Pesti Napló, 1920. december (71. évfolyam, 283–307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

* OTCTtt» . . I T--» (f PESTI NAPIO 1920. "decemtret- T, többét, itt nem egy pár ezer emberen kell leni, hanem tiz-huszezer ember kivétete.tei.JUlfA-denkin. Hiszen már ugy Állunk, hogyha s/vgényelT javára gyfljtögetfiket mindettünkön kidobják. Helyes, hogy egy központ irányítson, de az ne le­gyen bürokratikus. Most újból Be­hird miniszter kezdett szótelni. T­e­hát egyet méltóztatnak velem érteni abban, hogy ezekben a kritikus órákban össze kell fogni A szervezést még ma megindítjuk. Megalakítjuk az országos inségakció nagybizottságát és ajánlom, hogy annak elnökévé gróf Zichy Jánost válasszuk meg. Mivel ő nincs itt,Sipőcz Jenő polgármester úr foglalja el az elnöki széket. (Gömbös sokallja a grófokat) Ezut­án indítványozta­­ a miniszter,­­hogy Horthy Miklós kormányzóhoz, az akció fővédnö­kéhez a gyűlés hálás köszönete jeléül hódoló kül­döttséget­­kü­ld­jön. Az indítvány elfogadása után a nagybizottság névsorát olvasták föl. A névsor ol­vasása alatt Huszár Károly állandóan fejét csó­válta. Gömbös Gyula a felolvasás után kijelen­tette, hogy az első bizottságban túl sok az arisz­tokrata, a másodikban pedig túl sok a gróf. Ez sem az ő, sem a mi szempontunkból nem jó — mon­dotta.­­ Huszár Károly: Ilyen bizottság Budapesten legalább tizenöt van. Ez nem vezet ahoz a célhoz, amit a szegények várnak tőlünk. A legérdemeseb­bek hiányoznak. Miért hívtak meg bennünket, ha meg sem kérdezik, hogy kit kell jelölni. Mi csak a hátunkat tartsuk? Ezek a nevek mindenek, csak nem azok, akiktől pénzt és­­ munkát várhatunk. Azt ajánlom, hogy ma csak elnököt válasszanak. Gömbös Gyula hozzájárul Huszár Károly, in­dítványához. Benárd úgy oldja meg a kérdést, hogy azt tanácsolja, hogy a nagybizottságból válasszanak­­ki egyeseket és ezekből alakítanak egy nagybizotts­got jelölő albizottságot. Ez meg is történik. Tag­jai lettek: Peterdy ezredes, Lukács Sarolta, gróf Zichy János, gróf Széchenyi László, Gref­ersen Lujzás, Iluffy Pál, báró Petényi Zsigmond, Csiszárik János, Agorasztó Tivadar, Tormay Cécile, Hor­váth Gézárnéi, Novák Mártásnné, Gömbös Gyula, Sipőcz Jenő, Huszár Károly, Szegedy Maszák Ala­dá­rné, Belatiny,Braun Artúr, Uber Endre, Kuna P. Amb­ás. Korá a­ygazdasá miniszter , rekonstrukcióról Pénzintézeti Központ reformja emzetgyű­lésen (Sajáb­ Milositónkról.) A nemzetgyűlés keddi ülésén az elnök bemutatta a belügyminiszter át­iratát, amelyben közli, hogy a kam­tány a CühüriT !hajózási vállalattal szerződést kötött a kivártdorlát lebonyolítására A szerződéssel a kivándorlási­ bi­zottság jelentése alapján fog a nemzetgyűlés fog­lalkozni.­­ Napirenden a Pénzintézeti Központról szóló javas­lat szerepelt, melyet Iklódi-Szabó János ajánlott elfo­gadásra. Báró­­Szterényi József vázolja a Pénzintézeti Központ létesítése körül folytatott parlamenti küzdel­met és megállapítja, hogy ez az első javaslata a­ kor­mánynak, amelyben "kereskedelemellenes tendencia nincsen. . Ernszt Sándor a háborús vagyonok megadózta­tását sürgeti. Bajnak tartja, hogy a kereskedelem terén sok a mon­opólium. Az állam­ financiális