelke . Mutatványok az „Esztendő" szenzációs szeptemberi számából. Szombaton : Hatveany Zajas: Kossuth Lajos levelei Napsugárhoz. Vasárnap : Rossziffa kiadatlan levele egy fiatal leányhoz. Irta: Kaffka Margit Álmodtam igazán ezt, ezerkilencszáztizennyolc nyarán egy fülledt és poros vidéki városban, hová időről-időre kivet és betemet néha hetekre is a négyesztendős háború. A társamnak ugyanis fontos és igen magas színvonalú teendői vagynak itten, konzerveket szagol például, néha több ezert végig, hogy nincs-e romlott közötte; vagy aláírja nevét húszezerszer egymásután (ugyanannyi nyomtatott papiros alá, hogy bizonyos Traján Margit vagy Kilián Barbu egészségben térhet vissza a „megbékélt" román hazába) — de levőképpen: szalutál, mindig szalutál és ha még sokáig nézem, én is szalutálni kezdek...— tán helyette, ha szabadna, mert jelenleg jobban bírom a karom is, és felváltva tán szórakoztatóbb. — Hát itten bódorgom én is nagy részében a drága időnek; itt támolygunk a nyári hévség s a téli várakozás súlya alatt, tavaszi hetek idegességében, őszi napok csalóka frissüléseiben, s az életünk elmegy melettünk, amig elepedve ,várjuk, hogy kezdődhessék már megint, hogy folytatódhassak igazándiban ... Egyenruhás napjaink felvonulnak csukaszürkén, porosan, fáradtan. „Jobbra nézz!" recsegi egy hang a dobhártyánkban s ők szalutálnak fásult, merev, egyforma .. . egyforma arccal. De azért semmi panasz, jaj, — csak őrizni a kis maradék egészséget, jaj, csak vigyázni jajjal, hogy még rosszabb ne jöjjön, — mint őszre tél és télre nyár és az elpocsékolt hetek ez alföldi sivatagban, mélyen-mélyen a „tenger szine alatt", mint a földrajzkönyvek irják, — noha semmi sincs innét távolabb, mint ez a tágas és friss szó, széles ritmusával, ez a fogalom, „tenger", — hűs locsogás érzéki emléke, sós, fanyar frisseség, habos, mozgalmas tisztaság, határtalan szabadság — a Tenger — ó, édes Istenem ... Egy nagyon furcsa kis kerek, piroskupolás házban jártunk aznap is; holmi népligeti templomkában, mely egyetlen mulatóhelyünk, — ez egyetlen, hol nem kell sort állva tülekedni jegyért, „Világ-dioráma" — ez díszlik ormócskáján cifra, elszaladós — elutazós betűkkel s aztán szines üveg mögött, némi villanyfénynyel átvilágított írással ilyenek: „Granada" — „A Salzkammergut" — „Bretagne" — „A Tempe-völgy" — s egyéb drágalátos szók, mert ily kincses látványok ígérkeznek fejen kint hatvan fillérért. „Tessék csak,tessék, — biztat egy alacsony, fürge, nyájas emberke a kasszánál — egy kis kéjutazási Egy kis ízelítő, egy kis illúzió!" Békén ülünk a kopott plüssszékben és forognak elébünk a tájakig azándi hegyek és vizek, alagutak, hidak és glecserek — elszikrázó változásokban egymást érve, továbbszaladva. Elhagyott ócska falkerítések és világhírű dómok, házak, rétek, egek és erdők. — Lomb és fű kissé mereven áll, papirszerün a vad verőfénytől, mely ráhullt, mikor felvették e ferdesiku, csalóka képeket; napfényben áznak a házak, a sziklák; a toronyóra féltizenkettőt mutat vagy negyedhármat s bár igaziban mindjárt továbbment) itt negyedhárom van már tizenöt esztendeje s ki tudja, meddig? Egy cégtábla . . borbélyüzlet... várjon ott van-e még Kölnben a dómtól jobbra, harmadik ház; s mellette a kis cukrászbolt, hogy tudhassuk majd, ha odamegyünk, hol várjak a társamra, míg kiszépítik. — Apró talján fut... négyéves, egy hdnak dől, felénk csak kerek, formás kis hátulsó felét mutatja.... ez így dőlt, ácsorgott egy bizonyos pillanatban, ígylóbált valami vacakot egy spárgán és bámulta a vén tinhalászt a csónakkal. Aztán megnőtt, élt azóta, katona lett, tán elesett, igen . . . bizonynyal elesett; de itt igy fog állni még sok esztendeig s az édesanyja ... ráismerne-e várjon? S a háromesztendős orosz foglyok a városvégi barakkból mit szólnának, mit kiáltanának, ha benézetném őket ,e két fénylyukon, melyek mélyén Moszkva kupolái aranylanak." Hát a vizek?... A mozgás örökkévalósága, megállítva és leszögezve egy busz év előtti csobbanásban, egy hullámgyűrűbeli, mely rögtön elsimult. Az idő kisértetiségét, a percek mágiáját, az élet legigazibb ijedelmét.