Pesti Napló, 1930. május (81. évfolyam, 98–122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

4 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1930 május 1 . Gaal Gaston nagy beszédben támadta a kormányt a Ház szerdai ülésén A kormány és a vállalatok - Az autómánia kinövései - Milyen a vidék hangulata? — A vámtörvény hatása — A búza katasztrófája — Az össze­férhetetlenség — Diplomás villamoskalauz és igazgatói fizetésmamut Hányan adminisztrálják a BESzKAR 120 kilométer vonalát? — 1867 óta 2700 törvény — A belügyminiszter a rendőrség májusi óvóintézkedéseiről A mezőgazdasági munkásság 33 százaléka áll munka nélkül Bethlen. Az ipar kissé túlzott vámvédelme a mezőgazdaság rovására ment (Saját tudósítónktól.) A képviselőház szerdai ülését Fáky Endre alelnök délelőtt fél tíz órakor nyitotta meg­. Wekerle Sándor pénzügyminiszter beterjesztette az egyes vidéki városok részére engedélyezett rendkívüli­­ házadómentességről­szóló jelentést, majd folytatták a költségvetés vitáját. Krüger Aladár a munkanélküliségen való fe­Gaal Gaston azzal kezdte beszédét, hogy a mai házszabályok miatt Európa legnagyobb szónoka, Apponyi Albert is kénytelen volt kijelenteni, hogy nem vesz részt a költségvetés vitájában, mert az engedélyezett egy óra alatt nem képes azt meg­bírálni. Hiába való is volna heteken át mélyre­hatóan tanulmányozni a költségvetés tételeit, így csak a kormány általános irányzata fölött gyako­rol bírálatot. Egyszer nyugvópontra kell már hozni a régi és új nyugdíjasok járandóságai kö­zötti különbséget. Biztosítani kell a falusi lelké­szek és tanítók megélhetését és ki kell küszöbölni a postaszemélyzettel történt igazságtalanságot, amely az 1925-ös státusrendezésből származik. Ezután több határozati javaslatot terjeszt elő. Egyik azt kívánja, hogy a jövőben, minden mi­nisztérium mutassa ki dologi kiadásait, a kikül­detések költségeit, a napidíjakat s az anyagbeszer­zést, mert a költségvetés 25 százaléka dologi kiadás, amit a képviselőknek nincs módjuk meg­ismerni. Név szerinti kimutatást követel arról, hogy az államvasút és a posta milyen alakulatok­nak milyen re­akciókat ad, valamint, hogy a kor­mány milyen alakulatokkal áll szerződéses­­viszonyban és milyen összegre rúg ilyen irányú megterhelése, hány tisztviselői jóléti intézményt, tart fenn, honnan veszi az ezekhez szükséges pénzt és sorolják fel név szerint azokat az aktív és nyug­díjas tisztít iselőíttet, alki­k a korál­i megbízósbal, vagy engedélyével valamely vállalat igazgatósá­gában foglalnak helyet. Adatok az automániáról — Elismerésre méltó, — fejtegette tovább Gaal Gaston — hogy a pénzügyminiszter a költségve­tésben lefelé tendáló irányzatot valósít meg. Az egyes minisztériumok költségeit a hatáskörök megnyirbálásával lehetne legjobban csökkenteni. Súlyos hiba az autó­mánia, amelyben a jelenlegi rezsim szenved. Huszonnégy évvel ezelőtt min­dennap gyalog jött a Házba Wekerle Sándor akkori miniszterelnökkel, ma alig találunk olyan miniszteri tisztviselőt, aki nem autón jár. Rossz vért szülnek a pazarlások, amikor szalonkocsiban mennek vadászni és az autókat külön tehervonat hozza. Az ilyen események idézték elő annak ide­jén a francia forradalmat. A földművelésügyi mi­niszter nem tudott a mezőgazdaság rentabilitási statisztikájára. 35.000 pengőt az OMGE rendelke­zésére bocsátani, ugyanakkor az OMGE háza előtt két állami autó állt, az egyiken a miniszter, a má­sikon államtitkárja jött az ülésre. Okosabb lenne, ha az egyik autó helyett az ilyen fontos adatgyűj­tésre fordítanák a pénztá­rítést sürgette. Vannak olyan mammutfizetések, amelyekről eposzokat lehetne írni. Élesen támadta a bankokat, amelyeket kötelezni kellene az épít­kezés előmozdítására. Határozati javaslatokat ter­jeszt be a nyilvános számadásra kötelezett válla­latok titkos­­ tartalékainak megadóztatásáról, to­vábbá arról, hogy a kormány terjesszen elő javas­latot a földbérlő szövetkezetekről és a tanyai te­lepek önálló községekké való fejlesztéséről, hová vezettek. Az 1918-as forradalmat mestersé­gesen, csinálták, ma azonban más a helyzet.