Pesti Napló, 1924. január (75. évfolyam, 1–26. szám)
1924-01-01 / 1. szám
2 R*H PEST? NAPLO 192s jazzaáÉ? % 1850-1924 A 75 éves Pesti Napló . Hetvenötödik évfolyamába lép a Pesti Napló s ólombetűit most is ugyanaz a lélek hajtja amely báró Kemény Zsigmond cikkeiffefce mutatta be első áldozatát . A Pesti Napló hetvenöt esztendős életében örökös szavazati joguuk van a holtaknak — itt együtt csinálnak újságot élők és holtak és a mi nagy halottaink, a Pesti Napló grande arméeja, a Kemény Zsimondok, Jókaiak, Eötvösök, Salamon Ferenczk, Csengeriek, Falk Miksák és Ábrányiak feketerámás, képeikből épúgy vezérlik a Pesti Napló íróit és olvasóit, mint hajdan az íróasztal mellől. A Pesti Napló hetvenöt évfolyamának lapjain egy nagy, darab magyar történelem elevenedik meg, de nemcsak szorosan politikai történelem, hanem kultúrhistória és gazdasági fejlődéstörténet is. Politikai rovatában, a betűknek e kihalt, elnémult erdejében, mint valami dantei kalauz szavára, tárul föl előttünk három nemzedék emelkedésének és süllyedésének útja, a Világos utáni Magyarországtól, a Trianon utáni Magyarországig. Tárcarovatában csodálatosan precíz galiotti leszármazási táblája látható az új magyar irodalomtörténetnek. Arany Jánostól Babits Mihályig és a Jókai Magyar nábobjának boldog, derűs világától, Molnár Ferenc vidám és költői pesti tájképéig és a Móricz Zsigmond magyar koldusainak drámai világáig. Közgazdasági rovatában még nyomon kísérheted az utat a jobbágyfölszabadításra következő korszak agrárkríziseitől — a a nagyatádi Szabó István földreformjáig, de láthatod is merkantil fejlődés útvonalait is... a Pesti Napló első számának közgazdasági rovatától, amely tiszt sorban hozza a skétsi Börse« kurzusait, a Pesti Napló mostani Közgazdasági Naplójáig, a mai hatalmas tőzsdei láztáblázatokig. Szerkesztőségének vándordíjában, a régi Úri ucca 419. sz. alól, a Rákóczi úti újságpalotáig — ott van Pestnek, Budapestnek fejlődése, a Duna partján alvó vidéki kisvárosból a mostani világvárosig. Történelem játszódik le a napihírek rovatában is, az első szám egyetlen napihírétől, amely az Oesterreichische Rundschau nyomán közli, hogy Kossuth Lajos Kiutniiába érkezett, a mainapi hírekig. Jókai Mór mondja valahol, hogy Magyarország története elválaszthatatlanul összeför a magyar családok történetével —, a Pesti Napló napihíreiben lezajlik az a processzus is, amin az ország története néhány nagy család ügyéből sokmillió család ügye lesz; a magyar hétköznapoknak, kissé nagy örömöknek és bánatoknak, a három-négysoros hírekben elbeszélt szürke tragédiáknak és eposzoknak története ez... * De a Pesti Napló nemcsak visszatükröz" tette, hanem irányította is az eseményeket. Szofoklész egyik hőse mondja, hogy sokáig azt hitte, hogy a cselekedetek irányítják a világot, de rájött, hogy nem a cselekedet a víz kóstolja meg, — kiáltott a nagy szoba másik feléből a bolhácska üdén — annyit megtehet. •'. • . — Meg is teszem, — már öntött is két borospohárba. — Én köszönöm, nem iszom, — mondta a legátus szerényen. — Az ördög, — mondta a jegyző — még ilyen legátust az öregapám se evett! A kisbolha a nagyobbik bolhának ezt a jóakaró tréfáját illő szerénységgel vette tudomásul. — Sokan lesznek? — Nem, — mondta bolhanéni igen fölényesen s hűvösen— csak két család, Rácz Dánielék és Szalay Péterék. — Nem is kell sok, mert aztán ezek a grófok hamar megunják, — mondta