Pesti Napló, 1921. december (72. évfolyam, 270–294. szám)
1921-12-01 / 270. szám
helyezte, hogy emiatt is egybehívatja a nemzetgyűlést. K teeneszténypúpista&fainhfk sí: atgitécióé a kispály~ feéi*id&gyen v K Iceres tény neanzírs egyesüli a pártjában szerdán délelőtt folytattá igSkedden, éjjel megszakított értekezletet. Ezúttal a kisgazdapártkedd esti határozata folyt: a megváltozott politikai helyzetről tatócsikostak. Ez ertekezlet megnyitása előtt Prohliska Ottokár, Vess József, Haller István, Mikolay István, Huszár Károly és Ernst Sándor megállapodtak egy határozati javaslatban, amelyet a párt vezetősége nevében a pártkonferencia elé terjesztenek. A pártkonferenciát tizenkét óra után nyitotta meg haller István elnök. A konferencián résztvettek a párt miniszterei és a párt tagjai csaknem teljes számmal. Haller István ajánlotta a következő határozati javaslat elfogadását. Ismételten felhangzó állíásokkal és felfogásokkal szemben, mint hogyha a keresztény nemissa párt akirálykérdés bolygatását célzaná, a párt kijelenti, hogy »a maga részéről a királykérdés felvetését a jelen viszonyok között elítéli "és a ország békéje érdekében a a párt tagjait ,a párt ezen álláspontjának megtartására, a párt» fegyelem erejével kötelezi. A határozati javaslatot egyhangúan elfogadják.Az Általános politikai helyzetre vonatkozákig a következőhárom pontból álló határozati javaslatot terjesztették elő: 1. A párt elfogadja a minissiterek kélekor-Irányzad munkaprogrammját. •2. A párt a kisgazdapárt által az egységespárt számára felállított feltételeket nem fogadta el. 3. A miniszterelnök kormányzati párt alakí-, itására irlányuló törekvését támogatja. Az értekezlet test a három pontot is vita nélkülelfogadta. Ezzel az értekezlet egy óra után véget ért. Az értekezlet által elfogadott pomtokat Vess József skultuszminiszter nyomiban felvitte és átadta a mi-Btejáerelitöknek. 1 Chiarchai oz megigyezés piSíidi London.1 november SO. (A Pesli V Nawó tudósítójától) Churchill a tengerentúli oszóok egresülésének tegnapi ünnepi lakomáján lestedet mondott, amelynek során kifejtette, íiosno- cunisiai kérdést csak háromoldalú egyezséggel lehet megoldani, mégpedig Anglia, Franciaország és Németország között kötött barátságos megállapodással. A legtöbb államszakértőinek az a meggyőződésük, hogy valamely államfivi államnak csak árukban vagy munkateljesítményben teljesíthet fizetést. (II.) Horaterium of Márateforisáenah I London, november 30. (A Pesti Napló tudósítójától) A reggeli lapokat élénken foglalkoztatja a Londonban folytatandó pénzügyi tárgyalások dolga. Az újságközleményekben sem különösebb optimizmust sem súlyosabb pesszimizmus nem jut kifelé Csütörtők esélyeiről Hollandia is allenzi buvártárság csökkenését Róma, november 30. -A,A Pesti Napló tudósítójától.) Luki Barzira,n világhrű riporter itt táviratolza Washingtonból, hogy Jaa északamerikai timp aflottaépítési Szünet dolgátfet valószirűleg az angol felfogás értelmében fog fia módosítani álláspomját. Japánt már igen csekély távollág választja el a megállapodáshoz való teljb hozzájárulástól, ami bizalommal töltheti el a közleményt a konferencia eredeti céljainak megvalósítás iránt. Ezzelszemben azonban az olasz-incyl flotta kérdése, amely eddig a háttérbe szorult nagy fenyegetéssé "sulyosodott. A francia követelések át nem hágható sírkadállyá tornyosultak. Olaszország hajlandó ugyan, hogy a béke érdekében minden áldozatot meghozzon, mindamellett arra kényszerül, hogy az olasz és francia flotta között bizonyos erőaránytstabilizáljon. Nem szabad elhallgatni, hogy az angol-francia súrlódás, amely főképpen a francia követelések agresszív formája következtében élesedett ki, visszahatással van a konferencia tárgylásara. A kínai kérdés valamelyest elmérgesedett, nem Japán, hanem Kína miatt, amelynek kiküldöttei a konferencia elhagyásával fenyegetőztek, ts meg nem hallgatják őket. (II.) Paris, november ?