Pesti Napló, 1927. április (78. évfolyam, 74–97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
Budapesten szövegezik a magyar—cseh szerződést Prága, március 81. A magyar—cseh kereskedelmi szerződés szövegezési munkáit a jövő héten Budapesten folytatják. A budapesti tárgyalások alkalmával néhány homályos kitételt, akarnak megfelelően tisztázni a szerződő felek. (W. N.) 2 Pente* PESTI NAPLÓ 1927 április 11 megalázó, mert meg nem szolgált »Lakisisra«. A szegénység, nyomorúság úgyis sok önérzetet kiölt az emiberekből az utolsó tíz év alatt, az önérzetet tehát újra kell neélni, ám nem borravalókkal, hanem az életszínvonal emelésénelk általános biztosításával. Az állam pénze különben sem egyesek jutalmazására való, hanem mindazoknak a rétegeknek egyetemes , eltartására, amelyek az állami élet adminisztrációját látják el. Adjanak a tisztviselőknek, bíráknak, tanároknak, általában a közhivatalok fukketonáriusainak minél nagyobb fizetést, az ajándékozást azonban szüntessék be, mert ez nemcsak külön anyagi megterhelése az adófizető polgárságnak, hanem a közmorál elzüllesztésének is egyik akaratlan eszköze. Újra lesz hajójárat az idén a Margitszigetre (Saját tudósítónktól.) A múlt esztendőben tudvalevően nem lehetett hajón a Margitszigetet megközelíteni. A hajójáratokat a MFTR tartotta fenn, amely azonban csak úgy volt hajlandó a helyi hajókat beállítani, ha megkapja, azt a szubvenciót, amelyet a békében elvetett és amely véleménye szerint őt most is megilleti. "A főváros most már nem zárkózik olyan ridegen el a MFTSz kívánságainak teljesítésétől, mint eddig. A MFTR először 160.000 pengő szubvenciót kért a fővárostól. A főváros az államra akarta hárítani ezt a terhet, az állam viszont a legmerevebben elzárkózott a kérés teljesítése elől. A MFTR közben 120.000 pengőre redukálta igényeit és jelenleg ezen az alapon folynak a tanácskozások a városházán. A főváros közlekedési ügyosztálya érintkezést keresett a Közmunkák Tanácsával és bejelentette, hogy hajlandó áldozatokat hozni abban az irányban, hogy a helyi hajózás meginduljon és így a Margitserigetet vízi úton is el lehessen érni, de véleménye szerint a Közmunkák Tanácsának, sem szabad áldozatoktól visszariadni. A Közmunkák Tanácsa hangsúlyozta, hogy mint saját üzemét részvénytársasági formában akarja továbbvinni a Margitszigetet, tehát a város vezetőinek felfogása szerint annak a szubvenciónak egy részét, amelyet a főváros adna a MFTR-nak, feltétlenül át kellene hárítani a Közmunkák Tanácsára. Czabalay Kálmán, a Közmunkák Tanácsának jelenlegi vezetője nem zárkózott el a főváros kérésének teljesítése elől, de egyelőre olyan kis összeget helyezett kilátásba, amely semmi körülmények között sem oldaná meg a kérdést. A főváros kijelentette, hogy ilyen kevés összeggel semmit sem ér el és így a tárgyalások egyelőre abbamaradtak, de amint a Közmunkák Tanácsa a sziget átvételét lebonyolította, újra visszatérnek az ügyre és úgy a főváros, mint a Közmunkák Tanácsa reméli, hogy sikerül bizonyos megállapodásokat létesíteni. A fővárosnál az a vélemény alakult ki, hogy mind a három tényezőnek kell bizonyos áldozatot hozni a helyi hajózás létesítése érdekében. A MFTR mérsékelheti igényeit, a Közmunkák Tanában egymillió dolláros kölcsönt vesz fel, tehát pénz áll rendelkezésére, amelyből annál is inkább