Pesti Napló, 1920. augusztus (71. évfolyam, 182–206. szám)
1920-08-08 / 188. szám
Budapest, 1920. 71-ik évfolyam. 188. szám. Vasárnap, augusztus 8 Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 1 korona. NAPLÓ ELŐ FIZETÉSI ÁRAK. így hóra._ 26 kor. — ill. negyedévre 70 • — * Fél évre__ 140 « — « Egész évre 280 « — « SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Budapest, Rákóczi-ut 18. TELEFON József 62—80, 62—31, 62—32. Nyomda: 54—39. Felelős szerkesztői József 62—36. Igazgatósági József 62—35. Első cikkünket a cenzúra nem engedélyezte A zsidókérdés „megoldása" A termésrendelet vitája — Osztrák izgatás Nyugatmagyarországon A nemzetgyűlés szombati ülését Bottlik József alelnök nyitotta meg és bemutatta egyebek közt a zsidó egyetemi hallgatók kérvényét a jövő tanévvel kapcsoldos kis dogmáikról. Iklódyi-Szaffa János előadói jelentése után elfogadták harmadszori olvasásban a kormányzó hatáskörének kibővítésére vonatkozó javaslatot. Mahunka Imre részletesen megokolta a kisipar védelmére vonatkozó indítványát s a teendők megállapítása és előkészítése céljából bizottság kiküldését -ajánlottat. A nemzetgyűlés az indítvány napirendre tűzését határozta el. Budavári László okolta meg ezután a magyarországi zsidókérdés megoldására beterjesztett indítványát. Hangsúlyozta, hogy ezzel a programmal választották meg a képviselők kilenctized részét. Elítéli az erőszakos lépéseket, de intézményes törvényhozást kíván. Hivatkozik arra, hogy 1910-ben az egész földön 12.700.000 zsidó volt Európában a legtöbb zsidó Oroszországban lakott. Magyarország a harmadik helyen szerepelt. Felszólalása végén előterjeszti indítványát, amely a következő: XXXXXXXXXX* 1 Magyarországon zsidó sem nem vehet, sem nem bérelhet földet. A zsidók tulajdonában lévő földbirtokok még az 1920. év folyamán az állam által megváltandók azon az áron, amelyen a tulajdonosok annak idején megszerezték. Az 1914 július 1-je óta vásárolt földbirtokok megváltási árául az 1914 július 1-jét megelőzőleg vidékenkint érvényben volt forgalmi érték tekintendő. A megváltási ár azonban a legnagyobb birtoknál sem haladhatja meg a 10 millió koronát, melyben természetszerűlegbenfoglalvák a gazdasági felszerelések (épületek, gépek állatok stb.) megváltási árai is. Az így megváltott zsidó birtokok terménykészletei kizárólag csak az államnak adhatók el. A zsidók által bérelt földbirtokokra vonatkozó bérleti szerződések 1920. évi október hó 1-én hatályukat vesztik. Az ilykér felszabaduló birtokok keresztény magyar kisgazdák, földmunkások, tisztviselők, közalkalmazottak, ezek özvegyei és árvái, hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, ipari munkások és kisiparosok között parcellázás útján méltányos áron (bérletként vagy tulajdonban) sürgősen szétosztandók. Ugyancsak megváltandók a zsidó kézben lévő házhelyek (telkek) is. A földbirtokok megváltása és szükség szerinti szétosztása elsősorban zsidó birtokokon eszközlendő. 2. Zsidók tulajdonukban egynél több házat nem tarthatnak meg. A többiek az állam által az építés idején érvényben volt árakon megváltandók és vagyonlakók, tisztviselők, munkások, nyugdíjasok stb. részére lakásokut adandók ki. Minden nagy lakás haladéktalanul átvizsgálandó és a fölösleges lakrészek sürgősen elrekvirálandók. A jövőben minden eladásra kerülő ingatlanra elővételi joga van elsősorban az államnak, másodsorban a községnek. 3. Zsidó többé Magyarországon letelepedési engedélyt nem kaphat, honosságot nem szerezhet. Az 1914 január 1-je óta bevándorolt zsidók haladéktalanul kitoloncolandók s itt szerzett ingatlan javai megváltás nélkül az állam tulajdonába mennek át. A háború folyamán a hadsereg részére teljesített szállításokból s a háborús konjunktúrák kihasználása folytán egyéb úton szerzett nagy vagyonok (magánosoké és vállalatoké egyaránt) állami célokra, hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák és más, a háború folytán összeomlott keresztény exisztenciák felsegítésére elkobzandók. 