Pesti Napló, 1921. december (72. évfolyam, 270–294. szám)
1921-12-01 / 270. szám
Csötörtök öt ai liberális blokk lesújtó kritikája Bethylen kormányzati rendszeréről (Saját tudósítónkul). A VII. kerületi függetlenségi és 48-as párt fia este a liberális blokk intézőbizottságának tisztelettére vas itat rendezett, amelyen a parlamenti ellezék több számottevő tagja és sok parkmeneten Jósöfl ellenzéki politikus jelent meg. Részlvette VVvacsorán a szociáldemokrata párt megbízottait, akik ezúttal hosszú idők óta először fejtették ki politikai nézetüket a fehér asztal mellett. R. Virágh Géza pártelnök üdvözölte a megjelent politikusokat és különösen a szocialistákat köszöntötte lelkesen abból az alkalomból, hogy együttműködésükkel siettetni fogják az ország konszolidációjának megteremtését. Ugron Gábor a polgárok és a munkások egyesülésének céljait fejtegette és leszögezte, hogy noha ezeknek a céloknak az elérésében sok árnyalati különbség van a blokkban egyesült pártok, felfogása között, mégis összefogtak, hogy a szédületes kormányzati hibák ellen együttes erővel küzdjenek. Ezután a liberális Makk jövőjéről beszélt és többek között a következőket mondotta: „ A legutóbbi választásnál nyilvánvaló lett aközhangulat Noha a blokk ellenjelöltje kisajátította magának éppen azt a prograimmot, amit a mi jelöltünk hirdetett hosszú időn keresztül és amit most a kormányzópártok is ki akarnak maguknak sajátítani, a választópolgárok megtalálták a módját, hogy kifejezésre juttassák azt, hogy kinek az ígéretében bíznak. A kormányzópártok kissé megkéstek a liberális programm hirdetésével. Most már késő arra rájönni, hogy a munkássággal kezet kell szorítani és annak fegyelmezett millióit be kell gyolídt az újjáépítés munkájába. Beszélt a miniszterelnök programmjáról is, amelynek során a következőket mondotta: _ A miniszterelnök-jelölt úr kénytelen megígérni a sajtó felszabadítását, kénytelen kijelenteni, hogy szükségesnek tartja az internálási táborok megszüntetését, sőt az amnesztia-rendelet kiterjesztéséről is tesz ígéretet Azonban a polgárság milliói tudják, hogy ezek az ígéretek mind csak azért vannak, hogy hatalmukat meghosszabbítsák. Miután látja, hogy a pártokkal nem tud megegyezni, odaállít bennlünket, a liberális blokkot, mumusként, bennünket, a jobb- és baloldali ellenforradalmi*árókát, akik összefogtunk, hogy ismét elveszítsük a hazát. Huszár Károly is azt mondta, hogy nem megy bele az egységes pártba, azonban utóbb azzal módosította ezt az álláspontját, hogy mégis szükség van az egységes pártra, mert a liberális blokk forradalmi tervekkel fogalközik és robbantásra készül. • Isa a törvény érvényének fekvezetése sor ,r adatom és ha az forradalmár, aki azt ki- ;vonja, hogy a kormány ne tűrjön mellékkormányokat, ha forradalmár az, aki jogrendet és közszabadságokat kér, úgy mi is forradalmárok vagyunk. RassayKároly beszédében rámutat arra, ,hogy amikor a kurzust veszély fenyegeti, akkor mindig kitalál valamit, hogy meghaspabbithatja, uralmát. — Most is azt mondják, hogy minden wsfehrben van. A liberálisok, a demokraták, a zsidók és a szabadkőművesek ismét készülődnek. De azt nem mondják men, horfi, mi van veszélyben. Mi azonban tudjuk, ho mi az ő diktatúrájuk van veszélyben és azt féltik. Attól félnek, hogy ennek az országnak becsületesen gondolkozó polgársága mérleget csinál és megállapítja,hogy mit tudott volna csinálni két év alatt em becsületes, tisztességges kormányzat. Ez a politikai rendszer, amely kisajátította magának a kormányzást, most recseg-ropog. A mostani végső erőfeszítésben nem történik más, mint visszacsempészni a munkapárti rezsimet. Kétségbeejtő és kalandorpolitika az, hogy Bethlen minden úton kormányon akar maradni, vagy én leszek a miniszter, — mondja — vagy szétzavarom a nemzetgyűlést. Mi, ellenzékiek mindnyájan a parlament feloszlatása mellett vagyunk, de a parlamentet nem azért kell feloszlani, mert Bethlen és politikai környezete (Felkiáltások: Gömbüs!) úgy akarja. A miniszterelnök szörnyű