Pesti Napló, 1920. október (71. évfolyam, 232–258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

ar Poitet Megszűnt a Magyar Nemzeti Királyság Pártja Pekár Gyula elnöklésével új royalista­ párt alakult (Saját tudósítónktól.) Azok, akik annak ide­jén az úgynevezett Magyar Nemzeti Királyság Pártjába való belépésüket bejelentették, ma dél­után Kathonay József miniszteri tanácsos elnök­lőével népes gyűlést tartottak. Ennek a pártnak elnölye gyanánt ugyanis eddig a most internált­­ Bartha Ábel szerepelt, aki azonban már szeptem­­­ber 10-én lemondott. A gyűlésen jelen voltak konstatálták, h­ogy a Magyar Nemzeti Királyság Pártjának köz­gyűlését Bartha Ábel még egyszer sem hívta össze, csak mindig ígérte s ezért a közgyűlés által elfoga­dott alapszabályai sincsenek a pártnak. Ebből a két körülményből azonban önként következik, hogy a Magyar Nemzeti Királyság. Pártja eddig nem is létezett és Bartha Ábel eddigi működése csak olyan előkészítő munkálkodásnak tekinthető, amely csak akkor válna jogszerűvé, ha azt a köz­gyűlés utólag jóváhagyná. Tekintettel azonban a gyűjtött pénzek kezelésében és elszámolásában talált szabálytalanságokra, a jelenlevők egyhangú­lag kimondták, hogy a Magyar Nemzeti Királyság Pártját, amelynek jelszava alatt Bartha Ábel mű­ködését kifejtette, megalakítani nem óhajtják és így Bartha Abel eddigi működésével semmi közös­séget nem vállalnak. Ezeknek megállapítása után az elnök az ülést b­ezárta, és erre Pekár Gyula államtitkár megnyi­totta a most alakuló Nemzeti Királyság Pártja közgyűlését. Egyhangúlag elfogadták az alapszabá­lyokat annak megállapításával, hogy a párt célja a nemzeti királyság eszméjének megvalósítása minden személyi bekapcsolódás nélkül. A tiszti­kart a legközelebb összehívandó közgyűlésen fog­ják megválasztani. Az elnökség vezetésével addig Pekár Gyulát bízták meg. A kormány és a keresztényszocialisták Kováts J. István államtitkár lemond állásáról s­aját­­tudósítónktól.­ A föktbirtokreform bizottsági tárgyalásának folytatását október 14-ikére tűzték ki. Ez a látszólagos­­késedelem némi idegességet keltett a volt kisgazdapárt tá­borában, illetékes helyen azonban nyilvánvalónak mondják, hogy a bizottság munkájának elhalasz­tását kizárólag a pénzügyminiszter által javasolt módosítások tették szükségessé. Ezzel kapcsolat­ban sok szó esik most utólag arról, hogy a kor­mánypártnak egy csoportja már egy héttel ezelőtt óvást emelt a birtokreform bizottsági tárgyalása ellen, mert állítólag a pénzügyminiszternek nem volt alkalma arra, hogy korábban tanulmányozza a javaslatot és hogy pénzügyi szempontból elbí­rálja a javaslat rendelkezéseit. Munkatársunk előtt egyébként fiaál Gaszton annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy a birtokreformot a nemzetgyűlés két hét alatt elfogadja. Megemlékeztünk már azokról a vélt sérel­mekről, amelyek miatt a keresztényszocialista­frakció állást akar foglalni a kormánnyal szem­ben. A párt nevében Frühur­cth Mátyás, "Szabó József és Székely János csütörtökön" hosszasan tárgyalt a miniszterelnökkel és különösen a nép­jóléti államtitkárság és a munkásügyek elhanya­golása miatt emeltek kifogást. A tárgyalásokat folytatják és kilátás van arra, hogy teljes meg­egyezés jöön létre. Valószínű, hogy Szabó József közélelmezési államtitkár lesz, vagy pedig más államtitkársággal fogják kárpótolni a duzzogó keresztényszocialistákat. Hallerék tendenciát lát­na­k abban is, hogy a kormány — amelynek pe­dig Haller István is tagja — a veszprémi és tatai főispánság betöltésénél mellőzte a pártot. Ezt az állítólagos tendenciát Rubinek Gyulának tulajdo­nítják. Politikai körökben az a vélemény van el­terjedve, hogy mindez csak ürügy, mert volta­képpen újból a miniszterelnöki székről van szó és a két régi vetélytárs: Rubinek és Haller verse­nyéről. Az utóbbi napokban erősen panaszkodtak a képviselők, hogy a Lakáshivatal nem méltá­nyolja eléggé kivételes közjogi és társadalmi hely­zetüket és nem részesíti előnyben a vidéki kép­viselőket, akik a fővárosban lakáshoz akarnak jutni. Xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx x x x x xxxx xxxxxxxxxxx X X X X X X X Kováts J. István államtitkár vasárnap Enyin­gen beszámolót tart, amelyre elkíséri nagyatádi Szabó István miniszter is. A beszámoló­ beszédben az államtitkár