Pesti Napló, 1928. február (79. évfolyam, 26–49. szám)
1928-02-01 / 26. szám
Szerda A francia szenátus megkezdi® a nagy külpolitikai vitát Párizs, január 31., (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A szenátusnak régóta várt nagy külpolitikai vitáját ma nyitotta meg terjedelmes beszédével Hubert szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Felpanaszolta, hogy ezt a nagyjelentőségű vitát már hónapok óta folyton halogatják. Pedig éppen a választások előtt szükséges a külpolitikai helyzet mérlegét megállapítani. Európában most is, évekkel a világháború után, nagy is zűrzavar és tömérdek alkalom akad összetűzésre. Még mindig nem egyenlítődtek ki az ellentétek a győztesek ujjongása és a legyőzöttek kesergései között. A győztes nemzetek fenn akarják tartani a status quot, míg a legyőzöttek ismét föl akarnak emelkedni. Stresemann tegnap nyíltan kijelentette, hogy fel akarja szabadítani Németországot az idegen megszállás alól. Egyúttal kidomborította a német külügyminiszter azt is, hogy a rajnai tartományok kiürítéséért túlságos nagy ár volna a versaillesi szerződéseken túlmenő kötelezettségek vállalása. Franciaország mindig a békére gondolt, éppen ezért a népszövetségi paktum 15. szakaszában foglalt háborús lehetőséget az 1924. évi jegyzőkönyv segítségével meg akarja szüntetni. Ez a szellem irányította Franciaországot akkor is, amikor megkötötte a locarnói szerződést, amely azonban nem helyezi hatályon kívül a versaillesi szerződést. Ezt az utóbbi szerződést ugyanis Locarno szellemében lehet végrehajtani. Franciaország óhajtja a Németországgal való megegyezést, de azzal a feltétellel, hogy Franciaország biztonsága megvédessék, Locarno dicséretreméltó rendszert jelent, ha úgy fogjuk föl, mint valamennyi nemzetet egyesítő paktumnak, előkészítését. Németország ma a leszerelés mellett foglal állást, de veresége oly modern hadsereg megteremtésére kényszerítette rá, amilyennel Franciaország nem rendelkezik. Franciaországnak is alaposan meg kell reformálnia hadseregét, mielőtt hozzáláthat a leszereléshez. A Népszövetségnek nagy feladatai vannak. "Arra kell törekednie, hogy leküzdje azokat a veszedelmes áramlatokat, amelyek különösen is Duna medencéjében mutatkoznak, ahol bizonyos államok hatalmas államok, mentőkarjába akarják vetni magukat. A Népszövetségnek azonban csak akkor van kellő tekintélye, ha valamennyi nemzet támogatására számíthat. A Népszövetségnek a nemzetek békeakaratán kell kialakulnia, amely most három nagy ország választásai során megnyilvánulhat. Annyi megpróbáltatás és vérontás után kívánatos volna, ha ezek az általános választások azt a felfogást juttatnák diadalra, hogy mindenki akkor szolgálja legjobban a maga hazáját, ha ugyanakkor a béke ügyét is szolgálja. A második szónok Eccard nacionalista szenátor volt, aki beterjesztett interpellációjának megokolásában német birodalmi miniszterek nyilatkozatai alapján annak bebizonyítására törekedett, hogy Locarno szelleme és Németország szándékai között nagy az ellentét. Németország titokban ismét helyreállította a nagy vezérkart. A Reichswehr költségvetése harcias szellemről tanúskodik, amely még mindig uralkodik Németországban. Japy jobboldali szenátor élesen megtámadta az oroszországi kormányrendszert. Franciaországnak a szovjet uralom nem kevesebb, mint 22 milliárd aranyfranknyi kárt okozott. Azt követeli, hogy a kormány szakítsameg a diplomáciai viszonyt Oroszországgal. Delakaye jobboldali szenátor a jugoszláv adósságok behajtását és a törökországi adósságok rendezését sürgeti. Lemery radikális képviselő