a jegyző — hát ez azért nagyon szép, hogy Józsi gróf eljön: ez nagy elégtétel. — Hisz az természetes! — mondta a néni — az emberek sokat beszélnek, de arra nem kell adni. — Nagv elégtétel! — ismételte a jegyző — nem mondhatom ki, hogy mennyire örülök neki, hát még Frici! Nahát, azzal verebet lehet fogatni, ha megtudja, hogy Józsi gróf itt lesz, csak még Pogány Imre legyen rendben, akkor aztán a mamának gyönyörűen be van fejezve a munkája . . . De, de, tessék csak ezt rám hagyni: mama egész életét megkoronázta ezzel a mai estével, — s a másik noház bort is kiitta — ez aztán gyönyörű! Remek! Ez döfi. Itt lesz Józsi gróf és hozzá egy leánykérés! Egy hatszázholdas mintagazdaság részéről! Ebez lehet gratulálni! A mama ez az illetlen, paraszt bolhaköhögést egyáltalán nem szívelte, beteg volt adicsekedő és a nyilt szavaktól.• Nem kell így beszélni fiam!.Micsoda dolog ez: nem látok benne semmit! Nem először jön hozzám egy gróf vacsorára, e az a házasság, arról is még sokat kell beszélni . . . Ebben a percben kínt lárma volt, idegen hanszok, a néni elsápadt, valamit hallott s ész anélkül szaladt ki a tornácra. (Csütörtökön folytatjuk.) Magyarország demokráeins álfára tér Si Maga demonráeini álfára tér Si molilia Párizs, december 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) A Populare című szociáldemokrata újság egy munkatársának alkalma volt Benes cseh külügyminiszterrel ennek legutóbbi párizsi látogatása alkalmával beszélni s most számol be az interjúról. Úgy nyilatkozott Benes, hogy a Népszövetség tanácsa derekas munkát végzett, fontos kérdéseket juttatott dűlőre s ezzel a maga tekintélyét nagyban gyarapította. Bizonyos kényes természetű ügyek is merültek fel Cseh-Szlovákia és Lengyelország között, amelyek megoldásra jutottak. — A Népszövetség ismét talpra állította Magyarországot és e tekintetben bizonyos QG franciákat határozott el, — folytatta Benes — Magyarország most már szükségképpen a demokrácia útjára tér át és szomszédaival normális viszonyba fog kerülni. A soviniszta túlzó elemek kénytelenek lesznek igényeiket lefokozni. Magyarország megszabadul az ideges állapottól és saját szabad akaratát fogja érvényesíthetni a fejlődés terén. A sok nehézség ellenére a Népszövetség egyre hathatósabban nyúl bele Európa politikai gépezetének kerekeibe. Mindenkinek kötelessége ezt az evolúciót megkönnyíteni. A reparációról mint Franciaország vendége nem kívánt nyilatkozni Benes, csak anynyit mondott, hogy a Népszövetségre vár ennek a problémánakmegvitatása, de inkább csak technikai szempontból, mint történt Ausztria és Magyarország esetében. A Népszövetség azonban a reparáció dolgával csak akkor foglalkozhatik, ha valamennyi szövetséges állam az elvek tekintetében egymás között és Németországgal megegyezett (II.) * Benes nyilatkozatábon két megjegyzést lehet főzni. Azt, hogy Vájjon Magyarország csakugyan a demokrácia útjára tér-e, -em végre ist Bethlen miniszterelnöktől hallanék szívesebben, mint tőle. Bethlen eddiginyilatkozatai szerint a kölcsön és Magyarország belső politikája most nincs kapcsolat. Bővebb nyilatkozatra szerdán este készül a miniszterelnök az egységes párt értekezletén. Fel kelltételeznünk, hogy nyilatkozni fog csütörtökön az újból megnyíló nemzetgyűlésen is. A másik megjegyzés a demokrácia fogalmára vonatkozik. A fogalom tekintetében bizonyára eltérés van Benes és Bethlen közt. De