Pesti Napló, 1926. április (77. évfolyam, 74–97. szám)

1926-04-01 / 74. szám

­­tékű építőmunkát — szinte bizonyosra ve­lh­etjük — bizottságok végzik. , Azért pang az ipar, a kereskedelem, a­­ mezőgazdaság, az ország egész üzleti élete,­­ mert itt mindent bizottságok kezére adnak, s még­pedig lehetőleg olyan bizottságok ke­bere, amelyek függetlenek mindennemű sa káros szaktudástól, átkos gyakorlati szel­lemtől és gonosz rátermettségtől. Függet­­­lenek mindentől, csak éppen attól a rövid­látó politikától nem, amely a pártérdeket­­és pártérdemet mindig elébe helyezi az­­ország egyetemes érdekeinek. Várjon mi­­­kor szűnik meg már Magyarország az­­ efféle, demokráciát karikírozó, meddő és t terméketlen bizottságok, politikai és társa­dalmi pompes des funcbres vállalatok hha­rtája lenni­? Pasics már megint lemondással fenyegetőzik Belgrád, máricus 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A kormányválság, úgy látszik, akut stá­diumba jutott. Politikai körökben arról beszél­nek, hogy a Pasics-kormány talán már holnap, Ivari holnapután beadja lemondását. A hely­zetet egy jelentéktelen incidens borította fel. Ra­dics ugyanis nem­ helyesli, hogy a szkupstinát csak május 5-ikén­ akarják összehívni és köve­telte Basicstól, hogy már a katolikus húsvéti ünnepek­­elén folytassa, a parlament munkáját. •Ezt Pasics ellenezte és azzal fenyegette meg Radicsot, hogyha megmarad követelései mellett,­­akkor'a' kormán­y beadja lemondását. Ezt a fe­nyegetést úgy látszik komolyan veszi Pasics, m­ert a lemondás kétszer került ma miniszterta­nács elé, majd a király több politikust és mi­nisztert fogadott, közöttük Pasicsot és Radi­csot is. A Radics és Pasics között a szkupszina­­munkarendjére vonatkozóan felmerült nézetel­térés természetesen nem az igazi oka a fenyegető kormányválságnak, amely valóban azoknak a mély ellentéteknek a következménye, amelyek Pasics és Radicsék között régóta fennáll. ín­­tengerre száll... Róma, március 31. (A Pesti­­Napló külön tudósítójától.) Mussolini afrikai látogatásával kapcsolat­ban,az olasz flotta nagy tüntető manőverre ké­szül. Mussolini eredetileg csak egy hadihajóval akart az afrikai tengerpartra utazni, de most megváltozott­­ a program és Mussolini elhatá­rozta, hogy nagyobb flottilát visz magával. Ez a flottila két hadihajóból, négy cirkálóból, egy n­agy torpedónaszádból, négy torpedóromboló­ból és négy tengeralattjáróból fog állani. A ha­jók április 7-ikén indulnak el és 11-ikén vetnek­­ horgonyt a tripoliszi tengerparton. Útközben elő- és tám­adóg­yakorlatokat fognak végezni. Április 16-i­kán visszatér a flotilla. Április 20 és LM-ike között Melilában visszaadják az ango­loknak múlt évi látogatásukat. (M. P.) AZ UTAK KIRÁLYA SZILÁRD BÉLA VI.­, Lázár ucca 14 (az Opci­,1 mellüt­) Telefon T. 131—2« PREMIER MA! legújabb bravúrfilmje_­ 1 » a 13 teli Gaumont-film Azonkívül: A férfi sorsa a nő Főszereplő. Mandasenthjl Mária Előadi-sok mindkét mosg'i.­siaházban­ -5, rterjestí­v és fél 10 erahn» ? A cirkuszdémon Főszereplő : Ellan Rishier s 25 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1928 április múlva kénytelenek megállni. Lovászi­ autója ugyanis még nem indul el, mert a poggyászt várják. Kihozzák aztán a poggyászt, nagy kalap­lengetés, Lovászy autója elindul a Lajos utcába, Fóthy Vilmos lakására, ahol a feleség a­­várja. Szorosan a nyomában a másik aido, benne négy detektív. ff. e. 93 Félhivatalosan jelentik: Lovászy Márton szerdán a délutáni gyorsvonattal Bécsből Budapestre utazott. Ha­zai utazá­sáva­l­ kapcso­latban