Pesti Napló, 1924. március (75. évfolyam, 51–75. szám)
1924-03-01 / 51. szám
Szombat PESTI tíAPLÓ 2924 mftrcíus I. 3 Az ellenzék sikertelenül próbálta a sirálasii ügyét napirendre űzetni Letárgyanák a testnevelési iav£siai©1 (Saját tudósítónktól.) Szűrte volt ma a Ház ülése is és a folyosón is szünetelt ma az ellenzéki frakcióknak egymás közt való zsörtölődése. Csöndes vitában letárgyalták a testnevelési törvényjavaslatot és némi élénkséget csak a napirendi vita keltett a drágaság ügye körül, amelyhez röviden Bethlen miniszterelnök is hozzászólt. A nemzetgyűlés pénteki ülésén egyébként Pesthy Pál elnök bejelentette, hogy Nagy Vince mandátuma ellen panaszt nyújtottak be. Ezután vita nélkül fogadtak el harmadszori olvasásban a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényjavaslatot. A testrssvelési javaslat vitiája A testnevelésről szóló javaslat vitája során Kéthly Anna szociáldemokrata, azt fejtegette, hogy a munkásság teljes testi leromlottságban van, tehát először szociális és egészségügyi védelem kell, csak aztán jöhet a kényszersport. Petrovácz Gyula felszólalása után Rothenstein Mór beszélt, aki visszautasította Petrovácznak Kéthly Annára tett azt a megjegyzését, hogy női méltóságáról Megfeledkező!, mikor azt mondotta, hogy gyermek és gyermek közt ne legyen, megkülönböztetés vallás szerint. Kifogásolta továbbá, hogy a munkássportegyesületeket nem támogatják. Gömbös Gyula az olimpiádot másodrendű kérdésnek tartja. Fontosabb sportpályák és fürdők létesítése. Híve a professzionizmusnak, de erkölcstelennek tartja az álamatőrködést. Várnai Dániel szociáldemokrata azt követelte, hogy a totalizatőrt legalább 50 százalékos adóval terheljék meg. Támadja a földmívelési minisztert, mert a gazdag totalizatőrnek elengedte a 3 százalékos forgalmi adót, a kenyér után pedig beszedik ezt az adót. A kötelező sportolást szociális és egészségügyi intézmények előzzék meg. Különösen akkor, amikor 1300 HOMO tüdőbajos van az országban. Gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter bejelentette, hogy a Nemzeti Stadion rövidesen elkészül. Mira tavasszal megtartja a helyszíni szemlét. A Szociáldemokrata képviselőknek megígérte, hogy a munkássportegyesületeket is engedélyezni fogja, ha kikapcsolják ott az egyoldalú osztálypolitikát. A nemzetgyűlés a szocialisták kivételével elfogadta a javaslatot. Betters, ma sem tartus be!jrénval£nak as Indaxrendszert Az elnök, napirendiindítványa során azt ajánlotta, hogy szerdán legyen a legközelebbi ülés. Ezzel szemben Farkas István azt kívánta, hogy a Ház szombaton is üljön össze és a drágaság kérdésével foglalkozzék. Gróf Bethlen István az elnök indítványa mellett szólt. A Ház amúgy is a valorizációs törvénynyel foglalkozik, ekkor a drágaság kérdését is tárgyalhatják. A kormánynál, nem hivatása a bérek megállapítása, legfelibb jó példával járhat elől, mint tette a tisztviselők fizetésének emelésénél. Németországban az indexrendszerrel kapcsolatban kimondták azt is, hogy többet kell dolgozni. Az indexre nézve fentartja korábbi álláspontját. Barthos Andor felszólalása után Pokols József azt fejtegette, hogy a nemzetgyűlés elveszítette az élettel való kapcsolatát. Figyelmeztette a kormányt, hogy az állami drágítás országszerte nagy