Pesti Napló, 1922. január (73. évfolyam, 2–25. szám)

W Vasárnap PESTI NAPLÓ 1922 január 1. Vilmos császár és a nők Lakodalom Amerongenben — Lady Bentinck emlékiratai (Saját tudósítónktól.) Egy idő óta egyre sűrűbben jelenik meg az a hír a világsajtóban, hogy Vilmos császár doorni száműzetésében komoly házassági tervekkelfoglalkozik. Arról is beszámoltak már a lapok, hogy a doorni udvarban csöndes affér zajlott le e házassági tervvel kapcsolatban. Vilmos császárnak egyik hűséges hadsennde annyira nem tudott egyetérteni az én császár házasságával vagy választásával, hogy eltávozott ura környezetéből. Valóra válik-e ez a házasság, vagy sem, egyelőre semmit sem lehet tudni. A hir azonban újraa csöndes doorni udvar felé tereli az emberek figyelmét s újra kíváncsi szemek néznek ide az öreg hollandi fák közé, amelyek mögött a hajdani Rex Imperátor éli száműzetésének napjait. A kíváncsiságot egyelőre a doorni és Titteles leírásával, emlékiratokkal i kénytelen kielégíteni az ember. Egy ilyen emlékirat, amely először az angol sajtóban jelent meg, I.ady Norah Bentinck emlékirata, amely ..Der Kaiser im Exilheimen német könyvalakban is megjelent. I.ady Norath Bentinck Godard Bentinck gróf egyik unokaöccsének a hitvese, azé a Bentinck grófé, aki II. Vilmosnak vendéglátó gazdája a hollandi amerongeni kastélyban. Lady Norah Bentinck a Bentinck-család angol ágához tartozik, de hollandi rokonainak meglátogatásánál többször alkalma nyílott II. Vilmos amerongeni és dooni életébe betekinteni. Benyomásait és a volt császárral való személyes találkozását írta meg emlékirataiban. Személyesen I. amerongeni esküvő alkalmával találkozott a grófnő 11. Vilmossal s éppen az erről szóló fejezet számol be Vilmos császárnak a nőkhöz .«»a viszonyáról. M.-ga a házasság 1919—20 tel.é.n folyt le, amikor is Bentinck Erzsébet grófnő lépett házasságra Sigurd von Ilsemannal, a császár adjutánsával. II. Vilmos egy amerongeni esküvőn 'A csi zár irja Lidy Bentinck — nagy örömmel tekintett a házasság elé. Ez volt iz első ünnepély, amelyen részt vett aforradalom óta. Doornból ment át Amerongenbe, ahol a házasság lefolyt. Az összegyűlt vendégek az amerongeni kastély nagy szalonjában, félkörbe állva várakoztak megérkezésére. Tizenegy óra volt délelőtt, az emberek halkan beszélgettek, de meg sem mozdultak, hanem szertartásosan egy helyben, félkörben maradtak meg. Indokfek a Hölgyek, jobbra az urak és mindenkinek a szeme a bejáraton függött. Egyszerre csak két magasnövésű ajtón álló szétvetette az ajtó két szárnyát és hangosan jelentette: — ,,A császári" A csöndes beszélgetés egyszerre elhalt, mintha elvágták volna. Egy feszes alak német tábornoki uniformisban, két gyors lépést tett a küszöbről a szoba belsejébe, hirtelen összekapott lábakkal megállt,« szögletes, rövid meghajt«sokkal jobb- és balfelé, üdvös, zölte az emberek«!. Néb:'.:iy percig halotti csönd következett és ezalatt a császár feszesen egy helyben állott, kissé idegesen és bizonytalanul tekintve az előtte álló emberkörbe. Jobbjával a testéhez szorította a sisakját, balkezével kissé előretartotta kardjának markolettja. Azt írja Bénninek grófnő, hogy drámai volt ez a belépés amelynek hatását nemhogy csökkentette, hanem még fokozta a csiszárnak erőteljesen lefogott idegességet. Mialatt Godard gróf hozzálépett, hogy üdvözölje, 11. Vilmos néhány percre ismét magányosan állott egy színpadon egy világ előtt, amely rámeresztette szemeit, ha ez a színpad és ez a világ jóval kisebb is volt a régieknél. „Még a szemöldöke is megszürkült" Bentinck grófnő megcáfolja azokat a híradásokat. IS,melyek szerint szellemi, vagy testi roncs lett a volt a császárból. Persze alaposan megváltozott a háború óta. Egészen megszürkült , szürke volt rajta a ruha, szürke az arc, szürke a hajós acélszürke a szsom. Kicsiny, puha szakállában nincs már egy sötét szál sem, a hosszú, kissé lelógó bajusz még fiikérűbb. Még a szemöcsöke is, ami ritkaság, egészen megszürkült Hiányzik öklöke is, ami ritkaság, a mozgékonyság, az ér a híres hajdani támadó kedve. Ehelyett csöndes szakállas