közölni fogja választóival, hogy államtitkári állásáról lemond. Munkatársunk kér­désére Kováts J. István államtitkár kijelentette, hogy lemondását hétfőn jelenti be a kormánynak. A lemondás oka — hír szerint — az, hogy Kováts meggyőződése szerint nem egészen eszményi mó­don folynak a dolgok. A politikában minden forr­ás az államtitkár visszanyerni óhajtja teljes akciószabadságát, amelyet állása természetszerűleg erősen korlátoz. xxxxxxxxx x xxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxx X X XXX XXXXXXXX X X xx. xxxxxxxxx x Egyébként egy újonnan meginduló és a kisgazdatársadalom érdekeit szolgáló hetilapnak lesz a főmunkatársa és felszabaduló idejét és energiáját ennek a szol­gálatába akarj­a állítani. Kováts lemondásával megüresedik a miniszterelnökség államtitkári állása, amelyet azonban — legalább egyelőre — nem szándékoznak betölteni. merika nem a rési Eldorado Az Egyesült Államok új bevándorlási politikája (Saját tudósítónktól.) A napokban Budapestre érkezett Mozsár­ József amerikai közjegyző, aki a magyar hazából huszonöt évvel ezelőtt vándorolt ki Amerikába és ott előkelő pozícióra tett szert. Newyork állam egyik közjegyzője lett és a Né­meth-féle Állami Bank magyar jogügyi osztályá­nak a vezetője. Mázsáry közjegyző állandóan az amerikai magyarok ügyes-bajos dolgaival foglal­kozik, legkülönbözőbb jogi ü­gyeibe intézi, keve­sen vannak, akik jobban ismernék kint élő vé­reink helyzetét, mint ő. Ma délelőtt alkalmunk volt a magyar származású amerikai közjegyzővel beszélgetni, aki a bennünket érdeklő amerikai kér­désekről a követ­kezőket mondta el: •­ Mindenekelőtt meg szeretném magyarázni, hogy mit jelent az a Németh-féle Áltami Bank, amelynek a magyar jogügyi osztályát vezetem. Négy évvel ezelőtt az Egyesült­ Államok­ törvény­hozása elrendelte, hogy területén csak állami fel­ügyelet alatt álló pénzintézetek működhetnek. Ugyan­is a közelmúl­ban igen so­k futó­bankár tele­pedet meg Amerikában, akik nagy reklámot csap­tak, összeszedték a milliókra rugó betéteket és az­után egyszerűen megszöktek. Most már csak meg­felelő tőkével és biztosítékkal nyithat valaki ban­kot, amelyet azután az állam közegei minden hó­napban ellenőriznek, felülvizsgálják a könyveket és a pénztárakat. Ez a rendelkezés nagy szolgála­tot tett a kivándorolt magyaroknak is, akik közü­l sokan vésztet­ték el megtakarított dolláraikat a futó­bankárok kezén. Betéteket most már csak az állami jellegű pénzintézetek fogadhattak el. A pénzvált­ó-irodák működését kizárólag a valuta­cserére és a jegyváltásra szorítkozhatik. — A Ném­eth-féle Banknak rendkívül kiter­jedt magyar jogügyi osztálya van. Száz és száz válópert, ingatlan-átruházást, polgári peres ügyet és rendkívül sok adoptálást intézünk el a kint­lé­vő magyarság részére. Az utóbbi időben rend­kívül fölszaporodott a száma a vagyonátruházási és az ajándékozási szerződéseknek. A jogügyi osz­tályból instruáljuk mindazokat az ügyvédeket, akik a magyarok képviseletével meg vannak bízva. Most főleg azért kellett Budapestre jönnöm, hogy az összeköttetés helyreállása óta hihetetlen mértékben felszaporodott, amerikai-magyar vo­natkozású ügyeket itthon elintézzem. Számos régi ügyet is fel kell itt most elevenítenem.­­• Ma már Amerika nem az az Eldorádó a kivándorló magyarság részére, mint régen volt. A kint élő magyarság helyzete nem romlott ugyan a gyáripar terén, ahol nagyon szép keresetre tesz­nek szert, főleg a szakképzett ipari munkások. Mindamellett meglehetősen sokan vannak oda­kint állás nélkül, mert ipari szakképzettség híjján a legtöbben bányaterületekre gravitálnak, ahol nincs olyan munkáskereslet jelenleg, mint a gyár­iparban. Éppen emiatt százával jönnek be New­yorkba i az amerikai vidékeken élő magyarok és vissza akarnak térni Magyarországba. Most is jött velem kétszáz magyar hazavándorló. A legtöbben nem a kereseti viszonyok leromlása miatt hagy­ják ott Amerikát, hanem a honvágy készteti őket a hazautazásra, mert hiszen a legtöbben óhaza­beli rokonaikkal hosszú évekig levelet sem vált­ PESTI NApf.3 1920. október J. hattak. Sokan, akik csak látogatóba jönnek haza, nem térhetnek már vissza Amerikába, mert a visszavándorlást meglehetősen megnehezítik. Csak azok mehetnek ki újból Amerikába, akik katonai kötelezettségüknek teljes mértékben