Pesti Napló, 1921. április (72. évfolyam, 69–93. szám)
1921-04-12 / 77. szám
n miért publikálta a király nyilatkozatát? Nyilatkoznia kell, hogyan értelmezi a parlamentben tett saját kijelentését és Gratz külügyminiszter nyilatkozatát-" Ha, megtörténik és a miniszterelnök nyilatkozatát a kisgazdapárt, amely a Válságot felidézte, elegendőnek találj", az esetben a válság mércglésra ki van húzva. Az eddigiek szerint a párt nevében nagyatádi Szabó, esetleg Tomcsányi miniszter reflektál Teleki kijelentéseire. A belügyi tárca A belügyi tárcára a kisgazdapártnak válto.'afe-iul Hans Gaszton s* jelöltje. Gaál Gzsott hétfőn ki-hung-.'táson volt a kormányzónál, de csupán mint a kisgazdapárt egyik alelnöke, éppen úgy, mint Rubinek Gyula, akit mint a kisgazdapárt tiszteletbeli elnökét hallgatott meg a kormányzó. Bár a kereszténypárt azt hangoztatja, hogy a kormány megalakításánál személyi kérdésekbe nem akar beleszólni. Andrussy pártja mégis kifogást emel Gaál Kaszton ellen, akit antiszociális világfelfogásúnak talál és azt hiszi, hogy a tisztviselőkkel szemben animozitással viseltetik. A közéllmezési tárcát Mayer Jánossal fogják betölteni. . A kisgazdapárti intézőbizottság tülikén, amelyet este a pártkörben bizalmas megbeszélés követett, a Telekivel való megegyezést ,létcélentűi volt az a felfogás, hogy hogy horderejű politikai és a naviciális o okokból okvetlenül megegyezésre kell jutni a másik pártjai, amiál is inkább, mert ellenkező esetben a házfeloszlatás fenyeget, amely ez idő szerint a nemzetnek nem érdeke. Mikor oldják meg a királykérdést? Az intézőbizottság, határozatainak az .,, lényege", hogy Gratz Gusztáv külügyminisztert el kell ejtenie a miniszterelnöknek. A kirfügyi miiniszteri széket ideiglenesen gróf Teleki Pál fogja betöltetti. Nagyon érdekes a határozatnak az a része, amely kimondja: A kisgazdapárt a szabad királyválasztás alapján áll, ennek megvalósítását azonban arra az időre halasztja, amikor minden idegen befolyástól menten dönthet ebben a kérdésben. Új pont gyanánt vette fel a kisgazdapárt a maga kardinális követeléseinek a sorába a sajtószabadság sürgős megszalósítását. Az alkotmányjogi reformokat a következő sorrendben akarja a párt megvalósítani: 1. a községi és törvényhatósági szervezet megalkotása; 2. a választójogi reform; 3. a felsőház szervezete; •. az államhatalmi főtényezőknek, a királynak és országgyűlésnek egymáshoz való viszonyáról szóló törvényjavaslat megalkotása. Az est folyamán tartott bizalmas értekezleten nagyatádi Sikó István ismertette, hogy Teleki körülbelül milyen értelmű kimagyarázó nyilatkozatot tesz majd a nemzetgyűlésben, ennek pontos szövegét azonban nem közölhette, mert azt essék később fogják megállapítani. Andrássy a kereszténypárt egységéért A keresztény nemzeti egyesülés pártjában az est folyamán élénken tárgyalták a válság legújabb fejleményeit. Haller István a mai nap folyamán holnap délelőtt féltizenkét órára kihallgatásra kapott meghívást a kormányzóhoz. A pártban hangoztatták, hogy a belügyminiszteri székben a legszívesebben látnák Tomcsányi Vilmos Pált, akinek a boltügyi táncára való kinevezése esetén Bernolák Nándort szeretnék a helyébe ültetni. Ezt a kívánságot azonban aligha lehet honorálni, mert a kisgazdák illetékes tényezőkkel való tárgyalások után megállapították, hogy őket négy tárca illeti meg: a földevelésügyi, a belügyi, az igazságügyi és a közélelmezési. Az est folyamán abból az alkalomból, hogy ma Gyula napja van, meleg ünneplésben részesítették a párt vezérét, gróf Andrássyt. Vass József mondta az üdvözlő beszédet. — Ezekben a történelmi napokban — úgymond — ha a história alapjait forgatjuk, nemfényt, hanem sötétséget látunk. Őseink, amikor bajban volt az ország, magyar lelkük ösztönzésével tömörültek a kiváltságos nagy emberek közé és igy segítették az ország baján. A jelen idők szomorú helyzete is azt parancsolja, hogy a kiválasztott nagyságokat szeretettel üdvözöljük. Abban a szerencsében van részünk, hogy oly kiváló nagyság áll pártunk élén, mint gróf Andrássy Gyula. Tartsa meg az Isten boldogabb időknek és engedje meg, h hogy azt a zászlót, amelyet pártunk élén visz, diadalra juttassa. Andrássy Gyula válaszában kifejtette, hogy a párt céljainak csak akkor lesz sikere, ha a képviselők összetartanak. Ha minden melléktekintetet félretéve, kölcsönös bizalommal együttműködnek. A személyes tekinteteket — úgymond — ki kell kapcsolni, reméli, hogy a párt egységes marad és példát fog szolgáltatni a pártfegyelem és összetartás tekintetében. 2 Kedd PESTI NAPLÓ 1921 április 12. Az angol bányászok sztrájkja London, április 11. Ma kezdődnek a bányászok és bányatulajdonosok tárgyalásai a kormány képviselőinek részvételével, mely utóbbiak közt valószínűleg Lloyd George is jelen lesz. Úgy hiszik, hogy a kormány késznek fog nyilatkozni a rosszkorban lévő vagy nem jövedelmező bányákat egyelőre állami eszközökkel támogatik. Ezekben a bányákbiret ugyanazt a bért fogják fizetni, mint a nagy hasznot hajtókban. London, április II. A ház!Ü B...s2.övetség, értekezlete elhatározta, hogy az általános vzírtjjkot egy órával sem kezdik meg korábban, miért szükséges. A szövetség belátja, hogy a munkásokat támogatniakell. A vasútnok nem fogják az általános sztrájkot minden áron megkezdeni, de ha a körülmények megkívánják, sztrájkba lépnek. .London. antim 11. A kormánynak most már módjában áll kezeskedni a szénbányák biztosságáról. A szivattyúzási munkálatok megkezdését lehetővé teszi a bányászokkal kötött az a megegyezés, hogy azok az önként munkára jelentkezőket nem fogják számlikuktól visszariasztani. Az önként munkára jelentkezők összekededeit tartalékosok és olyan elemek őrzik, akik örömmel tesznek eleget a kormány felszólítóinak. Erdélyi szőnyegek odisseája Párisban Egy vigyázatlan interpelláció következményei (Saját, tudásnrónklyül Radisich Jenő, az Ipariművészeti Múzeum jómai igazgatója a háború előtt erdélyi szőnyegfotomvitást akart rendezni, melyre erdélyi főuraktól és műgyűjtőtetől néhány igen értékes és ritka szőnyeget sikerült megszereznie. Miután e gyűjteményben volt néhány egészen rendkívüli becsű és speciálisan erdélyi vonatkozású darab, Radisich elhatározta, hogy ezekről színes fényképmásolatokat készíttet, s a reprodukciókat megfelelő ismeretterjesztő szöveg kíséretében külföldön is terjeszteni fogja. Miután Magyarországon akkoriban nem tudtak megfelelő művészi reprodukciókat készíteni, Vladisich a kiállításra beküldött anyagból 25 szőnyeget a párisi Shewy céghez juttatott el, aki mintegy húszezer frankért el is vállalta a színes műnyomású másolatok elkészítését. Közben kitört a háború, s a szőnyegek kint maradtak Parisban, ahol a francia állam — mint magyar tulajdont lefoglalta őket. A háború után a szőnyegek tulajdonosai jelentkeztek több millió értékű műkincseikért, s a kultuszminisztérium a békeszerződés megfelelő paragrafusa alapján meg is indította a kiadatási eljárást. Közben azonban Végh, a múzeum jelenlegi igazgatója magánösszeköttetései révén gyorsabban vélte az ügyet elintézhetni. S ezért kiküldetett egy állami megbízottat Párisba, akinek sikerült is ígéretet kieszközölnie a Shewy cégnél a szőnyegek kiadatására. Shewy mindössze munkájáért eredetileg kialkudott díj kifizetését kötötte ki, ami a frank két hónap előtti árfolyama mellett mintegy négy-ötszázezer koronára rúgott. A szőnyegek kiadatási ügye tehát minden emberi számítás szerint ennek az egyéni intervenciónak a révén kedvezőre fordult, s már a pénzt is összeszedték, sőt kiküldték Párisba, amikor a nemzetgyűlésen felállt Szádeczky professzor, s egyéb téma híján meginterpellálta a kormányt az erdélyi szőnyegek hazahozatala tárgyában. Az interpelláció azonban csak arra volt jó, hogy a románok figyelmét az ügyre felhívja, akik arra való hivatkozással, hogy Erdély Romániához tartozik, óvást emeltek a francia kormánynál, amely erre a Shewr cégnél a szőnyegek küszöbön álló kiadatását meg is akadályozta. A múlt héten érkezett meg a külügyminisztériumba párisi követségünk értesítése az ügy ezen legújabb és kellemetlen fordulatáról, mely az illetékes köröket eleinte nagyon lehangolta. Szerencsére, a szőnyegeket ennek dacára sem tekinthetjük még teljesen elveszettnek, mert, mint dr. Czakó Elemér, a kultuszminisztérium miniszteri tanácsosa velünk közli, a szóbanforgószőnyegkollekció magánosok tulajdona s így a francia kormány a románok tiltakozása dacára is ki fogja szolgáltatni. Czakó tanácsos még a következőket mondta: — E kérdés kapcsán megemlítésre érdemes, hogy a különböző külföldi országokban lévő gyűjteményes és kiállítási tárgyainkat mind visszakapjuk. Így visszakerül a Sanfranciscóban lévő képgyűjteményünk, a Yokohamai magyar kiállítás anyaga, ezenkívül mintegy harminc helyen lévő kisebb-nagyobb magyar gyűjtemény. Az Angol-Magyar Filmszirház r.-t. és a mozirendelet Interpelláció a nejsszetgyűlésen — Aki már szeptemberben tudott a rendeletről (Saját tudósítónktól.) A lóhalálában végrehajtott mozirendelet a szemzetgyürM is foglalkoztatni fogja. Mint a Magyaraoszág értesíti, a Ház első ülésén felszólal Rusmir Károly, nemzetgyűlési képviselő és szóbahozza ezt az eényet, amely nemcsak ... érdekelt körökben, úgy külföldi vonatkozásai folytán diplomáciai crímikben is nagy izgalmat keltett. Úgy értesülünk, hogy a rendelet sürgős végrehajtása csak a be nem avatottaknál okozott meglepetést, voltak olyan körök ahol nem most, nem egy hónap előtt, de már hónapokkal ezelőtt pontosan ismerték a rendeletet és határozottan tudták, hogy a kormány azt minden beavatkozás dacára életbe fogja léptetni. Ennek jellemzéséül egy jelentéktelennek látszó epizódot említünk meg, Jthel múlt év szeptemberében történt. Ekkor került ugyanis szóba a Vígszínház eladása, ekkor tartózkodott Budapesten a Vígszínház, jelenlegi tulajdonos... Ben Blumenthal és erre az időpontra esik, hogy egy „beavatott" megjelent filumenthal itteni jogi képviselőjének irodájában. Az illető előadta, hogy rémlelet készül a moziengedélyek revíziójáról, hogy biztos tudomása szerint a régi