Pesti Napló, 1928. július (79. évfolyam, 147–172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
.Vasárnapi PESTI NAPLÓ 1928 július 13 Konszolidáció írta: Berzeviczy Albert : " A pártzskörnyéki békeszerződések, helyesebben békediktátumok nyilvánvaló célja az volt, hogy a legyőzött "államokat mindenkorra ártalmatlanokká tegyék a győztesekre nézve. Ez okból nemcsak területvesztésre és hadisarcra ítéltettek, hanem az osztrák-magyar birodalmat egészen megsemmisítette az új rend, Ausztriából így se élni, se halni nem tudó kis tartományt csinált, Törökországot majdnem egészen kiszorította Európából, Bulgáriát, Németországot megcsonkította s ez utóbbit gyarmataitól is teljesen megfosztotta. ], •...kegyetlenebbül járt el a békediktátum tudvalevőleg — Magyarországgal szemben, melynek ezeréves területéből két harmadrészt szomszédai közt osztott szét. Ezenkívül az úgynevezett békeszerződések a legyőzött államokat — Törökország kivételével, melynek módja volt a sévresi szerződést összetépni — teljesen lefegyverezték, megfosztották az általános védkötelezettség intézményétől, míg a győztes hatalmak a fegyverzetük leszállítására nézve vállalt kötelezettség, teljesítése helyett folytonos fegyverkezésekkel adnak nyomatékot akaratuknak a legyőzöttekkel szemben. Azonban a bosszú, gyűlölet és győzelmi mámor rossz tanácsadók, a győztes hatalmak már most láthatják, hogy számításukban csalódtak: a legyőzötteket nem sikerült oly mértékben tönkretenniök, mint kívánták s pártfogoltjaiknál a dús ajándék, melyben őket, a mi rovásunkra részesítették, nem bizonyult áldásosnak. Ma azt tapasztaljuk, hogy a szenvedélyektől sugall békeszerződésekből kialakult európai helyzet majdnem egyformán fanyar gyümölcsöket hoz győzteseknél és legyőzötteknél s különösen Közép- és Kelet-Európa beosztásának önkényes felforgatása az általános gazdasági életen gyógyíthatatlan sebeket ütött. Közép- és a politikai és Kelet-Európa területén ma gazdasági konszolidáció majdnem gyorsabban halad előre a legyőzött, mint a győztes államokban. Németország, bár a nagy belső átalakulást még nem emésztette meg s a gyakori és súlyos kormányválságok nehéz próbára teszik politikai erejét, gazdaságilag már ismét hatalmas, mondhatnánk viruló, gazdasági erejében csöppet sincs jobban megfogyatkozva, mint győztes ellenfelei. Legszembeötlőbb ez a váratlan szerepcsere győztes és legyőzött államok között, ha Magyarország helyzetét a kisaastant államaival hasonlítjuk össze. Magyarországot rettentően megcsonkították, politikai súlya és gazdasági ereje nagy részétől megfosztották, védtelenné tették, még békeszerződésileg biztosított jogait is — például a választottbírósági eljárás terén — ''kijátsszák s minden veszteségein fölül még a román és szerb megszállás útján is megsarcolták. Ellenben a kisantant államait soha nem is álmodott módon meggyarapították s nemcsak hogy óriási értékekkel gazdagították, de adóforrásaik rendkívüli szaporítása által is a prosperitás biztos útjára terelték. És mégis mit látunk! Csehszlovákia azt a virágzó, hatalmas ipart, melyet a magyar uralom a Felvidéken létesített, szűkkeblű és rövidlátó politikával szándékosan tönkretette, hogy a »történelmi országok« régi iparát megvédje. Románia gazdag erőforrásai ellenére főkép korruptt kormányzata miatt a legsúlyosabb anyagi viszonyokkal küzd és nem tud kölcsönt kapni. Jugoszláviában még soká kiegyenlít? tetlen lesz a gazdasági előhaladás a keleti és déli szerb s az északnyugati szlovén- horvát részek között. Ellenben Magyarország államháztartása egyensúlyát a borzasztó forradalmi válságok ellenére, meg- fogyott saját erejéből helyreállította s bár különösen mezőgazdasága szintén küzd az európai jellegű válsággal, a gazdasági munka halad az egész vonalon, a munkás- karok száma kisebb, mint sok más országban, s bár tagadhatatlanul sok a csillapítandó nyomor, van vagyonosság is, sőt, mérsékelni kell a fényűzést és a közhitel jobb lábon áll, mint egynémely, úgynevezett »győztes« államban. Az ellentét a mi javunkra, még nagyobbnak mutatkozik a politikai konszoli- dáció terén. A kisantant mindhárom országát rettentő belső ellentétek szaggatják, melyek mesterségesen felfújt nagyságukat minden percben összeomlással fenyegetik. Csehszlovákországban a hitszegésszerűen megtagadott autonomisztikus törekvések Szlovenszkóban és Ruszinszkóban; Romániában a »Regát« és az új részek, kivált Erdély éles ellentéte, a dinasztikus kérdés, a kormány népszerűtlensége és tekintélyhiánya; Jugoszláviában a szerb és nem szerb fajok folytonos összeütközése, melyek széres kitörésekre is jutottak, a szétszakadási vágy folytonos erősbödése az egységi irányzat megerősödése helyett: ezek azok a jelensé- gek, melyeket az »utódállamok«-nak a szertelen megnagyobbodás és az egymáshoz nem szokott elemek kényszerű összekapcsolása hozott. Ezekkel szemben Csonka-Magyaror- szágon a politikai viszonyok teljes konszo- lidációra jutottak. Itt nincs senki, aki elszakadni akarna, ellenben mindenki . II • • HÖLGYEIM! Szíves tudomásukra hozom, hogy példátlan sikerű • íf :ÖHiiíS" i. . " •/ e hónap 14-én befejezem. Megtisztelő látogatásukat várva, maradok kitűnő tisztelettel SZÉHÁSI SÁNDOR BÉCSI II. 5. DEÁK FERENC U. SARKÁN