helyzete nap­ról-napra rosszabbodik. Ma Magyarország lakosságáé­nak egy ötödrésze az államból él. A kormánynak nyi­latkoznia kell keres­kedelami programmjáról. Friedrich István: Tizennégy miniszter és tizen­négy álamtitkár van. Rubinek István: Te csináltad a tizennegyediket. Friedrich István: Rubinek hozta sokorópátkait. Rakovszky elnök: Kérem, ne leplezzük le a mi­niszteri állásokat. (Derültség.) Iklódi-Szabó János előadó zárósőeezéde után báró Ikorányi Frigyes pénzügyminiszter benyújtja az angol csoporttal kötött szerződést a földgáz kitermelése tár­gyában, majd reflektál a vita során elhangzott ész­revételekre. Szerinte inkább bank­koncentrációra van­­szükség, mint új pénzintézetek létesítésére. A Ház a javaslatot ezután általánosságban elfo­gad­ja. Ezut­án Pálffy Dániel mondotta el sür­getó inter­pellációját. A köztisztviselők részére­­ úgymond a kormány nagyobb cipőmegrend­elést tett Cseh-Szlo­vákiába­n, abban az államban, amely éppen most szö­vetkezett ellenünk a jugoszlávokkal. Azt mondották, azért rendelték Csehországban, mert a magyar kézréll­iparosok hat százalékkal drágábak voltak, pedig ha a minőséget is megvizsgáljuk, ak­kor ,szakértők m­eg­állapítása szerint is a külföldi cipő húsz százalékkal drágább. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter kije­lenti, hogy a köztisztviselők­­cipőakciójáról tud­, de neki azt jelentették,­hogy a magyar iparosok a­ szük­ ,­séges cipőt a tél beállta előtt nem­ tudják elkészíteni, ezért kellett külföldről rendelni. Döntő napok előtt a kormány­­ Szmrecsányi tiltakozik az ellen, hogy királypuccsot akart rendezni . Sikerült-e az ellátatlanok lisztjét biztosítani (Saját tudósítónktól.) Decennsste első napjai kritikus id­őket jelentenek a krutikában. Csütör­tökön font­os értekezletet­ tesz a kormánypárt A­­ miniszterelnök beszámolt az alkotmánykérdések­ben való újrafoglalátáról­, a királykérdésben való felfogásáról s­ nyilatkozata alkalmat ad majd Kovács J. István és elvbarátainak, a­ogy deklarál­ják a maguik szándékát. • Ma azonban a nemzet­gyűlés folyosóin olyan kijelentéseket hallottunk még a legradikálisabb „szabad királyválasztó" tör­vény­hozótól is, hogy a súlyos külpolitikai hely­zetre való tekintettel a trónkérdés ügyét most s­em szabad bolygatni. Lehetséges tehát, hogy az értekezletnek ez a része simán fog lefolyni. Sokat diskurálnak politikai körökben a ke­resztényszocialista képviselőknek ama értekezleté­ről, amelyet hétfőn este tartottak a Károlyi-palo­tában Haller István elnöklésével. Az értekezleten a királykérdésről vitatkoztak. Szmrecsányi György tiltakozott az olyan beállítás ellen, mintha ő és elvbarátai király­puccsot készítettek volna elő­. Szmrecsányi ezt szemenszedett hazugságnak és aljas rágalomnak minő­síti. A királykérdésre vonatkozóiag az érte­kezlet úgy határozott, hogy ennek eldön­tését az ország erkölcsi és anyagi helyze­tére való tekintettel nem tartja idősze­ A kormányra nézve azonban nem a csütörtöki pártértelmezlh­et­ők­ nagy fontossággal, hanem a de­cember ötödiki terminus. Ez az a kritikus dátum, ameddig a gazdáknak be kellett­ szolgáltatni az ellátatlanok biztosítására szolgáló 3,1 millió mé­ter