eltérés van magában Benesben is, mert a régi Csehországban bizony mást ért demokrácia alatt, mint például Szlovenszkóban. A magyar demokráciának szintén megvannak a maga követelményei, ezeknek teljesülését pedig nem Benestől, hanem a magyar kormánytól kell várnunk. f f ig irányító hatalma, hanem a sió. A szó rányit a legújabb korokban is, de nem a éter szava, hanem a nyomtatott szó, az új ágbetű, amelynek ólomraerőin, mint valami égtelen »hadak útján«, támad és viaskodik, gőz, vagy bukik le minden gondolat. Amikor a Pesti Napló megindult még nem jelentett közvélerényt, a sajtón átfonódó óriási rab- sír alól tört fel gyönge, — megalkuvó -- rangja és maga a lap inkább halotti maszkba ált egy közvéleménynek, mint önálló közvélmény. 1851 január 3-ikán névtelen venéccikk jlenik meg. — Kemény Zsigmond első cikk® a Pesti Naplóban, «Az 1850. év történeti számai«. A cikkből cikksorozat lesz, amely- nek egyes részei, valamintA politikai nem- ínség feglejstényeis című sómat egyes ré-zei, megjelennek Kemény nevezetesröpira-ban: '••Még egy szó a forradalom «fdw»« • Ke-íény Zsigmond, — írja Papp Ferenc, Ke- [ lény kitűnő életírója — mar lákkeinek A~ intelyesebb. s»-imában is egységesebb .leite- t itt adott a Pesti Naplónak és még nagyobb s áltozást idézett elő a lap szellemének javára. ,3 «gl-'séges szellemre szüksége volt a. lest. laplónak, — de az egész akkori magyar vsígírásnak is — amely a 48. és 49-iki nagy vielkedés mán, stílusban, szerkesztésben, sogban, hatásban, formában visszabukott a lágyai- sajtó jégkorába, amikor a lapesina-Lehoz hirdetésben kerestek olyan társat, asivált az újabb statisztikában jártas lenne, francia Journalokat, ha csak meglehetősen értené és friss egészségben, eleven, vigratermett, kultus és nőtelen lenne.De lassankint megint lendületet vesz azságfejlődés, s a Pesti Napló a magyar polikai élet legnagyobb tekintélye leeök Szavat stasan figyelik mindenütt. Jósika Kossuthoz, ítélett leveleiben szüntelen utal a Pesti Rapid kkeire, maga Kossuth is sűrűn hivatkozik rjuk, de ügyelnek a másik póluson is. Görgey Artúrnak öccséhez, Istvánhoz intézett 1858-ban élt levele így kezdődik: »Kedvesem... Ugyanesoda a Pesti Napló F. -k. jegyű munkatársa, an ti tudhatjátok cikkei különösen kedvemre alak-2. A lap fiatalma egyre emelkedik, -- 1865 prilis 16-ikán megjelenik a Pesti Naplóban Deák Ferenc húsvéti cikke, amelyet Ferencózsef még aznap elolvas. A Cikk fordulópont jelent Magyarország történetében —- és a esti Napló történetében is. Új korszak keződik a lapban, amely talán akkor zárul le, mikor a Pesti Napló Apponyi Albert politiája mellé áll. Ez volna a második korszak, a sabadelvű párt elleni nemzeti küzdelmekkel ázdódik a harmadik. A régi Pesti Naplóból mindinkább kibontkozik az új Pesti Napló, amely — hosszabbmvidebb fejlődési fázisokon keresztül — a mai Pesti Naplóhoz viszi. Az újságból lassan kibúl minden, ami akadmikus. Elvész belőle a pátosz, újság és kölnség, közelebb kerülnek egymáshoz, az elfizetési nyugta már nem pártnyugta, új rovatbon bonyolódik le újságnak és közönségének atásforgalma, magának a közönségnek több előszólása lesz a lapba, nemcsak a lap iráyít, de még jobban irányít, a közönség, valaogy még az érintkezés stiláris akadályai istűnnek, a koturnus összetörik és a Pesti apró hasábjain megszületik a dolgoknak az a raciózus elmondási módja, a nagy dolgok ünnyed összefoglalása