Pesti Napló, 1920. november (71. évfolyam, 259–282. szám)
1920-11-25 / 278. szám
Budapest, 1920 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra ... 25 kor. Negyed évre ... 70 kor. Fél évre. ... 140 kor. Egész évre... 280 kor. Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon ... 2 kor. ^ it. m. Nov. "a 7fra 2 Govona Csütörtök, november 25 =================== SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 - 16.WM U Új pártprogramm szerkesztenek a többségi politikusok, — ami talán azt is jelenti, hogy a^régi rossz volt, vagy hogy nem tudták^vagy nem akarták, vagy nem lehetett^égrehajtani. „Küzdelem a szélsőségek gllen" — hirdeti az uj programm és koratflvabb jeligével akció«programm nam is indulhat meg, mikor egész közélebültik egy zűrzavaros szélsőség. Küzdelem a szélsőségek ellen, — a szélsőségeknek e korszakában azonban melyik vájjon az a szélsőség, amely ellen küzdelmet hirdetnek. Mert végül van, akinek szemében szélsőség a liberalizmus és van, aki előtt szélsőség a reakció; van, aki előtt szélsőség a földreform és van, aki előtt szélsőség a rekvirálás; van, akinek szélsőség a jogrend és van, akinek szélsőség: a különvélemény. Magyarországot gyászba, katasztrófába döntötte a legébolyultabb szélsőség, a bolsevizmus, a fájdalom, azonban azóta is folyton szélsőégek ellen kell küzdeni, szélsőség pedig aennyi van, ahány szemlélő, hisz minden perspektívában más látszik szélsőségnek, gaz, a programmkészítők közelebbi útmutatással is szolgálnak, amikor jobb* és bal« oldali szélsőségről beszélnek. Jobb« és bal« oldali szélsőség, tulajdonképpen így sem egészen világos a dolog. A világfelfogás szempontjából baloldali szélsőség a túlzó szocializmus, jobboldaliszélsőség a túlzó konzervatív politika, adott esetben azonban itt erről nem lehet szó, hisz szoialistája a kormányzópártnak nincs, túlzó konzervatívja pedig, mint mondják, szintén nincs. De itt van a topográfiai disz« fcukció: jobb« és baloldali szélsőség. Jobb« oldali szélsőség valaha a magyar ország« gyűlésben a Sennyey«párt volt, azután az ortodox dualisták, a Tisza-gárda, a baloldali szélsőség a hajthatatlan függetlenségiek csoportja, Csanádyék, aztán Ugronék, Justh Gyuláék. Minderről, ugye, szó sincs is, legalább ha a jobboldalt nézzük, a IM... gyűlés szélsőjobb mezőjén ülő képviselőket, igazán nem tudjuk, kik azok a jobboldali szélsőséget képviselők. Ott ül például a szélső jobboldalon Gaál Gaszton, aki nem is tagja a pártnak, ott ül Bottlik József, ott ülnek a „csizmás kisgazdák", akikben szintén nem fedezhetni föl a jobboldali szélsőséget. A szélső baloldal ... hát az egy kicsit más. Ott valóban ülnek túlzó képviselők, akik azonban viharosan tapsolnak, ha a kormány egyik- másik tagja beszél: olyan tagjai a kormánynak, akiket nem tekintenek szélsőknek. Nem mutatnak rá tehát világosan, hogy mi az a szélsőség, amely ellen küzdeni kell, néhány emberre mutatnak rá mindössze, néhány képviselőre, fölsorolnak öt«hat nevet, mint hogyha azzal, hogy ezt az öt«hat embert nem veszik fel az új kormánypártba, le volna küzdve a szélsőség minden átka és a béke, boldogság, nyugalom és jólét varázsoltatnék ide. Nem ez a néhány ember hozta a szélsőséget, a szélsőség hozta ezt a néhány embert és fészket verhet a szélsőség az új pártban, az úgynevezett szélsők nélkül is. Igen, küzdeni kell a szélsőség ellen, küzdeni törtvérrehozásban, társadalomban, sajtóban, pénzügyben, közgazdaságban, közigazgatásiban — küzdeni kell a szélsőség ellen, amit általában úgyis hívhatnánk, hogy: rossz politika. Mert jó politikának nincs szélsősége, legalább önmagán belül nincs, — ezt azonban nem kell pártprogrammba venni, mint ahogy fölösleges beszédet tartani arról, hogy ma csütörtök van. (Saját tudósítónkból.) A politika legaktuálisabb témája az új párt- és új programomalakítás. Ma már nyilvánvaló, hogy a nagyatádi frakció által kezdeményezett és a volt kereszténypárt mérsékeltebb tagjai által támogatott akciónak sikere lesz és talán már a jövő héten, de mindenesetre még a másfél hónapos szünet előtt kompakt párttá alakul át a jelenlegi kormányzópárt. Három fontos problémát kell azonban előbb még tisztázni. Az egyik, hogy ki csinálja meg az uj pártot és az uj kormányt. Ezvsben bizonyosnak látszik, hogy gróf. Teleki Pál nem fog erre a munkára válalkozni és több mint valószinű, hogy a legközelebbi lány enöke Rubinek Gyula lesz. A Rubn- kormány kisebb számú lesz, mint a most a tagjait — hír szerint — alaposan akarja riasztani a dezignálandó miniszterelnök. A másik kérdés az, hogy a pár..1 programmba az alkotmányrevízió legfontosabb személyi probléékáját miképpen illesszék be. Nagy kérdés még az is, hogyan sikerül majd kitessékelni a pártból azokat, akik vagy jobboldalt, vagy baloldali szélsőséges