mázsa gabonát. Vass János közélelmezési mi­niszter a közelmúltban kijelentette, nem maradhat meg helyén, h ha a következő termésig nem tudja biztosítani az ellátatlanok lisztjét és levonja a konzekvenciákat, ha­ nem kapja meg a gabona­rekvirálásihoz szükséges hatékony eszközöket. Figyelem­mel kísérik azokat a bizalmas tanács­kozásokat is, amelyek napok óta­­folynak nagy­atádi Szabó Istvánnál az új pártalakulással, ille­tőleg pártprogrammal kapcsolatban. Politikai kö­rökben feltűnést kelt az a hír, hogy a kormányzó­pártból valósággal ki akarják tessékelni Szilágyi Lajost és herceg Windischgfn­etz Lajost, mert a pénzügyminiszter ellen szavaztak, amikor báró Korányi a cukor-ügyben felelt Ereki Károly in­terpellációjára. A pártfegyeleme példát­lan megsértésének te­kintik ezt, viszont a két képviselő semmi hajlan­dóságot nem mutat a pártból való kilépésre. Drozdy Győző és Kerekes Mihály képviselők kedden levelet intéztek Prohászka Ottokárhoz, a kormányzópárt • elnökéhez, amelyben a többi kö­­zött ezeket írják: — Hazafias tisztelettel bejelentjük Nagyi mél­tóságodnak, hogy a vezetése alatt álló pártból ki­­lépünk, k­inek. (Törlés) Egy napgal a luxusadó előtt A k­ázenségi­ megrohanta az üzleteket — Me­lyik ,arra adóköteles, melyik nem ? — Kralon tanácsjamti el a pénzügy­minisztériumban (Saját tudósítónktól.) Mozgatátas­ napjuk volt ma a kereskedőknek, ma volt, ugyanis november 16-ika « hixusadó életbelépése, előtti utolsó nap. A közönség — természetesen a megfelelő­­ tőkével rendelkező, előv­igyázatos és takarékos közönség, mert takarékoskodni manapság csak az tud, aki­nek pénze van — valósággal megrohanta az üzlete­ket, elsősorban a belvárosi üzleteket, hogy még olcsó áron is)­szerezze be szükségleteit. Későn laste felkerestüijk néhány üzletet, hogy a mití' nap •Jfcorgslmáról képet .^verjünk­­.. . bejái ^IHftísáotfök .inekiMk, hogy ó­­áiai napon há­­romszórta nagifcrbb vorftf^ford­alom a rendeshez képest. A közönség összevásárolta, amit csak össze lehetett vásárolni és nem is gondolt arra, hogy a megvett cikkek között sok­­olyan is­ van, ami nem esi­k luxusadó alá, így például a belvárosi üzletben rengeteg nyakkendőt és harisnyát adtak el, pedig ezek nem is esnek, luxusadó alá. Mosolyogva jelez­.. tette ki előttünk a kereskedő, hogy ..a­­sélyepiha­risnya nem esik luxusadó alá, míg ,a­ selyem cérna­ket­tyű igen. A selyem cérnake­ztyű igen, a bőr­keztyű­ pedig, amely ennél legalább is ötször drá­­gáibb — nem. Próbáltunk logikusan gondolkozni, a kereskedő és mi, sajnos nem birtok­os rendszert megalapítani, amelynek alapján a luxussidóról szóló törvényt előkészí­tet­ték. A par­föm természe­tesen holnaptól kezdve tíz százalékkal­­ drágább lesz, a bor, valamint az inggomb, ha az ára kétszáz koronánál­ nagyobb,­­szintén­ adó alá esik. A kala­pot csak ezer koronán felüli értékben adóztatják meg, azzal szemben a fehér" kis ruhaneműinél nincs adó. Selyem- és­ bársony áruknál adót számítana­k, szövet- és parmitáruiknál nem. A kereskedők kis füzetecskéket kaptak, ame­lyek eladási bárcákat­ tartalmaznak. Amennyi­ben a vevő elismervényt óhajtt adó felülfizetésérő­l, úgy kap ilyen eladási tárcát. A kereskedők azon­kívül külön autóbevallási íveket kaptak és­ minden hónap végén kötelesek a luxus­adóról elszámolni. A csipőüzletekben is nagy volt a forgalom, de­­sp­pcipőt .