Pesti Napló, 1920. január (71. évfolyam, 1–27. szám)
1920-01-14 / 12. szám
. Szerda alkalmazottja a birodalmi gyűlés épületének nagy feljárójáról leesett és nyakát szegte. Amikor a tömeg a II. számú kapubejárónál álló rendőrség felé tódult, innen gépfegyverekkel és karabélyokkal tüzeltek. A hatottak száma tízre tehető. Mintegy negyvenen súlyosan megsebesültek. A könnyen sebesültek számát nem lehet tudni, mert ezek vagy maguk távozhat el, vagy hozzátartozóik vitték magukkal. A rendőrség emberei közül egyet, megültek, többet megsebesítettek. Az egyik megsebesült rendőrtisztviselőt, amikor klinikára akarták szállítani, sokan megtámadták és megrugdosták. A birodalmi gyűlés épülete előtt a tér lassan kiürült. Csak a Siegessaeule mellett tartott hosszabb ideig, míg az ott összegyűlt 500—600 embert szétszórták. A környékbeli hidakat mindenütt elzárták. Az egyik utcakeresztezésnél a nagy néptömeg megállította a közúti vasút kocsijait, kényszerítette az utasokat, hogy szálljanak ki és a kocsikat nem engedte tovább. A közönség köréből eredő értesülés szerint három rendőrtisztviselőt lefegyverzésük után elhurcoltak és egyiküket a Pariserplatzon agyonverték. K hirt azonban nem erősítették meg. A berlini rendőrség jelentése Berlin, január 13. A rendőrség hivatalosan közli: A Freiheit ma reggeli számában leplezetlenül folytatott uszítás szomorú eredménynyel járt. A déli órákban a birodalmi gyűlés épülete elől radikális elemek üzelmeivel fellázított nagy embertömegek gyűltek össze. A rendőrség, amely értesült arról, hogy kormányellenes elemek ezt az alkalmat a maguk utcai politikájának céljára ki akarják használni, a nemzetgyűlés védelmére megszállotta a birodalmi gyűlés épületének bejáratait és az épület környékére erős portyázó osztagokat küldött. A sok ezere menő tömegben független szocialista és spartakista lázító szónokok körül hamarosan nagy csoportosulás támadt és a Spartacus-szövetség röpiratait osztogatták. Az uszítók mindenekelőtt a rendőrség ellen lázították fel a tömeget. A felkészülten álló tisztviselőket bántalmazták, öklözték őket, tőrökkel és késekkel nekiestek s végül a túlerőben levő támadóknak sikerült néhány tisztviselőtől, akik puskájukat addig nem használták, hanem csak a fegyver agyával védekeztek,t karabélyokat elvenni. A támadók azután ezekkel a karabélyokkal lőttek a rendőrség embereire, akik közül többeket megsebesítettek. Erre a rendőrök is használták fegyverüket. Karabélyokkal és gépfegyverekkel lőttek a támadó tömegre,amely közben a 11. számi bejárat felé a Simsonutcába tódult. Amikor a tömeg néhány lépésnyire jutott ehez a kapuhoz, a rendőrtiszt felszólította, hogy vonuljon vissza, mert különben kénytelen lesz lövetni. Minthogy a felszólításnak nem volt fogalmija, a rendőrök tüzeltek. Több halott és sebesült maradt a helyszínen, a tömeg pedig a Thiergarten felé menekült. A csőcselék most már nem mert újra támadni és a rendőrség lett a helyzet ura. A nyilván spartacisták és függetlenek által irányított vállalkozás tervszerűsége abból is kitűnik, hogy a birodalmi gyűlés épületében elhelyezett s eleinte egyenesen emberfeletti nyugalmat és megfontoltságot tanúsító rendőrség ellen intézett támadás során, amelyre semmi sem adott okot, a portyázó szolgálatot teljesítő rendőröket megtámadták és sok esetben súlyosan bántalmazták, úgy, hogy ezeket kórházba kellett szállítani. A rendőrség, amennyire eddig megállapítható volt egy halottat vesztett és tizenöt sebesültje van. A tömeg veszteségét ma még nem lehet pontosan megállapítani, de kétségtelenül jelentékeny. A nemzetgyűlés holnapi ülésének védelmére a rendőrség széleskörű intézkedéseket tett, úgyszintén a város nyugalmának és rendjének fentartására is. Egyes utcabejáratokat drótsövénnyel zártak el. A városban gépfeeveverekkel felszerelt gépkocsik cirkálnak. Kihirdették