Pesti Napló, 1924. március (75. évfolyam, 51–75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

Szombat PESTI tíAPLÓ 2924 mftrcíus I. 3 Az ellenzék sikertelenül próbálta a sirálasii ügyét napirend­re űzetni Letárgyan­ák a testnevelési iav£siai©1 (Saját tudósítónktól.) Szűrte volt ma a Ház ülése is és a folyosón is szünetelt ma az ellenzéki frak­cióknak egymás közt való zsörtölődése. Csöndes vitá­ban letárgyalták a testnevelési törvényjavaslatot és némi élénkséget csak a napirendi vita keltett a drá­gaság ügye körül, amelyhez röviden Bethlen minisz­terelnök is hozzászólt. A nemzetgyűlés pénteki ülésén egyébként Pesthy Pál elnök bejelentette, hogy Nagy Vince mandá­tuma ellen panaszt nyújtottak be. Ezután vita nél­kül fogadtak el harmadszori olvasásban a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényjavaslatot. A testrssvelési javaslat vitiája A testnevelésről szóló javaslat vitája során Kéthly Anna szociáldemokrata, azt fejtegette, hogy a munkásság teljes testi leromlottságban van, tehát először szociális és egészségügyi védelem kell, csak aztán jöhet a kényszersport. Petrovácz Gyula felszólalása után Rothenstein Mór beszélt, aki visszautasította Petrovácznak Kéthly Annára tett azt a megjegyzését, hogy női méltóságáról Megfeledkező­!, mikor azt mondotta, hogy gyermek é­s gyermek közt ne legyen, megkü­lönböztetés vallás szerint. Kifogásolta továbbá, hogy a munkássportegyesü­leteket nem támogatják. Gömbös Gyula az olim­piádot másodrendű kér­désnek tartja. Fontosabb sportpályák és fürdők léte­sítése. Híve a professzionizmusnak, de erkölcstelen­nek tartja az álamatőrködést. Várnai Dániel szociáldemokrata azt követelte, hogy a totalizatőrt legalább 50 százalékos adóval ter­heljék meg. Támadja a földmívelési minisztert, mert a gazdag totalizatőrnek elengedte a 3 százalékos for­galmi adót, a kenyér után pedig beszedik ezt az adót. A kötelező sportolást szociális és­ egészségügyi in­tézmények előzzék meg. Különösen akkor, amikor 1300 HOMO tüdőbajos van az országban. Gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi mi­niszter bejelentette, hogy a Nemzeti Stadion rövide­sen elkészül. Mir­a tavasszal megtartja a helyszíni szemlét. A Szociáldemokrata képviselőknek meg­ígérte, hogy a munkássportegyesületeket is engedé­lyezni fogja, ha kikapcsolják ott az egyoldalú osz­tálypolitikát. A nemzetgyűlés a szocialisták kivételével elfo­gadta a javaslatot. Betters, ma sem tartus be!jrénval£nak as Indaxrendszert Az elnök, napirendi­­indítványa során azt aján­lotta, hogy szerdán legyen a legközelebbi ülés. Ezzel szembe­n Farkas István azt kívánta, hogy a Ház szombaton is üljön össze és a drágaság kérdésével foglalkozzék. Gróf Bethlen István az elnök indítványa mel­lett szólt. A Ház amúgy is a valorizációs törvény­nyel foglalkozik, ekkor a drágaság kérdését is tár­gyalhatják. A kormánynál, nem hivatása a bérek megállapítása, legfel­ibb jó példával járhat elől, mint tette a tisztviselők fizetésének emelésénél. Né­metországban az indexrendszerrel kapcsolatban ki­mond­ták azt is, hogy többet kell dolgozni. Az in­dexre nézve fen­tartja korábbi álláspontját. Barthos Andor felszólalása után Pokols József azt fejtegette, hogy a nemzetgyűlés elveszítette az élettel való kapcsolatát. Figyelmeztette a kormányt, hogy az állami