Pesti Napló, 1925. július (76. évfolyam, 144–170. szám)

1925-07-01 / 144. szám

51 b'zer'cra ­ (holott terv szerint csak egyharmad fede­zetre lenne köteles). Ilyen körülmények között a magyar Icowna stabilizálódott, vagyis a pénzrom­lás megszűnt, úgyhogy most már az arany­korona tizenhétezerszeres értéke leszállt 14.500-ra és a zürichi jegyzés nem süllyedt tovább. Szóval a kontemplált pénzügyi és gazdasági helyzet helyreállítása rövid egy év alatt teljesen sikerült, úgyhogy már a többletnek a felhasználása a Nép­szövetség beleegyezésével beruházásokra fordítható. Amíg az államháztartás egyensúlyát sikerült a magyar kormánynak megterem­teni, ugyanezt azonban nem lehet a ma­gángazdaságról megállapítani. Az állam­háztartás rendbehozásával szemben a ma­gángazdaság helyreállítása eddig nem si­került, sőt válságossá fejlődött és a köz­vélemény erősen hangoztatja, hogy az ál­lami háztartás a magángazdaság rovására­­javult meg és a magángazdaság ma tönkremenetellel b­­b­zd. Ha visszatekintünk a mostani helyzet fejlődésére, úgy azt múlhatatlanul az in­flációnak­ és a papírpénz romlásának kell tulajdonítani. Miután gazdasági helyze­tünk romlása követte a papírpénz romlá­sát, ennek a körülménynek tulajdonítható az is, hogy megszűnt a takarékossági ösz­tön, aminek viszont aztán az lett a folyo­mánya, hogy megszűnt a hitelforrás is, mert a hitelforrás egyik nagy tényezője, a betétek teljes leapadása volt következ­ménye a papírpénz romlásának. Amíg bé­kében 4000 millió koronára betét állott a közönség és a bankok rendelkezésére, az az inflációs korszak alatt számszerűleg majdnem nullára süllyedt. A pénz rom­lása mindenkit arra ösztönzött, hogy sza­baduljon a koronától. Ez okozta azt az óriási őrült tőzsdei spekulációt, amely hat hónapon keresztül lázasan elfogta a kö­zönséget. A koronától való szabadulás óriási pazarlásra vezetett. Nem ritka do­log volt, hogy földművesgazdák zongorá­kat vettek és selyemruhában járatták hoz­zátartozóikat. Pénzét mindenki áruba fek­tette és a kereslet minden áru iránt fel­verte az árakat. Ez az állapot azután tel­jes pénzhiányra vezetett. A fogyasztók vevőképessége csökkent, ezzel szemben a kereskedőnél és az iparosnál az árukészlet emelkedett, szóval beállott az a válságos helyzet, amelyben ma szenvedünk. Súlyosbította még a helyzetet az adó­politika, mely az államháztartás rendezése szempontjából nemcsak a magas adót rendszeresítette, hanem a szigorú, sőt bru­tális adókezelés által szenvedett az ország lakossága. Kapcsolatban van ezzel a vám-és vasúti tarifapolitika, valamint az erő­szakos iparfejlesztési, politika, mely szin­tén csak súlyosbította a helyzetet. Magyarország gazdasági helyzetének javítására múlhatatlanul szükséges először az adópolitikának és a pénzügyi rendszer­nek a­­viszonyokhoz való alkalmas meg­reformálása, másodszor bizonyos adóne­meknek nemcsak mérséklésére, hanem azok­nak teljes megszüntetésére is szükség van. A forgalmi adó mellett nincs semmi ok a fényűzési adó fentartására, mert a luxus­adó számos iparág romlását és tönkretéte­lét okozza. A forgalmi adó nagy kulcsa lehetetlenné teszi a belső termelés fejlő­dését és azok a folytonos vegzatórikus el­járások, amelyek az adó terén előfordul­nak, megnehezítik a termelés haladását. Súlyos még az is, hogy amíg az állam, folytonos szekatúráknak teszi ki az ország kereskedelmét és iparát, addig az adóel­járásoknak késedelme zavarólag hat. Ha a külföld segített nekünk az ál­lamháztartás rendezésében, most saját ma­gunk és elsősorban, mint