és kis dolgok megírásnak az azepikus művészete amelyet ma ujígírói nyelvnek neveznek. Kiszélesedik a laprdeklődési zónája is — amint hogy kiszéleseik az olvasó zónája is. Lényegileg a Pesti apló törzsközönsége ma is az, ami első évfoyamaiban volt — a magyar intelligencia, de az intelligencia zónája a régi földesúri nemesség, valamint a belőle sarjadó magyar honorácior-osztály körén túl kiterjedt , nem kis résben a Pesti Napló hatása alatt terjedt ki az összes szabadfoglalkozású laternex és később általában az összes szabadfoglalkozású pályákra. Mint minden fejlődésnek, ennek is súlyos váltságdíja volt. Sok érték pusztult el az átmeneti korszakban, amíg elmerült a régi újságírás és megszületett az új. Sok újság letűnt, Szilády Áron sajtótörténetében sok szál elhullt sajtótermék fejfája dobja árnyékát erre a korra. * A Pesti Napló fennmaradt és hű maradt tradícióihoz. Nagy erényei mellett voltak nagy hibái is. De nem egy radikális, hanem egykonservativ bölcseid, Boyer-Collard mondta, hogy az újságnak is van egy nagy hibája, hogy nem angyalok, hanem emberek írják, nem angyalok, hanem emberek számára naponta éssze lehet venni, emberi intézmény el- 's, emberi gyöngeségekkel és tökéletességekkel. Mostanában különösen sűrűn hallunk vádakat újságok ellen — ez semmi dolog, csak el kell olvasni 1848. politikai és sajtótörténetét. Különben minden háború után feltör egy jelszót, amely ép elméket is elszédít, Ssedán után megszületik az ige, hogy a háborút a porosz tanítómesterek nyerték meg, Közép-Európa katasztrófáiénak tengerfenekéről pedig viharosan rohan föl a irazi®, amely a sajtóbeli destrukcióról szól. Ma már mindenki tudja, hogy nem a porosz iskolamester nádpálcája tolta sírjába s harma- dik császárságot és ma már pragmatikusan állapíthatómeg a központi hatalmak katasztrófájának története is... De erről ma ne beszéljünk, ést már politika s különben is nem mondhatjuk még el, amit Gyulai Pál mondott 1967-ben, a 49-iki eseményekről, hogy: s itt az ideje, hogy szabadon és minden oldalról vizsgálódjunk, tűrjünk a szokottól eltérő szempontokat. Ma még, Voltaire-rel szólva, »közös megállapodással elfogadott mese az, amit e téren kortörténelemnek neveznek ... A Pesti Napló, amely ma is az első csatasorban harcolja végig a szabadelvűségnek és demokráciának harcait, adott és kapott sebeket, pártoktól és politikusoktól eltávolodott, de ideáljaitól nem távolodott el; embereiben újra és újra felfrissült — munkatársainak kiválogatásában egy szent hagyomány vezérli, ahogy 1867-ben Kemény Zsigmond Rákosi Jenőt szerződtette — hírszolgálata, Az Est-tel való testvériesülésében csodálatosan tökéletesedett, adminisztrációjának az óramű pontosságával járó precizitása, közmondásos, változott csínban, alakban, technikában de lélekben nem változott. S végezetül írjuk azt, amivel a Pesti Napló 1850-ben útjára indult, a Pesti Napló első számának ma is aktális első sorait: *A csaták zaja elhangzott. Hazánk, amely rövid évek alatt egy emberkorra elég eseményeket élt keresztül, népében megfogyva, természeti és ipari, gazdagságában kiserülne, szellemében hullámzótig korbácsolva, béke után sóhajt, jólétért cseng.* Dr. Lengyel Ernő. * ftWlAiVWVS'WVVV'^VVVWVWW.SA'tiAAiVM \Ma kedden délután ^ 6 a 6 is tart előadást a Terézkörúti Színpadi Telé* esti műsorra!, mtrs^tlt kslfjúrak metfteit | VI. kérfttet. Uris Órát 46. TeteAtoKdm. Sá—5*1