Pesti Napló, 1924. április (75. évfolyam, 76–83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

2 K­IS­PESTI NAPLÓ A háziurak jövedelemelmaradás címén tíz évi kártérítést, adómentességet, az albérleti díjak felét s a lakások nyomban való felszabadítását kérik (Saját tudósítónktól.) A Háztulajdonosok Orszá­g­os Szövetsége az építőiparos egyesületek bevonásá­val ma tartotta országos kongresszusát, amelyre zsú­folásig megtelt a régi országház ülésterme. A gyűiötést dr. Németh Béla elnök nyitotta meg, utána dr. Teles Béla, a szövetség igazgatója emelkedett szó­lásra. Szerinte a társadalomnak két rétege küzd itt egymással. Az egyik réteg azokból áll, akik meg­takarított pénzüket a legszolidabb polgári va­gyonba, a háztulajdonba fektették. A másik réteg pedig: a demagógia. Bejelenti az építőiparos egyesü­letek csatlakozását és teljes szolidaritását a háztu­lajdonosokkal. A korona romlása folytán a háztulaj­donosok minden házbe­lnegyedben kevesebbet, kap­nak, mint az előzőben, és így nem képesek házukat jókarban tartani. Hivatalos megállapítás szerint há­­romszáz életveszélyes házat találtak Budapesten, ez­zel szemben az igazság az, h­ogy minden házban van "olyan hiba, amelyet ha hamarosan nem renoválnak, bármelyik pillanatban katasztrofálissá válhat a bent­lakók Szám­ám. A főváros közüzemi díjai az alapbé­reknek az adókkal együtt 453-sőzorosát teszik, holott a nyers lakbér csak 10-szoros. A közüzemi díjakat nem tudják fizetni mindaddig, amíg a főváros nem biztosítja a közüzemi díjak fedezetét. Követeli a magántulajdon sürgős visszaállítását. Utána Maday Gyula nemzetgyűlési képviselő be­szélt, arról, h­ogy ha a háztulajdonosok apái és nagy­apái nem házépítésbe fektették volna pénzüket, ha­nem a ma divatos vagyonszerzés módjaival éltek volna, akkor ma Budapest nem lenne Budapest. Hangsúlyozza, hogy egy háztulajdonos sem akarja tönkretenni a kisembereket, hanem az a legfőbb vá­gyuk, hogy a kisember olyan fizetést kapjon, amely­ből tisztességesen meg tud élni és olyan lakbért fizes­sen, amellyel a háziúr befektetett kamatainak tőké­jét biztosítha­ssa. Jankovics Oszkár nyugalmazott ezredes a Lakók Szövetségének kompetenciáját vitatja, majd a volt pénzügyminisztert rosszhiszeműséggel vádolja, mert amikor a hétszázalékos aranyparitásos árat megál­lapította, tisztában kellett lennie azzal, hogy ezzel­­ ténykedésével az összedű­lőfélben lévő házak re­noválását egy évvel eltolta. De a kormány más tag­jánál sem találkozunk megértéssel. A népjóléti mi­­niszter úr egy ígéretet tett nekünk, — mondotta — amelyet belevett a Ház elé terjesztendő törvényter­vezetébe is. Megdöbbenéssel olvastuk, hogy amikor ennek a törvénytervezetnek a nyom­da­festéke még viiág . ..m száradt, a népjóléti miniszter úr má­ssi­a úgy nyilatkozott, hogy a törvénytervezetnek a há­zak fölszabadítására vonatkozó része nem komoly, ifiért a nemzetgyűlés a terminusokat meg is hosz­szabíthatja. Ezután az albérlet körüli lehetetlen helyzetről beszél. Erélyesen kell tehát fellépniük, hogy a kormányt végre jobb belátásra bírják és visszakapják azt, ami az övék. Pilisi József, a szegedi háztulajdonosok szövet­ségének elnöke, azt indítványozza, kérjék a lakások szzabad forgalmának azonnali hleyreállítását. Benes Lajos szerint a Háztulajdonosok Országos Szövetsége nagyon számontartja, kik azok, akik jo­gos érdekeiknek útjában állanak, akik ingyen lak­nak hatalmas lakásukban, de azért autón járnak, gumitalpú cipőt hordanak és pezsgős vacsorákat esznek. Ebből gyűjtik az erőt arra, hogy a háztu­la­jdonosok törekvéseit elgáncsolják. Utána dr. Sárkány