drágítás országszerte nagy nyugta­lanságot okozott, ezért Farkas István indítványához csatlakozik. A nemzetgyűlés Perlaky György felszólalása után az elnök napirendi javaslatát fogadta el. A jeu de barre és carrousel a Nemzeti Lovardában repnze (Saját tudósítónktól.) A Nemzeti Lovardában fényes látványosság lesz szombaton este. Lovasün­nepélyt rendez a Nemzeti Lovarda­ Egylet, hosszú idő óta az elsőt fedett helyen, s ez a repríz egy­úttal hirdetője annak, h­og­y a különböző viharok s különösen a román megszállás miatt leromlott ló­tenyésztésünk ismét lábraállott. Az ünnepségnek ma volt a főpróbája — akár a színházi nagy napok alkalmával — meghívott, szűkebb körű közönség előtt. A főpróbát teljes díszletekkel,­ rendezték, a lovarda ívlámpák fényében úszott, a falakon apró lobogók, a karzaton pedig katonabanda. Az előkelő sportközönség soraiban megjelent gróf András.*) Géza, a Nemzeti Lovarda elnöke, gróf Csáky Ká­roly honvédelmi miniszter, Horthy István altábor­nagy, Tótváradji-Asbóth tábornok, a lovas tisztek nagy számban és sok hölgy. Mindenütt jelen volt az ünnepség­ főrendezője, gróf Teleky Sándor alel­nök, akivel Cs. Szabó Kálmán igazgató osztozott a­­ munkában. Hat órakor nyílt m­eg a lovarda porondjának ka­puja az első szám résztvevői előtt, s ettől kezdve egymásután következett a látványosságok változa­tos sora. A megnyitó a Jeu d­e barre volt, amelyben először Binder Ottó, Grdfy Frigyes és Solcz Dezső versengett a vállszalagért. Majd hölgylovasok követ­keztek: gróf Almássy Pálné, báró Jeszenszky And­rásné, s a beteg gróf Gyü­rky Aladárné helyett, nő­vére, a tizenegy éves Bárczy Biiby, aki a később kö­vetkező gyermekszámba volt kijelölve, de a klasz­sz­ikus lovasjátékban is pompásan lovagolt. A játék akkor volt a l­gizgalmasabb, amikor a fiatal lovasnő védte a szalagját. Báró Berg Miksáné, Petziik Jenőné és gróf fiai,a. Hermanne volt a következő lovas triója a játékuak. Most következett a gyermekszám, amely­ben előbb Bayer­­ Dabynek, azután Bárczy Babynek tapsoltak Előkelő iskolalovaglást mutatott be báró Berg Miksáné, Fayer Sándorné és P. Nagy Alice, majd magasugrás következett. Lipascy Márton alez­redes és Soltz Dezső kapitány, a kitűnő és­ itt na­gyon népszerű lovas zuhentak át sövényen, akadá­lyon és a lovarda közepébe állított triple barre-on. Most méltóságosan ünnepi tempóban harsant meg egy induló és a kitárt kapun­­ bevonult nyolc pá­r lovas, megkezdődön a carrousel. A hölgyek fe­ketében, az urak a hagy­ományos vörös frakkban, s amint a nézőtér előtt hosszú sorba kifejlődve tiszte­legni megálltak, felzúgott a festői üdvözlésre a taps. A változatos formákat mutató á la frattcia né­zeyes játékban résztvettek: báró Madarassy-Beck Tessza — Kánya Antal, Petziik Jenőné—Cs. Szabó Kálmán, báró Berg Miksáné — Gráfy Frigyes, gróf Almáston Pál­né — Binder Ottó, Bayer Sándorné — Szabó Ferenc, gróf Salm Hermanne — Podhradszky A­ndor, Pointly Lucy — Kaffka Győző, Conrad Ottóné­­ — Cseh Kálmán.­­ A legizgalmasabb ti­áai volt a páros ugratás, amely meglehetős feladat elé állította a lovasokat különösen azzal, hogy a legnehezebb akadálynak, a triple bayw­oa­ k .csu» kanyfur .tttán nagyon rövid tá­volságon lehetett iramot venni. Solcz Dezső és báró Berg Mikó.'