Pesti Napló, 1920. január (71. évfolyam, 1–27. szám)

1920-01-14 / 12. szám

. Szerda alkalmazottja a birodalmi gyűlés épületének nagy feljárójáról leesett és nyakát szegte. Amikor a tömeg a II. számú kapubejáró­nál álló rendőrség felé tódult, innen gép­fegyverekkel és karabélyokkal tüzeltek. A hatottak száma tízre tehető. Mintegy negyvenen súlyosan megsebesültek. A könnyen sebesültek szá­mát nem lehet tudni, mert ezek vagy m­aguk távoz­hat­ el, vagy hozzátartozóik vitték magukkal. A rendőrség emberei közül egyet, megültek, többet megsebesítettek. Az egyik megsebesült rendőrtiszt­viselőt, amikor klinikára akarták szállítani, sokan megtámadták és megrugdosták. A birodalmi gyű­lés épülete előtt a tér lassan kiürült. Csak a Siegessaeule mellett tartott hosszabb ideig, míg az ott összegyűlt 500—600 embert szétszórták. A környékbeli hidakat mindenütt elzárták. Az egyik utcakeresztezésnél a nagy néptömeg meg­állította a közúti vasút kocsijait, kényszerítette az utasokat, hogy szálljanak ki és a kocsikat nem engedte tovább. A közönség köréből eredő értesü­lés szerint három rendőrtisztviselőt lefegyverzésük után elhurcoltak és egyiküket a Pariser­pl­atzon agyonverték. K hirt azonban nem erősítették meg. A berlini rendőrség jelentése Berlin, január 13. A rendőrség hivatalosan közli: A Freiheit m­a reggeli számában leplezetlenül folytatott uszí­tás szomorú eredménynyel járt. A déli órákban a birodalmi gyűlés épülete elől radikális elem­ek üzelmei­vel fellázított nagy embertömegek gyűl­tek össze. A rendőrség, amely értesült arról, hogy kormányellenes elemek ezt az alkalmat a maguk utcai politikájának céljára ki akarják használni, a nemzetgyűlés védelmére megszállotta a biro­dalmi gyűlés épületének bejáratait és az épület környékére erős portyázó osztagokat küldött. A sok ezere menő tömegben független szocialista és spartakista lázító szónokok körül hamarosan nagy csoportosulás támadt és a Spartacus-szövet­ség röpiratait osztogatták. Az uszítók mindenek­előtt a rendőrség ellen lázították fel a tömeget. A felkészülten álló tisztviselőket bántalmazták, öklözték őket, tőrökkel és késekkel nekiestek s végül a túlerőben levő támadóknak sikerült né­hány tisztviselőtől, akik puskájukat addig nem használták, hanem csak a fegyver agyával véde­keztek,­­t karabélyokat elvenni. A támadók azután ezekkel a karabélyokkal lőttek a rendőrség embe­reire, akik közül többeket megsebesítettek. Erre a rendőrök is használták fegyverüket. Karabélyok­kal és gépfegyverekkel lőttek a támadó tömegre,­­amely közben a 11. szám­i bejárat felé a Simson­utcába tódult. Amikor a tömeg néhány lépésnyire jutott ehez a kapuhoz, a rendőrtiszt felszólította, hogy vonuljon vissza, mert különben kénytelen lesz lö­vetni. Minthogy a felszólításnak nem volt fogalmi­ja, a rendőrök tüzeltek. Több halott és sebesült maradt a helyszínen, a tömeg pedig a Thiergarten felé menekült. A csőcselék most már nem mert újra támadni és a rendőrség lett a­ helyzet ura. A nyilván spartacisták és függetlenek által irányí­tott vállalkozás tervszerűsége abból is kitűnik, hogy a birodalmi gyűlés épületében elhelyezett s eleinte egyenesen emberfeletti nyugalmat és meg­fontoltságot tanúsító rendőrség ellen intézett tá­madás során, amelyre semmi sem adott okot, a portyázó szolgálatot teljesítő rendőröket megtá­madták és sok esetben súlyosan bántalmazták, úgy, hogy ezeket kórházba kellett szállítani. A rendőr­ség, amennyire eddig megállapítható volt egy ha­lottat vesztett és tizenöt sebesültje van. A tömeg veszteségét ma még nem lehet pontosan megálla­pítani, de kétségtelenül jelentékeny. A nemzetgyű­lés holnapi ülésének védelmére a rendőrség szé­­­leskörű intézkedéseket tett, úgyszintén a város­­ nyugalmának és rendjének fentartására is. Egyes utcabejáratokat drótsövénnyel zártak el. A város­ban gépfeeveverekkel felszerelt gépkocsik cir­kálnak. Kihirdették