­­Aki a vidék hangulatát ismeri, annak borsódzik a háta. A francia falu sorsának megismétlődését látja. Sürgeti a földbirtokot terhelő adók leszállítását, majd élesen bírálja a magas védővámokat. A vámtörvény teljességgel lehetetlen, a kormány többször bejelentette, hog­y a vámrevíziót keresz­tül viszi, de ez még máig sincs elintézve. Mester­ségesen idézték elő, hogy a magyar mezőgazdaság ilyen katasztrofális helyzetbe jutott. Ezzel függ össze a búza katasztrófája is. A nyugat volt a piacunk, amikor a nyugatnak búzára volt szük­sége, nem adtunk neki, s így rákényszerítettük arra, hogy Amerikából vásároljon. Méhely Kál­mán már akkoriban állást foglalt a kartelek el­len és megjósolta a most bekövetkezett katasztró­fát. Matlekovics Sándor, Európa egyik legismer­tebb tudósa, szintén a mai vámtörvény ellen nyi­latkozott. Az osztrákokkal egy év óta bizalmas tárgyalások folynak, amelyről nem publikálnak semmit. Az osztrákok arra kérték Magyarorszá­got, hogy faszü­kségletét a határos vidékekről sze­rezze be, ezzel szemben ők a búzakivitelnél adná­nisztériumból a GyOSz-h­oz került, amely 30 szá­­zalék kedvezményt kért magának. Ilyen hatalom a GyOSz. A bürokrácia és a birodalmak sorsa Gaal Gaston bírálja a kormányt Gaal Gaston ezután az IBUSz problémáival foglalkozott. Kérdi, hogy az ország érdekében miért ne lehetne a káros szerződéseket megsemmi­síteni. Az ország érdeke követeli, hogy akik ilyen szerződéseket kötnek és ilyen vámtörvényt alkot­nak, vegyék el méltó büntetésüket. Élesen tá­madja a MÁV és a vicinális menetrendek össze­állítását. A vasutakat nem a polgárok, hanem egyes kiváltságosok kedvéért tartják. Az össze­férhetetlenség reformját követeli. Kormánytól függő köztisztviselők ne lehessenek képviselők. A kormányzat olyan központi bürokrácia kiterme­lését inaugurálja,­ amely csak katasztrófához ve­zethet. Elég példa van a történelemben arra, hogy a bürokrácia mint tett tönkre birodalmakat. A falu népe roncsos, egyik kereskedőház a másik után zár be, a kisiparosok visszaadják igazolvá­nyaikat, a paraszt vásárlóképessége megszűnt, de a bürokrácia nagyszerűen él és terjeszkedik. Gaal Gaszton azzal végezte beszéd?!, hogy bár a kormánnyal és különösen annak gazdasági po­litikájával szemben bizalmatlan, a költségvetést, — amelyet az ország fizetőképessége szempontjából nak rekompenzáció! Az átirat a kereskedelmi mi­­t^rt^fp^tosnakj. el.fogjid^a^^ 5 -sssit-v/• 1 Ja VwvAiot . Io:Ac'V\'ii(1;1'\ » * * ' jpiw 1 OTh­, tw A „vámtörvény teljességgel lehetetlen" Hibáztatja a kormány adóztatási törvényeit. Annak idején báró Prónay György és gróf Hoyos Miksa vele együtt beszéltek az adóztatás ellen, de míg ő lemondott az alelnökségről és kilépett a pártból, ezek az urak továbbra is a kormány érde­keit szolgálják­. Kállay Tibor is csak most látta be, hogy annak idején beterjesztett adótörvényeik Bethlen miniszterelnök válaszol Gaalnak Oficiphs Gróf Bethlen István mini­sztereln­ök ajtott fel­­ ezután szólásra. Beterjesztette a legfelsőbb szám­vevőszék 1930—1931. évi költségvetésének első fe­lére vonatkozó jelentését, ma­jd Gaal Gaston be­szédével foglalkozott. Elismerte, hogy a vámtéte­lek valóban kissé túlzott mértékkel védik az ipart és ez a mezőgazdaság rovására esik, nem osztja azonban Gaal Gastonnak a múltra vonatkozó szemrehányásait. Az önálló vámterület természe­tes következménye volt, hogy a kormány ipar­pártolási politikát akart követni és akkor a világ­gazdasági helyzet is egészen más volt. A mező­gazdaságnak konjunkturális időszaka volt az és a kormánynak nem lehet szemére vetni, hogy nem látta előre: két-három év múlva be fog következni az amerikai búza versenye. A kormány a kötött gazdálkodás rendszerében vette át az