Béla, a pécsi háztulajdono­sok szövetsége nevében. Király­­József pedig a ka­posvári háztulajdonosok szövetsége nevében buzdí­tott összetartásra. Mit kívánnak a háziurak ? Kantán az országos kongresszus egyhangúan elfo­fe­adta a következő határozati javaslatokat: Az országos kongresszus kéri a­ kormánytól és nemzetgyűléstől a felhatalmazási törvényjavas­latnak oly módosítását, hogy május 1-én az arany­paritás 35 százalé­a fizetendő, mint Németország­ban. 1929­ február 1-én a lakbérek érjék el az arany­paritás 30 százalékét és ilyen megkötöttség mellett a­ lakások szabad forgalmának azonnali helyreállí­tását kérik. A kongresszus követeli a lakáshivatalok hala­déktalan megszüntetését.. A közüzemi díjak telje­seit elválasztandók a lakbérektől. A lakbérek kor­látozása ne terjedjen ki azokra, kiknek vagyonuk vaggy a viszonyoknak megfelelő keresetük van. Ezekre nézve semmiféle bérkorlátozást ne­m tegyen a kormány. •­ A háztulajdonos albérleti részesedése az átme­neti időre visszaállítandó és pedig az albérleti összeg 50 százalékának erejéig. Az országos kon­greszus a tíz évi jövedelemelvonás fejében kárté­rítést, a terhek csökkentését és az illuzóriussá vált rdigi adómentessé­/­ meghosszab­bítását követeli. A felemelt közüzemi költségeket mindaddig nem fize­tik meg, m­íg a törvényes rendelet értelmében azokra fedezetet, nem kapnak. Jj kereskedelmi, ipari érdekképviseletek is a lakók a szanálási javaslat lakáspolitikai intézkedései ellen Az Országos Kereskedő és Iparosszövetség meg-szívására a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek a Zakók Szövetségével karöltve egyesületközi érte­kezletet tartottak a lakás és üzlethelyiségek felsza­badít­ása, az aranyparitáson bérek, továbbá az áru­raktárak újabbi vagyonváltsága­ ellen. Dr. Bródy Ernő, a Lakók Szövetségének elnöke és dr. OKISz .V­ttcára a szanálási törvényjavaslatok szövegéből kimutatta, hogy az üzlethelyiségek és lakások for­galmának felszabadítása a szanálási műveletekkel összefüggésbe nem hozható és ezt a kérdést a tör­vényjavaslatokba mesterségesen csúsztatták bele. Hoffmann Mihály, a Fűszerkereskedők Egyesülete elnöke, a kiskereskedelem elkeseredett hangulatá­nak adott kifejezést. Dr. Gipsz Lipót, a Kereske­delmi Csarnok titkára a még távollevő egyesületek­nek a mozgalomba való bevonására tett indítványt. Dr. Sós Béla, az OKISz ügy­észfőtitkára szerint a­ kereskedelmi áruraktárak és a részvénytársaságok újb­éli vagyonváltságának kérdése a szanálási programba már csak azért sem foglalható be, mert az államháztartás rendezése időszakonként vissza­térő rendszeres bevételi tételeket, nem pedig al­kalomszerű vagyondézsmát kíván meg. Dr. Schmidt Sándor, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete részéről jelentette be hozzájárulását az előadottakhoz. Az egyesületközi értekezlet a vita bezárása után Barczen Gábor elnök indítványára egyhangúlag kimondotta, hogy tiltakozik a lakás és üzlethelyi­­ségek felszabadítása, az aranyparitásos házbér s az áruraktárak és részvénytársaságok vagyonváltsága ellen, a tervbevitt intézkedésekkel szemben erélyes mozgalmat indít meg, melynek sikeres keresztülvi­tele érdekében sürgősen érintkezésbe lép a kereske­delmi kamarával. Ezzel az értekezlet, amelyen mintegy tizenöt érdekképviselet vett részt, vé­get ért. Az értelmiség tiltakozása a lakások felszabadítása ellen Az ügyvédi, orvosi, szabadalmi ügyvivői kar és egyéb szellemi foglalkozásúak kiküldöttei ma esti értekezletet tartottak, amelyen dr. Fáy Sándor elő­adása alapján megvitatták a szanálási javaslatnak a házadóra, a kincstári