Pesti Napló, 1919. február (70. évfolyam, 28–51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

­­asárnap» PESTI NAPLÓ 1919. február 2­­9 Az egyetem harca a kormánnyal iíj generációt kell nevelni . . . A tudományegyetem tanári kara és a köz­oktatásügyi miniszter között felmerült ismeretes affér elsimítására pénteken délelőtt az egyetemi tanács küldöttsége jelent meg Károlyi elnöknél és Berinkey miniszterelnöknél. A küldöttség vezetője Moravcsik Ernő rektor volt, tagjai pedig Kmosko János, Angyal Dávid, Király János és Krom­pacher János dékánok voltak. A köztársasági elnöknél Moravcsik Ernő is­mertette az egyetemi tanács határozatát és jelen­tette, hogy az egyetem autonómiáját az új tanárok kinevezése bizonyos fokon megsértette. Kijelen­tette, hogy az egyetem tanárai eskütétel alkalmá­val arra is fogadalmat tettek, hogy az egyetem önkormányzatát tiszteletben tartják. Az egyetem autonómiája szokásokon, törvényes intézkedéseken és a ratio educationis alapján áll. Ez utóbbi szerint történnek a tanári kinevezések. A jelen esetben igaz, hogy a közoktatásügyi miniszter két tanárra nézve kikérte a fakultás információját, de a ki­nevezendők képességeinek megbírálására csak egy heti időt adott. A jogi kar a felterjesztést elkészí­tette, ideje azonban nem volt azt a kultuszminisz­terhez felküldeni. Ezután átnyújtotta az egyetemi tanács memorandumát, majd a következőket mon­dotta: " Mi nem akarunk "külön hatalmat bizto­sítani magunknak, ső­t egyenesen a békés meg­egyezést óhajtjuk. Célunk, hogy ne keressük azt, ami bennünket elválaszt, mert azt akarjuk, hogy az erők egyesüljenek a jelen átalakulás meg­szilárdítására. Ne méltóztassék a mi állásfogla­lásunkat renitenskedésnek, hanem olybá venni, hogy mi kötelességünket teljesítjük. Moravcsik szavaira Károlyi a többi között a következőket mondta: — Az intézkedés joga a konkrét kérdésben is a minisztert és a minisztertanácsot illeti meg, érdemben tehát jelenlegi állásomnál fogva nem válaszolhatok. Annyit azonban általánosságban mondhatok, méltányolni tudom azt, hogy az egyetem autonómiája felett a tanári kar jogo­san őrködik. Viszont azonban az egyetem tanári karának is meg kell értenie, hogy ma forradalmi időket élünk, hogy a forradalom nem fejeződött be október 31-én, hanem tulajdonképpen akkor vette kezdetét. A forradalom rendszerváltozást jelent, amelynek az egész vonalon meg kell tör­ténnie, tehát a tudományban és az új eszmék terjesztésében is. Normális időkben gondosabban kellene ügyelni a formák betartására, azonban a­ múltkori esetben a közoktatási miniszter meg­adta az egyetemnek a lehetőséget, hogy a formát megőrizze. A kormány, amely a forradalomból született, kénytelen volt túltenni magát sok minden régi intézményen és ezért vállalja is a felelősséget. A kormány megtalálta a módját annak, hogy betartsák a szabályokat és elérte volna a lényeget, am­ely abból áll, hogy olyan tanárok kerüljenek az egyetemre, akik garan­ciáját­­ nyújtják annak, hogy a­z új irányzat is képviselve legyen az egyetemen. Én miniszter­elnök koromban magamévá tetem, ezt az állás­pontot és azt hiszem, ma nem a szőrszálhasoga­tás korát éljük, hanem­ olyan időket, amikor gyorsan kell cselekednünk, gyorsan kell módot adnunk arra, hogy a legfelsőbb oktatásban és a tudomány terjesztésében is tért hódítson az új szellem. Az egyetemen két-három év alatt lehet már új generációt nevelni és nagyon fon­tos, hogy ott olyan tanokat hirdessenek, amelyek az új irányt tudományosan is igazolják. Én tel­jesen méltányolom azt, hogy az egyetem pro­­testál, azonban kérem, hogy önök is méltányol­ják a kormány helyzetét s vegyék figyelembe, hogy a közvélemény elvárja, hogy a forradalmi eszméket és az új irányzatot az egyetemen is képviseljék. Kérem önöket, találják módját annak, hogy helyreálljon a harmónia a kormány és az egyetem között. Ha a kormány az önök álláspontja ellenére is