a kormányhoz közelálló körökben hang­súlyozták, hogy Lovászy hazatérésének semmi akadálya nincsen, mert, mint ismeretes, a kor­mánynak az az álláspontja, hogy az emigrán­sok hazajöhetnek, amennyiben azonban velük szemben eljárás van folyamatban, a bűnvádi eljárás szabályainak értelmében eljárnak elle­nük. Lovászy Márton ellen sajtóvétségek miatt­ van bűnvádi eljárás folyamatban és hazaérke­zéséről a bűnügyi és közigazgatósági hatósá­goknak tudomásuk van. Tekintettel arra, hogy­ Lovászy az utóbbi időben távol tartotta magát az emigráció propagandájától s mivel nem sú­­­lyosak azok a bűncselekmények, amelyek ter­­­helik, kormánypárti körökben úgy tudják, hogy Lovászy szabadlábon védekezhetek. Magil palamentarizmus m 9­g Hogyan dolgozik a világ legrégibb országgyűlése?­ London, március 26. (A Pesti Napló tudósítójától.) A magyar parlamenti életben valósággal hagyományos szokás az »angol példára« hivat­kozni, kezelve a Magna Charta és az Arany­bulla összehasonlításától egészen a legújabb — rendszerint kevésbé sikerült — analógiákig. A világ legrégibb parlamentjének tagadhatatla­nul nagy szuggesztív varázsereje van minden európai ország alkotmányos életére, hogy azonban az angol példát Magyarországon — különösen az utóbbi években — hogyan követik, azt bizonyára érdekesen fogja illusztrálni az alábbi két kis példa. J­égszóldi vita ISCO font sterling miatt Az angol parlament a napokban tárgyalta a »sürgős kiadások pótköltségvetését«. Anglia ugyanis nem ismeri a költségvetés nélkül »fel­hatalmazásokkal” és »rendeletekkel­­ való gaz­dálkodást. Az előre nem látott sürgős kiadáso­kat a parlament külön tárgyalja és ez a külön tárgyalás okozott mostanában sajátos és mód­felett jellemző parlamenti konfliktust. A most tárgyalt pótköltségvetésben szere­pelt egy 7500 fontos (két és félmilliárd) tétel, a helsingforsi követség részére való épületvásár­lás címén. Ehez a tételhez hozzászólt a liberális párt egyik vezérférfia, Kenworthy és kifogásolta, h­ogy ma, amikor inkább takarékoskodni kellene, ilyen »hatalmas« új kiadásokat eszkö­zöl a kormány, s nem szavazza meg a tételt. Felszólalására azonnal válaszolt Locker-Sampson külügyi államtitkár. Szerinte Anglia eddig évi 1450 font bért fizetett helsingforsi követségépületéért. Most végre sikerült egy megfelelő épületet találni, amely ugyan drá­gább a felvett 7500 fontnál, de a többletet sike­rül a finnországi követség egyéb kiadásánál megspórolni, így aztán ez valójában jó üzlet, mert az évi 1450 font bértől is megszabadulnak ezáltal. Nincs pár­tfegyetem ! A külügyi alállamtitkár után két korner va­lló képviselő szólott a kérdéshez és — hombile die tu — sutba dobva minden párt fegyelmei, Benner és Williams urak is az ellenzék állás­pontját tették marinkévá. "Újra felszólalt erre a külügyi államtitkár, sőt segítségére ment Me. Neill pénzügyi állam­titkár is és mindketten igyekeztek meggyőzni a házat, elsősorban pedig pártjaikat, a kiadás fontos és célszerű voltairól. Mac Quisten konzervatív képviselőt azon­ban még ez sem bírta jobb belátásra és javas­latot nyújtott be, hogy mielőtt a parlament meg­szavazná a tételt, ami a mai nehéz időkben igen meggondolandó, bocsássa a kormány a képvise­lők rendelkezésére a megvenni szándékolt épület pontos leírását, az arról készített részletes fény­képfelvételeket, úgyszintén adatokat a helsing­fors­­­h­­­a a­ti­an­áru­król. Az indítványt a többség elfogadta. Történt pedig ez a világ legnagyobb költségvetéssel dolgozó parlamentjében, ugyanakkor, talán ugyanaz nar­, amikor a magyar nemzetgyűlés rohamtempóban intézi el a polftárlász jólétét és boldogulását annyira befolyásoló költségvetést, amely így tehát az egész angol gazdasági életig legsúlyosabb betegségét akarta orvosolni.