Pesti Napló, 1921. január (72. évfolyam, 1–24. szám)
1921-01-01 / 1. szám
Swí "2 SzemHát , PESTI NAPLÓ 1921. január ta laimat, sajtót, színházat és is, de a maga céljaira át természetesen az irodalmat, a képzőművészeteket is, de a maga céljaira kell alakítania mindenekelőtt az iskolát a hadsereget vet, az égése közszelemet és a társadalmi életet. A programainak olyannak kell lennie, hogy azt elfogadhassa minden tisztességesen érző magyar ember. Olyannak kell lennie, hogy aki nem fogatja el, az elveszítse jogát ahoz, hogy magyar ember és kultúrember számba mehessen. — Mi, a vegyesajkú vidékek idillleges elvesztésével, megszűntünk «s itt etbégi álam lenni. Magyarország ma a köteten az egyetlen egységes állam, amely csak egyféle politikát és egyféle kulturát«tafálhat, olyat, amely ízigvérig magyar. Minket a nemzetköziség és a nemzeti közömbösség tett tönkre, talpra."Ham csak akkor fogunk, ha erős nemzeti fegyelem alá tudjuk vonni egész állami és társadalmi életünket. (Törlés) — Mindez, amit elmondtam, nagyon is vázlatos és ötletszerű, de meggyőződésem, hogy ezen az úton kell keresnünk az igazságot!... Íme, ez Herczeg Ferenc újévi riadója. "Szól a politikusoknak, az irótnak, a képzőművészeknek. Váljon ki»e foganat«? «A szosz és a német veszedelem Franciaország lefegyverzi Németország keleti erődeit is (Saját tudóllinkról.) A trumbia kormány félhivatalosanjéy kommünikében részletesen ismerteti a német védőrségek és polgárőrségek lefegyverzésének kérdőben Franciaorsszág és Németország között váltott jegyzékeit, majd újból leszögezi Franciaország imagatos köreinek álláspontját, amely természet ?»a német kormány sulyos érveivel szemben«iuradt, hogy Kimet Aszagnak betű szerint végre kell hajtania az ami idején Spaarban rákényszerített pontokat. Ezt pedig a versaillesi békeszerződésnek megfelelőt a védőrségek és a polgárőrség lefegyverzését, valamint az erődök lerombolását és a felesleges hadianyagnak a keleti frontról való elszállítását követelik. • ' - - -'!* Az egri Havas kommünikéjében ismertetett német .-'kok rámutatnak arra, hogy Lennyelország lván.Mt igen vyenge, a lengyel katonaiág áligfip :mte elég erős egy újabb bolsevista immá !• Ifiiv -'te fittért a német kormány szükségesnek • ' a königsbergi és a küstrini erőd i *et/«fH t"r* • ", valamint a hadianyagnak a keleti tarton lángokban való meghagyását. Rámutat ^•i:-tország arra is, hogy Bajorországban könyf*rhi zavarok támadhatnak, mert ott a homnus letörése óta mnég mindig nem nyugodtak kedélyek. Franciaország válaszjegyzéket ,mben a spaai egyezmény változatlan megkövetelik és ilyen értelmű kijelentést tes francia miniszterelnök dr. Mayer szóbeli előterjesztésére is. A bolse-mre .. . "A hivatkozást egysarűen •1 .4. fMUk, hogy Spaaban hiva-az egész kérdést fa i - . Károlyi Mihályné és gyermekei ellátás J anuárban fejezik be a Károlyi-birtokok leltározását . Beszélgetés Grecsák Károly zárgondnokkal (Saját tudósítónktól.) Grecsák Károly ny. igazságügy miniszter, gróf Károlyi Mihály birtokának zárgondnoka az Egyelem utcai Károlyipalotában végzi a zárgondnoki munkát. Alkalmunk volt vele munkájáról beszélgetni. A következőkben adjuk a leswigeli érdekesebb részleteit: — Gróf KárolyiMihály ellen voltaképpen két Tárlat rendeltetett el. Az egyiket a hitbizományi bíróság rendelte el abból féz alkalomból, hogy a hitbizomány haszonélvezőja az országtól távol van és így a zálogvagyon helyes