azon az állásponton lesz, hogy vegyék ki az esküt a kinevezett új taná­roktól, akkor méltóztassék ennek eleget tenni.. Az egyetemi tanács küldöttsége ezután Berin­key Dénes miniszterelnököt kereste fel, akivel hosszasan tanácskoztak az ügy elintézésének mó­dozatairól. Az egyetemi tanács küldöttségének a köztár­sasági elnökkel, valamint a miniszterelnökkel foly­tatott tanácskozásaira vonatkozóan megkérdeztük dr. Moravcsik Ernő rektort, aki a következőkben válaszolt: — Az elnök úrnál és a miniszterelnök úrnál számunkra egyforma jóindulatot tapasztaltunk. Azt kérték tőlünk, hogy az affért igyekezzünk a magunk részéről békülékenyen elsimítani. Bízom is benne, hogy ez sikerülni fog. Hiszen mi semmi egyebet nem védünk, csak az egyetem autonóm jogát. Enfense-csopotok megszállják egész Törökországot Newyork, január 30. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádióállomás útján.) Az Associated Press tudósítója jelenti Pá­risiból: A legfőbb haditanács katonai meg­bízottai a haditanács tegnapi utasításaihoz híven ülésre készülődnek, amelyen előkészítik az entente, és ha erre szükség volna, az ame­rikai haderőknek egész Törökországban való felosztását. Úgy vélik, hogy a legfőbb hadita­nácsnak ez az intézkedése azzal függ össze, hogy az örmények­kel és más leigázott fajok­kal szemben elkövetett újabb kegyetlenkedések híre érkezett, amelyekhez hozzájárult az, hogy a Porta megtagadta a szükséges büntető- és védőintézkedések foganatosítását. A legfelsőbb haditanács megbízottai e célból valószínűleg egy-két napon belül összeülnek. Wilson álláspontja győzött Berlin, január 31. A „Lokalanzeiger jelenti Hágából: Párisban tegnap az amerikai felfogás győzött az annexionisták fölött. Az ellenzék vezé­rei beismerik, hogy Wilsonnak sikerült érvényre juttatnia álláspontját. Nem vonatkozik ez termé­szetesen a lengyelekre, a cseh­ szlovákokra és a délszlávokra, vagy más területekre, amelyeknek nemzetiségeiről van szó, hanem oly területekre, amelyeket tisztán stratégiai okokból vagy terület­szerzés céljából igényeltek. A kisebb problémákat a népszövetség fogja elintézni — A Pesti Napló tudósítójától — Bécs, január 31. Hogy a békekonferencia munkája megrövi­díttessék, megegyezés jött létre, amely szerint minden kisebb fontosságú problémát a népszö­vetségre bíznak. Ha ugyanis a konferencia min­den nagy és kis kérdést maga akar elintézni, ak­kor legalább egy évi tárgyalásra volna szük­ség. A népszövetség tervének megszövegezése Ber­lin, január 31. Az esti lapok jelentik Há­gából: Párisi tudósítás szerint a népszövetség végleges tervét valószínűleg még Wilson elutazása előtt megszövegez­ik. A konferencia tevékenységé­nek gyorsítása céljából a hatalmak megegyeztek abban, hogy az l­sszes kevésbé fontos kérdések el­döntését a népszövetségre bízzák. Az egyetlen baj csak az, hogy minden kormány a saját ügyeit te­kinti a legfontosabbaknak. Ezért a nagyhatalmak alkalmasint szükségesnek fogják tartani, ho­gy erélyesebben foglaljanak állást a kis nemzetekkel szemben, mint eddig. A szovjet­ kormány kapitulációnak tartja sz­entente meghívását­­ A Pesti Napló tudósítójától -Bécs, január 31. A Daily Mail helsingforsi tudósítója jelenti, hogy a szövetségeseknek a hercegszigeti konferen­ciára vonatkozó üzenete csak vasárnap, tehát há­rom nappal az elküldés után vált Péterváron is­meretessé. Az ottani Vörös Újság ...4 polgári osz­tályok általános kapitulációja" cím alatt közölte. Az üzenet szövegét nem tették közzé, de közöltek egy táviratot, amelyet Lenin és Trock­ij intézett a szovjethez és amely azt mondja: — Győzelmünk teljes. Wilson, Lloyd George és Clemenceau békét kérnek. Fegyverszünetet in­­dítványoznak és konferenciára hívnak meg minket. Nem fizetik ki Pétervárt Moszkva, január 31. A Pétervári Távirati ügynökség ala­ptalan koholmánynak jelenti ki azt a hírt, hogy a szovjet hatóságok Pétervár kiüríté­sére