Pesti Napló, 1921. április (72. évfolyam, 69–93. szám)

1921-04-12 / 77. szám

T Budapest, 1921 . —~ _ ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Egy hóra ... 40 kor. Negyed évre ... 110 kor. Fél évre 220 kor. Egész évre._ __ 440 kor. Egyes szám ára Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon 2 kor. K­­if. 72. évffolyam 77. szám Kedd, április 12 /­# # A ** SZERKESZTŐSÉG Kiffü ÓHI­VATAL:­zsébet­ körút 18 szám TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32. Nyomdai telefon József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62—36 Kiadóhivatal Wienben: L. Kohlmarkt 7 Hiért nem maradhat Soájehem Károly ss király? Bern,­­április 11. (a Pesti Napló tudósítójától) A szövetségtanácsnak azzal határozatával kapcsolatban, amely szerint" Károly királynak nem engedik meg az állandó tartózkodást Svájcban, be­avatott helyről a­­következőt jelentik: A Prangins­l­an való állandó tartózkodáshoz Károly királynak­­szüksége lett volna elsősorban a waadti kanton en­gedélyére. A kanton az­ engedélyt nem adta meg, hír szerint francia befolyás engedve. A fran­ciák­ ugyanis azt hiszik, hogyha Károly királyném ,"tér vissza Prar­gin­ -," nem fogják tudni földerí­teni a király margani,­r.-X. utjának előzményeit és bizonyos francia kerökv.­­k ebben az ügyben vitt szerepét. Károly király most azért nem maradhat Svájcban, mert régi szokás szerint Svájc vala­mennyi kantonja megtagadja a beutazási, illetve tartózkodási engedélyt, ha valamely más kanton azt megtagadta. Károly király s panyloloi­szu­gban keres család­.•;•;«/ együ­tt állandó tartózkodást. A nyarat San­•••'•.• Intab­­ri kivánja tölteni. E'n­őszerint Sna­, 'i kisebb állaszorű épületet keresnek, ahol Károly király és családja a téli hónapok alatt is tartózkodhatnék. Itaszorta honsulátugokcit állit fel OScissorsságban / • Róma, április 11. (A PeiU N­­ ptó tudósítójától a tjz'pin­ti minszterelnök ma fogadja rz itteni s­­ztrék követ-t, akivel az osztrák konzulátusok f­elállitásár '.1 tárg­alt. K:r -­­rint Ré­m­ában és Triesztben lesz el:7-egy osztrá­k konzulátus, mig ' Bozerben csu'rén ullevél irritált rendeznek be az osztrákok. (II.) P. népsideesség btssttsdfeBot küld Budapestre fipri'-it cégére halasztottét: o portorosei érte­keaieiat­­ Bécs, április 11. / (A Pest- Napló bécsi szerkesztőségétől) I Mint r­eavatott forrá...é •• l.­.-á.iünk, a mo­naríia utódállamaira , április 18-ára tervezett érte­kezmi b újból elhaladott*fk, mert az értekezlet csak akkor álllt'l 6­sze. "na már ismeretessé vált a fele­leg Rómában ülésező konferencia eredménye. A portorosei értekezlet tehát vai'.szinten csak áp­rilis végén fog összeülni. A portorosei konferencia elők .­intésével kap­csolatban áll a népszövetsé­gek az a határozata is, hogy legközelebb Bécsb­ől Budapestre bizottságot küld, amely az ottani viszonyokat tanulmányozni : "ja. A bizottság tapasztalatairól jelentést fog tenni a legfelsőbb tanácsnak, amely azután a por­tprosei konferencián érvényesíteni fogja, ezeket a tapasztalatokat. (II.) N német festékrecepteket loptak a közhöld számára Berlin, április 11. A ruhrvidéki Rüttl­n­­ushausenben a rendőrség letartóztatott két embert, akik német festékrecep­teket akar­tak a külföldre csempészni. Mintegy száz olyan receptről van szó, amelyeket külföldön eddig nem tudtak utánozni. A recepteket a csem­pészek külföldi megbízói húszmillió márkáért akarták megvásárolni. A rendőrség