álláspontot foglalnak el. Ezt a kényes kérdést úgy akarják meg"•ItifllP' liffT .1 tL'K" •" vonatokozó ívet nem íratják alá ezekkel a nem kívánatos csatlakozókkal. Haller miniszter, aki ritka vendége a pártkörnek, szerdán megjelent. Nem zárkózik el attól a gondolattól, hogy továbbra is vállalja a kultusztárcát. Munkatársunknak a politikai helyzetről ezeket mondta: — A pártban tapasztalható mozgalom nem más, mint az a törekvés, hogy a pártfegyetem biztosíttassék. A kormány sohasem volt biztos, hogy a párton belül nem éri-e táraódás magát a rendszert is. Ez természetszerűleg a bizonytalanság érzését keltette különösen a kormány azon tagjaiban, akik kénytelenek olyan javaslatokat képviselni, amelyek nem népszerűek. Ez tette bizonytalanná a javaslatok egyes részeinek sorsát is. E szélsőségek főleg abban nyilvánultak, hogy a javaslatok támadói, vagy az aggályoskodók a kormány intencióit nem helyeselték, de nem is ismerték. Nem befolyásolom ezeket a mozgalmakat, alig járok a pártkörbe, nem foglalkozom az egyes programmok bírálatával sem, de azt tudom, hogy a keresztény irányzatot csak az eddiginél erősebben lehet képviselni ma érvényesíteni — egy olyan nemzetgyűlésnek, amely a nép érzéseivel kontaktusban óhajt maradni. — Miután eddig olyan államjogi viszonyban álltunk, amely megszűnt, természetes, hogy lényegesen kell módosítanunk az alkotmányjogunkat tartalmazó törvények egy részét. Ezt a nemzeti érdekeknek megfelelően legkönnyebben addig tehetjük, amíg a nemzeti szuverenitás megnyilatkozása minden más tényezőtől függetlenül történhetik. Alkotmányunk revízióját tehát , el kell intézni, a királysága szerzélyi vonatkozású részének eldöntése előtt. Sok egyéb teendőkben vem egyetértő, eljárásomat helyeslő körök szerint is a nemzet érdekeiben gazdasági és szociális problémákkal kell foglaltatztatni előbb a nemzetgyűlést. Különösen irigy enerdával kell hozzálátni A ' a drágaság leküzdéséhez, illetőleg enyhítéséhez és pénzügyelére nagystílű, a tehetős osztályoik áldozatkésségének nagymérték igénybevételével történő rendezéséhez. r . Apponyi — hallat .•Tudvalevőleg gróf Apponyi Albert volt az, s már régóta sürgeti a nemségyülésnek a miéréklet alapjaira való helyezését, a munkaképesség lehetőségét s ő volt az, aki legutóbbi parlamenti felszólalásában több keresztény morált és kevesebb antiszemita demagógiát követelt. Az a mozgalom, amely most megindult, bizonyára érdekli a nagynevű államférfiat is, hiszen a parlament mostani struktúrájának gyökeres megváltozásáról van szó. Éppen ezért fölkerestük gróf Apponyit, aki szerdán este egy Olaszországból most érkezett tisztelőjének, egy márkinak a látogatását fogadta — és megkérdeztük, mint vélekedik az új pártalakítási mozgalomról. Apponyi ezekkel a szavakkal tért ki a válasz elől: — Bocsásson meg, most nem óhajtok erről a kérdésről nyilatkozni. A hallgatásba zárkózom . . . Miről beszéltek a pártkiírben A pártkörben különben mintegy 20—25 képviselő volt A büffében sokorópátkai Szabó István miniszter hosszasan értekezett Benárd Ágoston miniszterrel. Hír szerint, mindketten azon az állásponton vannak, hogy a népjóléti és kisgazdaügyi minisztériumokat a köz érdekében feltétlenül fenn kell tartani, a közélelmezési és nemzetiségi minisztériumok megszüntetése azonban konszideráció tárgya lehet. Az olvasóteremben Rassay Károly nagy vitaveszélyt rendezett Frühwirth Mátyással, Szilágyi Lajossal, Pröhre tanárral. Egy sarokban Ferdinándy Gyula belügyminiszter magyarázta meg Hegedűs György képvisőnek, az Ébredők alelnökének, hogy a miniszteri biztos eljárása korrekt volt. A legközelebbi időben újból választmányi ülése lesz az Egyesületnek, ezen kölcsönös kimagyarázások lesznek, azután megindul a tárgyalás a miniszteri biztos és a választmány között. Fent járt még a pártkörben Rubinek miniszter és báró Kürthy Lajosnak egy esti lapban közzétett nyilatkozatával szemben megállapította, hogy ma minden hatalom és jog forrása a nemzetgyűlés. A pártkörben beszélték, hogy csütörtökön Szombathelyen találkoznak azok, akik húsz esztendő előtt tettek érettségi vizsgát: gróf Shiruy Antal, báró Lehár Antal, Szmrecsányi György, Beniczky Ödön és mások. Itt említjük meg, hogy Szilágyi Lajos nyilatkozatot adott, mely szerint semmi értekezleten a királykérdésben részt nem vett, semmivet a királykérdésben alá nem irt és nem tartozik az ugynevezett szabad királyválasztó agrár demokrták közé sen. Ellenben mint eddig, ugy ezután ,élentartja magának a teljesen szabad kezet arra, hogy a királykérdésben minden lekötöttség nélkül azt a törvényes megoldást támogassa, amelyik a nemzet nagy érdekeinek legjobban megfelel. A pártprogramm kibontakozása Új programm — új kormány — Teleki utóda Rubinek István miniszter nyilatkozata a helyietről is aller