Pesti Napló, 1919. február (70. évfolyam, 28–51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

A0 SWD, PESTI NAPLÓ 1919. február 1. magyar szó, magyar reménység — mind kiterítve fekszenek. A magyar a gyűlölt ellenség, akivel szemben a genfi konvenció nem kötelező. S mintha csak ugyanabból a könyvből tanul­ták volna ezt a szabályt, a szerbek ugyanúgy al­kalmazzák, mint a többi „hódítóink". Tősgyökeres magyar vidékeken elnémítják a magyar szót, be­zárják a színházakat, fogságra vetnek tanítókat, akiknek egyetlen vétkük, hogy magyarok akarnak maradni. Falragaszokon azzal fenyegetőznek, hogy elpusztítják­ ezt vagy azt a várost — mint például Radovánovics tábornok tette Pécsett — ha ezt vagy azt a rendeletüket vakon nem teljesítik. Mihelyt magyar valami, gyanús és egyúttal bűnös. Ez egyetlen napnak a lejátszott programmja. Álom ez, vagy bizarr képzelődés? Mert hiszen, ugy­e, képtelenség föltételezni, amikor azok győz­tek akik a háborút a civilizáció nevében vezették a katonai barbárság ellen — hogy akkor a győ­zők, a kultura katonái ilyen fegyvereket fognak mellünknek szegezni?! Képtelenség, hogy a föl­szabaditók a tömlöctartók sisakjában jelenjenek meg előttünk ? ! Bizony mindez képtelenség, de a napról-napra megismétlődő tények, valóságok, bizo­nyítékok oly szörnyűséges kézzelfogható váddá tornyosodnak, hogy egészen bizonyos — nem álmo­dunk. Ébren vagyunk. Még azok is felébredtek, akik eddig aludtak; a pálca suhogása, a besózott eínberek jajkiáltása, a meggyalázott magyar leá­nyok szégyene kiverte szemünkből az álmot. Hinni akarjuk — azzal a becsületes magyar hittel, melylyel a fegyvert letettük — hogy a pá­risi konferencia malmának kattogásába szintén beleszól majd ez a magyar fájdalom s észreveszik, mit műveltek itt a nyugati civilizáció zászlójával. Árpolitika eseményei A Munkaügyi Tanács megkezdi működését Miniszterek a francia fegyverszüneti bizott­ság vezetőjénél­­ A Károlyi-párt vasárnap publikálja program­mját­­ A kormány tagjai Vyx ezredesnél A csütörtöki minisztertanács behatóan fog­lalkozott az erdélyi eseményekkel. A minisz­tertanács határozatából Berinkey miniszterel­nök, Szende Pál és Buza Barna miniszterek pénteken felkeresték a francia fegyverszüneti bizottság vezetőjét és hosszasan tárgyaltak vele a román megszállással kapcsolatos ügyekről. A minisztertanács elhatározta, hogy felhívja Erdé­lyi János román követet, mutassa be megbízó­levelét és tisztázza, hogy Romániának a kö­vete-e, vagy a magyarországi román nemzeti tanácsnak. Vasárnap minden valószínűség szerint mi­nisztertanácsot tartanak a kormány tagjai. Ezen a minisztertan­ácson kerül sor a földbir­tokreformra. A vasárnapi minisztertanács tár­gyalja a német minisztérium megszervezésének a dolgát is. Megalakul a Munkaügyi Tanács A csütörtöki minisztertanács elhatározta, hogy a népjóléti minisztérium keretén belül Munkaügyi Tanácsot létesít A tanács feladata a közmunkás fo­kozott megindítása és vezetése lesz. Az új szervezet a legközelebbi napokban kezdi meg működését. A függetlenségi és 48-as párt a kormány ellen A függetlenségi és 48-as párt pénteken este öt órakor Lovászy Márton elnöklésével választ­mányi ülést tartott. Lovászy megnyitó beszédében azt mondotta, hogy a kormány az országot a for­radalom legértékesebb vívmányaitól megfosztja a terror és az elnyomás minden eszközével. Ábra­hám, Dezső indítványára a következő határozati javaslatot fogadta el a választmány.