mondottam, a kormány kötelessége helyes kormányzati intézkedésekkel a magángazdaságot is szanálni. Mert ha a magángazdaságot sza­nálják, csak akkor szanálják az országot és csak akkor lesz igazi sikere a szaná­lásnak. ' ' ' ' dali elemeknek naiv kombinálása, de a kormány ezektől mindig teljesen távol állott. Vágiékat le kel­lett tartóztatni és hogy letartóztatásuk mennyire szükséges, bizonyítja az, hogy közülök már tizenegyen bevallották nemcsak azt, hogy kommunista elveket vallanak, hanem hogy elveik érvényesülésére törvénytelen eszközökkel törnek. Vass József helyettes miniszterelnök Vá­giék letartóztatására nézve nem nyilatkozott érdemlegesen és azt a feltevést, hogy a kor­mány ezzel a letartóztatással csak Vágiék szer­vezkedését segíti elő, mosolyogva, kézlegyin­téssel intézte el. Vass József helyettes miniszterelnökhöz az volt az utolsó kérdésünk mikor veszi át tőle Bethlen miniszterelnök ismét az ügyek vezetését. Válasza ez volt: — Ezen a héten már aligha. A miniszterelnök úr még pihenésre szorul, referádákat sem hallgat még meg és így legalább a jövő hétig még reám hárul az ügyek vezetése. A napi krónika teljessége kedvéért megem­lítjük még, hogy a keddi ülés csendes lefolyá­sához méltóan csendes volt az ülés befejezése is. Másfélpercnyi napirendi vita és Györki Im­rének Csáky­ honvédelmi miniszternek leg­utóbbi felszólalására adott türelyi laszos hangú válasza rekesztette be a keddi ülést. • v . PESTI NAPLÓ 1925 július 1 A szociáldemokrata párt elítéli Vágiék letartóztatását A szociáldemokrata párt Vágiék letartóz­tatása ügyében kedden este a következő nyi­latkozatot adta ki: " A Magyarországi Szociáldemokrata Párt veze­tősége megütközéssel vett tudomást arról, hogy a Magyarországi Szocialista Munkáspárt néven isme­retes alakulás vezetőit a m. kir. államrendőrség őri­zetbe vette, illetve közülök hatot előzetes letartózta­tásba helyezett.­­ A szociáldemokrata pártnak úgy Magyaror­szágon, mint minden más államban az az elvi ál­láspontja, hogy politikai meggyőződéséért, állásfog­lalásáért, vagy valamely pártban való aktív rész­vételéért senkit üldözni nem szabad. A magyar kor­mány — a pártvezetőség megítélése szerint — most is csak azért nyúlt a medremű szabályozás eszközé­hez, mert ennek az alakulatnak a révén nem sike­rült elérnie célját: a Magyarországi Szociáldemo­krata Párt szétrobbantását.­­ A szociáldemokrata pártból kizárt úgynevezett Vági-csoportot ugyanis a kormány közegei, sajtója és a hozzá legközelebb álló fajvédő sajtó letagadha­tatlanul támogatták abban a törekvésében, hogy a szociáldemokrata pártot megbontsa. Főképpen a köz­ségi vákiszttusok alkalmából vált ez nyilvánvalóvá, amikor a fajvédelmi rezsim megbuktatására szö­vetkezett ellenzék elgáncsol­ását kívánta előmozdí­tani Vágiék hallgatólagos támogatásával.­­ A kormány is, a fajvédők is csalatkoztak eme reménységükben. Érthető tehát, hogy taktikájukat megváltoztatták és azok ellen, akiket eddig dédel­gettek, most erősebb rendszabályokat alkalmaznak. Ugyancsak érthető, hogy a Vágista csoport a rend­őrségi beavatkozás után a fajvédő sajtóval egyetem­ben, hogy kudarcát leplezze, a szociáldemokrata pár­tot igyekszik megvádolni a bekövetkezett letartózta­tásokért.­­ — Az a fölfogásunk, hogy azoknak az ellenté­teknek az elintézésére, amelyek akár a szociáldemok­rata párton belül, akár pedig most már a párton kí­vül állók és közöttünk fönnállanak, a demokratikus erők szabad érvényesülése hatásosabb módszer min­den erőszakos beavatkozásnál.