adhat erre a céra, mert így üzleti jövedelmei emelkedni fognak, a főváros pedig a közönség kényelmének érdekében szintén szívesen hoz áldozatokat. Szó van már arról, hogy ankétot fognak összehívni, azon fogják megbeszélni a dolgokat, mindenesetre az idén újra lesznek már propellerek és kis helyi hajók, amelyek a szigeten is ki fogunk kötni. miniszter, hogy segíteni fog a hadiroktealniak helyzetén is, akik mindent megérdemelnek. Nem tűrhető az, hogy nyomorult, csonkatestű emberek végigkoldúlják az uccáikat. Határozati javaslatokat nyújtott be a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák járadékának rendeséséről szóló, s a hadirokkantaknak házépítéshez szükséges kölcsönjuttatásról szóló és a munkások és alkalmazottak aggkori és rokkantsági biztosításáról szóló törvényjavaslatot készítésére, majd a hadikölcsön valorizációjáról beszélve, határozati javaslatot nyújtott be a szocialista szónok arra, hogy a kormány a nyugdíjak, özvegyi járulékok és eljegyzésű hadikölcsönök valorizációjára nyújtson be törvényjavaslatot. Határozati javaslattal lépett a Ház elé, hogy a Ház utasítsa a kormányt, hogy rövid idő alatt vétesse revizió alá azokat a fegyelmi ítéleteket, amelyek alapján 1919—1920-ban az állami alkalmazottak esési tömegét tették állástalanná. Azzal fejeződött be a saocialista beszéd, hogy legyen vége annak a hajtóvadászatnak, amely 1919. őszén indult meg, arra kell törekedni, hogy mindenben eltűnjenek az 1919- 20-as idők kellemetlen utórezgései. Végül határozati javaslatot terjesztett be Esztergályos arra, hogy a képviselőház utasítsa a belügyminisztert, hogy a legrövidebb időn belül terjesszen be törvényjavaslatot a honosság kezelésének rendezéséről és nyújtson be törvényjavaslatot arra nézve, hogy a kiutasítások kérdésében a közisgazslatási bíróság döntsön. A költségvetést nem fogadta el. megkerült a norvég trónszörös Stockholm, március 31. A norvég trónörökös szerdán este jó egészségben Eggedalban jelentkezett Elmondta, Siokin hóvihar miatt kénytelen volt a kíséretében lévő katonákkal együtt a hegyek között tölteni az éjszakát. 4 inal Gaszton szólásra emelkedik A szocialista beszéd után a Ház nagy érdeklődése közben — aki csak jelen volt a Házban, mindenki beült helyére — emelkedett szólásra Minal Gaszton. Azzal kezdte, hogy nem abban látja, feladatát, hogy harcot hirdessen, hanem inkább, hogy békés, barátságos megvitatás színhelye legyen a parlament. Azzal, hogy a képviselőház munkáját a szólásszabadság korlátozásával lerövidítik, ezzel még nem lehet a hibákat korrigálni. A költségvetéshez nem igen szólhat hozzá, mert hiányzik a kulcs, a zárszámadás. Felhívta a figyelmet arra, hoy a Balaton természeti kincseit, a zalai hegyeket mennyire pusztítják, az üzleti szellem bazaltbányákat nyitott a hegyekben. A kormánynak közbe kell lépnie és a vállalkozók teljes kártalanításával meg kell szüntetnie ezt a pusztítást. Szót emelt a református egyházai, segélyezésére, majd rámutatott a tanítók és kántortanítók helyzete javításának szükségességére. Kijelentette, hogy nyugdíjasok és nyugdíjasok között igazságtalan különbséget tenni nem lehet. ,óvta kormányt attól, hogy leszállítsa a szolgálati időt. Szót emelt a színészi nyugdíjintézetek és a vidéki színtársulatok segélyezése mellett, majd a mezőgazdasági termények értékesítésének