­­ A függetlenségi és 48-as párt a volt mi­niszterelnök, gróf Károlyi Mihály által is elfoga­dott határozat szellemében támogatja, a kormányt mindazon törekvésében, amely az ország területi integritásának megvédésére, pártoktól független, fegyelmezett hadsereg szervezésére, a belső rend helyreállításának és­­a politikai pártok akció-sMbadságjának biztosítására irányul. Elengedhetet­lenül szükségesnek tartja, hogy az azóta néptörvé­nyekben is biztosított sajtószabadság, gyülekezési és egyesülési jog hathatós védelemben részesüljön és e védelem külön törvénynyel biztosíttassák. A párt a veszélyeztetett szabadságjogok védelmére akciót indít, egyébként fentartja magának az ellen­őrzés és bírálat jogát a kormány intézkedéseivel szemben. Sümegi Vilmos indítványára elhatározta a párt, hogy Garami Ernő kereskedelmi minisztert állásfoglalásra kéri a vasutas- és postásszövetség­nek a sajtó- és gondolatszabadág ellen irányuló határozatával szemben. A Károlyi-párt programmja A Károlyi-párt direktóriuma pénteken dél­után ülést tartott, amely a párt új program­mját tárgyalta. A Károlyi-párt a jövő vasárnapon Buda­pesten nagygyűlést tart, amelyen nyilvánosságra hozza új programmját. A makói lázadás A kormánybiztos sorsa ismeretlen — A Pesti Napló tudósítójától — Szeged, január 31. A szegedi Munkástanács két kiküldöttje a ma­kói Munkástanácscsal együtt már hitelesen meg­állapította, hogyan történt a tegnapi zavargás. Eszerint a makói tüzérlegénység már jóideje zú­golódott, hogy a fegyvereket elszedik tőlük és a csendőrségnek szolgáltatják le, amelyre szerfölött haragudtak. Fokozta az elkeseredést, hogy napok óta ellenforradalmi összeesküvésről beszéltek, amelyre nézve állítólag adatok is voltak, úgy a Katona­, mint a Munkástanács kezében. A katonák bizalmi férmái tiltakoztak a katonai fegyverraldár kiszolgáltatása ellen és ennek a tiltakozásuknak a tegnap reggel kilenc órára összehívott népgyűlésen akartak kifejezést adni, amelyre teljesen felfegy­verkezve, de békés szándékkal vonultak ki. E gyű­lés folyamán a csendőrségtől átirat érkezett a bi­zalmi férfiakhoz, amely közölte, hogy a csendőrök hajlandók a bizalmi férfiaknak a fegyvereket visz­szaadni, ha érte mennek a csendőrlaktanyába. A gyűlés nyomban küldöttséget alakított, amelynek tagjai voltak: Fodor Sándor, a makói Munkástanács elnöke, Hack Ádám és Lajtos István, a Munkás­tanács tagjai. Ezekhez tíz fegyvertelen katona csatlakozott. Mikor a küldöttség elhagyta a város­házát, a városháza padlásáról lövés dördült el. Kocsis rendőrbiztos adott jelt ezzel a csendőröknek a készülődésre. Mikor a küldöttség a csendőrségi kaszárnya bejárata elé ért, a csendőrök gépfegy­verrel tüzelni kezdtek rájuk. Amikor Fodor súlyo­san megsebesülve összeesett és a küldöttség több más tagja is megsebesült, az utánuk tódult nép tüzelni kezdett a csendőrségre, megrohanta a csendőrlaktanyát és a csendőröket, akiket a nem­zetőrség tengerészei is hátba támadtak, a Maros hídja felé szorították. Amikor a zavargás kissé alábbhagyott, a csend­őrség parancsnoka futárt küldött Mezőhegyesre és segítséget kért azzal, hogy a nép Makón megtá­madta a szocialista pártot és a csendőrséget A szo­ciáldemokrata párt vezetősége azonban felvilágosí­totta a megérkezett csendőröket hogy félrevezették őket, amire azok nemcsak hogy azonnal távoztak, de a magukkal hozott gépfegyvert is átadták a szo­cialistáknak, hogy azzal védekezzenek a makói csendőrség ellen. A rend rövidesen helyreállott. Este hét órakor az utcák teljesen csöndesek voltak s az éjjel nyu­godtan telt el. Az utcákon felfegyverzett szervezett munkások őrködtek. Petrovics kormánybiztos nyom­talanul eltűnt. Az a hír, hogy felakasztották, nem nyert megerősítést, de nem tudni, mi van vele. Rajta kívül elmenekült Gerold tanácsjegyző és Gor­csa főjegyző is. A telefonforgalom ma délutánig szünetelt, mert a néptanács nem engedett interur­bán kapcsolást, de estefelé már megnyílt. A Sze­gedről Makóra kivonult katonaság még ott tartóz­kodik. A munkások hajlandók a rendfentartást el­vállalni, azzal a feltétellel, h­ogy a csendőrséget el­távolítják, ami meg is történt. Budapestről egy ka­tonai