­­ Mindezek alapján, bár a Vági-féle csoport a szociáldemokrata párt szétrobbantásának célzatával alakult meg, azonkívül működése folyamán a reakció helyett a proletárság sajtója, a Népszava ellen tün­tetett és még most is a leghitványabb rágalmakkal illeti a szociáldemokrata pártot, mégis a pártvezető­ség kijelenti, hogy a kormány alkalmazott módszerét a föntebb kifejtettek alapján a legélesebben elítéli és minden olyan reakciós intézkedés ellen, amely a gondolatszabadság és a véleménynyilvánítás szabad­sága ellen irányul, tiltakozik.­­ Ama hitvány rágalom ellen pedig, amely bámulatosan egyformán jelentkezik a fajvédő sajtó hasábjain és Vágiék körében, hogy tudniillik a szo­ciáldemokrata párt vezetősége, titkársága vagy bár­mely szerve Vágiék ellen följelentést tett­­a rendőr­ségen, avagy pedig bármily formában is kívánná és elősegítené valamely kormányzati kényszerrendsza­bály alkalmazását, a párt vezetősége a leghatározot­tabban tiltakozik. a (Saját tudósítónktól.) A köztisztviselőket, akik a miniszterelnök genfi útja után bizo­nyosra vették a fizetésemelést, kellemetlen meglepetés érte. Ellentétben a félhivatalos he­lyen is hangoztatott fizetésjavítással, a köz­alkalmazottaknak július 1-én nem utalnak ki több fizetést, mint az előző hónapban. Az eddigi hírek szerint július hónapban még a 15%-os rendkívüli segélyre sincsen kilátás. A köz­alkalmazottak között nagy az izizalom az el­maradt, fizetésjavítás miatt s előreláthatólag a miniszterelnöknél megteendő újabb levésre kerül a sor ebben az ügyben. Megkérdeztük ez ügyben a A KANSz vezetőségét, ahol a tisztviselői fizetésekre vonatkozólag a következőket mondották: — Július elsején ugyanazt a fizetést utalják ki a tisztviselőknek, amelyet az előző hónapban élveztek. Természetesen az a 15% rendkívüli segély, amelyet két részlet­ben kaptak a tisztviselők március 1- én és május 15-én, ezúttal elmaradt. A tisztviselők körében tagadhatatlanul izgalom mu­tatkozik, mert számítottak arra, hogy a kormány talál olyan megoldást, amellyel biztosítani tudja a Genfben nagy nehezen kivívott fizetésjavításunkat. Ez nem következett be, amit a tisztviselők annál is in­kább nem tudnak megérteni, mert hiszen a KANSz már a közelmúltban előterjesztést intézett a kor­mányhoz, amelyben megjelölte azt a módot, amely­nek követésével a tisztviselők még akkor is hozzá­juthatnak felemelt fizetésükhöz­, ha a parlament nem szavazza m­eg a szükséges felhatalmazásokat. A KANSz rámutatott arra, hogy az 1924. évi IV. tör­vénycikk, azaz a szanálási törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy a szükségessé vált intézkedéseket kü­lön parlamentáris intézkedés nélkül is meg­tehesse. Ezen az alapon kérte a KANSz a tisztviselői többlet­fizetések kiutalását. Reményünk van arra, hogy a kormány végül is elfogadja álláspontunkat, mert hiszen ez a helyzet, hogy az indemnitásból kivett felhatalmazások tulajdonképpen még tárgyalásra sincsenek kitűzve és így amennyiben a kormány az általunk javasolt megoldást el nem fogadná, erősen kitolódnék a tisztviselők által várva várt többlet­fizetés kiutalása. S­a­m­­e­n­t adják át a k­­­nn­a­i h­a­t­ó­s­á­g­o­k­n­a­k, a megölt kínaiak családtagjainak űzessenek kárté­rítést és a külföldi hadihajók parancsnokai szinten kérjenek bocsánatot a kínai hatóságoktól. Az a­n­g­o­l és francia főkonzul felszólította az idegene­ket, hogy haladéktalanul utazzanak el Samen­ből, mert zavargások fenyegetnek. Ilonkougban a bankokat megnyitották. * Szilárd Béla VI., Lázár ucca 14 telefon 131—28

Next