Pesti Napló, 1930. május (81. évfolyam, 98–122. szám)
1930-05-01 / 98. szám
4 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1930 május 1 . Gaal Gaston nagy beszédben támadta a kormányt a Ház szerdai ülésén A kormány és a vállalatok - Az autómánia kinövései - Milyen a vidék hangulata? — A vámtörvény hatása — A búza katasztrófája — Az összeférhetetlenség — Diplomás villamoskalauz és igazgatói fizetésmamut Hányan adminisztrálják a BESzKAR 120 kilométer vonalát? — 1867 óta 2700 törvény — A belügyminiszter a rendőrség májusi óvóintézkedéseiről A mezőgazdasági munkásság 33 százaléka áll munka nélkül Bethlen. Az ipar kissé túlzott vámvédelme a mezőgazdaság rovására ment (Saját tudósítónktól.) A képviselőház szerdai ülését Fáky Endre alelnök délelőtt fél tíz órakor nyitotta meg. Wekerle Sándor pénzügyminiszter beterjesztette az egyes vidéki városok részére engedélyezett rendkívüli házadómentességrőlszóló jelentést, majd folytatták a költségvetés vitáját. Krüger Aladár a munkanélküliségen való feGaal Gaston azzal kezdte beszédét, hogy a mai házszabályok miatt Európa legnagyobb szónoka, Apponyi Albert is kénytelen volt kijelenteni, hogy nem vesz részt a költségvetés vitájában, mert az engedélyezett egy óra alatt nem képes azt megbírálni. Hiába való is volna heteken át mélyrehatóan tanulmányozni a költségvetés tételeit, így csak a kormány általános irányzata fölött gyakorol bírálatot. Egyszer nyugvópontra kell már hozni a régi és új nyugdíjasok járandóságai közötti különbséget. Biztosítani kell a falusi lelkészek és tanítók megélhetését és ki kell küszöbölni a postaszemélyzettel történt igazságtalanságot, amely az 1925-ös státusrendezésből származik. Ezután több határozati javaslatot terjeszt elő. Egyik azt kívánja, hogy a jövőben, minden minisztérium mutassa ki dologi kiadásait, a kiküldetések költségeit, a napidíjakat s az anyagbeszerzést, mert a költségvetés 25 százaléka dologi kiadás, amit a képviselőknek nincs módjuk megismerni. Név szerinti kimutatást követel arról, hogy az államvasút és a posta milyen alakulatoknak milyen reakciókat ad, valamint, hogy a kormány milyen alakulatokkal áll szerződésesviszonyban és milyen összegre rúg ilyen irányú megterhelése, hány tisztviselői jóléti intézményt, tart fenn, honnan veszi az ezekhez szükséges pénzt és sorolják fel név szerint azokat az aktív és nyugdíjas tisztít iselőíttet, alkik a koráli megbízósbal, vagy engedélyével valamely vállalat igazgatóságában foglalnak helyet. Adatok az automániáról — Elismerésre méltó, — fejtegette tovább Gaal Gaston — hogy a pénzügyminiszter a költségvetésben lefelé tendáló irányzatot valósít meg. Az egyes minisztériumok költségeit a hatáskörök megnyirbálásával lehetne legjobban csökkenteni. Súlyos hiba az autómánia, amelyben a jelenlegi rezsim szenved. Huszonnégy évvel ezelőtt mindennap gyalog jött a Házba Wekerle Sándor akkori miniszterelnökkel, ma alig találunk olyan miniszteri tisztviselőt, aki nem autón jár. Rossz vért szülnek a pazarlások, amikor szalonkocsiban mennek vadászni és az autókat külön tehervonat hozza. Az ilyen események idézték elő annak idején a francia forradalmat. A földművelésügyi miniszter nem tudott a mezőgazdaság rentabilitási statisztikájára. 35.000 pengőt az OMGE rendelkezésére bocsátani, ugyanakkor az OMGE háza előtt két állami autó állt, az egyiken a miniszter, a másikon államtitkárja jött az ülésre. Okosabb lenne, ha az egyik autó helyett az ilyen fontos adatgyűjtésre fordítanák a pénztárítést sürgette. Vannak olyan mammutfizetések, amelyekről eposzokat lehetne írni. Élesen támadta a bankokat, amelyeket kötelezni kellene az építkezés előmozdítására. Határozati javaslatokat terjeszt be a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok titkos tartalékainak megadóztatásáról, továbbá arról, hogy a kormány terjesszen elő javaslatot a földbérlő szövetkezetekről és a tanyai telepek önálló községekké való fejlesztéséről, hová vezettek. Az 1918-as forradalmat mesterségesen, csinálták, ma azonban más a helyzet.Aki a vidék hangulatát ismeri, annak borsódzik a háta. A francia falu sorsának megismétlődését látja. Sürgeti a földbirtokot terhelő adók leszállítását, majd élesen bírálja a magas védővámokat. A vámtörvény teljességgel lehetetlen, a kormány többször bejelentette, hogy a vámrevíziót keresztül viszi, de ez még máig sincs elintézve. Mesterségesen idézték elő, hogy a magyar mezőgazdaság ilyen katasztrofális helyzetbe jutott. Ezzel függ össze a búza katasztrófája is. A nyugat volt a piacunk, amikor a nyugatnak búzára volt szüksége, nem adtunk neki, s így rákényszerítettük arra, hogy Amerikából vásároljon. Méhely Kálmán már akkoriban állást foglalt a kartelek ellen és megjósolta a most bekövetkezett