• '•, Cseh Kálmán a togpoai pársarcban ugró Béni nyergében és Pol­nay Luel kapták a kigsajos ai»b tapsot, báró Berg Miksáné Gräfy Frig. ..­«sír, báró Jeszenszky Andrásné gróf Alotássy Pállal, gróf­­Bie­singen • Károlyné Furman Imrével, Fayer Sándorné Szabó Ferenccel, gróf Salm Hermanné Podkrad­­zky Andorral, gróf Almássá Pálné Binder Ottóval, Petz­iik Jenőné Kánya Antallal vettek részt még a páros ugrat­ásában. A befejező szám új változatot hozott. Báró Berg Miksáné négyesfogatot, Majláth grófnő pe­dig tandemet hajtott. A látványosan szép és ele­gáns sportképpel záródoa le a főpróba, amely ra­gyogóbb keretben, előr­áthatólag nagy érdeklődő közönség előtt — ha h­ihet — még tökéletesebben válik holnap, szombaton a lósport ünnepévé. |yVVSA/V\^VWWVVWVVWWWV^VVVVVV% i MODlANO « MODÍANO a MQDIANO *zl»arka»8plr szlvarkahűvely Mivarkapaplr Kun Béla ügynökei a földmunkások közt terjesztették a kommunizmust A főszervező öngyilkosságot kísérelt meg letartóztatása után jelentettük már, hogy a főkapitányság nagy­arányú kommunista szervezkedés ügyében nyomoz napok óta. A szálak több vidéki városba is elnyúl­nak, de a nyomozás érdekében egyelőre csak általá­nosságban számolhatunk be az eredményről. A kom­munista,.szervezkedést Moszkvából irányítják. Kun Béla és Pogány József egy magyar orvostanhallgatót bízott meg azzal, hogy Németországban, Ausztriában és Magyarországon szervezeteket teremtsen. Az or­vostanhallgató, aki e célra sok pénzt kapott, Eger környékén beállt egy fö­lmíveshez béresnek és ott a földmunkások és kubikosok között izgatott. Műkö­dését kiterjesztette Sátoraljaújhely, Kaposvár, Sop­ron és más vidéki városok környékére is. Az orvostanhallgatót a­ rendőrség elfogta, s ez alkalommal nagyon kompromittáló iratokat talál­tak nála. A medikus öngyilkosságot kísérelt meg a cellájában, ahova az ebédjével valahogyan kést csempésztek be, de csak könnyebb sebet ejtett ma­gán. Felszállították Pestre, itt is öngyilkosságot kísérelt meg, de szintén sikertelenül. Ezidőszerint a remdőrorvos kezelése alatt áll. A nyomozás megállapította, hogy inkább föld­munkásokat igyekeztek megnyerni céljaiknak, azért, hogy a nyáron a­atósztrájkot rendezzen. A túlzó éb­redők támogat:'-ának megny. .'-éra ., Duna-Tisza közén pogromot akartak re- • -.,ii. A főkapitány­ságon erélyesen folyik a nyomozás és előreláthatóan a jövő hét közepén már a közönség is tiszta képet nyerhet majd a bonyodalmas kommunista ügyről.. Szurkálás a IV. B-ben Tizennégyéves diák megkéselte egy társát az iskolában (Saját tudósítónktól.) A múltkoriban öngyilkos lett egy diák tőzsdeveszteségei miatt. Egy másik diák pedig azért, mert nem tudott megbirkózni a fizikumát megölő élettel, most pedig egy negyedik reáliskolai tanuló rántott bicskát a Horánszky utcai­ reáliskola IVb. osztályában. Az eset szenvedő hőse F. Géza, egy építész tizennégy éve.A fia, a következők­ben mondta el az iskolai szurkálás történetét: — Február 18-án a kilencórás tízpercben egyik osztálytársam, B. György, aki egy bőrkereskedő­segédnek a fia, egy tálcára rakta a tintatartókat, és akörülvitte a teremben, mintha vizet árulna. Közben ezt kiabálta:­­Vis, hideg a tinta! Erre én odamentem hozzá, viccből a fejére ütöttem és rászóltam­ .Ve óbégass! B. György erre letette a tálcát, hátrafor­dult és megkérdezte, ki ütötte meg. Mindjárt meg­mondtam, hogy én. Ebben a