Pesti Napló, 1921. január (72. évfolyam, 1–24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

Swí "2 SzemHá­t , PESTI NAPLÓ 1921. január ta­ laimat, sajtót, színházat és­­­ is, de a maga céljaira át természetesen az irodalmat, a képzőművészeteket is, de a maga céljaira kell alakítania mindenekelőtt az iskolát a had­sereget vet, az égése közszelemet és a társa­dalmi életet. A programainak olyannak kell lennie, hogy azt elfogadhassa minden tisztessé­gesen érző magyar ember. Olyannak kell len­nie, hogy aki nem fogatja el, az elveszítse jo­gát ahoz, hogy magyar ember és kultúrember számba mehessen. — Mi, a vegyes­ajkú vidékek idillleg­es el­vesztésével, megszűntünk «s itt etbégi álam lenni. Magyarország ma a köteten az egyetlen egységes állam, amely csak egyféle politikát és egyféle kulturát­­«tafálhat, olyat, amely ízig­vérig magyar. Minket a nemzetköziség és a nemzeti közömbösség tett tönkre, talpra."Ham csak akkor fogunk, h­a erős nemzeti fegyelem alá tudjuk vonni egész állami és társadalmi életünket. (Törlés) — Mindez, amit elmondtam, nagyon is vázlatos és ötletszerű, de meggyőződésem, hogy ezen az úton kell keresnünk az igazságot!... Íme, ez Herczeg Ferenc újévi riadója. "Szól a politikusoknak, az irótnak, a képzőművészeknek. Váljon k­i»e foganat­«? «A szosz és a német veszedelem Franciaország lefegyverzi Németország keleti erődeit is (Saját tudóll­inkról.) A trumbia kormány fél­hivatalosa­njéy kommünikében részletesen ismer­teti a német védőrségek és polgárőrségek lefegy­verzésének kérdőben Franciaorsszá­g és Németor­szág között váltott jegyzékeit, majd újból leszö­gezi Franciaország imagatos köreinek álláspont­ját, amely természet ?»a­­ német kormány sulyos érveivel szemben­­«­iu­­­­radt, hogy Kimet A­szagnak betű szerint végre kell hajtania az am­i idején Spaarban rákényszerített pontokat. Ezt pedig a versaillesi békeszerződésnek megfelelőt a vé­dőrségek és a polgárőrség lefegyverzését, val­­amint az erődök lerombolását és a felesleges hadianyagnak a keleti frontról való els­zállítását követelik. • ' - - -'!* Az egri Havas kommünikéjében ismerte­tett német .-'kok rámutatnak arra, hogy Len­n­yelország lván.Mt igen vyenge, a lengyel katonai­­ág áligfip :mte elég erős egy újabb bolsevista immá !• Ifiiv -'te fi­ttért a német kormány szü­k­ségesnek • ' a königsbergi és a küstrini erőd i *et/«fH t"r* • ", valamint a hadianyagnak a ke­leti tar­ton lángokban való meghagyását. Rámutat ^•i:-tország arra is, hogy Bajorországban köny­f*rhi­ zavarok támadhatnak, mert ott a hom­nus letörése óta mnég mindig nem nyugodtak kedélyek. Franciaország válaszjegyzéket ,­mben a spaai egyezmény változatlan meg­követelik és ilyen értelmű kijelentést tes francia miniszterelnök dr. Mayer szóbeli­ előterjesztésére is. A bolse­-mre .. . "A hivatkozást egysa­rű­en •1­ .4. fMUk, hogy Spaaban h­iva-az egész kérdést fa­ i - . Károlyi Mihályné és gyermekei ellátás J­ anuárban fejezik be a Károlyi-birtokok leltározását . Beszélgetés Grecsák Károly zárgondnokkal (Saját tudósítónktól.) Grecsák Károly ny. igaz­ságügy miniszter, gróf Károlyi Mihály birto­kának zárgondnoka az Egy­ele­m­ utcai Károlyi­palotában végzi a zárgondnoki munkát. Alkal­munk volt vele munkájáról beszélgetni. A követ­kezőkben adjuk a leswigeli­ érdekesebb részle­teit: — Gróf Károlyi­­Mihály ellen voltaképpen két Tárlat rendeltetett el. Az egyiket a hitbizományi bíróság rendelte el abból féz alkalomból, hogy a hitbizomány haszonélvező­ja az országtól távol van és