vizsgáló­bizottság indult el, hogy a makói csendőrség tegnapi viselkedése ügyében vizsgálatot tartsem. Visszavonják a cseh-szlovák csapatokat A „Pol. In­r." jelenti: A cseh-szlovák kor­mány utasítást kapott Pak­sból, hogy csapatait az entente által megállapított vonal mögé vonja vissza. Ez a Vonal Pozsonytól a Duna mentén az Ipoly torkolatáig terjed, innen az Ipoly mentén Rimaszombatig húzódik, ahonnan egyenes vo­nalban megy fel az Ung torkolatáig, végül az Ung mentén egészen Uzsokig. Az entente részéről a cseh-szlovák kor­mánynak adott fönti utasítás még nagyon tá­vol van attól­, hogy csak­ némi megnyugvást is nyújtson Magyarország közvéleményének, mert a csehektől megszállt többi magyar területek még mindig nagy terjedelműek és a cseh meg­szállók mindezen területeken tovább folytatják majd rémuralmukat. A cseheknek semmi gyökerük nincs a felvidéken, s úgy a magyar, mint a tót lakosság türelmetlenül várja, hogy a cseh imperializmus zsoldosai mielőbb kivo­nuljanak. Ahol a csehek eddig megszálltak városokat és helységeket, mindenütt tapasztal­hatták, nemcsak magyar, de tót irredenta is keletkezett mindenütt, amely napról-napra fenyegetőbb lesz. Az egész felvidéken a tótság között a cseh megszállás súlyos leckét adott a prágai imperialistáknak, s a cseh zsoldos csa­patok viselkedése egyrészt, másrészt a tótság­ban lévő nemzeti érzés a független tót köztár­saság eszméje felé hajlik, mely a legbarátsá­gosabb megegyezést akarja létesíteni a magyar­sággal, melyet a tótok ismernek, azonban hal­lani sem akar a csehekről, akiket néhány hét alatt tökéletesen kiismertek és akik testvérek® tolták fel magukat, hogy minél jobban kifoszt­hassák és kizsákmányolhassák őket. A szerbek kiterjesztik a demarkációs vonalat — A Pesti Napló tudósítójától — Szeged, január 31. Pénteken délután két órakor három tiszt­ből é­s harminc főnyi legénységből álló szerb járőr jelent meg Szeged határában, Röszke­szentmihálytelken s közölte a község lakossá­gával, hogy vasárnap kétszáz szerb katona fogja megszállni a helységet. Ezzel a szerbek a demarkácionális vonalat újból önkényesen ki­terjesztik. Pénteken délután értesítés jött Temesváry Géza dr. helyettes főkapitányhoz a szerb fő­parancsnoktól Újszeged különválasztása ügyé­ben. A főparancsnokság nem adott helyt Dettre kormánybiztosnak a kormány és So­mogyi polgármesternek a város nevében beje­lentett tiltakozásának és elrendelte Újszeged­nek Szegedtől való teljes elzárását, azzal az indokolással, hogy a Bánátban sok bolseviki röpirat forog a szerbek kezén, s a röpiratok továbbterjedésének elejét veendő, a demarká­cionális vonal mentén a legszigorúbb határ­zárt léptetik életbe. A határzárt február 4-éig délután négy órakor fogják foganatosítani. A románok Sebesvár és Kissebes között állanak — A Pesti Napló tudósítójától — Nagyvárad, január 31. Tegnap délután előreküldött felderítő különít­ményeink megállapították, hogy a románok kiürí­tették Nagy- és K­issebest. A mai napon megállapí­tottuk, hogy a románok első vonala Sebesvár és Kissebes között van. Felderítő különítményeinket­ és páncélvonatunkat a románok erős géppuska- és tüzérségi tűzzel fogadták. Veszteséget nem okoz­tak. Megállapítottuk, hogy az ellenségnek egy ütege és azonkívül egy tízcentiméteres ágyúja van állás­ban.­ ­ Budapest, január 31. Március 0-án választják meg az új ideiglenes osztrák direktóriumot. Bécsi tudósítónk jelenti: A direktórium elhatározta, hogy az alkotmányozó gyűlés összeülése után megalakítandó új kormány az új államtitkárok kinevezéseknél másképpen fog eljárni, mint novemberben történt. Az államtanács meg fog bízni valakit a kormányalakítással, aki azután a vonatkozó javaslatokat előterjeszti. A há­rom elnök megválasztása, akik ideiglenesen n­oham étni állanak, nimm .Utal roa­ott­akmi.

Next