tévedésben van, azt hiszi, hogy el tudja játszani gróf Tisza István szerepét Vegye tudomásul, hogy gróf Tisza István még tévedéseiben is jóhiszemű és fanatikus volt. Bethlen pedig nem az. A dekonizálás kérdésével foglalkozik ezután és megállapítja, hogy Betlenék azt is úgy csinálták meg, hogy az előnyeit nem élvezhettük. Majd a választójogi kérdéssel foglalkozik. — Hogy Bethlent csak a hatalom megtartása vezérli, arra a legjobb bizonyíték, hogy azt meri mondani, hogy a Wekerle-féle választójog szerint fog választatni. Másképp, mint a Friedrich-féle törvény szerint választani ma nem lehet. És akkor, aainden ilyen fontos kérdés, a választójogi kérdés van előtérben, akkor a kormányzópártok csak arról tanácskoznak a miniszterelnökkel, hogy várjon a kisgazdapárt menjen-e be a kereszténypártba, vagy a kereszténypárt menjen-e be a kisgazdapártba, pedig az igazán nem fontos, hogy melyik megy a másikba, hisz rövidesen úgyis minde a kettő elmegy a feledésbe. — Hozlátnak Bethlenek bármilyen választást, ígérhetnek hatalmat, pénzt, terrorizálhatják a Választókat, a két év szenvedése fogja ekkor is a választók elhatározását irányítani ésak Bethlennek politikája mindenképpen csődöt fog mondani. — Bennünket itt, különböző pártokhoz tartozó elemeket, csak az az egy gondolat tart össze, hogy megszabaduljunk ettől a mai átkos rendszertől és elérjük azt, hogy konszolidált állapotot teremtsünk, szabad országban, közrenddel és közszabadságokkal, hogy mint egy paradicsomba, úgy kívánkozzanak vissza elszakított magyar véreink. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Farkas István, a szociáldemokrata párt titkára emelkedett szólásra. Először is a forradalom okait fejtegeti, amelynek során a következőket mondotta: — A „forradalmár" jelzőt, amellyel bennünket illetnek, nem szégyelem. De azon az állásponton vagyunk, hogy itt nem is volt forradalom. Az úgynevezett forradalom nem volt más, mint a régi politika bűnének automatikus kirobbanása. Az októberi események ír monarchia összeomlásának voltak előrelátható következményei. A monarchia összetétele, a sok náció tisztában volt azzal, hogy Ausztria -Magyarország szét fog esni elemeire. És ami az októberi események után következett, az is csak fejleménye volt a monarchia összeomlásának. — A régi rezsim gombosan visszatartotta az országot attól, hogy a demokrácia útjára lépjen. Hol állt a magyar munkásság békében a német, vagyz angol, de még a balkáni munkásságtól is, amely résztvehetett országa sorsának irányításában. A munkásságot háttérbe szorították akkor és háttérbe szorítják ma Egyszerű besúgás elegendő arra,hogy valakit minden komoly ok nélkül internáljanak és mintehez most új rendszert találtak ki, a gyötrelemnek emini módozatát: a jelentkezés módszerét. Tízezrek és tízezrek vannak Budapesten, akiknek hetenként háromszor kell jelentkezni. A toloncháznál naponta várnak a jelentkezésre, tömegek, akiket elvonnak a termelő munkától. Tegnap is a vezetőség két tagjannaik, akikre két és fél éven át nem tudtak semmit sem rábizonyítani, kézbesítették a végzést, hogy őket is beosztották a jelentkezők nagy táborába. — És a miniszterelnök azt ígéri beszédeiben, hogy megszünteti az internálásokat, visszaadja az egyesülési és sajtószabadságot, mert ki akar békülni a munkássággal. Mi köszönjük szépen az ilyen kibékülést. Az internálások megszüntetését és aközszabadságokat nem tartjuk könyöradott áruinak. Nem a kormányé a közszabadság, hanem az országé és így nem is rendelkezik vele. — A demokrácia renedszeres és egyenletes megvalósítására kell törekedni egy becsületes kormányzatnak. Mert ez mozdítja igazán elő a nemzeti célokat. A mi összeköttetéseink messze túl nyúlnak a határon. Elérnek azokhoz a magyar munkásokhoz is, akiktől ma elegen kormányzat vette el a közszazmabasságukat. — Ha a munkásságot már a háború előtt hozzájuttatták volna az őt megillette szerephez, mint Németországban, úgy ma Magyarország egész volna. — A liberális blokkba tömörült polgárságnak és a szociádemokratáknak lényegeiben közös céljaik vannak és ezeket a célokat el fogják érni, mert maguk mögött foudják az ország becsületesen dolgozót!