készülnek, hogy a várost katonák és szabadon bocsátott gonosztevők fosztogatásának tegyék ki. Pétervárt egyáltalán nem ürítik­­. A spartacusok a bolsevikiek betörését várják — A Pesti Napló tudósítójától — Bécs, január 31. A „Daily Mail" jelenti a lengyel határról: Joffe a „Pravdá"-ban azt írja, hogy a német kom­munisták arra várnak, hogy a bolseviki seregek átlépjék a német határt. A spartacus forradalom nem fejeződött be, csak félbeszakadt a szovjetek nagy hadseregének megjelenéséig. Pichon csütörtökön a kamara bizottságában kijelentette, hogy a szövetségesek nem tagadják, hogy Németországot a bolsevikiek folyton növek­vő veszélylyel fenyegetik. A brémai spartacusok ellen expedíciót küldtek — A Pesti Napló tudósítójától — Bécs, január 31. A Parlamentarisch-Politische Nachrichten munkatársa beszélgetést folytatott Noskeval, a birodalmi kormány tagjával, a brémai expedíció céljairól. Noske ezt mondta a többi közt: — A brémai viszonyok tűrhetetlenné váltak. A legutóbbi tapasztalatok után semmi biztosíté­kunk nem volt arra nézve, hogy a hajók megérke­zésénél és elindulásánál nem történnek-e inciden­sek vagy zavargások. Az élelmiszerbehozatalt kész­leteink rendkívül szűkös volta miatt feltétlenül biztosítanunk kell. Ezért küldtünk nagyobb csa­patokat Brémába. Ha a kisebbség ellenszegül, a legkíméletlenebbül fogunk fellépni. A Lokalanzeiger-nek jelentik Brémából. A Weser részvénytársaság munkásai nagyszámú ten­gerészszel együtt a hajógyárba vonultak. A város­ban e pillanatban még teljes nyugalom van. Brémából jelentik: Éjjel féltizenkét órakor a brémai népbiztosok négy kiküldöttje érkezett Werdenbe és arra kérte a hadosztálytörzset, hogy Bréma elleni előrenyomulást a Berlinben folyó tárgyalások lezárásáig szüntessék be. A hadosztály­törzs követelte a munkások lefegyverzését, mert az ügy semminemű halogatásába nem akar belemenni. A népbiztosok minduntalan azt hangoztatták, hogy ez keresztülvihetetlen, amire a tárgyalásokat ered­ménytelenül befejezték. A helyzet ez órában még olyanna­k látszik, mintha a brémai munkások a legvégsőkig akarnának elmenni. A munkások fel­fegyverzése a kormánycsapatok előrenyomulásá­nak hírére történt. Valamennyi teherautót rekvi­rálták és gépfegyvereket szállítottak rajtuk az elő­városokba, amelyeket, a munkáscsapatok megszáll­tak­. A villamosokat is ilyen szállítmányokra vet­­ték igénybe. A brémai szocialisták kívánságai a berni kon­ferencián — A Pesti Napló tudósítójától — Bécs, január 31. Most már bizonyos, hogy a nemzetközi szo­cialista konferenciát hétfőn délelőtt a berni nép­házban fogják megnyitni. Henderson nylatkozatot hoz Lloyd Georgetól, amely szerint a brémai szo­cialisták konferenciájának küldöttsége a békekon­ferencia előtt meg fog jelenni és kívánságait elő fogja terjeszteni. A nemzetközi szocialista kongresszus előkon­ferenciáján a nemzetközi munkásörvényhozással és különösen a nyolc órai munkanap kérdésével foglalkoztak Bizottságot küldtek ki, amelyben a né­met delegátusok a­zt az indítványt tették, hogy ve­zessék be a negyvennégy órás munkahetet Ez azt jelenti, hogy naponta nyolc órát dolgoznának, de szombaton csak négy órát Cseh-lengyel fegyverszünet — A Festi Napló tudósítójától — Prága, január 3. Értesülésem szerint ma délután három óra­kor a lengyel parancsnoksággal január 31-ének éjjel 3 órájától kezdődő hatálylyal huszon­négyórás fegyverszünet jött létre. A fegyver­szünet meghosszabbításáról most tárgyalnak. R. K. Általános vasutas-sztrájk Franciaországban — A Pesti Napló tudósítójától — Bécs, január 31. Genfből jelentik. Ide az a hír érkezett, hogy Franciaországban általános vasutas-sztrájk tört ki. A sztrájk oka a vasutas szindikátus több ve­zérének letartóztatása. A „La Bataille" azt írja, hogy Clemenceau megtagadta a vasutas-vezérek szabadonbocsátását, de egyebekben a vasutasok kívánságainak jóindulatú mérlegelését helyezte kilátásba.

Next