az ostromállapotot A birodalom elnöke máról kelt rendeletével az egész birodalomra kihirdette a kivételes állapotot. Ennek alapján Noske birodalmi hadügyminiszter Berlin és egész Brandenburg területére átvette a végrehajtó hatalmat. Polgári biztosul Ernst berlini rendőrfőnököt küldték ki. Felvonulásokat c. szabad ég alatt gyűléseket nem szabad tartani. Ha a nemzetgyűlés munkáját újólag megakarnák zavarni, ezt a fegyverek könyörtelen alkalmazásával megakadályozzák. Este egész Berlinben helyreállt a nyugalom. Erős katona- és midőrcsapatok járnak az utcákon. (Sajó saját tudósítónktól.) Napról-napra elkeseredettebb, élesebb és kíméletlenebb a harc, amely most az országnak mintegy száz kerületében folyik a keresztény blokk két partja között. A paktumos tárgyalások, amelyek megakadtak, érthető okból nem voltak őszinték és, így nem is vezethettek eredményre. Úgy a keresztény nemzeti egyesülés pártja, mint a kisgazdapárt a maga számára akarja megszerezni a nemzetgyűlés többségét, már csak azért is, mert hiszen a választások után a koncentrációs kormány lemond és az új kormány összeállítása attól függ, milyen lesz a nemzetgyűlési választások eredménye. Miközben a testvérharc végigszántja az országot, Párisban sokkal fontosabb események készülnek, sokkal izgatóbb kérdések dőlnek el, mint az, hogy két hét múlva, vagy a pótválasztások befejezése után Huszár Károly marad-e a miniszterelnök, vagy Rubínek Gyula kezébe kerül-e a kormányzat vezetése. Sorsdöntő órák ezek, amelyekben minden magyar ember aggódó szeretete Apponyi Albertet veszi körül. A jelekből ítélve, Apponyinak alkalma lesz arra, hogy a magyar ügy igazságát a nagyhatalmaklegfőbb képviselői előtt kifejthesse. Összecsapás előtt Megegyenek, vagy wiit egyeznek meg? Ezt a furcsa, unalmas tysflajátékot produkálja két hét óta a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdapárt A Pesti Napló már megírta és most is csak azt hangoztatja, nem fontos az egész egyezkedési komédia, mert a megállapodást úgy sem hajlandók respektálni sem a pártok, sem a választók. Minden kerületnek vagy i; minden városnak vagy huszonöt és minden falunak vagy ötven jelöltje van. Isogy lehet itt paktumot kötni? Ilyen bizonytalanságban még sohasemm volt kormány a választásokat illetőleg, mint most. Egyetlen jelölt sem érezheti biztonságban a mandátumát, senki sem képes a választók tízezreinek akaratát és hajlandóságát áttekinteni. Ebben a nagy káoszban is nagyobb, érdeklődésre tarthat számot egy-két választás. Késhegyig menő küzdelem lesz a BelvárosbanVek,Erle Sándor és Friedrich István között, nagy harc lesz a VIII. kerületben Szterényi József és Fenyő Miksa, a VII. kerületben Sándor Pál és Vadász Lipót, Óbudán Somogyi B Béla és Schubert Sándor, a XIV. kerületben I.gorn Gábor, Száva János és Bakonyi Samu, a XV. kerületben Éber Antal és Miakits Ferenc között. Lakatos Gyula, Miskolc első kerületének középpárti képviselőjelöltje visszalépett és igy ellenfele, gróf Andrássy Gyula egyhangú mandátumot kap. Nincs ellenjelöltje gróf Apponyi Albertnek Jászberényben, Huszár Károlynak Sárváron, herceg Windischgraetz Lajosnak Sárospatakon. Ellenjelölt nélkül áll gróf Iladik János is. Rendkívül érdekes küzdelem lesz Újpesten, ahol Miakits Ferenc és Oláh Dániel harcol a mandátumért. Itt a szociáldemokrata pártban maradt munkások ütköznek meg a szociáldemokrata pártból kivált munkásokkal. Szabadkereskedelem és áramsora \ ^A kormány megpróbálja az egyre elviselhetlenebbé váló élelmezési stitériákat megjavítani és az áruuzsorái, letörni. Sajnos, ezideig semmiféle eredményét nem látjuk ennek az igyekezetnek. A minisztertanács a közélelmezési miniszter javaslata alapján néhány újabb rendszabályt mondott ki. A kabinethez közelálló helyen azt állítják, a kormánynak az a célja, hogy a szabadkereskedelemnek minél