idejében érte­sült a tervről és egy detektívet bízott meg azzal, hogy mint közvetítő közeledjék a csempészekhez. A terv sikerült és a detektív leleplezte a csem­pészeket. (II.) ' Kneten rendben van .I'ságnak e megnyugtató és örvendő« 'goldása Qiak azért ejt gondolko« mert hipzfen azelőtt is minden rend« volt. jí­gigze­ngett a tűzoltók riasztó« egész országon és végin kiderült, hogy még kéménytűz sem volt, csak gyan­korlatozott a hadvészülte gárda és fegyel­­mezettségére vall, hogy olyan szilajul, mikkora viharzással és olyan­ elszántan ro­­bogott föl néhány lampion tűzijátékához, mint hogyha egy lángbaborult világvárost kellett volna megmentenie. Ha a válság két végpontját nézzük, eszünkbe sem jut, hogy itt közben, az expozíció és a m­­eg­­oldás közt dráma is játszódott le. Ugyan­­az a szín, ugyanazok az emberek, ugyan­­az a csoportkép, ugyanaz a rendezés. Vál­­ság ... ma­­már talán össze is mosolyog­­nak az emberek, ha ezt a szót hal­ják. Pedig kezdetben, fájdalom, komor jellegei gyűltek fel egy válságnak, sőt úgy látszott, hogy a válság mögött nagy történelmi erők szövik titokzatos szálaikat. A külsőségek is­ a nagy válságok külsőségei voltak; házi elnapolás, sűrü miniszteri tanácskozások, döntőknek hirdetett párt­értekezletek, ha­­tározati javaslatok, ultimátumok —és úgy látszott, hogy a porfelhőből, amely a tá­­vozó király alakját eltakarta, komoly és nagyon súlyos válság bontakozik ki. Nem így történt és örvendetes, hogy nem­ így történt; ami azonban mélyen els­­zomorító jelenség, az az, hogy a napi politika mind­­végig azt a látványt nyújtotta, mintha igenis így történt volna. M.­­ .• rég csak arról v­o­lt szó, hogy ki töltse be a megmaradó Telekiskorm­ányb­.-.- ezt vagy azt a tárcát és a politikai világ­­ban még mindig szenvedélyesen forralták az izgalmakat. Már rég csak arról volt szó, hogy valami stiláris virtuozitás mögött biztosit­tassák minden hátsó összeköttetési vonal és még mindig háborgó csatazaj verte fel a nagyközönség csendjét. Már rég tisztában volt mindenki, hogy az egész bonyodalom zűrzavaraiban csak taktikai mozdulatokról van szó , és még mindig olyan harcias képekben keringtek a válságjelenségek, mintha valóban valami szörnyű válságról volna még mindig szó. Ma Magyarországnak nyugalomra, rendre, békességre, hétköznapok hangyamunkáj­­ára, szürke áldott csendjére van szüksége — a folyton kiújuló válságok váltásáza azonban kimeríti nyugalmát és állandó fe­­szültségben tartja idegeit. Súlyos felelős­­ség roskad még azok vállára is, akik egy elementáris erővel ránkszakadó politikai válságot sem tudnak elhárítani, — de mil­­yen lelkiismereti mélységekig kell lenyul­­nia a felelősségnek ott, ahol a válság lég­­körét rendületlenül fentartják, pedig na­­gyon jól tudják, hogy amiről még szó le­­het, a.. már rég nem válrog. Ahol a pohár« virívihati»í világtörtér, :r.­i orkánként hangszerelik; ahol rakéták röpködnek csak, de azt hirdetik, hogy üstökösök szár­gulóknak; ahol úgy készülődnek egy regatta-versenyre, hogy az ország azt hi­­szi, hogy árvíz fenyegeti. ... A válságok kora lejárt,­­ de nemcsak valódi válságoké, hanem a lát­­szat válságoké is. Vegyék ezt végre tudo­­másul : politikusok is, akik — méretre való tekintet nélkül — sokkal többjei az országnak, mint ők maguk gondolják. Ve­­gyék tudomásul, hogy amit az ember mond, annak következménye van — és amit a szónok nem­ vesz komolyan, azt közönsége halálosan