kezelése szempontjából zárgondnok kezelésnek van helye. A másik zárlatot a budapesti királyi büntetőtörvényszék rendelte el gróf Károlyi Mihály ellen az 1916. évi XVIII. törvénycikknek azon rendelkezése alapján, amely szerint hazaárulás bűntettével vádolt egyének vagyona zár alá veendő. • A hitbizomány által elrendelt zárlat hatálya kiterjed a hitbizományhoz tartozó összes vagyonokra, míg a bűnügyi zárlat csak Károlyi Mihály magánvagyonára ért arra, ami öt, mint haszonélvezet, a hírbizományból származó jövedelemből megilleti. Mindkét tárlat folytán elrendelték a vagyonok leltározását. Rapík leltározása Budapesten, a pétervásárhely járásbíróság területén, a gyöngyösi járásbíróság, az egri és salgótarjáni járásbíróság területén létetett folyamatba és előreláthatólag januárban, legkésőbb februárban be is fejezik azt. Az igy elrendelt zárlatokból következik, hogy a zárlat alatt lévő Bartyán jövedelmei gróf Károlyi Mihálynak ki nem tudhatók, hanem azok a bíróságnál történt elszámolásuk után a fenmaradó jövedelemfelesleg összegében letétbe fognak helyeztetni. Az a kérdés pedig, hogy ezeket a jövedelmeket mire fordítják, a büntető bírósági eljárás során fog megoldást nyerni. Ebben a büntető bírósági eljárásban, a kincstár érdekeit a királyi kincstári jogügyek igazgatósága képviseli.• Károlyi Mihály családjának, nejének és kiskorú gyermekeinek azon nem az említett 1916. évi XVlll. t..c rendelete alapján joguk van megfelelő ellátást követelni. Ezen jogukkal Károlyiné és gyermekei éltek is és ebben a kérdésben az illetékes bíróság a legközelebbi időben fog határozni. •— Hogy kezelik az egész vagyont? — kérdeztük. — A hitbizományhoz tartozó, Heves megyében fekvő, körülbelül tizennyolcezer katasztrális holdat kitevő szántót a Magyar Földrészvénytársaságnak adták bére, még 1916-ban harminc esztendőre, évi 494.000 korona haszonbér fejében. Ezen haszonbért azonban az általunk folyamatba tett eljárás során az egri királyi törvényszék három és fél millió koronára emelte fel. Az ítélet még nem jogerős, amennyiben a haszonbérlő felebbezéssel élt és az ügy 1921 január havában lesz a budapesti királyi Ítélőtábla által felülbírálva. A mintegy 22.000 katasztrális hold hevesmegyei erdőségeket a hitbizományi uradalom saját kezelésben termeli ki, azon területek kivételével, amelyekre nézve a faügyek országos kormánybiztossági kényszerkitermelést rendelt el és a maga végezteti a kitermelést. Parád fürdőtelepet és a parádi Üveggyár üzemét a híáazomány egyelőre maga kezeli. Az értékpapírokat a Magyar Földhitelintézet kezeli és azokat legnagyobbrészt nyugdibiztosításoknak kötötték le. Itt említjük meg, hogy Grecsák Károly egyetlen titkár segítségével maga végzi a zárolás terhes munkáját. Szomorú tapasztalatok a mai diákokról sem tanul — A társadalom betegsége átrageda?: i*ski^tp^t hr/hflf helyett műh'% - ?oRtizchiak a diákot (Sin ti .t udósitinktól.Az iskolákra szünetet parancsolt a szén. A középiskolákból a négy alsó osztály diákja a sovember tizenötödike óatak el, a felső osztályosok pedig december közepétől szünetelnek, hogy mit csinálnak az iskola nélkül maradt diások s általában milyen ma a nagyot változott világban a diákélet: nagyon érdekes kérdés és sok mindennél fontosabb Erős fénnyel világít ebbe bele egy középiskolai tanár, aki mára összehívta az elszéledt diákjait egy órára kis iskolaszagra, s hogy ellenőrizze a szünetre kiszabott tanulnivalóval