-6. (l- Pesti Napló tudósítójától) A Petit Pariskn'nek jelentik Házából, hogy a 'srashingtoni konferencián a hollandi delegátusok a búvárnaszádok dolgában ugyanazt vitatják, amit a francia delegálások. Kijelentik, hogy a buvámaszások nagy redukcióját nem fogják jóváhagyni, mert ezzel a hollandiai semlegesség és a nagy gyarmati birodalom megvédése lehetetlenné válnék. (II.) Páris, november 30. (A Pesti Napló tudósítójától) Azok a lasv amerikai lapok, amelyek jelentették, hogy Németországot a mostani washingtoni konferenciára meg fogják hívni, maguk cáfolják meg hírüket. Harding csak annyit jelentett ki, hogy a konferencia befejeztével fel fogják szólítani a kis államokat „ konferencia határozatainak ratifikálására, ehez az p aktushoz pedig Németországot is meg fogják hívni. Azt egyáltalában nem mondotta, hogy Németország már a mostani konferenciára kap meghívót. A konferencia a majja határozatait a kis államokra való minden tekintet nélkül fessia, mesiozai, IC.) •i J Jiö Ifcftl LG 1021 deperaímr 1. Anglia ekí^híteni döfarja Németország terhe!!? B^lip, noT^mber 30. (A PestiJNaplq/fadósitójátó!) 'Politikai körökben az utyl^jí^jileben sok szó esett azokról az ideérkezett hirekről, amelyek többé-kevésbé határozott formában arra látszanak vallani, mintha Anglia a jóvátételi kérdés revíziójára gondolna. Egész sereg eléggé megbízható jz Iönt és ezzelkapcsolatban arról számol be, hogy a német jóvátétel megítélésének dolgában eléggé öszrevehető differenciák támadtak Anglia és Franciaország között. Angliának akérdésben vallott felfogását körübetül a következőkben lehet összegezni: — Németország terhein mindenesetre keményíteni kell, mert a gazdasági viszonyok és a pénzügyi helyzet higgadt mérlegelése alapján arra a következtetésre kell jutni, hogy a jóvátételnek az a mértéke, amelyet a május 3-iki ultimátum megállapít, túlságosan magas és ennek az ultimátumnak széles keretében Németország nem teljesítheti fizetési kötelezettségeit. Ebből, kiindulva fontolóra kell venni azt a kérdést is, vájjon nem volna-e szükség Németország kártérítési kötelezettségének korlátozására, mégpedig olyképpen, hogy ez a kötelezettség csakis az elpusztított területek újjáépítésére és a merőben dologbeli szolgáltatásokra korlátoztassék. Franciaország bizonyára ellentétes álláspontra fog helyezkedni, de ellenkezését talán olyképpen lehetne legyőzni, hogy Franciaországnak a szövetségesekkel szemben való tartozásait a német jóvátétel elmaradó milliárdjainak fejében elengednék. A nyugati fővárosokból a legutóbbi időben Berlinbe érkezett többé-kevésbé bizalmas jellegű táviratokból ez a felfogás jut kifejezésre vagy egészen nyiltan, vagy legalább is a sorok között. Berlinben észreveszik, hogy az angol Jóvátétel! politikáiak ilyetén fordítata Parisban , nagy is látszik keletű, mindamellette«felfogulatlan szemlélőnek; az••"'«•rimpressziója, hogy ez az izgatottság voltaképpen csak taktika, amellyel támogatni akarják azokat az angol politikai tényezőket, amelyeknek politikája man kedvez az angol-német közeledésnek, s amelyek ellenzékbe helyezkedtek Lloyd Georgenak ;Úgy nevezett németbarátsággal szemben. London és Páris között kétségtelenül kiégvan az ellentét a német jóvátétel mértéke dolgában, de azért irányadó német politikai körökben távol vannak attól, hogy ezeknek a differenciáknak Németország szerspontjából kedvező hatást tulajdonítsanak. A legutóbbi évet tapasztalatai úgysost látaintották Németországot, hogy ellentétei 633 lekülönbözhetnek ugyan egymással, de aztán végül mégis csak kompromisszumot kötnek, amelynek költségeit Németországnak kell viselnie, így volt ez, legutóbb is, amikor Németország a felsősziléziai kérdésiben Anglia támogatására számított, de aztán keservesen kellett csalódnia. Éppen azért itt nagyon óvatosan ítélik meg Briand és Lloyd George felfogásának különbözőségét. De ha túlzott jelentőséget nem is tulal•••..'