öreg úr áll a szemlélő előtt. Nem hajlott meg, nem gwnge, nem törékeny, egyenesen áll és még mindig feltűnő jelenség. Természetesen nem az a fajta, amit férfiszépségnek hívnak. Csodálatosképpen még mindig rendkívül kemény és létes a tekintete, ennek azonban az az oka, hogy szinte alig van pilla a szemén. Lemondása óta most először jelent meg nyilvánosan uniformisban. Mellét egy tucat rendjel díszítette. Feltűnő volt rajta hogy a hosszú tábornoki nadrág mellé polgáriasan ható sárga félcipőt viselt. Feltűnt rajta az is, hogy amikor később már megnyugodva és szívélyesen beszélgetni kezdett a vendégekkel, soha sem nézett szemben azzal, akivel beszélt, hanem szemei mindig elrévedeztek a messzeségbe. Ji császár kritizálja a hölgyek szépségét és öltözködését Lakoma után a társaság, élén a császárral kiment a kertbe. Kissé oldalt helyezkedett el az udvarban, tekintetét nem kerülte el semmi sem. Halvány és éber Szemei röpke oldalpilla 11 tasokban gyorsan felfogtak mindem mozdulatot és árnyalatot s különösen élessé vált tekintete akkor, hogyha- amire mostanában kevés alkalma nyílik — szép, elegánsan öltözött nők kerültek a szeme elé. Ilyenkor észrevesz mindent — a ruha színét és szabását, hosszúságát vagy rövidségét és rögtön megjegyzéseket tesz arról, hogy az illető hölgy ért-e a rajta lévő ruhának a viseléséhez, továbbá, hogy elég, harcsak-e a bokák és hibátlanok-e a cipők és hogy illik-e a ruhához és az arctipusálhoz az azékszer, amelyet valamelyik hölgy visel. A császár ilyenkor kritikussá vagy csodálóvá válik. (Istik arra a kevés számú hölgyre ügyelt, akik a legutóbbi londoni vagy párisi divat szerint öltözködtek. Ké! Vagy három jelenlévő hölgynek, aki rövid szoknyát viselt, szép bokája volt, — a császár rögtön szóvátette. Ez a régi császár azonban, úgy látszik, hogy csak ilyen ünnepélyeknél nyilatkozik meg. Mert egyébként azt óhajtja most, hogy környezetének hölgyei egyszerűen eltompítottan eltüziködjenek. Persze, ha azlán alkalma nyílik ilyenkor valami szokatlanabb, idegenebb, exotiscusabb jelenséget látni, akkor nem tudja eltitkölni, mennyire tetszik neki. A szép ruha talán emlékezteti őt hajdani udvarára, ahol szertartásos merevség közepette is mindig voltak szép, élénk és akaratos aszszonyok, különösen azóta, amióta a varázsos tróförökösnő irányította ott az életet. Az ő udvara sohasem volt olyan formákban megmerevedett udvar, mint a Hofburg, ahol — írja Lady Bentinck — még minden olyan vol, mint Mária Terézia korában és pezsgőt sem szolgáltak fel, mert ezt nem ismerték Mária Terézia idején. , , A császár női ideálja Voltaképpen egy régimódi asszonylipii.it s:*:ez a császár, azt az igazi német hitvest, aki szirmára ..az ""••uittm ' mimten bölcseségénekés tekintélyének a képvis."lője. a. t jj^TSijtS^tgélkcH asszonyt szereti, aki figyelmesen tesz féxje lictr^::^ 1 \ *•':"ál'. csodáik óvással csüng férjeinek mindn szlvv^'V?nincs egyéb 'kivártsága, minthogy vigasztalni tudja azt az embert, akiben valami kiemelkedő alakot lát. A kék harisnyákat sohasem szerette a császár. Így aztán környezetének minden hölgye csendes, odaadó té's figyelmes. ,A császár szereti ezt - - a császár nem szereti ezt. ..ezek a szempontok irányítják életüket, meg vannak botránkozva azon a bánásmódon, amelyben a világ részesíti a császárt, elmerülten hallgatják monológjait és könyv nélkül megtanulják őket — ami mind előfeltétele még a száműzött császár kegyének is. Egyébként nagyon kis szerepet játszanak a nők a drint fastélyban, különösen azóta, hogy a császárné meghalt. Főként férfitársaságban él és itt érzi legjobban otthon magát. De itt igen érzékeny a hiúsága, különösen akkor, ha valami figyelmetlenséget tapasztal. A franciás trónörökösné Néha autokratikus szeszélyi vannak ,a nőkkel és a női öltözködéssel szemben. Konstantinápolyban a háború folyamán élénk példája k apta önnel. Megmutatták neki aháremeket is és mgtepte őt a lőréi nők ifjú szépsége. Annyira, hogy állítólag kifejezést adott annak a kívánságának hogy ott tartózkodásának ideje alatt fátyol nélkül járjanak a török nők. Azt beszélik, hogy