nagyobb teret engedjen, főleg az élelmiszerek behozatala és árusítása körül. A közélelmezési miniszter a kereskedelmi kamarák útján információt szerzett a nagyobb behozatali cégekről s amelyekről megbízható jelentést kapott, azoknak az áruk beszerzése és elosztása körül támogatást ad, de fent tartja magának az ellenőrzés jogát. Evégből megalapították a szindikátusok központi hivatalát, amely központi hivatalnak tagja valamennyi beszerzési csoport. A szfaiddSS-tust a közélelmezési miniszter és a főváros tanáása irányítja. Huszár miniszterelnök három beszéde Huszár Károly miniszterelnök kedden délután Sárgn-i pártgyűlésen mondott beszédet a keresztény nemzeti egyesülés pártjának jelöltjei érdekében. Az 1. kerületben Benárd államtitkár ir most, tárára hívta fel a választókat és hangoztatta, hogy a választási harcot keresztényekhez illő eszközökkel kell megvívni. A XIII. kerület választógyűlésén báró Barkóczy Sándor érdemeit méltatta és a szeretet, a megértés, a méltányosság politikáját hirdette, végül pedig a keresztény szociálpolitika eleit ismertette. A XXI. kerületben Usely Ferenc megválasztására szólította fel a megjelenteket a miniszterelnök. Itt különösen a munkáskerítésről beszélt. Szívesen lát mindenkit, aki ebeihez csatlakozik, mert nem ismer osztálykülönb* ''get.. Négyszázötvenezer fővárosi választó i Mint, ismeres, 8-án befejeződnek az összeírások a nejsezelgyűlési választásokra. 9, 10, 11 és ignSBrf srorszemlére voltak kitéve a névjegyzékek az egyes tisztbizottságoknál működő összeíró bizottságoknál. A felszólamlási határidő lejártával véglegesen megállapíttatott a névjegyzékekből, hogy a fővárosnak a nemzetgyűlési választásokon összesen 1.Tö./iH választója köteles szavazni. Ezen a számon már legfeljebb csak az egyes felszólamlások változtathatnak, de ez már csak lényegtelen változás lehet. Különben is feltűnően kevés felszólamlás történt a névjegyzékek ellen. A névjegyzékek a felszólamlásokkal egyetemben most átmennek a választási bizottságokhoz, a bizottság átvizsgálja a névjegyzékeket és dönt a felszólamlások tárgyában, aminek megtörténte után a választási névjegyzékeket az egyes szavazatszedő küldöttségek területére nézve végérvényesen megállapítják. Az álkisgazdátászellen Csánytelek község választói közvetlenül sokorópinai Szabópidfus és Schandel Károly kisgazdapárti filjetflltek ot elidőzése utáni napon gyűlést tartottak, amelyen túlnyomó többséggel foglaltak állást Ksuszár Károly miniszterelnök személye és politikája mellett. A gyűlés tiltakozott ellene, hogy a latifundiumok volt vezetői kisgazdapárti vezetőknek tolják föl magukat, hogy majd annak idején ismét régi gazdáikat szolgálják. A volumás igazolványok A polgárs dikter ezúton is figyelmezteti a háztulajdonosokat és házfelügyelőket, hogy a szavazási kiffidítványokat legkésőbb január 14-én a tisitbizottságoktól okvetlenül hozassák el és a lakók között osszák ki. A kiosztást minden egy kis választó a gyűjtőívben aláírásával igazolni tartozik. A kiosztás után a gyűjtőíveket a lisztbizottsághoz kell beszolgáltatni. Azon háztulajdonos, illetve házfelügyelő ellen, aki kötelezettségének eleget nem tesz, a kihágási eljárást nyomban megindítják. . Választási mozgalmak ÉIKM-írfel a valutakérdésről Az Éber Antal-párt kedden Sümeghi László közjegyző elnöklete alatt pártértekezletet tartott, amelyen Éber Antal a közélelmezési kérdéssel foglalkozott. A vidék ellátottsága és a főváros ínsége tisztán teknikai úton nem egyenlíthető ki. Nem technikai kérdés ez, hanem közgazdasági oka van annak, hogy a vidék nem élelmezési a városokat. Az államcsőd folytonos emlegetése végzetesen káros, mert csak hitelünket ássa alá. A pénz devalválása lehet talán kényelmes megoldás, de min- Harc a többségért A keresztény pártok küzdelme a kormányhatalomért PESTI NAPLÓ sem javasol.