könnyebbé tételére kérte a kormányt. A levente-intézményt helyesnek és szükségesnek tartja a magyar jövő demokratikus fejlődése szempontjából, de vannak a .levetite-ügynek bizonyos bajai, amelyeket ki kell küszöbölni. Ne hevítsék, ne forradalmasítsák túlzásokkal a név lelkét, vegyék figyelembe az élet követelményeit Tisztviselői krumpli és villaVásárlás A dehonesztáló ajándékozások ellen tiltakozott Gaál Gaszton beszédében. Tarthatatlannak jelentette ki a köztisztviselők ajándékozási rendszerét, tarthatatlannak azt, hogy egyikmásik államtitkár az állások egész halmazát szedi össze az államtitkársága alatt és milliárdos jövedelmekre tesz szert. Februr végén a forgalmiadó elszámolási jutalékokból újabb ajándékozások történtek. Olyanok is kaptak jutalmat, akik nem is dolgoznak. Az ajándékozási rendszer következtében történhet meg az, hogy egyes magasrangú állami tisztviselők házakat, villákat vásárolnak, építtetnek, ugyanakkor, amikor a tisztviselők nagy tömege krumplin tengődik. Az én véleményem szerint — úgymond Gaal Gaszton, — az állami tisztviselőnek éppen olyan úrnak kell lennie, mint amilyen úrnak én érzem magamat. Az állami tisztviselőre, a KDGSz igazgatói milliói Délután háromnegyed három órakor háromnegyedórás ebédszünet után Gaal Gaszton tovább folytatta beszédét. Most a KOGSz-ról beszélt , kijelentvén, hogy a KOGSz tagjai, a tisztviselők részéről is csak panaszt, szemrehányást hallott ezzel az intézettel kapcsolatban Itt, voltaképpen azért kreálták ezt az intézményt, mert egyeseknek szüksége volt vezetőállásokra. Tizennyolcmilliárd korona pénze van az államnak a KOGSZ-ban. Mégis tönkrement ez az intézmény és be kellett olvasztani a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetébe. Ennek dacára még ebben az évben is kifizettek az elnöknek negyvenmillió koronát és 1925-ben ez a döglődő intézet 70 millió korona. elnöki tiszteletdíjat fizetett. A múlt évben is 10—12 ügyvezető igazgatója volt a KOGSz-nak, akik amellett, hogy havi 8—10 millió korona fixfizetést, még jutalékot is kaptak a bruttó forgalom után. Sokszázmilliókat fizetett rá a KOGSz minden akciójára, és most az állam 18 milliárdjával teljesen a földön fekszik. Egymásután sorolta fel Gaal Gaszton az egyes igazgatókat, akik pár hónap alatt 136—711—170 millió korona províziót vágtak zsebre. Amikor azután látták, hogy teljesen vége. .van a KOGSz-nak, a magyar textilérdekek kartelszerű alvállalatát a Konfidencia RT.-t kényszerítette a kormány arra, hogy szanálja a szövetkezetet. Amikor azután a KOGSz és a Konfidencia viszonyának szabályozását írásba kellett foglalni, a KOGSzttal nem akadt egy állami ember, aki a szerződést megcsinálta volna, 125 millió ügyvédi honoráriumba került ás írásbafondolás— Az összeférhetetlenségi kérdésről óballot pár szót mondani, — folytatta beszédét Gaal Gaszton. — Tegnap hallottam a túlodalról egy nagyon önérzetes kijelentést, hogy aki más nézeten van, mint a FAKSz-ügyben érdekelt és felszólaló képviselő úr, a FAKSz-al való összeférhetetlenség kérdésében, az nulla. Farkas Géza: Az összeférhetetlenségban nem lehet elég messze menni. Igenis üldözni kell azt! Gaal Gaszton: Az összeférhetetlenségnek két törvénye van. Az egyik írott, a másik erkölcsi. Nagy taps köszönti az ellenzéken Gaal Gaszton e kijelentését, amelynek a kormánypárton is