nyugtalanságot okozott, ezért Farkas István indítványához csatlakozik. A nemzetgyűlés Perlaky György felszólalása után az elnök napirendi javaslatát fogadta el. A jeu de barre és carrousel a Nemzeti Lovardában repnze (Saját tudósítónktól.) A Nemzeti Lovardában fényes látványosság lesz szombaton este. Lovasünnepélyt rendez a Nemzeti Lovarda Egylet, hosszú idő óta az elsőt fedett helyen, s ez a repríz egyúttal hirdetője annak, hogy a különböző viharok s különösen a román megszállás miatt leromlott lótenyésztésünk ismét lábraállott. Az ünnepségnek ma volt a főpróbája — akár a színházi nagy napok alkalmával — meghívott, szűkebb körű közönség előtt. A főpróbát teljes díszletekkel, rendezték, a lovarda ívlámpák fényében úszott, a falakon apró lobogók, a karzaton pedig katonabanda. Az előkelő sportközönség soraiban megjelent gróf András.*) Géza, a Nemzeti Lovarda elnöke, gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter, Horthy István altábornagy, Tótváradji-Asbóth tábornok, a lovas tisztek nagy számban és sok hölgy. Mindenütt jelen volt az ünnepség főrendezője, gróf Teleky Sándor alelnök, akivel Cs. Szabó Kálmán igazgató osztozott a munkában. Hat órakor nyílt meg a lovarda porondjának kapuja az első szám résztvevői előtt, s ettől kezdve egymásután következett a látványosságok változatos sora. A megnyitó a Jeu de barre volt, amelyben először Binder Ottó, Grdfy Frigyes és Solcz Dezső versengett a vállszalagért. Majd hölgylovasok következtek: gróf Almássy Pálné, báró Jeszenszky Andrásné, s a beteg gróf Gyürky Aladárné helyett, nővére, a tizenegy éves Bárczy Biiby, aki a később következő gyermekszámba volt kijelölve, de a klaszszikus lovasjátékban is pompásan lovagolt. A játék akkor volt a lgizgalmasabb, amikor a fiatal lovasnő védte a szalagját. Báró Berg Miksáné, Petziik Jenőné és gróf fiai,a. Hermanne volt a következő lovas triója a játékuak. Most következett a gyermekszám, amelyben előbb Bayer Dabynek, azután Bárczy Babynek tapsoltak Előkelő iskolalovaglást mutatott be báró Berg Miksáné, Fayer Sándorné és P. Nagy Alice, majd magasugrás következett. Lipascy Márton alezredes és Soltz Dezső kapitány, a kitűnő és itt nagyon népszerű lovas zuhentak át sövényen, akadályon és a lovarda közepébe állított triple barre-on. Most méltóságosan ünnepi tempóban harsant meg egy induló és a kitárt kapun bevonult nyolc pár lovas, megkezdődön a carrousel. A hölgyek feketében, az urak a hagyományos vörös frakkban, s amint a nézőtér előtt hosszú sorba kifejlődve tisztelegni megálltak, felzúgott a festői üdvözlésre a taps. A változatos formákat mutató á la frattcia nézeyes játékban résztvettek: báró Madarassy-Beck Tessza — Kánya Antal, Petziik Jenőné—Cs. Szabó Kálmán, báró Berg Miksáné — Gráfy Frigyes, gróf Almáston Pálné — Binder Ottó, Bayer Sándorné — Szabó Ferenc, gróf Salm Hermanne — Podhradszky Andor, Pointly Lucy — Kaffka Győző, Conrad Ottóné — Cseh Kálmán. A legizgalmasabb tiáai volt a páros ugratás, amely meglehetős feladat elé állította a lovasokat különösen azzal, hogy a legnehezebb akadálynak, a triple baywoa k .csu» kanyfur .tttán nagyon rövid távolságon lehetett iramot venni. Solcz Dezső és báró Berg Mikó.'