irányítást és ez a kormány szüntette azt meg. Amikor a vámvédelmi tarifát a Ház elé terjesztette, nem gondolta, hogy a vámvédelmek a világ végéig maradnak érvényben. A vámtárgyalások folyamán tehát ezeket arra a mértékre fogják visszavezetni, amely a mezőgazdaság szempontjából is elvisel­hető. Revízióra van szükség (zajos helyeslés a jobboldalon) és ebben a tekintetben a kezdemé­nyező lépések megtörténtek. A késedelem elsősor­ba­nn annak köszönhető, h­ogggy a kormány a mai napi­ór sem tudja: minő vámtételek revíziójára helyezzenek súlyt a mezőgazdasági képviseletek. Nem mi szoktattuk le a külföldet a magyar mező­gazdasági cikkek vásárlásáról, sőt minden törek­vésünk odairányul, hogy az exportot fejlesszük. Kereskedelmi mérlegünk passzivitásának meg­szűnése nemcsak a behozatal csökkentése, hanem az export fejlesztése után jött létre. Arról az osztrák ajánlatról, amelyet Gaal Gaston említett, nincs tudomása. Voltak a múltban anomáliák abban a tekintetben, hogy a tranzitó tarifák bizo-^ f »IM*«!»« p .. ... nyos mértékben olcsóbbak voltak, mint az ország területén való szállításnál. Intézkedés történt, hogy ez lehetetlenné tehessék, bár az ország a tranzitóra rá van szorulva. Az összeférhetetlenség ügyében az az álláspontja, hogy a­­törvény nem szorul revízióra, csak végre kell hajtani. Ha van­nak összeférhetetlenségi esetek, azokat be kell jelenteni és meg kell szüntetni. Az összeférhet­et­­lenségi formát az előző kormányok teremtették­ meg. Hány százalékkal drágítottak a kiertelek? Báró Láng Boldizsár a következő szónok. Azt fejtegeti, hogy ragaszkodnunk kell drágán meg­szerzett függetlenségünkhöz, de a függetlenség egyedül nem ad hatalmat, hanem csak a katonai és gazdasági erő. A gazdasági élet terén mutat­kozó nagy bajokat csak céltudatos politikával lehet eliminálni. A felveendő kölcsönt kizárólag a gazdasági élet fellendítésére szabad fordítani. A költségs­etést elfogadja. Jókai Ihász Miklós a mezőgazdaság súlyos helyzetéről beszél, amely a munkásosztályt is sújtja. Kéri a kormányt, hogy a datonatőzsdei határidőjátékba rendelettel avatkozzék be és ál­lítson fel gabonaközraktárakat. A csavarkartel 25 százalékkal, a vaskályha központ 10 százalék­kal, a cementkartel 100 százalékkal, a mészkartel 100 százalékkal drágított. Békében ezer nagymé­retű tégla 24 korona volt, most 56 pengő. A költ­ségvetést elfogadta. Háromnegyed kettőkor az elnök egy óra ebéd­­szünetet rendelt el. Szünet után Gápárdy Elemér v­olt az e 1,­3 szónok. Az állam és városok ne igyekezzenek vál­lalatokat fentartani és konkurenciát csinálni az adóalanyoknak. A főváros ügyeivel foglalkozik és megállapítja, hogy régen a tisztviselőnek év­ ik fizetése volt, most azonban jövedelme van és bát­ran beszélhetünk kereső bürokráciáról. A BESZ-KÁR-nál 81 diplomás fűtő és kalauz van alkal­mazásban, ugyanakkor pedig a helyettes vezér­igazgató fizetése több mint a kereskedelmi mi­nisztériumban öt ellenőrző osztály összes minisz­teri tanácsosainak együttvéve. A káros szerző­déseket meg kell semmisíteni, mint Ausztriában tették. A BESzKAR vonala 120 km. Ezt 32 szak­osztály, egy vezérigazgató, egy helyettes vezér­igazgató és egész sereg­igazgató adminisztrálja. Bécsb­en a villamosvonal 650 km­, hozzátartozik a budapestinél tízszerte nagyobb autóbuszüzem, mégis csak egy vezérigazgatója és öt szakosz­tálya van. A bécsi vezérigazgató havi 4000 sillin­get, az osztályvezetők havi 2000 sillinget kapnak. A kereső bürokrácia TELJESEN MEGSZÜNTETJÜK férfi- is női szövestrakfiárunkat és VÉGLEG ELÁRUSÍTJUK resu­sen gyári, részben gyári áron aBulL Raktárunk áll: finom fekete és sötétkék, egyszínű és mintás női ruha, kosztüm, zsemper, tavaszi és télikabát kelmékből, valamint férfiSltSny, átmeneti és télikabálúüvegekbő is. FRIEDMANN ZSIGMOND FIAI Környey Béla reliefje a művész síremlékén. A síremlé­ket szerda délután leplezték le. A relief Róna József műve

Next