helyeselt és tapsolt Farkas Géz és Jánossy Gábor. Nulla — nagy számjegyek után Gaal Gaszton: Aki nem talál más megoldást, mint az írottat, az nem mondhatja azt, hogy az én véleményem nulla. Nagy férfiakat látok az én oldalamon állni. Szilágyi Dezsőt, Wekerle Sándort, Tisza Istvánt, Bethlen Istvánt, amikor ellene vagyok és ellene voltam egy egész életen át minden néven nevezendő összeférhetetlenségnek. Szilágyira, Wekerlére, Tiszára, Apponyira, Bethlenre hivatkozom, akik semmiféle anyagiakhoz közéleti pályájukon nem jutottak, de akik erkölcsi tőkét szereztek maguknak, olyan erkölcsi tőkét, amely egyedül lehet forrása minden erőnek és hatalomnak. Különösen gróf Tisza Istvánra hivatkozom, aki amíg képviselő volt, nagyon sok vállalatban volt igazgató és fejtett ki széleskörű tevékenységet. Meg is volt ehez a tehetsége és a tanultsága, hiszen Tiszának csal ágában sem volt, hogy a politika mesterséges, fezető közgazdász készült lann. Abban az időben merült fel a rettenetesen elburjánzott képviselői összeférhetetlenségek kérdése. Szilágyi, Apponyi, Wekerle készítették elő az összeférhetetlenségi törvényt, amelyet Tisza kezdettől fogva helytelenített. Hangoztatta, hogy bátran bennmaradhat a képviselő az igazgatóságokban, csak maradjon tisztességes. Azaikor mégis a közhangulat ezt a felfogást elsöpörte és elkészítette az összeférhetetlenégi javaslatot. Tisza István első kötelességének tartotta, hogy minden állásáról lemondjon. Mint teljesen független képviselő küzdött a javaslat tárgyalása alatt a javaslat ellen, amikor azután a javaslatot elfogadták, soha semmiféle közgazdasági állást Tisza el nem fogadott. Nagyon jó társaságban érzem tehát magamat a véleményemet nullának kijelentő képviselő úrral szemben. A nullának nagy jelentősége akkor van, amikor előtte számok szerepelnek, márpedig az ország 99 százaléka az én véleményemen van. Köztiszt- és képviselők — Összeférhetetlenségnek tartom azt is, —– jelentette ki Gaal Gaszton — amit a parlamentarizmus vesztére Friedrich István gyöngesége tett lehetővé, azt, hogy aktív köztisztviselők mandátumot kaphassanak. (Nagy helyeslés a baloldalon. Egypáran helyeselnek a kormánypárton is.) , „., , Gaal Gaszton: Az első nemzetgyűlesbeni hat-hét aktív köztisztviselő volt képviselő, ma már ott tartunk, hogy a jelenlegi orszggyűlésnek majdnem száz aktív köztisztviselő-kép*viselő tagja van, ... Felkiáltások a baloldalon: Független inrla* ment! : Gaal Gaszton: ... és ezek a köztisztviselőképviselők nem is mennek nyugdíjba, de megmaradnak a státusban, kapják a nyugdíjületéket, sőt a Ház szünetelése alatt a parzárosnak is. A közélet egészsége és tisztessége követeli azt, hogy a kormánytól teljesen független legyen minden képviselő. Ezért van szükség arra, hogy újból életbe lépjenek az összférdét tetteségi törvény régi szakaszai. Látjuk, hogy a képviselők benne vannak kereskedelmi, iparvállalatokban, bankok igazgatóságaiban. Én a magam részéről soha kifogást nem emelek az ellen, ha egy Heinrich Ferenc, Biró Pál, Paupera Ferenc, Horánszky Dezső, Sándor Pál, mindannyian vezető egyéniségek az ipari, vagy kereskedelmi élet terén, mint szakemberek működnek közmegelégedésre vállalataik élén. Ez csak nyereség a közéletre. Milyen furcsa, amikor engem, aki egész életemben gazdaember voltam, mint képviselőt egyszerre csak fel.