engedélyesek nagy részétől megvonják a koncessziót és új tulajdonosokat ültetnek be a mozikba. Azt az ajánlatot tette az ügyvédnek, hogy Blumenthal vállaljon érdekeltséget ezeknél az új engedélyeseknél, mert milliókra lesz szükség, hogy ezek berendezkedhessenek. Az ügyvéd alig akart hinni a fiatalember előadásának és azt mondotta, hogy Blumenthal ebben az üzletben annál kevésbé vehet részt, mert nem finanszírozhat olyan vállal, közöst, mely mások jogfosztásával jár. Amikor a fiatalember ezt az elutasító választ hallotta, sokat jelentő mosollyal távozott az ügyvéd irodájából. A Blumenthal-féle finaszírozási tervből tehát nem lett semmi és ma már sejteni lehet, hogy milyen pénzcsoport vállalta magára a maga nemében páratlan tranzakció pénzügyeinek lebonyolítását. Amint vasárnapi számunkban közölt listából, de igen sok mellékkörülményből is kiderül, a moziengedélyek revíziójára és az új engedélyek kibocsátására vonatkozó rendelet körül igen nagy szerepe van az Angol-Magyar Filmszínház Részvénytársaságnak, amely Budapesten hat, Pest környékén pedig két engedélyt kapott és amely teljesen függetlenítette magát a mozgószínhűsztulaj- donosok, a filmkölcsönzők és a filmgyárosok egységes magatartásától. Erről a részvénytársaságról szakkörökből a következő adatokat bocsátották rendelkezésünkre. Az Angol-Magyar Filmszínház Rt. 1920. évi június hónap 20-én alakult meg húsz millió korona alaptőkével. Igazgatóságának tagjai: Staad Alfréd, volt angol ezredes, Vitter Ferenc, báró Brandstein Albert, Kobelrausch Gyula, dr. Koós Jenő helyettes-államtitkár, Hag genmacher Róbert, dr. Szabó Ödön, az Uránia- színház igazgatója és Jaxley Co.v György. Stead Alfréd ezt megelőzőleg a Corvin-filmgyárnál vállalt érdekeltséget. Ez a filmgyár az Uránia-színházi részvénytöbbséget is megszerezte és az volt a terv, hogy idegen tőkével a gyár nagymértékben terjeszkedni fog. Később azonban Stead kilépett a Corvin-filmgyárnál vállalt érdekeltségéből és részvényeit a Magyar Város- és Községfejlesztő Rt.nek adta át. Az Angol-Magyar Filmszínház Rt. megalakulása után pályázatot hirdetett magyar tárgyú propaganda-filmekre, de eddig egyetlenegy ilyen film sem készült el. Ezzel szemben a részvénytár rsaság körbevett, illetőleg megvásárolt a fővárosi területén közel húsz kisebb-nagyobb mozgószinházat. Horribilis árakat kínáltak jelentéktelen, rosz-í szul jövedelmező mozgószinházakért, ami szakkörökben nagy csodálkozást keltett. Most, amikor a belügyminiszternek a moziengedélyek revíziójára vonatkozó rendelete megjelent, már inkább értehető az Angol-Magyar Filmszínház Rt.-nak ez mi minden áron való terjeszkedése. A részvénytársaság a moziengedélyek revíziója során nemcsak az általa bérelt mozikat utaltatta ki magának és szerzett újabb engedélyeket, hanem — mint ezt a mozisok legutóbbi gyűlésén nyíltan hangoztatták — fínanszírozza a legtöbb új engedélyes üzletét is. Mindezekből a szakkörök nyilvánvalónak tartják, hogy a rendelet létrehozatalában és végrehajtásában az Angol-Magyar Filmszínház Rt. közrejátszott. Nem érdektelen, hogy dr. Szató Ödön, a vállalat egyik igazgatója a legutóbbi időkig is a mozisok szövetségének elnöke volt, ő reprezentálta a szakmát a mozirendelet kiadását előkészítő tanácskozásokon. Mint látható, nem kis sikerrel, amely siker miatt most nagy, az elkeseredés a mozisok körében.