•— ami a legkomolyabban luxusadó alá esik — alig vásároltak. Az ijedt emberek megelé­gedte­k a komoly, tartós téli cipőikkel és nem gon­dolta­k arra, hogy ezt holnap is ugyanilyen áron niggyehették"." Egy női kalapszalon­ban ma délben alig lehetett kiszolgálni a jelentkező hölgy­ töme­gek­et. Érdekes, hogy a leggazdagabb és legelőke­lőbb hölgyek egyszerre több­­kalapot szerettek volt­a tenni, csakhogy a pár koronát kitevő luxus­adót m­­egh­atolnístsák. Ez azért is különös, mert aki ötezer koronát tud állni egy kalapér­t, az bizonyára ötezerötszáz koronát is könnyen fizet le. De, úgy látszik, éppen a gazd­ag emberek a takarékosak. Minthogy manapság úgy­is minden olyan drága, mintha patikában árulnák, végezetül betér­tünk egy igazi patikába is, hogy informálódjunk a patika és a luxusadó között fennálló viszony­ról. A szépségápolásra alkalmas szerek, a púder, arckrém, hajolaj, brillantin, kéz- és arcápolási szerek természetesen luxusadó alá esnek.­ A száj- és fogápolásra alkalmas szerek adó-­ mentesek. A patikában azt mondották, hogy a forgalom ma is olyan volt, mint másnap, oda nem tévedtek luxusadótól remegő emberek és mint mindig, ma is főleg aszpirint adtak el nagy mennyiségben. Úgy látszik, a­­luxusadótól fájdult ü­tel az emberek feje. •• *­­ Mint már említettü­k, az életbeléptetés nem megy minden zökkenő nélkül, mert a kereskede­lem meglehetően­­tanácstalanul áll igen sok rész­letre nézve. Nem tudják pontosan, hogy mely cik­kek után kell a luxu­sadót beszedni. Bár a kamara érintkezésbe lépett a pénzügyminisztérium illetékes osztályával és számos kérdésben tisztázódott a helyzet, de nap-nap után tömegével bukkanak föl olyan problémák, amelyek elintézése személyes tárgyalást­ tesz szükségessé az érdekképviseletek és a minisztérium­­ között. A törvény, betű­i szerint kétes esetekben a kerületi adófelügyelőségek tartoznak informálni a kereskedőket, hogy­ az illető cikk után kell-e fé­nyűzési adót szedni. Máris egész sereg kérdést in­téztek az utóbbi napokban az adófelügyelőségek­hez, azonban a kereskedők nem tudtak ér­­­demleges választ kapni, mert egyes részletekkel az adófelügyelőségek sincsenek tisztában és ők is a pénzügyminisztériumhoz fordulnal, magyará­zatért, így teh­át a törvény gyakorlati alkalma­zásának, a praxisba való átültetésének egész mun­kája a pénzügyminisztériumra háramlik. Erre való tekintettel báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter intézkedett, hogy a pénzügymi­nisztérium kebelében külön tanács álljon rendel­kezésre, amely szükség esetén a hatóságoknak és az érdekképviseletnek felvilágosításokat adjon és bizonyos­, cikkek­ adózására nézve érdemleges dön­tést is hozzon. A pénzügyminiszter rendelkezése értelmében Hell miniszteri tanácsos és Telegdy miniszteri osztálytanácsos, valamint hozzájuk be­osztott több referens foglalkozik ezekkel a kér­désekkel, tárgyal a kamarával­ és a vitás árucik­kek tekintetében döntést is hoz, várjon azok adó­mentesek-e vagy, adókötelesek.

Next