az ostromállapotot A birodalom elnöke máról kelt rendeleté­vel az egész birodalomra kihirdette a kivételes állapotot. Ennek alapján Noske birodalmi had­ügyminiszter Berlin és egész Brandenburg te­­rü­letére átvette a végrehajtó hatalmat. Polgári biztosul Ernst berlini rendőrfőnököt küldték ki. Felvonulásokat c. szabad ég alatt gyűlése­ket nem szabad tartani. Ha a nemzetgyűlés munkáját újólag meg­akarnák zavarni, ezt a fegyverek könyör­telen alkalmazásával megakadályozzák. Este egész Berlinben helyreállt a nyuga­lom. Erős katona- és midőrcsapatok járnak az utcákon. (Sajó saját tudósítónktól.) Napról-napra elke­seredettebb, élesebb és kíméletlenebb a harc, amely most az országnak mintegy száz kerü­letében folyik a keresztény blokk két partja között. A paktumos tárgyalások, amelyek meg­­akadtak, érthető okból nem voltak őszinték és, így nem is vezethettek eredményre. Úgy a ke­­resztény nemzeti egyesülés pártja, mint a kis­gazdapárt a maga számára akarja megszerezni a nemzetgyűlés többségét, már csak azért is, mert hiszen a választások után a koncentrá­ciós kormány lemond és az új kormány össz­e­állítása attól függ, milyen lesz a nemzetgyűlési választások eredménye. Miközben a testvérharc végigszántja az or­szágot, Párisban sokkal fontosabb események készülnek, sokkal izgatóbb kérdések dőlnek el, mint az, hogy két hét múlva, vagy a pótvá­lasztások befejezése után Huszár Károly ma­rad-e a miniszterelnök, vagy Rubínek Gyula kezébe kerül-e a kormányzat vezetése. Sors­döntő órák ezek, amelyekben minden magyar ember aggódó szeretete Apponyi Albertet veszi körül. A jelek­ből ítélve, Apponyinak alkalma lesz arra, h­ogy a magyar ü­gy igazságát a nagy­hatalmak­­legfőbb képviselői előtt kifejthesse. Összecsapás előtt Megegyenek, vagy wiit egyeznek meg? Ezt a furcsa, unalmas tysflajátékot produkálja két hét óta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdapárt A Pesti Napló már megírta és most is csak azt hangoztatja, nem fontos az egész egyez­kedési komédia, mert a megállapodást úgy sem hajlandók respektálni sem a pártok, sem a vá­lasztók. Minden kerületnek vagy i; minden vá­rosnak vagy huszonöt és mi­nden falunak vagy ötven jelöltje van. Isogy lehet itt pak­tumot kötni? Ilyen bizonytalanságban még so­­hasemm volt kormány a választásokat illetőleg, min­t most. Egyetlen jelölt sem érezheti biztonságban a mandátumát, senki sem képes a választók tízez­reinek akaratát és hajlandóságát áttekinteni. Eb­ben a nagy káoszban is nagyobb, érdeklődésre tarthat számot egy-két választás. Késhegyig menő küzde­lem­ lesz a Belvárosban­­Vek,Erle Sándor és Friedrich István között, nagy h­arc lesz a VIII. ke­rületben Szterényi József és Fenyő Miksa, a VII. kerületben Sándor Pál és Vadász Lipót, Óbudán Somogyi B Béla és Schubert Sán­dor, a XIV. kerület­ben I.­gorn Gábor, Száva János és Bakonyi Samu, a XV. kerületben Éber Antal és Miakits Ferenc kö­zött. Lakatos Gyula, Miskolc első kerületének kö­zéppárti képviselőjelöltje visszalépett és igy ellen­fele, gróf Andrássy Gyula egyhangú mandátumot kap. Nincs ellenjelöltje gróf Apponyi Albertnek Jászberényben, Huszár Károlynak Sárváron, her­ceg Windischgraetz Lajosnak Sárospatakon. Ellen­jelölt nélkül áll gróf Iladik János is. Rendkívül érdekes küzdelem lesz Újpesten, ahol Miakits Fe­renc és Oláh Dániel harcol a mandátumért. Itt a szociáldemokrata pártban maradt munkások üt­köznek meg a szociáldemokrata pártból kivált munkásokkal. Szabadkereskedelem és áramsora \ ^A kormány megpróbálja az egyre elviselhe­t­lenebbé váló élelmezési s­titériákat megjavítani és az áruuzsorái, letörni. Sajnos, ezideig semmiféle eredményét nem látjuk ennek az igyekezetnek. A minisztertanács a közélelmezési miniszter javas­lata alapján néhány újabb rendszabályt mondott ki. A kabinethez közelálló helyen azt állítják, a kormánynak az a célja, hogy a szabadkereskede­le­mnek minél