részesedésre és a lakbér­emelésre vonatkozó intézkedéseit. Az értekezlet megállapította, hogy ezek az intézkedések a szel­lemi foglalkozásúakat még a mainál is válságosabb helyzetbe sodorják és ezért elhatározta, hogy a ki­küldöttek oda fognak hatni, hogy minden,­kár egy­öntetűen tiltakozzék az építkezések előrehaladása nélkül való lakásfelszabadítás és a merőben igaz­ságtalan kincstári haszonrészesedés, valamint a terv vezeti lakbéremelések ellen. gk cSawsws — h­ivattalos Scaronak­issfcmgi^sx&a Xitahi Kiss Jestö rsytsgg&ája (saját tudósítónktól.) Gróf Klebalsberg Kt­ltó kultuszminiszternek az a várak v­­a, . 0 r n­zetgyűlés két nap alatt átengedi a k.r. i 'ai . • formjavaslatot, nem teljesült, ' .1. a. •' ' ••••'' wt s ezzel a javaslattal lesz elfoglal­i, ' holnap án valószínűleg végez is vele. ' a . r­­á­ereszkedett az unalomnak • • f/ . ...téke, amely rendszerint a tárgyai • ••.. . • elhaló vé­gét szokta jelezni. Élénkséget . .K­ésbé csak Drozdy Győző felszólalása, hozott, amely frappánsan állí­totta be a kurzusnak kultúrbűntényeit. Elevenen és találóan hatott a következő mondata: — A numerus clausus amellett, ho­gy a világ leg­reakciósabb törvénye, még tulajdonképpen hivatalos koronakicsempészés is. Nem fáj ez a húszmilliárd a kormánynak! Derűs jelenete volt az ülésnek a következő: Drozdy arról beszélt, hogy a végzett orvosok nem ütik meg a mértéket. Itt közbeszólt Klárik Fe­renc: — De megütik a zsidókat. Egyébként ma beszélt Boz­sik Pál és Alföldy Béla. Közben gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisz­ternek alkalma volt, hogy röviden felszólaljon és néhány mondatban a *nagy­ felekezetek közötti egyetértés szükségét hangoztassa. Drozdy beszédé­ből említésre méltó, hogy hevesen támadta a Halkeiv féle rendeletet, amely a középiskolákba való fölvé­s­­eli vizsgákról szól, azután magát a numerus claus­­sust, amelynek eltörlésére indítványt is tett. Egye­bekben — mondotta — a külföldi diploma többet is ér, mint a magyar, mert a külföldi egyetemek­en nem hősködéssel és verekedéssel töltik az időt. Ösz­szetűzése támadt Drozdynak az elnökkel amiatt, n­agy igazságtalannak és bornírtnak, később gaznak és aljasnak mondta azt az eljárást, amellyel száz és száz becsületes pedagógust megfosztottak a kenye­rétől. Ugyanazok ítélkeztek itt, akik a tanárokat a forradalmak idején belehajszolták a szervezetekbe, a kommunista pártba. Kezében van Zilahi Kiss Jenő egy nyugtája arról, hogy a kommün alatt ruh­ák­at rekvirált. Zilahi Kiss mellett a főinkvizítor Mos­dóssá tanfelügyelő, aki végigszolgálta a kommünt és amikor a Kazinczy utcai ortodox zsidóiskola tan­testülete nem volt hajlandó a tanácsköztársaságnak­ deferálni, akkor ez a távfelügyelő rájuk írt, hogyha, nem teljesítik a parancsokat, elcsapja őket. A vitát holnap folytatják. Az oroszok a Dnyesztert kívánják közös országhatárul Romániával Bécs, március 31. (A Pesti Napló béjtai szerkesztőségétől.) Az orosz-román értekezlet­ mai ülését tel­jesen kitöltötte a román derogáció válasza a március 28-iki orosz nyilatkozatra. A román választ Langa­ Rascanu miniszter terjesztette elő. Az orosz küldöttség szerdán délután vála­szol a román deklarációra. A román válasz igyekszik történeti és tárgyi érvekkel rácá­folni a besszarábiai népszavazás ügyében tett orosz előterjesztésre. Kresztenszki, az orosz delegáció vezetője ma bécsi lapoknak nyilatkozatot küldött, mely­ben közli, hogy a román delegáció vezetőjét bizalmas megbeszélésre hívta meg. Kresztenszki újból hangsúlyozza, hogy az orosz kormány föltétlenül ragaszkodik a besszarábiai népsza­vazáshoz