• '•, Cseh Kálmán a togpoai pársarcban ugró Béni nyergében és Polnay Luel kapták a kigsajos ai»b tapsot, báró Berg Miksáné Gräfy Frig. ..«sír, báró Jeszenszky Andrásné gróf Alotássy Pállal, grófBiesingen • Károlyné Furman Imrével, Fayer Sándorné Szabó Ferenccel, gróf Salm Hermanné Podkradzky Andorral, gróf Almássá Pálné Binder Ottóval, Petziik Jenőné Kánya Antallal vettek részt még a páros ugratásában. A befejező szám új változatot hozott. Báró Berg Miksáné négyesfogatot, Majláth grófnő pedig tandemet hajtott. A látványosan szép és elegáns sportképpel záródoa le a főpróba, amely ragyogóbb keretben, előráthatólag nagy érdeklődő közönség előtt — ha hihet — még tökéletesebben válik holnap, szombaton a lósport ünnepévé. |yVVSA/V\^VWWVVWVVWWWV^VVVVVV% i MODlANO « MODÍANO a MQDIANO *zl»arka»8plr szlvarkahűvely Mivarkapaplr Kun Béla ügynökei a földmunkások közt terjesztették a kommunizmust A főszervező öngyilkosságot kísérelt meg letartóztatása után jelentettük már, hogy a főkapitányság nagyarányú kommunista szervezkedés ügyében nyomoz napok óta. A szálak több vidéki városba is elnyúlnak, de a nyomozás érdekében egyelőre csak általánosságban számolhatunk be az eredményről. A kommunista,.szervezkedést Moszkvából irányítják. Kun Béla és Pogány József egy magyar orvostanhallgatót bízott meg azzal, hogy Németországban, Ausztriában és Magyarországon szervezeteket teremtsen. Az orvostanhallgató, aki e célra sok pénzt kapott, Eger környékén beállt egy fölmíveshez béresnek és ott a földmunkások és kubikosok között izgatott. Működését kiterjesztette Sátoraljaújhely, Kaposvár, Sopron és más vidéki városok környékére is. Az orvostanhallgatót a rendőrség elfogta, s ez alkalommal nagyon kompromittáló iratokat találtak nála. A medikus öngyilkosságot kísérelt meg a cellájában, ahova az ebédjével valahogyan kést csempésztek be, de csak könnyebb sebet ejtett magán. Felszállították Pestre, itt is öngyilkosságot kísérelt meg, de szintén sikertelenül. Ezidőszerint a remdőrorvos kezelése alatt áll. A nyomozás megállapította, hogy inkább földmunkásokat igyekeztek megnyerni céljaiknak, azért, hogy a nyáron aatósztrájkot rendezzen. A túlzó ébredők támogat:'-ának megny. .'-éra ., Duna-Tisza közén pogromot akartak re- • -.,ii. A főkapitányságon erélyesen folyik a nyomozás és előreláthatóan a jövő hét közepén már a közönség is tiszta képet nyerhet majd a bonyodalmas kommunista ügyről.. Szurkálás a IV. B-ben Tizennégyéves diák megkéselte egy társát az iskolában (Saját tudósítónktól.) A múltkoriban öngyilkos lett egy diák tőzsdeveszteségei miatt. Egy másik diák pedig azért, mert nem tudott megbirkózni a fizikumát megölő élettel, most pedig egy negyedik reáliskolai tanuló rántott bicskát a Horánszky utcai reáliskola IVb. osztályában. Az eset szenvedő hőse F. Géza, egy építész tizennégy éve.A fia, a következőkben mondta el az iskolai szurkálás történetét: — Február 18-án a kilencórás tízpercben egyik osztálytársam, B. György, aki egy bőrkereskedősegédnek a fia, egy tálcára rakta a tintatartókat, és akörülvitte a teremben, mintha vizet árulna. Közben ezt kiabálta:Vis, hideg a tinta! Erre én odamentem hozzá, viccből a fejére ütöttem és rászóltam .Ve óbégass! B. György erre letette a tálcát, hátrafordult és megkérdezte, ki ütötte meg. Mindjárt megmondtam, hogy én. Ebben