pillanatban benyúlt a zsebébe, előrántotta a kését és a nagyobbik élével hátulról kétszer felém szúrt. Viccből erre ezt mondtál­! — Winetu meghal. . Ez a Winetu az indián regények egyik főhőse». Tovább nevetgéltem, mind márt azonban őrült erős szúrást éreztem a mellemben. Éreztem, hogy a ka­bátom hátul nedves lesz, majd hirtelen meleg­ lett a hátam és éreztem, hogy csorog a vérem- Azonnal le­vettem a kabátom, erre a többiek mind kezdtek kia­bálni, hogy­ meg vagyok szúrva és erősen vérzem. Kivittek a folyósóra és ekkor hirtelen előkert il­ az osztályfőnököm, dr. Németh Sándor és Füstös Miklós cserkész, rajvezető, hetedik osztályos tanuló. Rögtön levittek a földszintre a kapu mellett lévő cserkész­otthonba, ahol a hetedikes cserkész rajvezetők, akik tanulták az első segélynyújtást, lemosták a sebei­met és bekötöztek. Én nagyon rosszul éreztem ma­gam. Erre a cserkészvezetők előírás szerint, ahogy nekik­ a­ sebesültet vinniök kell, úgy mint a játék szerint, gólya viszi a fiát, macsik közé fogtak és a klinikára akartak vinni, előbb azonban fölvittek dr. Hor­váth Cyrill főigazgatóhoz, aki meggyőződött róla, hogy tényleg szúrt sebem van. B. György ugyanis azzal védekezett, hogy nem szúrt belém, csak belémkötött. Ezután elvittek a Kuzmir-klini­kára. A Horánszky és József ucca sarkán már telje­sen elvesztettem eszméletemet. A klinikán azt mond­ták, feltétlen nyugalomra van szükségem, mert kü­lönben belső vérzés indul meg és akkor nagy baj lesz. Megállapították, hogy az egyik szúrás a nyol­cadik és a kilencedik borda közt­ hatolt be és át­járta a mellhártyát. A másik szúrás az oldalamat érte. "Négy nap múlva hazahoztak és itthon feküd­tem tovább. A tanársegéd azt mondta, hogy csütörtö­kön, 28-án iskolába mehetek, én azonban már két nappal előbb előadásra mentem, hogy ne mulasz­szak sokat. A kisfiú­ anyja elmondotta, hogy megjelent nála a szurkáló B. György anyja, aki sírva ezt mondta: — Én vagyok ennek a gyilkosnak az anyja. A megszúrt fiúnak ugyanis nagyon súlyos volt az állapota, az orvosok két napig senkit sem enged­tek hozzá, mert ha komplikáció állott volna be, a fiún nem lehetett volna segíteni. Amikor az anyja kijött a klinikáról, az utcán találkozott B. György anyjával,­ aki a fiát mentve, azt mondotta, az ő fia azért szúrt, mert a másik előbb hasba rúgta. A meg­szúrt gyerek anyja erre fölkereste az iskola igazga­tóját, hogy az ügyet tisztázhassa. Az igazgató erre azt felelte, hogy a szurkáló fiút kivették az iskolá­ból s miután nem növendék már, nem is tud ellene eljárni.­­ • Más oldalról azt az információt kapták, hogy az eset megtörténte után az iskolában beszüntették az­­előadást és azonnal konferenciát hívott egybe az igazgató. A konferencia nem döntött, mert közta a szurkáló fiút az anyja kivette az iskolából. (t. gy.) »WWWWW­W­W/WWWW/WXV J­imzsenejc, ellentétek­­az or­osz— jugoszláv gazdasági tárgyalásarcon Belgrád, február 29. Mértékadó helyről kapott felhatalmazás alapján téveseknek kell kijelenteni azokat a híreket, ame­lyek az olasz-jugoszláv gazdasági konferencián állí­tólag felmerült nehézségekről szólnak. A tanácsko­zás eredményesen és a legbarátságosabb szellemben folyik. Luccioli állam­tanácsost, az olasz delegáció vezetőjét, aki gyengélkedéséből már felépült, már­cius 4-ére várják Belgrádba.

Next