komolyan veheti. Egy fölösleges fejezete játszódott most le a po­­­­litikai életünknek a fórumon, pedig igazán alig van ma magyar erő, amely fölösleg dolgokra pocsékolódhat­ik. Teleki és kormánya helyén marad Csupán Gratz,­k&jja miniszter válik ki a kabinetből — Csütörtökön összeül a nemzetgyűlés . A miniszterelnök reparálja Gratz kijelentéseit Más időkre halasztják a királykérdést (Saját tudósítóiktól.) A Gratz Gusztáv kül­ügyminiszte­r beszédivel felidézett kormányválságot, úgy látszik, sikerült kedvezően elintézni.. Az­ a ta­nácskozás, amely hétfőn délben felyt le Teleki Pál és nagyatádi Szabó Istvánta.között, megegye­zést h­ozott létre a válság a Tolgá­bán. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és a kabinet valamennyi tagja helyén marad, csupán Gratz Gusztáv külügymi­niszter adja át tárcáját, és a közélelmezési, vala­mint a belügyminisz­­teri tárca betöltésével rekon­struálják a kabinetet. Mindjárt a válság kitörése után jelentette a Pesti Napló, hogy a kisgazdapárt J­apán abban az esetben hajlik a­­békés megegyezésre, ha Teleki egyrészről meg­magyarázitt a nem­zetgyőlésben, hogyan értelmezi a IV. Károly király utazt­a­ dolgában vett ny­i­latkozatát, továbbá reparálja Gratz Gusz­táv külügyminiszter beszédét, amely e­­y szóval sem emlékezett meg arról, h­ogy Magyarországon az alkotmányos kormányzás most az 1920. évi I. törvénycikken alapszik, a k­­irályi jog gyakorlása ez idő­ szerint szünetel és a király­nak főként ebből az okból kellett elhagynia az ország területét. Egyheti h­iz.i.vom után olyan megoldást találtak, amely ki fogja elégíteni a kis­gazdapártot is,­­anélkül, hogy a miniszterelnök elvi álláspontján csonyba esnék. Mit kíván a kisgazdapárt? Napok óta tartó megbeszélések és tanácsko­zások után ma este újra összeült a kisgazdapárt intézőbizottsága, hogy véglegesen megszövegezze azt a memorandumot, amely a pár" kívánságait ' foglalja magában, gróf Teleki Pál miniszterelnök­kel, illetőleg a kormánnyal szemben. Az intéző­izot­ty ülésén megjelent nagyatádi Szabó István is, aki részletesen b­eszámolt a miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseiről. Az intézőbizottság, hogy a válság mielőbb megoldódjék, olyan alapra igyekezett helyezkedni, amelyen a két kormányzó­párt, elvei fenntartásával­, érintkezésbe léphet egy­mással. Elhatáro­­­k, hogy már kedden délelőtt érint­kezésbe léptek a kereszténypárt intézőbizottságá­val, a taná­­skozásba bevonják­ a miniszterelnököt is, és a függőben lévő kérdések egész komplexu­mára mi, állapodá­st létesítenek, de, ez lehetséges. Amennyi' •••, a megállapodás létrejö ... — ami na­gyon valószik­: "— az esetben a kormányzópártok a legsürgőseb­b­e­n érte­ke­zleteket tartanák, ratifi­kálják a megállapodást, úgy Is. y c. rekonstruált Teleki-kormány valószínűleg már csütörtökön be­mutatkozhat a nemzetgyűlésben. Mind a két párt át van h­atva attól a tudattól, hogy a válságnak el­húzódása politikai és­ gazdasági szempontból mi­lyen nagy károkat o­kozi­aát az országnak­ éppen eze­k rajta vannak, hogy a megoldás nyelőbb 'ekövetkezzék. A­­­­isgazdapárt intézőbizottsága a­ megegyez-é­st illetően a következő­­alapvető tételt állította fel: Telekinek IV. Károly király magyaror­szági utazásaival kapcsolatban nyilatkoz­nia kell a nemzetgyűlésben, hogy a IV. Károly által aláírt kijelentett manifesz­tumnak, uralkodói ténynek vagy kor­mányzati ténynek tekinti-e­l egyáltalán

Next