a pillanatban benyúlt a zsebébe, előrántotta a kését és a nagyobbik élével hátulról kétszer felém szúrt. Viccből erre ezt mondtál! — Winetu meghal. . Ez a Winetu az indián regények egyik főhőse». Tovább nevetgéltem, mind márt azonban őrült erős szúrást éreztem a mellemben. Éreztem, hogy a kabátom hátul nedves lesz, majd hirtelen meleg lett a hátam és éreztem, hogy csorog a vérem- Azonnal levettem a kabátom, erre a többiek mind kezdtek kiabálni, hogy meg vagyok szúrva és erősen vérzem. Kivittek a folyósóra és ekkor hirtelen előkert il az osztályfőnököm, dr. Németh Sándor és Füstös Miklós cserkész, rajvezető, hetedik osztályos tanuló. Rögtön levittek a földszintre a kapu mellett lévő cserkészotthonba, ahol a hetedikes cserkész rajvezetők, akik tanulták az első segélynyújtást, lemosták a sebeimet és bekötöztek. Én nagyon rosszul éreztem magam. Erre a cserkészvezetők előírás szerint, ahogy nekik a sebesültet vinniök kell, úgy mint a játék szerint, gólya viszi a fiát, macsik közé fogtak és a klinikára akartak vinni, előbb azonban fölvittek dr. Horváth Cyrill főigazgatóhoz, aki meggyőződött róla, hogy tényleg szúrt sebem van. B. György ugyanis azzal védekezett, hogy nem szúrt belém, csak belémkötött. Ezután elvittek a Kuzmir-klinikára. A Horánszky és József ucca sarkán már teljesen elvesztettem eszméletemet. A klinikán azt mondták, feltétlen nyugalomra van szükségem, mert különben belső vérzés indul meg és akkor nagy baj lesz. Megállapították, hogy az egyik szúrás a nyolcadik és a kilencedik borda közt hatolt be és átjárta a mellhártyát. A másik szúrás az oldalamat érte. "Négy nap múlva hazahoztak és itthon feküdtem tovább. A tanársegéd azt mondta, hogy csütörtökön, 28-án iskolába mehetek, én azonban már két nappal előbb előadásra mentem, hogy ne mulaszszak sokat. A kisfiú anyja elmondotta, hogy megjelent nála a szurkáló B. György anyja, aki sírva ezt mondta: — Én vagyok ennek a gyilkosnak az anyja. A megszúrt fiúnak ugyanis nagyon súlyos volt az állapota, az orvosok két napig senkit sem engedtek hozzá, mert ha komplikáció állott volna be, a fiún nem lehetett volna segíteni. Amikor az anyja kijött a klinikáról, az utcán találkozott B. György anyjával, aki a fiát mentve, azt mondotta, az ő fia azért szúrt, mert a másik előbb hasba rúgta. A megszúrt gyerek anyja erre fölkereste az iskola igazgatóját, hogy az ügyet tisztázhassa. Az igazgató erre azt felelte, hogy a szurkáló fiút kivették az iskolából s miután nem növendék már, nem is tud ellene eljárni. • Más oldalról azt az információt kapták, hogy az eset megtörténte után az iskolában beszüntették azelőadást és azonnal konferenciát hívott egybe az igazgató. A konferencia nem döntött, mert közta a szurkáló fiút az anyja kivette az iskolából. (t. gy.) »WWWWWWW/WWWW/WXV Jimzsenejc, ellentétekaz orosz— jugoszláv gazdasági tárgyalásarcon Belgrád, február 29. Mértékadó helyről kapott felhatalmazás alapján téveseknek kell kijelenteni azokat a híreket, amelyek az olasz-jugoszláv gazdasági konferencián állítólag felmerült nehézségekről szólnak. A tanácskozás eredményesen és a legbarátságosabb szellemben folyik. Luccioli államtanácsost, az olasz delegáció vezetőjét, aki gyengélkedéséből már felépült, március 4-ére várják Belgrádba.