rámutat arra, hogy két nagy külpolitikai kérdés van a homloktérben: miképpen történjék a Rajna balvartjának kiürítése és milyen előnyökkel jár Franciaországra nézve a háborúnak a törvényen kívül helyezései. Rámutat arra, hogy Paul Boncour is beleegyezett a szóbanforgó terület kiürítésébe, de ezt attól tette függővé, hogy ott a Népszövetség ellenőrzése alatt demilitarizált zóna létesíttessék. Ezt a szónok nagyon veszélyesnek tartja, mert ez a megoldás valósággal vasfüggönyt bocsát Franciaország és Németország közé. Úgy látja, hogy a keleti Locarno megbukott. Briand külügyminiszter itt közbeszól és kijelenti, hogy expozéjában vissza fog térni erre a kérdésre. Lemery azután a francia—amerikai háborúellenespaktummal foglalkozik, amelyet szerinte elintézettnek lehet tekinteni. Azt kérdezi, hogy váljon Briandnak a paktumra vonatkozó javaslatával csak az volt-e a célja, hop elméeti békemanifesztumot bocsásson világgá. Briand újra közbeszól és kijelenti, hogy erről az események fel fogják világosítani a szónokot. Ezután a külügyi vita folytatását csütörtök délutánra halasztották. (L. Sz.) PESTI NAPLÓ 1928 február I 3 Új magyar javaslatot kapott Titulescu az optánsperben ? Róma, január 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Itteni politikai és diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett az a ma késő este kitudódott hír, hogy Titulescu román külügyminiszter eredeti tervének megváltoztatásával ma este nem utazott el Párizsba. Némelyek a párizsi útnak ezt az elhalasztását azzal hozták összeköttetésbe, hogy Titulescu kezébe jóformán egy órával az elutazás előtt, olasz közvetítéssel új magyar javaslat jutott, amely az erdélyi optánskérdésre vonatkozik. Természetesen ennek a hírnek valódiságát sem lehetett megállapítani. Széltében nagy érdeklődést keltett az a nyilatkozat, amelyet Titulescu közlés végett ma este adott át a Stefani-ügynökségnek. Ez a meglehetősen éleshangú nyilatkozat tisztázni akarja azt a sokféleképpen kommentált magatartást, amelyet Románia a szentgotthárdi eset dolgában tanúsított. Különösen Párizsból ugyanis azt híresztelték, hogy Titulescu magatartására befolyással voltak római tartózkodása és Olaszországgal kapcsolatos tervei. A Stefani-ügynökségnek átadott kommünikében Titulescu kijelenti, hogy ezek a hírek minden tekintetben tendenciózusak. A román külügyminiszter rámutat arra, hogy már néhány nappal ezelőtt a külföldi sajtó római képviselőinek kijelentette, hogy már előzetesen hozzájárult a kisantantnak szóbanforgó jegyzékéhez. Ennek a jegyzéknek alapja ugyan a Népszövetség által foganatosítandó vizsgálat, de a jegyzék ezúttal határozottan megállapítja, hogy ebben az ügyben nem támadt konfliktus az érdekelt államokkal és azok az államok, amelyek aláírták a jegyzéket, senkit sem vádolnak és gyanúsítanak. A jegyzék azonban kidomborítja azt is, hogy a Népszövetség kötelessége a gondoskodás azokkal az esetleg súlyos következményű eseményekkel szemben, amelyek beállhatnak. A jegyzék átadása Titulescu kommünikéje szerint jókor, még a Népszövetségi Tanács legközelebbi ülésezése előtt, fog megtörténni. Titulescu, aki késő éjszakáig nem hagyta el lakosztályát, hosszú maigránsbeszélgzetést folytatott a római cseh követtel. (M. P.) Március 5-ig.. • Bukarest, január 31. Az Adeverul értesülése szerint ismét elhalasztották a kisantantnak mára tervezett demarsát a szentgotthárdi esettel kapcsolatban. Kormánykörökben arra a kérdésre, hogy ez a demars mikor fog megtörténni, így felelnek: "március 5-ig a Népszövetség ülésszakának megnyitásáig még van időnk". (C. C.) i