4. Magyarország minden iskolájában és hivatalában, valamint közintézményeiben, gyáraiban, üzemeiben, bankjaiban stb. a numerus clausus szigorúan behozandó. Zsidó iskolák a jövőben fenn nem tarthatók. Tanító és tanárképződe zsidó egyáltalán nem vehető fel. A fővárosi iskolák sürgősen államosítódók. A magánjellegű tanintézetek az egész ország területén megszüntetendők, illetve állami tanintézetekké átszervezendők. A zsidók tulajdonában lévő kabarék dalszínházak, orfeumok erkölcsrendészeti szempontból a legszigorúbban ellenőrizendők. Színtársulatok élén zsidó igazgatók nem állhatnak. A mozgószínházak államosítandók. 5. Állami építkezések, szállítások s egyéb munkálatok kizárólag keresztény vállalkozók, kisiparosok, szövetkezetek stb. által bonyolítandók le. Gyári részvények 60 százaléka állami támogatással, az ott dolgozó munkások és más keresztények kezére juttatandó. Ipari nyersanyagok elsősorban keresztény kisiparosok és gyárak részére utalandók ki. Hatósági áruk szétosztásával keresztény kereskedők és szövetkezetek bizandók meg. Haladéktalanul átkutatandók az összes raktárak, pincehelyiségek stb. s az ott nagy mennyiségben felhalmozott nyersanyagok, iparcikkek lefoglalandók. Iparműhelyekben, kereskedésekben, üzemekben kötelező a szabályszerű könyvvezetés. Iparműhelyt csak szabályszerűen képzett iparos nyithat. Zsidó személyes szolgálatára keresztény cselédet (szolga, szakács, kocsis, inas stb.) nem alkalmazhat. 6. Újságok (hírlapok), folyóiratok három legelső felelős szellemi irányítója, felelős szerkesztője, főszerkesztője, lapvezére, főmunkatársa) zsidó és szabadkőműves nem lehet. Valamennyi újságíró tartozik esküt tenni arra, hogy minden írásával a magyar nemzeti állameszmét szolgálja, Magyarország területi épségének visszaszerzésén és megtartásán fáradozik, ápolja a magyar nép fiainak összetartását, a keresztény erkölcsiséget, a magyar nemzet külföld előtti jó hírnevét és ezek ellen soha még gondolatban sem vétkezik. Héber nyelvű újság és röpirat Magyarországon nem jelenhet meg és nem terjeszthető. Héber betűs címtáblák, cégtáblák és más felírások haladéktalanul eltávolítandók. 7. Az összes állami engedélyek (dohányárusítás, bélyegárusítás, italmérés, szeszfőzés stb.) revízió alá veendők. Igénylők elsősorban csak rászoruló keresztény hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, állami nyugdíjasok, közalkalmazottak özvegyei s olyan keresztény árusok lehetnek, akik ilyen engedélylyel már a múltban is rendelkeztek. 8. Magyarországon zsidó és szabadkőműves nem lehet miniszter, államtitkár, állami hivatal vezetője, osztályvezető, vagy Magyarország külképviseletének alkalmazottja. Nem lehet továbbá bíró, közjegyző, katonatiszt, közbiztonsági alkalmazott és községi, városi, járási vagy vármegyei elöljáró. Zsidó Magyarországon politikai jogot nem gyakorolhat. 9. Minden nemzetközi alapon álló nem keresztény politikai, vagy társadalmi szervezet és párt, valamint minden szabadkőműves alakulat azonnal feloszlatandó s ilyenek alakítására a jövőben engedély nem adható. 10. Mindazok, akik a magyarországi kommunizmus felidézésében s ezáltal hazánk tönkretételében vétkesek, mindazok, akik a magyar állameszme, a magyar nemzeti egység és területi integritás ellen akár szóval, akár írásban, nyíltan, vagy burkoltan, belterületen avagy külföldön izgatnak, vagy lázítanak, akik megszállott területen ellenségeinkkel cimborálnak, s nekik Magyarország rovására bárminemű szolgálatot tesznek, s végül azok, akik a bolsevizmus érdekében bármi módon agitálnak, vagy akik magyar polgárt nemzeti és keresztény érzéséért gúnyolnak, fenyegetnek, vagy bántalmaznak, kézrekerítésük, vagy rajtaélés esetén statáriális úton halállal büntetendők. Azzal fejezi be beszédét, hogy jól tudja, hogy javaslata nem tökéletes. (Általános helyeslés és derültség.) A nemzet érdekében szükségesnek tartja az indítvány sürgős tárgyalását. Szabó István (nagyatádi) azt javasol,, hogy az indítványt, bár annak sok részével nem ért egyet, a nemzetgyűlés vegye tárgyalás alá és bízza az elnökre, hogy a kormánnyal egyetértően mikor tűzi ki napirendre. Orbók Attila személyes kérdésben szólal fel s utána az elnök szavazásra teszi fel a kérdést .A nemzetgyűlés nagy többsége megszavazza az indítvány napirendre tűzését. Ellene gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, Ciesswein Sándor, Ugrón Gábor, Sándor Pál, Milosevics János, Bernolák Nándor és mások szavaztak. Ezután áttérnek Huszár Eemér Indítványának folytatólagos tárgyalására Huszár javasolja, hogy közélelmezési adót vessenek ki, csökkentsék a költségeket és