nagyobb teret engedjen, főleg az élelmiszerek behozatala és árusítása körül. A köz­élelmezési miniszter a kereskedelmi kamarák út­ján információt szerzett a nagyobb behozatali cé­gekről s amelyekről megbízható jelentést kapott, azoknak az áruk beszerzése és elosztása körül tá­mogatást ad, de fent tartja magának az ellenőrzés jogát. Evégből megalapították a szindikátusok központi hivatalát, amely központi hivatalnak tagja valamennyi beszerzési csoport. A szfaiddSS-tust a közélelmezési miniszter és a főváros taná­­­ása irányítja. Huszár miniszterelnök három beszéde Huszár Károly miniszterelnök kedden délután Sárg­n-i pártgyűlésen mondott beszédet a keresztény nemzeti egyesülés pártjának jelöltjei érdekében. Az 1. kerületben Benárd államtitkár ir most, tárára hívta fel a választókat és hangoztatta, hogy a választási harcot keresztényekhez illő esz­közök­kel kell megvívni. A XIII. kerület választógyűlé­sén báró Bark­óczy Sándor érdemeit méltatta és a szeretet,­­ a megértés, a méltányosság politikáját hirdette, végül pedig a keresztény szociálpolitika el­eit ismertette. A XXI. kerületben Usely Fe­renc megválasztására szólította fel a megjelente­ket a miniszterelnök. Itt különösen a munkásker­ítésről beszélt. Szívesen lát mindenkit, aki ebeihez csatlakozik, mert nem ismer osztálykülönb* ''get.. Négyszázötvenezer fővárosi választó­ i Mint­, ismeres, 8-án befejeződnek az összeírá­sok a nejsezelgyűlési választásokra. 9, 10, 11 és ignSBrf srorszemlére voltak kitéve a névjegyzékek az egyes tisztbizottságoknál működő összeíró bi­zottságoknál. A felszólamlási határidő lejártával véglegesen megállapíttatott a névjegyzékekből, hogy a fővárosnak a nemzetgyűlési választásokon összesen 1.Tö.­/iH választója köteles szavazni. Ezen a számon már legfeljebb csak az egyes felszólam­lások változtathatnak, de ez már csak lényegtelen változás lehet. Különben is feltűnően kevés felszó­lamlás történt a névjegyzékek ellen. A névjegyzé­kek a felszólamlásokkal egyetemben most átmen­nek a választási bizottságokhoz, a bizottság átvizs­gálja a névjegyzékeket és dönt a felszólamlások tárgyában, aminek megtörténte után a választási névjegyzékeket az egyes szavazatszedő küldöttsé­gek területére nézve végérvényesen megállapítják. Az álkisgazdátász­ellen C­sánytelek község választói közvetlenül so­korópinai Szabópidfus és Schandel Károly kis­gazdapárti f­i­ljetflltek­ ot elidőzése utáni napon gyű­lést tartottak, amelyen túlnyomó többséggel foglal­tak állást Ksuszár Károly miniszterelnök személye és politikája mellett. A gyűlés tiltakozott ellene, hogy a latifundiumok volt vezetői kisgazdapárti vezetőknek tolják föl magukat, hogy majd annak idején ismét régi gazdáikat szolgálják. A volumás­ igazolványok A polgárs dikter ezúton is figyelmezteti a ház­tulajdonosok­at és házfelügyelőket, hogy a szava­zási kiffidítv­ányokat­­ legkésőbb január 14-én a tisitbizottságoktól okvetlenül hozassák el és a la­kók között osszák ki. A kiosztást minden egy kis választó a gyűjtőívben aláírásával igazolni tarto­zik. A kiosztás után a gyű­jtőíveket a lisztbizott­sághoz kell beszolgáltatni. Azon háztulajdonos, illetve házfelügyelő ellen, aki kötelezettségének eleget nem tesz, a kihágási eljárást nyomban meg­indítják. .­­ Választási mozgalmak ÉIKM-írfel a valutakérdésről Az Éber Antal-párt kedden Sümeghi L­ászló közjegyző elnöklete alatt pártértekezletet tartott, amelyen Éber Antal a közélelmezési kérdéssel fog­lalkozott. A vidék ellátottsága és a főváros ínsége tisztán teknikai úton nem egyenlíthető ki. Nem technikai kérdés ez, hanem közgazdasági oka van annak, hogy a vidék nem élelmezési a városokat. Az államcsőd folytonos emlegetése végzetesen ká­ros, mert csak hitelünket ássa alá. A pénz deval­válása lehet talán kényelmes megoldás, de min- Harc a többségért A keresztény pártok küzdelme a kormányhatalomért PESTI NAPLÓ sem javaso­l.

Next