*olgárságiának és munkásságának nagy táborát. Farkas István beszédét zajos helyesléssel és nagy éljenzéssel fogadták. Ezután beszéltek még Sriesswein Sándor, Batthyány Tivadar, Benedek János, Drozdy Győző, Méhely Kálmán, Kerekes Mihály, Peyer Károly és Miszu István. • — PESTI NAPLÓ 1921 december 1. 3 A vételkényszer nélkül saját érdekében mindenki tekintse meg a V3S., RÁKÓCZI-UT 42. (Nemzeti Színházzal szemben), ahol az árak hirdetése nélkül is a legolcsereben szerezheti be szükségletet Férfi és női angol és francia gyapjúszövetek, sifon, vászon, kanavász, zefir, flanel, barditt, selymek, trikóáruk, bársony, kendő és fákban*"' Eriliás agyban Nagy maradékvásári és kicsinyben! Az árak minden darabon fenesiteivel H assznkáltak sgjf hároméves finesSsát BarsaSsnas SeJol a tóárflsiigetiben (Saját tudósítónktól.) Ma délelőtt a Városligeti tó mellett álló Washingoon-szobortól jobbra az úttest szélén sorakozó Jookrok közt az ott szolgálatot teljesíttő rendőrőr nem egy szeneszsákot talált, amelyben háromévesnek látszó gyermek holttestet talált. Aspribor azonnal jelentést tett a főkapitányságnak, ahonnan bizottságot küldtek ki a helyszínre, hogy a nyomozást megindítsa. A rendőri bizottság dr. Madocsai Jenő rendőrkapitány és Angyal László detektívfelügyelő vezetésével a helyszínen megvizsgálta a zsákba kötött kis holttestet. A szeneszsákbón talált gyermekholttest posztos személyleírása a következő: A holttest mintegy 80—90 centiméter magas éshároméves kisfiúé lehet. Világosbarna szökés baja van. A nyakszirten hátul mély szúrástól, vagy ütéstől eredő sérülés, a nyakon zsinegelés nyoma láttató. Az arc fehéres anyaggal van bevonva, ami vagy mésztől, vagy esetleg átfagyás tól származik. Az arc és a test baloldalán horpadások látszanak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a kis holttesten, mielőtt a a bokorba került, nagyobb súlyú tárgy feküdhetett. Ruházata a következő volt: Fehéralapu kékcsíkos ingecske, fehér trikónadrág, kékalapú fehércsíkos kötény. Ebbe a köténybe volt burkolva a holttest és így helyezték a zsákba. A kisfiú nyakán lévő sérülés után kétségtelen»« nek látszik, hogy a gyermeket meggyilkolták. A nyakát valami éles társgyal, beretvával vagy késsel átvágták. Hátul a nyakszirtnél szúrták meg a nyakat, innen indul ki a vágás és halad előre a cége felé. A nyak átvágásának ez a módja a rendőrség előtt azt a feltevést erősíti meg, hogy valami alsóbb társadalmi osztályú nő követhette el a gyilkosságot, alkalmasint egy cselédleány, varja egy kosztosasszony, akihez eltartásra kiadhatták a kisfiút. A rendőrség igyekezett kideríteni, hogy minlyen társadalmi osztályhoz tartozó szülők gyermeke löhetett az ismeretlen kis holttest. Sem ruházatáról, sem külsejéről, amely teljesen átfagyott és elváltozott, nem lehete következtetni. Mivel a holttestet ma már átfagyott állapotban találták meg, a rendőrség úgy véli, a holttestet előző éjszaka helyezhették már el a bokorban. Ezideig nem merült fel semmi adat, amiből a kisgyerek, vagy szülei kilétét meg lehetett volna állapítani. Ezért a rendőrség felkér mindenkit, aki a holttestre vonatkozóan felvilágosítást tudnia adni, jelentkezzék a főkapitányságon a második emelet 160. számú szobájában. A rendőrorvos ma délután megvizsgálta a zsákssírvarrt gyermekholttestet. A rendőrorvos véleménye szerint a holttest legalább egyhetes és az orvos annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kisfiú holttestét pár napja valamilyen zárt helyre r fogták el és súlyos tárgyat helyeztek rája, amitől a test egészen deformálódott. A kis holttest már feloszlásnak indult, az arca pedig teljesen felismerhetetlen. A rendőrség most, a rendőrorvos véleménye után, nem sok reményt fűz ahoz, hogy a holttest felismerése sikerrel járna s inkább az után kutat, hogy a szülők személyét megállapíthassa. Ez irányban erélyes nyomozás indult meg.