biztosítsák a gazdák vetőmagszükségletét. Nagyatádi Szabó pártfegyelmet követel Szaló István köztétett fűzési miniszter válaszában hangozta--a hogy súlyos következményei lehetnek alimtlna a kormányzópárt kebelében ez az akció a gabonaforgalmi rendelet ellen tovább tart. Tessék megbuktatni a kormányt, ha nincsenek vele megelégedve! Ilyen módon sohá nem lehet együttműködni. (Zaj.) Ezekkel a kérdésekkel egyébként a pártgyűlésen fog foglalkozni. Részletesen válaszol a vitában elhangzott kifogásokra. Hangoztatja, hogy minden egyes községnek joga van a rá kivetett kvótát megfelebbezni. Ezzel a jogával eddig több mint ezer község élt. A termés nem olyan jó, mint amilyennek vártuk, ennélfogva nagyobb mértékben kell az ellátatlanok biztosítása végett a termelőket igénybe venni. Az Áruforgalmi Szövetkezetet nem a kormány alapította, ez a vállalat már megvolt s a kormány csak rábízta a gabonagyűjtés biztosítását Ezen a szövetkezet nem nyerészkedhetik és a kormány szigoruan ellenőrzi az egész ügyvitelt Elfogadja Pallavicini indítványát, hogy kilenctagú bizottságot küldjenek ki, a többi javaslat elvetését kéri. Felhívja egyszersmind a képviselőket hogy a közérdekre való tekintettel mielőbb tegyék lehetővé a vita berekesztését. Ezután az elnök megállapítja a hétfői ülés napirendjét. Elsősorban folytatják Huszár Elemér indítványának a tárgyalását. Utána a bírák és ügyészek illetményeiről szóló javaslat, végül a vagyon és személyiség védelméről szóló javaslat kerül tárgyalásra. Interpellációk Csontos Imre többrendbeli interpellációt terjeszt elő, egyfelől a drágaság, másfelől Karcag város ügyvitele tárgyában. Ezután Birta József interpellál a gazdák benizinszükséglete felől. Sréter Istvár hozvétélmi miniszter válaszolt ezután Gunda Jenőnek a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák visszatartott segélye ügyében, valamint Dánér Bélának a hadirokkantak újból való felülvizsgálata tárgyában előterjesztett interpellációjára. A válaszokat a nemzetgyűlés tudomásul vette. Gróf Sigray Antal interpellációt terjeszt elő a külügyminiszterhez aziránt, van-e tudomása arról, hogy Sopronban, az ottani entente-misszióhoz beosztott osztrák megbízottak agitációt fejtenek ki avégből, hogy a lakosságot az osztrák köztársasághoz való csatlakozásra megnyerjék és azzal érvelnek, hogy Ausztria rövidesen Németországhoz fog csatlakozni és így tulajdonképp nem az életképtelen osztrák állam, hanem a nagy Németország tagjai lesznek. Gróf Teleki Pál miniszterelnök válaszában kijelenti, hogy hivatalos tudomása erről nincs, de nem tartja kizártnak azt, hogy az osztrák delegátusok visszaélnek megbízatásukkal. Mindenesetre vizsgálatot indít ez ügyben és kéri az interpelláló képviselőt, legyen adatokkal segítségére, annál inkább, mert ez a kérdés az enteiltet is érdekli, amely Németausztriával szerződést kötött. Gróf Sigray Antal a választ tudomásul veszi és megjegyzi, hogy Sopronban egész hivatalos iroda működik, amely rendszeresíti az osztrák delegátusok manipulációit. Szőts Dezső a pápai szövőgyár keresztényszocialista munkásainak sérelmeiről interpellál. Drechsler János a tanítók vasúti díjkedvezményéről terjeszt elő interpellációt Az ülés három órakor ért véget x X X X X X xxxxxxxxx A Magyar Távirati Iroda jelenti: Milosevics János nemzetgyűlési képviselő vezetésével a magyarországi szociáldemokrata párt háromtagú küldöttsége, Miakits Ferenc, Farkas István és Malasits Géza kereste fel ma Teleki Pál gróf miniszterelnököt. A szociáldemokrata párt megbízottai előadták a párt legfőbb kívánságait és ezek során beható eszmecserét folytatott a miniszterelnök a kiküldöttekkel mindazokra a kérdésekre vonatkozólag, amelyek a szociáldemokrata párt követelései sorában helyet foglalnak. Különösen beható megvitatás tárgya volt az internálási rendelet és általában az internálási kérdés, amelyre vonatkozólag Teleki Pál gróf miniszterelnöke kijelentette, hogy igyekezni fog ezt a kérdést minél előbb közmegelégedésre megoldáshoz juttatni, mert ezt olyan függő kérdésnek tekinti, amely lehetőleg minél előbb kell, hogy lekerüljön a közvélemény napirendjéről. X X X X X X X X X X "X X X X x X X X X X X X X X X X X * X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X' X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X