így a zálogvagyon helyes kezelése szempontjá­ból zárgondnok­ kezelésnek van helye. A másik zárlatot a budapesti királyi büntetőtörvényszék rendelte el gróf Károlyi Mihály ellen az 1916. évi XVIII. törvénycikknek a­zon rendelkezése alap­ján, amely szerin­t hazaárulás bűntettével vádolt egyének vagyona zár alá veendő. •­ A hitbizomány által elrendelt zárlat ha­tálya kiterjed a hitbizományhoz tartozó összes vagyonokra, m­íg a bűnügyi zárlat csak Károlyi Mihály magánvagyonára ért arra, ami öt, mint haszonélvezet, a hírbizományból származó jöve­delemből megilleti.­­ Mindkét tárlat folytán elrendelték a va­gyonok leltározását. Rapík leltározása Budapesten, a pétervásárhely járásbíróság területén, a gyön­gyösi járásbíróság, az egri és salgótarjáni járás­bíróság területén létetett folyamatba és előre­láthatólag januárban, legkésőbb februárban be is fejezik azt. Az igy elrendelt zárlatokból követke­zik, hogy a zárlat alatt lévő Bartyán jövedelmei gróf Károlyi Mihálynak ki nem tudhatók, hanem azok a bíróságnál történt elszámolásuk u­tán a fenmaradó jövedelem­felesleg összegében letétbe fognak helyeztetni. Az a kérdés pedig, h­ogy ezeket a jö­ved­el­­meket mire fordítják, a büntető bírósági eljárás során f­og megoldást nyerni. Ebben a büntető bírósági eljárásban, a kincstár érdekeit a királyi kincstári jogügyek igazgatósága képviseli.­­• Károlyi Mihály családjának, nejének és kiskorú gyermekeinek azon nem az említett 1916. évi XVlll. t.­.c rendelete alapján joguk van meg­felelő ellátást követelni. Ezen jogukkal Károlyiné és gyermekei éltek is és ebben a kérdésben az ille­tékes bíróság a legközelebbi időben fog határozni. •— Hogy k­ez­elik az egész vagyont? — kér­deztük. — A hitbizományhoz tartozó, Heves megyében fekvő, körülbe­lül tizennyolcezer katasztrális hol­dat kitevő szántót a Magyar Földrészvény­társaság­nak adták bér­e­, még 1916-ban harminc eszten­dőre, évi 494.000 korona haszonbér fejében. Ezen haszonbért azonban az általunk folyamatba tett eljárás során az egri királyi törvényszék három és fél millió koronára emelte fel. Az ítélet még nem jogerős, amennyiben a haszonbérlő felebbezéssel élt és az ügy 1921 január havában lesz a buda­pesti királyi Ítélőtábla által felülbírálva. A mint­egy 22.000 katasztrális hold hevesmegyei erdő­ségeket a hitbizományi uradalom saját kezelésben termeli ki, azon területek kivételével, amelyekre nézve a fa­ügyek országos kormánybiztossági kényszerkitermelést rendelt el és a maga végezteti a kitermelést. Parád fürdőtelepet és a parádi Üveggyár üzemét a híáazomány egyelőre maga kezeli. Az értékpapírokat a Magyar Földhitelinté­zet kezeli és azokat legnagyobbrészt nyugdibiz­tosításoknak kötötték le. Itt említjük meg, hogy Grecsák Károly egyet­­len titkár segítségével maga végzi a zárolás terhes munkáját. Szomorú tapasztalatok a mai diákokról sem tanul — A társadalom beteg­sége átraged­­a?: i*ski^tp^t hr/hfl­f helyett műh'% - ?oRtizchiak a diákot (Sin ti .t udósitinktól.A­­z iskolákra szünetet parancsolt a szén. A középiskolákból a négy alsó osztály diákja a s­ovem­ber tizenötödike ó­a­tak el, a felső osztályosok pedig december köze­pétől szünetelnek, hogy mit csinálnak az iskola nélkül maradt d­iások s általában milyen ma a nagyot változott világban a diákélet: nagyon ér­dekes kérdés és sok mindennél fontosabb Erős fénnyel világít ebbe bele egy középiskolai tanár, aki mára összehívta az elszéledt diákjait egy órára kis iskolaszagra, s hogy ellenőrizze a szünetre ki­szabott tanulnivalóval