és a­hoz, hogy a két ország között a Dnyeszter alkossa, a határt. Ha az értekezlet eredménttelenül végződik, az oroszok elhárít­ják maguktól az ezért való felelősséget. Jó szkupstinát bizonytalan időre elnapolták Belgrád, március 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az ellenzék kivonulása a szkupstina üléséről, az ellenzéki sajtó szerint, a jugoszláv parlamentarizmus csődjét jelenti. A parlamentarizmus összeomlása Jugoszláviában — írja többek között a Politika — kikerülhetetlen. Öt éven át folyton hívogatták a hor­vátokat a parlamentbe és amikor bevonultak, meg­akadályozták őket a parlamenti munkában való együttműködésben azzal a megokolással, h­ogy a Radics-párti képviselők az állam érdekei ellen dol­goznak. Előbb erről meg kellett volna győződni és csak azután lett volna szabad a parlamentáris ki­sebbség kormányának a most választott útra lépnie. Közben a szkupstina hihetetlen gyorsasággal vé­gez a kormány által beterjesztett javaslatokkal. Mi­után szinte vita nélkül elfogadta az Ausztriával való egyezményt a Szerbiában lévő volt osztrák-magyar konzuli épületek jugoszláv turi­i­lmiba való átengedé­séről, megszavazta a Bulgáriával kötött szerződése­ket tartalmazó törvényjavaslatot, továbbá a Japán­­tal kötött kereskedelmi hajózási egyezményt é? » ,ne mzetk­özi postai és távírda, egyezményt. Az ellen­zék részéről e javaslatok tárgyalásánál csupán egyet­len szociáldemokrata képviselő volt jelen- E törvény­hozási munkálatok elvégzése után a s­kupslinát ma bizonytalan időre elnagytják. 1924 április . Kemal basa jogait erősen megszűkítette az angolai nemzetgyűlés Konstantinápoly, március 31­. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az angorai nemzetgyűlés újabb szavazások során jelentékenyen megszűkítette a Musztafa Kemal basára ruházott jogokat, Musztafa Ke­m­alt, mint a török köztársaság elnökét, nem illeti meg a nemzetgyűlés föloszlatásának és a vétóemelés jogo s elnöki mandátuma is csak addig az időig terjed, ameddig a képviselők megbízatása szól. Az a törvényjavaslat sem kapta meg a szükséges többséget, amellyel a kormány a hadsereg fölötti főparancsnokságot az elnökre kívánta ruházni. Nagy tüntetéseket várnak Münchenben a Hu­t­er-ítélet kihirdetése alkalmával München, március ó1. (A Pesti Napló külön tudósítójától­) Tegnap óta őrjáratok cirkálnak München utcáin. A rendőrséget és a védőrséget megerősítették. A nem­zeti szocialisták részéről tüntetéseket várnak arra az esetre, ha a Hittler-puccs résztvevőit elítélik. Mint­hogy az ítélet plakatírozását a hatóságok megtiltot­ták,­­a vádlottak védői azt tervezik, hogy a holnapi ítélethirdetés után automobilon bejárják a várost. Ha az automobilon fekete-fehér-piros zászlót lobog­tatnak, akikor ez azt jelenti, hogy Hitleréket fölmen­tenék. Ha zászló nélkül vonul végig az automobil,­­akkor ez annak a jele, hogy Hittleréket elítélték és továbbra is fogvatartják őket- Hittler hívei titkos fényjelzésben is állapodtak meg, amelyet házról­házra fognak továbbítani. Í/VWVWV­V­WVWWVVWWVVVVWWWVVV' Olaszország flottatüntetést rendez Románia ellen Bécs, március 31. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.) A Neues Wiener Tagblatt bukaresti jelen­tése szerint Olaszország azoknak a gazdasági ellentéteknek elintézése érdekében, amelyek közte és Románia között fölmerültek, flotta-­ tüntetést rendez; erről a szándékáról már több hatalmat értesített, is. Konstansa előtt már m­e­a­jelent a San Ma­rco« és a »Brindisi« nevű olasz cirkáló és tizennégy torpedónaszád. A hajóraj Fiuméből érkezett a konstanzai kikötő elé.­­

Next