hogyan áganik. Nagyon érdekes, de szonorú tapasztalatai vanak a tanárnak, aki ma, közvetlen, a szibiti összejövetel után a következőkben számolt be diákjairól nekünk: — Azt a megdöbbentő felfedezést tettem , ez most már teljesen megenődlött bennem, hogy a diákok nem tanulnak. Azok sem, akik korábban bejileg kvájobbaknak mutatkoztak és nem trt^ak akkor sem, amik.kr nw^sen szünet *x isii. összes tudásuk .annyi, amenyit ugy-egy a tanárai való közvetlen érintkezés fotytgathattak- Ettől arra lehet következtetni, a wefleusi képességük fogyatkozott nem a munka, főképpen a rendszeres nem kell nekik Az a határozott tapaszty a fejletlen gyermeklélek vatarain folytál ugyanazoknak a benyomvahitt áll, amelyek az ejlést tárolásol/ák: Nin-w kedve dol'a ilgxni tat, amelyeket A szüneten egy fiú sem végezte aki ravasz félrevezetési hanyagságát és ez alőttem, mintha a gyereknek lelke beszélne, munka nélkül akarnak , élettel eredményeiket entett a fejletlen, egérsikek hanyagságtt és ,ufolt gyermekek »zellehet azzal, hogy a apai felügyeletnéla biztos irányító k«ejjt addig a középiskolát most először látogató gyermekekre még ezt a mentő körülményt sem alkalmazhatjuk. Másutt kell a hibát keresnünk, alighanem a szülőkben. Az apák egy része öt esztendeig katona volt, talán eldurvult, talán közönyös má*-Té^^hop ffltKft- j' ^Y-Uraki tudás ijjes fényét, ami ez a viszonyok természetesen nagy súllyal hozzájárultak. Általában azt tapasztjolt fájdalmasni, hogy ahol a gyermekeki«a»yagsága a legnagyobb mértékben nyilvánul meg, a cherohez les parents elve gyújt világosságot. Hiányzik a régi, nemes, aggódó szülői szeretet, amely nemcsak büntetni tudott, hanem preventív intézkedésekkel akadályozta meg a gyermek botlását. Ma a tanári várószobák küszöbeit tízszerte kevesebb szülő lépi át, mint az elmúlt időkben Gyermekük sorsa és előmenetele iránt a szülőknek csak egy kis percentje érdeklődik. Ezért azután gyakran teljesen céltalan és hiábavaló a mártír sorsra jutott tanárok minden gondossága és ügyszeretete. Pedig soha nem volt annyira szükséges a szülők együttműködése a tanárokkal, mint éppen most, amikor jóformán szünetből áll az iskolai év, s az iskolai oktatás nagy részét a gyermekaróhák pedagógiájának kell helyettesíteni. — Másirányú tapasztalat, — amelyben vigasztaló momentum jelentkezik az elméleti tanulástól való idegenkedéssel szemben — hogy a gyermekek határozottan az élet realitásai felé fordulnak. Érdekli őket minden, ami a technikai eőhaladással kapcsolatos. Nem érdekli őket az irodalom, nincsen Jókai-láz, nem kell a Toldi, szívesebben tesznek -vesznek a fiúk az iskolai műhelyekben, amelyeket újabban a reáliskolákban berendeztek. A diákoknak ez a hajlandósága célszerű vezetés mellett kihasználható és helyes mederbe terelhető, míg ha szabadjára marad, kalandos utakra vezet. Nem a Nick Carter-irányt értem ezalatt, mert legújabban még a detektívkalandok sem kellenek. A kis diákok ma feltalálók, esetleg üzletesek, vagy ha nem, akkor a politikusok. A háborúban a gyermek különb dolgokat látott vagy hallott, mint amit a regények elébük tárnak, a proletárdiktatúrával pedig az iskola is belefutott a politikai élet forgatagába. Ezt még ma sem fültetették el teljesen. A diák még mindig szívesen játszik forradalmat, s megtörtént az is, hogy egy elsőosztályos fiú, amikor megkérdeztem, mit játszott, némi habozás után kijelentette: „Mi voltunk a Mritanniások"