Pesti Napló, 1930. január (81. évfolyam, 1–25. szám)
1930-01-01 / 1. szám
Péttek PESTI NAPLÓ 80 ÉVES A PESTI NAPLÓ !s 1900-as évvel jubileumi esztendejébe lép a Pesti Napló. 1850 március 9-én jelent meg Ssenvey József szerkesztésében első száma, hogy elindulva nagy útján sok küzdelmen, dicsőségen, megpróbáltatáson keresztül elérkezzen 80 éves fordulójához tiszta zászlóval, érintetlen becsülettel. Nyolcvanadik születésnapja előtt a Pesti Napló ha végigtekint múltján, a magyar történelemnek egész korszakán néz végig. Életre hívta a nagy magyar tragédia, az 1849-es katasztrófa után a nemzetnek törhetetlen ereje és reménye, hogy magyar szóval küzdjön a magyar gondolatért és jövőért, eleven része, irányítója lett az újjáépítés magyar politikájának és bár a hatalom többször el akarta némítani, dacolva az erőszakkal kitartott magyarsága és szabadelvűsége mellett és báró Kemény Zsigmond szerkesztése alatt minden teremtő magyar gondolatnak napi szószólója, terjesztője, harcosa volt és Deák Ferenc történelmi húsvéti cikke a Pesti Naplóban döntötte el a nemzet sorsát. A Pesti Napló élete egybeforrott a magyar nemzet életével, mindig forrása volt a hazaszeretetnek, a magyar művelődésnek és a nemzet nagy írói, mint Jókai Mór is, halhatatlan műveikkel a Pesti Napló hasábjain gazdagították és gazdagítják ma is a magyar és a világirodalmat. És ahogy nőtt a magyar művelődés, ahogy nőtt és gazdagodott a magyar nyelv, úgy fejlődött, terebélyesedett a Pesti Napló előfizetőinek és olvasóinak tábora is. Március 9-ike lesz a Pesti Napló 80 éves fennállásának évforduló napja, de most, hogy a naptár az 1960-as dátumhoz ér, meg kell állatnunk egy pillanatra, hogy bejelentsük olvasóinknak, az egész országnak a korszakos jubileumot. Nyolcvan, év óriási idő egy ország történetében is, hát még egy újság pályáján! Honi vállalkozás, kezdés, nagyotakarás dőlt ki a Pesti Napló mellől, míg a maga köretlen erővel, folyton meg-megújuló lendülettel haladt előre útján. A nyolcvan múló év nem hogy m megöregítette volna, hanem megtelítette a modern kor elektromos áramával és együttél és a levegő villamosszikrájával, övé a hangja, a repülőgép gyorsasága és film minden színe, elevensége és változatossága. Együtt haladt mindig a korral és a világ egyik legjelentékenyebb sajtóorgánumává fejlődött. Mert mindig hű volt önmagához, a magyarsághoz, az ország létérdekeihez és a haladás világító szelleméhez. A Pesti Napló 80-ik esztendejét ünnepélyessé és emlékezetessé fogja avatni. Most nem adunk programot, csak éppen jelentkezünk és büszkén hirdetjük a messzire hangzó tényt: 80 éves a Pesti Napló! A lánc A beke acég feli délután óta a megl földre, amelyen a szürkéllő forma alföldi teil"-" b -firkekes vonasa-Láthattam neki, hogy os, bár... ... most ipja, hogy kombi né ja ... mit körmöna Koroet percavalyás hanem a Jóska mert az az, el is a pesti "a Nagy dlom. meg-Szőnyőjét felakasztotta egy fal közepén céltalankodó szögre s belépett anagyszobáéba. A nagyszoba közepén mint három egyensúly gyakorlatát végző óriási világító pók lógott mélyre szutykos zsinórján három villanylámpa elv mellett három fiatalszint tiszte, részint telezizegő szemet, a hosszú asz ember tunká nyomtatott dombján. — Jóezt. — Szélsegédszerkesztő úr leültz asztal végére, vigyázt megkeznyomban elord,ahol tenyérnyi helyet söpört dőde fontos munkálkodásával totta magát: — Hányszor mondjam nektek, hogy látok cigarettacsutkát a tintatartóba! Mi vesztőség, vagy disznóól? Sóbész, hol marhapiac? — Már lent van a nyomdában, szerkesztő úr! ne raksz, szer van ' a — Szerkesztő úr kérem, Közép-Oklahomában nekiment egy autóbusz egy villamosnak, megcsináljam. — buzgólkodott Nagy. — Van halott. — Vitc. Hány? Kettő. — Eldobái. Karácsony van. Sietünk. Tíz halottól felfelé lehet egy újdonság, az is petit komprosz. Kell a hely. Hirdetés mennyi ! — Rengeteg, szerkesztő úr, őt hasáb — haa Körömi. Pesti telefon? Eddig semmi, szerkesztő úr. Hamar hazamegyünk. — jelentette ki részt Theophanidesz. 1930 január 23 Briand bizalmas tárgyalásokat kezdett Olaszországgal és Spanyolországgal Megvalósul a földközitengeri Locarno Párizs, december 31. A Pesti Napló tudósítájától) Briand külügyminiszter hétfőn hosszas megbeszélést tartott gróf Manzoni olasz és Quinones de Leon spanyol nagykövettel. Rendkívül fontos tanácskozást folytattak. Briand és a két diplomata a tengerészeti leszerelés kérdéséről és a földközitengeri Locarno megvalósításának lehetőségéről tárgyalt. Ha ezek a tárgyalások tovább fognak fejlődni, rendkívül nagy jelentőségű világpolitikai átorientációról van szó. Közép-Európában általában kevés figyelmet szentelnek a tengerészeti leszerelés kérdésének, pedig ez aprobléma a háború befejezése óta a lehető legélénkebben foglalkoztatja a tengeri, nagyhatalmakat, elsősorban Angliát, Amerikát ésJapánt, de rajtuk kívül még Spanyolországot és Olaszországot is. Eddig csupán a tenge-Quinones de Leon -biói konferenciát előkészítő tárgyasak Umételten, és ezeken a tárgyan bukott a leszerelés ügye. ahoz, hogy csak olyan arányban csökkenti tengerészeti haderejét, mint Anglia, Anglia garanciákat követelt Németországtól és Franciaországtól. Franciaország Anglia magatartásához kötötte a maga álláspontját, így azután a különböző megbeszélések lényegileg eredménytelenül végződtek. Franciaország két évvel ezelőtt még tárgyalt Angliával a flottaleszerelésről, most azonban úgy látszik a francia kormány elhatározta, hogy más irányban orientálódik és ezért fordult Róma és Madrid felé. Három évvel ezelőtt kötötte meg a három latin hatalom a tangeri szerződést és ez a megállapodás már akkor is alkalmasnak látszott arra, hogy tovább fejlesszék és esetteg kiépítsék belőle Franciaország, Spanyolország és Olaszország Locarnóját. Úgy látszik, most aktuálissá, vált ez a megoldás és a három latin állam talán meg tud egyezni a flottaleszerelés kérdésében, így azután majd, fait accompli előtt fog állni az egybehívandó tengerészeti leszerelési konferencia és Anglia, Amerika és Japán kénytelen lesz a földközitengeri Locarno szerint folytatni a további flottaleszerelési politikáját. Manzoni gróf Gróf Andrási A tréza szolgálaton kívüli lovassági ezredes és Zsíros István tüzér ezredes, akiket a Mária Teréziarend káptalanja a tiszti vitézségi aranyéremmel tüntetett ki