­­ _­­ A két bizottság munkája azonban alapja­-­ ban különbözött egymástól. Angol fül számára valósággal nevetségesen­ hangzik az, amit a magyar közönség előtt mégis­ külön ki kell emelni: a bizottság tárgyalásai a­ legteljesebb nyilvánosság mellett folytak. (Angliában még a törvényszékek sem ismerik a zárt tárgyalás intézményét!) Az angol és a magyar módszer másik fon­tos különbsége a bizottság összeállításában mu­­­tatkozott meg. Baldwin, a konzervatív minisz­terelnök egyáltalában nem törődött a pártok, számarányával, ellenben annál fontosabbnak tartotta, hogy lehetőleg a legkitűnőbb férfiak­ból válogassa ki a bizottság tagjait. A pnatosjág Így lett a bizottság elnöke Sir Herbe­rt Sa­muel, a volt palesztinai főbiztos, akinek radi­kális politikai felfogása közismert. William­ Beveridge, a népszerű szocalista újságíró, Kenneth Lee, a liberális párt egyik vezére, Sint Lawrence, a hasonlóképpen radikális felfogású!) politikus és még számos ellenzéki politikus ke­­­rült be a bizottságba. A konzervatív sajtó áru­­lást emlegetett, de mindez nem tántorította meg­ Baldwint, sőt még az sem, hogy a konzervatív párt legfontosabb anyagi támogatóit, a szén­­­mágnásokat valósággal megrémítette a bizott­ságnak ez az összeállítása. Ez a bizottság dolgozott . . . Negy­venhárom nyilvános gyűlésen hallgatta meg az érdekelte­ket, harminchét szénbányát látogatott meg az Egyesült Királyság területén s maga elé idézte a szénbányák hatalmas urait. Ezek a kihallga­tások korántsem folytak a legkellemesebb mó­don, de egyetlen szénarisztokratának sem ju­tott eszébe, hogy a megjelenést megtagadja. Még ha kedvük is lett volna rá, akkor sem te­hették volna meg. A bizottságnak joga volt arra, hogy azokat, akik rendelkezéseivel szem­behelyezkednek, azonnal börtönbe küldhessél Mikol a Msostsági reSevsfés z népszerü olvasmány Végül még egy apróság! A bizottság mun­kássága mintegy­­10OO font költséggel járt.­ És azonban megtérült azáltal, hogy a gyűlések jegyzőkönyveinek kiadási jogát körülbelül ugyanennyiért adták el egy kiadónak. Ez a könyv ma (500 oldal, de csak 1 shillingbe kerül) a legnépszerűbb olvasmánya Angliának. Az első három nap 100.000 példány fogyott el be­lőle. Az angol Labour Party pedig felhívást bocsátott ki, hogy minden bányász, és a bányá­szok feleségei és gyermekei tartsák kötelessé­güknek elolvasni a jelentést... A frankbizottság jelentéséről úgy szavaz­tak a magyar nemzetgyűlés tagjai, hogy a sajtó és a nyilvánosság teljes kizárásával le­folytatott gyűléseknek jegyzőkönyvei is csak »a házelnöki hivatalban állottak a képviselőt­ rendelkezésére«... Angol parlamentarizmus — magyar parla­mentarizmus ... K. F. I Mz anq&i „fpamfo&üzo>ttsáQct mUMfaÚSfOM i A­ másik példa még jellemzőbb. Körülbelül egy esztendő óta működik Angliában egy parlamenti bizottság, amelynek munkája­­csak úgy foglalkoztatta a lakosságot, mint a­ frankbizottság kihallgatásai a magyar köz­véleményt. A­ kérdés, amelyről szó volt, és olyan fontos Angliára nézve, mint Magyar­országon a frankbotrány tisztázása, a szén­krízis­ megoldását, a bányák állami ellenőrzését s hasonló kérdéseket tárgyalt ez a bizottság. Ansel vagyok és ami még nem vala A modern vegyészet diadala-Tudja mindenki már, hogy innens tálas Óperencián Legjobb cipőkrém a J­­óferakat: Két­márs Msrse!, if.. Taics Pilní ucca T.

Next