hogyan áganik. Nagyon érdekes, de szonorú tapasztalatai vanak a ta­nárnak, aki m­a, közvetlen, a szibi­ti összejöve­tel után a következőkben számolt be diákjairól nekünk: — Azt a m­egdöbbent­ő felfed­ezést tettem , ez most már teljesen megenődlött bennem, hogy a diákok nem tanulnak. Azok sem, akik korábban bejileg k­vájobbaknak mutatkoztak és nem trt­^ak akkor sem, amik.kr nw^sen szünet *x is­ii. összes tudásuk .annyi, amenyit ugy-egy a tanárai való közvetlen érintkezés foty­tgath­attak- Ettől arra lehet következtetni, a wefleusi képességük fogy­atkozott nem a munka, főképpen a rendszeres nem kell nekik Az a határozott tapasz­ty a fejletlen gyermeklélek v­a­tarai­­n folytál ugyanazoknak a benyo­mvahitt áll, amelyek az ejlést tár­ol­ásol/ák: Nin-w kedve dol­'a ilgxni­ tat, amelyeket A szünet­en egy fiú sem végezte aki ravasz félrevezetés­i hanyagságát és ez a­lőttem, mintha a gyer­eknek lelke beszélne, munka nélkül akarnak , élettel eredményeiket entett a fejletlen, egé­rsikek hanyagságtt és ,ufolt gy­ermekek »zel­lehet azzal, hogy a apai felügyelet­nél­a biztos irányító k«ejjt addig a középis­kolát most először látogató gyer­mekekre még ezt a mentő körülményt sem alkal­mazhatjuk. Másutt kell a hibát keresnünk, alig­hanem a szülőkben. Az apák egy része öt eszten­deig katona volt, talán eldurvult, talán közönyös má*-Té^^hop ffltKft- j' ^Y-Uraki tudás i­jjes fényét, am­i ez a viszonyok termé­szetesen nagy súllyal hozzájárultak. Általáb­an azt t­apasztj­olt fájdalmas­­ni, hogy ahol a gyermekek­­i«a»yags­ága a legnagyobb mértékben nyilvánul meg, a cherohez les parents elve gyújt világossá­got. Hiányzik a régi, nemes, aggódó szülői szere­tet, amely nemcsak büntetni tudott, hanem pre­ventív intézkedésekkel akadályozta meg a gyermek botlását. Ma­ a tanári várószobák küszöbeit tíz­szerte kevesebb szülő lépi át, mint az elmúlt idők­ben Gyermekük sorsa és előmenetele iránt a szü­lőknek csak egy kis percentje érdeklődik. Ezért azután gyakran teljesen céltalan és hiábavaló a mártír sorsra jutott tanárok minden gondossága és ügyszeretete. Pedig soha nem volt annyira szük­séges a szülők együttműködése a tanárokkal, mint éppen most, amikor jóformán szünetből áll az iskolai év, s az iskolai oktatás nagy részét a gyermekaróhák pedagógiájának kell helyettesíteni. — Másirányú tapasztalat, — amelyben vi­­­gasztaló momentum jelentkezik az elméleti tanu­lástól való idegenkedéssel szemben — hogy a gyermekek határozottan az élet realitásai felé fordulnak. Érdekli őket minden, ami a technikai e­őhaladással kapcsolatos. Nem érdekli őket az irodalom, nincsen Jókai-láz, nem kell a Toldi,­ szívesebben tesznek -vesznek a fiúk az iskolai mű­helyekben, amelyeket újabban a reáliskolákban berendeztek. A diákoknak ez a hajlandósága cél­szerű vezetés mellett kihasználható és helyes me­derbe terelhető, míg ha szabadjára marad, kalan­dos utakra vezet. Nem a Nick Carter-irányt ér­tem ezalatt, mert legújabban még a detektív­kalandok sem kellenek. A kis diákok ma feltalá­lók, esetleg üzletesek, vagy ha nem, ak­kor a po­litikusok. A háborúban a gyermek különb dolgo­kat látott vagy hallott, mint amit a regények elé­bük tárnak, a proletárdiktatúrával pedig az iskola is belefutott a politikai élet forgatagába. Ezt még ma sem fültetették el teljesen. A diák még mindig szívesen játszik forradalmat, s megtörtént az is, hogy egy elsőosztályos fiú, amikor megkérdeztem, mit játszott, némi habozás után kijelentette: „Mi voltunk a Mritanniáso­k"

Next