-,itanak neki, mégis megállapítják, hogy a német jóvátétel kérdte a legutóbbi időben az aktuális angol politika homlokterébe került ( hogy ezt a kérdést Londonban mindenesetre más szemmel nézik mostanában, mint ahogy eddig tették. (II.) része. A legtöbb, lap azonban egyetért abban, hogy a Németországnak nyújtandó moratórium kérdését meg kell oldani, még pedig inkább most, mint utóbb, amikor talán már későn lesz. Az angol kormány már most foglalkozik Rathenaeu ama javaslataival,melyeket a német államférfi az angol kincstári kancellárnak adott át. Nemcsak a jóvátételi fizetésekről, hanem a dologbeli szolgáltatásokót szóló ajánlatokról is van szó. Nem lehetetlen, hogy a moratórhiárát még Németország legközelebbi törlesztési részletének fizetése előtt fogják megadni. Az utolsó szó egyébként ebben a kér-sésben nem az angol kormányt illeti meg, hanem a jóvátételi bizottságot. Minthogy pedig abban az egyes államoki képviselői országaik külön érdekeit képviselik, esetleg a londoni moratórium-javaslatok dolgában megállapodás nem fog létrejönni. Na a moratóriumi tárgyalásokat nem is szabad túl nagy optimizmussal fogadni, mindenesetre másképp kell megítélni a dologbeli szolgáltatásokról szóló javaslatot. Ezzel kapcsolatban ugyanis Anglia a részéről még el sem ismert wiesbadeni egyezséget precedensül fogadja el. Egyébként nem tudhatni, hogy várjon Anglia azt akarja-e elérni, hogy Németországtól oly formában kapja meg a fizetést, amilyenre Németország képes, vagy pedig, hogy javaslataival csak nyomást akar-e gyakorolni Franciaországra, hogy az ily módon más engedményekhez juthasson. A hivatalos Reuter-iroda mindezzel kapcsolatban arra utal, hogy Franciaország voltaképpen még nem is ratifikálta az augusztus 13-i dei pénzügyi egyezséget, így tehát Angliától nem lehet elvárni más pénzügyi egyezségeknek ratifikálását sem. A Daily Chronicle pedig, amely igen közel áll az angol kormányhoz, arra hivatkozik, hogy Fran* cktország nem kifogásolhatja Angliának Németor* zággal folytatott pénzügyi külön tárgyalásait, mert hiszen ő ugyanazt tette. .»A szövetségeseknek azon !hdn k^^ -pí-nsügtfi politikát kell folytatniok, amelyben Franciaországnak is részt kell " vennie. "Witamiaországnak épp úgy'nem érdeke, mint Angliának, hogy Németország érvénybe zuhanj mi. (II.) Németország csak ámsaá Hsimanirokka! Steeflist London, sj£vember 30. (a Pesti Napit tudósítójától) Bradbury, az angolt jóvátételiBizottság elnöke, mint már régebben közzétették,elentést tett kormányának. Mint a Daily 'Mail Jerfait, az angol kormány most foglalkozott sezzel a jelentéssel. Bradbury kifejtette, hogy Nestvefor aig olyképpen fizeti adósságait, hogy egyre többiállam jegyet nyomat, amivel azután még jobban eladószodik. A világ iazdasági szanálásának egyik előfeltétele az volna, hogy Németország hagyjon fel ezzel az államjegygyártással. Németországnak egyesegyedül áruszolgáltatásokkal kellene fizetési kötelezettségeit teljesíteni. Minden egyéb fizetést két-három esztendőre el kellene halasztani. (II.) Bécs, november 30. A londruni Observer szerint az angol kormány Németország javára két évi moratóriumot fog javasolni, amelynek értelmében tehát Németország 1924 előtt már nem fizet, ami nyilván egyet jelent azzal, hogy soha többé nem fog fizetni. Ha Franciaország panaszkodnék, emlékeztetni lehet arra, hogy azt indítványozta, hogy Wiesbadenben külön megállapodást hozzanak létre. Anglia semmi körülmények között sem venne részt újabb szankciók alkalmazásában. Na Franciaország vonakodik moratóriumot megadni, Anglia úrra foggja bátorítani Németországot, jelentse ki, hogy nem tud fizetni. (MTI.) A francia hadsereg új létszáma Paris, november 10. (A Pesti Napló tudósítójától.) "A kamara tegnapi ülésén beterjesztették a hadügyi bizottsági jelentését az új katonai törvényről. Eszerint az 1922. korosztály kétévi szolgálatot fog teljesíteni, amelyre a legénységet két részben fogják behívni. A francia hadsereg tényleges létszáma 1022 január 1-én 820.000 ember lesz. Az 1920. korosztály első felének elbocsátás® után a hadsereg létszáma 049.000 emberre sülyed. Viszont a*/ 1922. korosztály első felének behívása után ismét 770.000-re emelkedik, majd az 1920. korosztály második felének elbocsátása után ismét 660.000-re csökken, hogy november végéig az 1922. korosztály második felének behívása után elérje a 818.000 emberből álló létszámot CLU