Pesti Napló, 1927. augusztus (78. évfolyam, 173–196. szám)
1927-08-24 / 190. szám
Vadász Miklós temetése A gyászra a részvét osztatlan megnyilvánulása mellett temették el a Kerepesi úti temető halottasházából a magyar grafika és festőművészet büszkeségét, Vadász Miklóst, akit élete teljében ragadott el a halál. Temetésén ott láttuk Márkus Miksa udvari tanácsost, a Magyarországi Újságírók Egyesületének elnökét, Az Est-lapok küldöttségét, Job Dánielt, Márffy Ödön festőművészt, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Márton Ferenc, Lányi Dezső szobrászművészeket, Gara Arnoldot, Ernszt Lajos kormányfőtanácsost, Tarján Vilmost, Mészáros Gézát és Hegedűs Gyulánét. A Franciaországból érkezett hármas koporsó délszaki növények és a gyertyák sokasága között volt felravatalozva. A koporsón Franciaországból hozott koszorúk, valamint a pesti barátok virágcsokrai és koszorúi voltak elhelyezve. A koporsó előtt Az Est-lapok nemzetiszínű szalaggal átfont koszorúja volt látható. Koszorút küldött még ez Otthon Kör és a Fészek Klub. A gyászszertartást dr. Häuser Ignác belvárosi segédlelkész végezte fényes papi segédlettel. A gyászszertartás után az énekkar »Ő nincs a földön már...« kezdetű gyászdalt énekelte, mely után Tolnai Ákos a Fészekművészek Klubja nevében búcsúzott el elsőnek az elhunyt nagy művésztől. _ i. !íi.niturni. — Te, aki a világot jártad, — aki mindenütt ott voltál, ahol a kultúra és művészet van — és a világ minden nagy kultúrcentrumában a magyar művészetet képviselted, a te finom, kiváló, nagy ízlésű tudásoddal mindenütt csak elismerést, dicsőséget szereztél nekünk, a te kollégáidnak, a magyar művészetnek és a magyar népnek. Sok esztendei utazgatásod és barlangolásaid után most teszed meg a legnagyobb utadat és e nagy utad mégegyszer visszahozott közibénk. De ha innen elmegy, — nincs többé visszatérés. Ezután dr. Lázár Béla búcsúzott el az Ernst Miízeum és a Szinyei Merse Társaság nevében. A mi fájdalmainkat — mondotta — majd csak szívünkbe temetjük, de a nemzet veszteségét nem pótolja soha senki. Közel száz éve, hogy elvesztettük fiatalon Petőfit, közel ötven esztendeje, hogy elpusztult fiatalon Paál László. Aki pótolta az elnémult lantost, ki pózol a palettán száradt sok csodás remekműért! Hát amit még te alkottál volna, Vadász Miklós? A pályád ím derékba tört, de az emléked örök, örök a szívünkben, örök a magyar művészetek történetében, melynek egyik fényesen ragyogó ékköve maradsz mindenkor. Isten veled, drága testvér, a tested porrá válhat, de a lelked alkotásai halhatatlanok maradnak örökké. Ezután a koporsót négylovas gyászhintóra tették és a sírhoz szállították. A nyitott sírnál Pünkösdi Andor a Magyar Újságíró Egyesület, az Újságírók Kórház és Szanatórium Egyesülete és a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete nevében mondott utolsó istenhozzádot Vadász Miklósnak. Nem mint vendégtől búcsúzunk tőled, Vadász Miklós, aki mesterségünkre dicsőséget hoztál, de búcsúzunk tőled, mint aki a harcunk részese voltál. Te, Vadász Miklós, te a szélnek a publicistája voltál és a te ecseted írta a legszebb magyar zsurnalisztikát. Vázlataid egy-egy, remekbeszabott riport volt. És portréid hamarabb f az emberek lelkébe világítottak, mint a hosszú cikkek és interjúk. Ezután Paizs Ödön Az Esti lapok nevében búcsúztatta Vadász Miklóst. Tágabb értelemben nem egyeseknek adtad művészeted géniuszát, hanem sok-sok százezer példányban szórtad szét azt Nagy-Magyarországban. Neked behódolt az irigy francia, a gőgös angol, behódolt a te művészetednek az egész világ. A magyar katona igazi festője voltál te és bár királyokat és hadvezéreket rajzoltál, mégis tónod hegye akkor lágyult el, amikor a szegény, meggyötört magyar faj nagyszerűségét vetette papírra. Végül pedig dr. Weigl Géza a Képzőművészek Új Társasága nevében, vett érzékeny búcsút a nagy magyar halottól. Ezután a pap imája után elföldelték Vadász Miklóst. Vadáss Miklós temetése. Balról: a gyászkocsi a halottasházból a sírhoz indul. Jobbról: a koporsó a nyitott sírnál Az utazás autón vasúton, villamoson stb. erős léghuzattal jár és érzékenyebb embereknél könnyen okoz meghűlést. A Soyes- féle Aspirín-tabletták ne ményozzanak soha utainkon, men ezek a hurut keletkezését megakadályozzák és a már meglévő bsjt enyhitik, sőt megszüntetik. Az eredeti csomagolás külső jele a zöld papírszalag. PESTI NAPLÓ • 10^augjj^ggp1 Letartóztattak egy Radics-párti jelöltet, mert azt hangoztatta, hogy a Vajdaságot vissza kell adni Magyarországnak A Rothermere-akció visszhangjai a jugoszláv választási küzdelemben Belgrád, augusztus 23. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Amíg a vajdasági választási népgyűléseken megjelenő miniszterek a magyar kisebbség jogait hangoztatják és a magyar választókat a kormány jóindulatáról biztosítják, addig a belügyminisztérium politikai osztálya bizalmas rendelettel arra utasítja a vajdasági rendőrhatóságokat, hogy lord Rothermere akciójára való tekintettel fokozott figyelemmel kísérjék a magyarság magatartását. Utasítást kaptak a rendőrség vezetői, hogy a leggondosabban ellenőrizzék a magyarság vezetőinek ténykedését. A határállomásokon szolgálatot teljesítő rendőri közegek pedig tartoznak minden Magyarországból Jugoszláviába érkező gyanúsnak látszó utasról jelentést tenni. Ezeket a rendelkezéseket természetesen a legnagyobb buzgalommal hajtják végre az alsóbb hatóságok és valószínűleg ennek a túlbuzgóságnak tulajdonítható, hogy az utóbbi napokban a Vajdaságban több letartóztatás történt államellenes bűncselekmény címén. Magyarkanizsán a csendőrség letartóztatta Gyulai András ottani földbirtokost és két fiatal leányt, Nagy Ágnest és Kósa Margitot, akik állítólag arról beszéltek, hogy lord Rothermere akciója visszaszerzi a Vajdaságot Magyarországnak. Gyulai Andrást ezenkívül azzal is vádolják, hogy kocsmai mulatozás közben azt hangoztatta, hogy a választások után Jugoszláviában forradalom lesz, a Vajdaságba bejönnek a magyarok és elfoglalják. Letartóztatta a rendőrség Radics István pártjának, a horvát parasztpártnak bácstopolyai jelöltjét, Rempetics János ómoravicai kisgazdát is, aki a feljelentés szerint azzal a kijelentéssel igyekezett a magyar szavazókat a Radics-párt táborába vinni, hogy azt hangoztatta, hogy Radics István elismeri a Rothermere-akció indokolt voltát és neki is az az álláspontja, hogy a Vajdaságot vissza kell adni Magyarországnak. Ezek a letartóztatások élénk nyugtalanságot keltettek a vajdasági magyarok között, amit még fokoz az a tényük, hogy a kereskedelmi miniszter megszüntette a negyven év óta fennálló zombori felsőkereskedelmi iskolát, amely a legjobb szakiskolák egyike volt a háború előtt. A miniszteri rendelet szaktanerők hiányával indokolja az iskola megszüntetését, holott az iskolának négy kereskedelmi szaktanára van. Az iskola igazgatósága, a kereskedelmi és ipartestületek, valamint a gazdák küldöttségileg kérték a főispánt, hogy járjon el a kereskedelmi miniszternél a rendelet visszavonása érdekében. A radikális párt, mely a legtöbb kerületben a magyar párttal közös listán vesz részt a választásokon, nem nagy örömmel látja a kormány egyes tagjainak a magyarságot nyugtalanító eljárását, mert attól tart, hogy ennek következtében elveszti a vajdasági mandátumok megszerzéséhez feltétlenül szükséges maagyar szavazatokat. (M. M. D.) A kisebbségek védelme és a nemzetközi jog Genf, augusztus 22. Ma délelőtt kezdődött dr. Wilson elnöklésével a harmadik európai nemzetiségi kongreszszus. A mai ülés napirendjén az »államfenhatóság és kisebbségi jogok« címein szereplő kérdés állott, Larserson tanár (lettországi zsidó csoport) mint első előadó az államfenhatóság eszméjének kialakulását ismertette. Larserson tanár hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok védelme a kisebbségi szerződések és más megállapodások ellenére nem kielégítő. Balog Artúr volt kolozsvári egyetemi tanár (romániai magyar kisebbség) kifejtette, hogy a kisebbségvédelem nem beavatkozás az állami belügyekbe, mert a nemzetközi jog a kisebbségek védelmét már rég nem tekinti belügynek. A kisebbségvédelem nemzetközi jogi norma, amely felette áll az állami jogrendnek, illetve az utóbbi részéről feltétlenül respektálandó. Ez nem megtagadása a szuverenitásnak, hanem csak korlátozása az államhatalomnak. De hiszen ez az egész alkotmányos állam az államhatalom korlátozását jelenti a polgárok szabadsága által. „Ami végül azt illeti, hogy a kisebbségi szerződések kötik-e az államokat vagy azok alól szuverenitásukra hivatkozva mentesíthetik-e magukat, ez kérdés tárgya sem lehet. Ezt kétségbevonni annyi, mint megtagadni a jogot, tehát végeredményben a joguralmon nyugvó államot magát és bevezetni a nemzetközi életbe a jog uralma helyett anarchiát..