a törökök teljesítették ezt a kívánságot Törökország akkori leghatalmasabb Urának. A császárné még meglehetősen különbözött e tekintetben férjétől. Ő, úgy látszik, osztotta Rooseveltné véleményét, aki szerint az asszonynak a nevét életében csak kétszer szabad nyilvánosam kimondani —"egyszer a Lakodalma napján és egyszer a halála napján. A császárné halála óta csak két nő él szorosabban II. Vilmos mellett: a trónörökösné és egyetlen leánya, Viktória rujza, a hajdani braun sebweigi hercegnő. A hercegnőről köztudomású hogy ő az egyetlen ember, aki tetszése szerint tudja alakítani 11. Vilmos akaratát. Tipikusan német külsejű nő, míg sógornője, a tróortörökösné könnyen franciának is tartható. Kitűnő ízlése van ruhák dolgában s a háború kitöréséig alapoi megváltoztatta a német női divatot. Még ma is nagy népszerüségnek örvend Németországban, a volt császári családból őt szeretik ma legjobban. Nagyon liberális felfogású és sokszor elárulta rendkívüli okosságál. Úton vannak a legutolsó hadifogolyszállítmányok A Hadifoglyok Egyesületének további munkája — Beszélgetés Ruffy Pál elnökkel (Saját tudósítónktól.) A világháború egyik legtragikusabb fejezete: a hadifogoly kérdés közeledik a teljes megoldásihoz. Mi magyarok ebben a tekintetben is a legtöbbet szenedjük: a hadakozó nemzetek hadifoglyai mér régen megtértek hazánkba, mikor a mi fiaink az orosz föld végtelen távolságaiban, Szibériában és Turkesztánban még mindig reménytelenül várták a szabadulás pillanatát. A magyar kormányzat azokban az években és hónapokban, mikor 37. Oroszországban maradt hatvanezer magyar hadifogoly hazatérése időserttvé vált, olyan kül- és belpolitikai viszontagságokkal küzdött, hogy minden jóakarata mellett sem volt képes annyi energiával kezelni ezt a kérdést, mint amennyit a hadifoglyok ügye méltán megkívánt. Ebbeli az időben a Hadifoglyok tb.:álakcióinak Egyesülete tartotta állandóan felszínen ezt a kérdést. A nemzetgyűlés előtt minisztériumokban, a fővárosnál, közhatóságoknál jelentek meg küldöttségeik, szerkesztőségekben kilincseltek, fáradhatatlanul dolgoztak, hogy az Oroszországban lévő hadifoglyok hazájukba visszatérhessenek. Az egyesület vezetőségében Ruffy Pál helyettes államtitkár, Kirchner Sándor ezredes és Hamczi Ferenc, állottak az ügyek élén, akiknek munkájába Huszár Károly volt miniszterelnök és Jungerth Mihály, a rigai egyezmény szerzője kapcsolódtak bele. Ebbe a munkába az irtazi lelket fiz asszonyok öntötték. Az anyák és a hitvesek, akik fiaikat és férseikét várták haza egyre türelmetlenebbül. Ez a türelmetlensés — valljuk meg jogos türelmetlenség — igen sokszor drámai jelenetekben érte el tetőpontját, egyszben az asszonyok küldöttsága a parlamentben könnyekre farkasztottfi Bethlen Isiwin miniszterelnököt, másszben pedig egy városközgy ük's alkalmával szenvedélyes karzatifdvamilt meg. \r. asszonyok harcát ' ^ «In h lyfiM Istvánné, Krnkohi-Kovacs ^rrc.^^iaW. T, berellene vezettek. L hege Jojsefn« es \Vei 1rno7\* ... ., ... j^Buszportok várják Most, nimikor az irtolso Ira^L „ ,. ^ , • i-i , . ^ - j -1 w Tttrszac lot.\ felinditasukat Oroszországból Magviire^^V^. , kerestük Ruffu Pál elnököt, hogy ' ' ' mi fog történniaz egyesülettel, ha minden e goly idehaza lesz. Ruffy Pál a következőkben válaszolt: — Az egyesület akkor sem fosz feloszlatni, további munkája arra irányul, hogy a visszatért hadifoglyokat állásba helyezze, anyagilag támogassa, és a lehetőség szerint ruhával ellássa. Erre a célra ez ,eszerint mintegy félmillió korona áll rendelkezésükre, amelyet a Tébétől kaptunk. De ugyanakkor a honvédelmi minisztériumnak ugyanerre a a célra mintegy tizenkilenc milliója van. Ruffy Pál azután megmutatta Jungerth Mihály külügyi tanácsos sürgönyét, amely szerint de famiber 24-én Tomszkból és Novinsko Laljsszkiól a túszok éli-feíítik Moszkváig.Most már — minden eshetőséget figyelembe véve — legkésőbb áprilisig minden oroszországi magyar hadifogoly hazájában lesz. Ma elöször Sávadov* Mátyás II. része, «rsteftípí owvo*. "" upyw 1. Előadások pont fél 4. 5, fél 7. 8 és fél 10 órakor.