eleget tettek. Azonkívül az amerikai kormány, amely új beván­dorlási szempontokat állított föl, szigorúan meg­rostálja a letelepülni kívánókat. A főszempont most már az, hogy az Egyesült­ Államok mezőgaz­dasági céljait szolgálja az idegen állampolgárok bevándorlása. Amerikában ugyanis ma is hatalmas földterületek állanak megműveletlenül, mert a yankeekben nincs nagy hajlandóság a mezei mun­kák végzésére. A magyar földnélküli parasztság kivándorlását természetesen erősen megnehezíti az a körülmény, hogy egy egészen kisszerű farm­nak a megvásárlása és felszerelése messze túlha­ladja a kivándorlók átlagának vagyoni képességeit. Azonkívül — és ezt csak helyeselni lehet — a magyar parasztság bizonyára itthon akar földhöz jutni és munkájával a magyar mezőgazdaságot minél belterjesebbé tenni. A sztk­sómesterek és munkásaik között még most sincs megegyezés A mesterek­ nem hajlandók a munkabér emelésére (Samt tudósítónktól.) Elkeseredetten folyik harva szabómesterek és munkásaik között. A K­abism­esterek Országos Szövetsége tegnap is, ma is*reputációval kereste föl K­ubinck Gyula keres­kedelemügyi minisztert, de mindkét alkalommal eredménytelenül járt a kereskedelmi miniszté­riumban, "mivel Rubinek miniszter betegsége miatt nem jelent meg hivata­lban. A szabómeste­rek a minisztériumban hagyták felvilágosító me­morandumukat, amelyben Szabó József nemzet­gyűlési képviselő interpellációjára adatokkal felel­nek. Ma este hat órakor taggyűlést tartott a Sza­bómesterek Országos Szövetsége, amelyen nagy számmal jelentek meg a mesterek. Sierő Dávid, a Szövetség elnöke szaktársai támogatását kérte, mert csak összetartással lehet eredményt elérni ebben a kínos kérdésben. Nem passzióból folyik a harc, — mondotta — hanem kényszerűségből, nem a mesterek zárták ki a munkásokat a mű­helyekből, hanem azok maguk hagyták ott a munkát. A mesterek becsületes munkát követel­nek, a munkások ott folytassák a munkát, ahol 1914-ben abbahagyták. Egyetlen iparban sincse­nek oly magas munkabérek, mint a szabóknál. Az elnök szavai után többen szólaltak­ föl a mesterek közül. Mindannyian azt hangoztatták, hogy ez a harc, amely most a mesterek és mun­kások között folyik, az egész szabóipar exiszten­ciális kérdése. Már most is úgy áll a szabóipar, hogy munka nincs. A parlamentben elhangzott interpellációt a legenergikusabban visszautasítják. Lehetetlen dolog az, hogy :míg külföldön min­denütt tíz-tizenegy óra a munkaidő, addig ná­lunk, a legnyomorultabb legyőzött országban csak nyolc órát dolgoznak a munkások. Végtelenül szo­morú, hogy míg a háború előtti időkben büszkék voltunk szabóiparunkra, amely Párissal is fölvette a versenyt, addig most a szabóipar teljesen le­züllött. A felszólalások után Gerő Dávid elnök hatá­rozati javaslatot terjesztett a gyűlés elé, amely a következő megállapításokat artalmazza: A mun­kások megszegték a kollektív szerződést. Valótlan az, hogy a munkaadók a munkásokat kizárták volna. A munkabeszüntetés a munkások részéről kezdődött olyformán, hogy részleges sztrájkot rendeztek. A munkaadók az indokolatlan munka­béremelés és a részleges sztrájk folytán kénytele­nek volak retorzióképpen a munkások ellen el­járni. A történtek ellenére sem zárkóznak el a tárgyalások elől, azonban csak oly felté­tel mellett kezdenek azokba, ha a munkások készségeseknek mutatkoznak első- és másodosztályú munka vég­zésére is és ha valamennyien visszatérnek abba a műhelybe, ahol a sztrájk kitörése előtt dolgoztak. A harcot előidézők ellen a választmány megteszi a kellő lépéseket. A határozati javaslat felolvasása után újból folytatták a felszólalásokat és sajnálattal állapí­tották meg, hogy a magyar kézi­szabóipar még a közüzemekkel és a Rákóczi-úti és Károly-körúti ruhásboltokkal sem állja a versenyt. N­a bekövet­kezne a béremelés, néhány fényes üzlet megmarad­na, de minden mester be fogja csukni a műhelyt és vándorbotot vehet a kezébe. A gyűlésre a Női Szabók Szövetsége is elkül­döttje képviselőit, akik bejelentették, hogy min­denben szolidárisak a férfiszabókkal. A nagy szalo­nok női tulajdonosai megadták a lutór százalékos béremelést, de tovább ők sem fognak menni. Ezután egyhangúlag megbíz­a a gyűlés­ az áj­szabály-bizottságot és­ a szövetség vezetőségét, hogy kezdje, meg a tárgyalásokat a munkásokkal.

Next