katasztrófát. Matlekovics Sándor, Európa egyik legismertebb tudósa, szintén a mai vámtörvény ellen nyilatkozott. Az osztrákokkal egy év óta bizalmas tárgyalások folynak, amelyről nem publikálnak semmit. Az osztrákok arra kérték Magyarországot, hogy faszükségletét a határos vidékekről szerezze be, ezzel szemben ők a búzakivitelnél adnánisztériumból a GyOSz-hoz került, amely 30 százalék kedvezményt kért magának. Ilyen hatalom a GyOSz. A bürokrácia és a birodalmak sorsa Gaal Gaston bírálja a kormányt Gaal Gaston ezután az IBUSz problémáival foglalkozott. Kérdi, hogy az ország érdekében miért ne lehetne a káros szerződéseket megsemmisíteni. Az ország érdeke követeli, hogy akik ilyen szerződéseket kötnek és ilyen vámtörvényt alkotnak, vegyék el méltó büntetésüket. Élesen támadja a MÁV és a vicinális menetrendek összeállítását. A vasutakat nem a polgárok, hanem egyes kiváltságosok kedvéért tartják. Az összeférhetetlenség reformját követeli. Kormánytól függő köztisztviselők ne lehessenek képviselők. A kormányzat olyan központi bürokrácia kitermelését inaugurálja, amely csak katasztrófához vezethet. Elég példa van a történelemben arra, hogy a bürokrácia mint tett tönkre birodalmakat. A falu népe roncsos, egyik kereskedőház a másik után zár be, a kisiparosok visszaadják igazolványaikat, a paraszt vásárlóképessége megszűnt, de a bürokrácia nagyszerűen él és terjeszkedik. Gaal Gaszton azzal végezte beszéd?!, hogy bár a kormánnyal és különösen annak gazdasági politikájával szemben bizalmatlan, a költségvetést, — amelyet az ország fizetőképessége szempontjából nak rekompenzáció! Az átirat a kereskedelmi mit^rt^fp^tosnakj. el.fogjid^a^^ 5 -sssit-v/• 1 Ja VwvAiot . Io:Ac'V\'ii(1;1'\ » * * ' jpiw 1 OTh, tw A „vámtörvény teljességgel lehetetlen" Hibáztatja a kormány adóztatási törvényeit. Annak idején báró Prónay György és gróf Hoyos Miksa vele együtt beszéltek az adóztatás ellen, de míg ő lemondott az alelnökségről és kilépett a pártból, ezek az urak továbbra is a kormány érdekeit szolgálják. Kállay Tibor is csak most látta be, hogy annak idején beterjesztett adótörvényeik Bethlen miniszterelnök válaszol Gaalnak Oficiphs Gróf Bethlen István miniszterelnök ajtott fel ezután szólásra. Beterjesztette a legfelsőbb számvevőszék 1930—1931. évi költségvetésének első felére vonatkozó jelentését, majd Gaal Gaston beszédével foglalkozott. Elismerte, hogy a vámtételek valóban kissé túlzott mértékkel védik az ipart és ez a mezőgazdaság rovására esik, nem osztja azonban Gaal Gastonnak a múltra vonatkozó szemrehányásait. Az önálló vámterület természetes következménye volt, hogy a kormány iparpártolási politikát akart követni és akkor a világgazdasági helyzet is egészen más volt. A mezőgazdaságnak konjunkturális időszaka volt az és a kormánynak nem lehet szemére vetni, hogy nem látta előre: két-három év múlva be fog következni az amerikai búza versenye. A kormány a kötött gazdálkodás rendszerében vette át az irányítást és ez a kormány szüntette azt meg. Amikor a vámvédelmi tarifát a Ház elé terjesztette, nem gondolta, hogy a vámvédelmek a világ végéig maradnak érvényben. A vámtárgyalások folyamán tehát ezeket arra a mértékre fogják visszavezetni, amely a mezőgazdaság szempontjából is elviselhető. Revízióra van szükség (zajos helyeslés a jobboldalon) és ebben a tekintetben a kezdeményező lépések megtörténtek. A késedelem elsősorbann annak köszönhető, hogggy a kormány a mai napiór sem tudja: minő vámtételek revíziójára helyezzenek súlyt a mezőgazdasági képviseletek. Nem mi szoktattuk le a külföldet a magyar mezőgazdasági cikkek vásárlásáról, sőt minden törekvésünk odairányul, hogy az exportot fejlesszük. Kereskedelmi mérlegünk passzivitásának megszűnése nemcsak a behozatal csökkentése, hanem az export fejlesztése után jött létre. Arról az osztrák ajánlatról, amelyet Gaal Gaston említett, nincs tudomása. Voltak a múltban anomáliák abban a tekintetben, hogy a tranzitó tarifák bizo-^ f »IM*«!»« p .. ... nyos mértékben olcsóbbak voltak, mint az ország területén való szállításnál. Intézkedés történt, hogy ez lehetetlenné tehessék, bár az ország a tranzitóra rá van szorulva. Az összeférhetetlenség ügyében az az álláspontja, hogy atörvény nem szorul revízióra, csak végre kell hajtani. Ha vannak összeférhetetlenségi esetek, azokat be kell jelenteni és meg kell szüntetni. Az összeférhetetlenségi formát az előző kormányok teremtették meg. Hány százalékkal drágítottak a kiertelek? Báró Láng Boldizsár a következő szónok. Azt fejtegeti, hogy ragaszkodnunk kell drágán megszerzett függetlenségünkhöz, de a függetlenség egyedül nem ad hatalmat, hanem csak a katonai és gazdasági erő. A gazdasági élet terén mutatkozó nagy bajokat csak céltudatos politikával lehet eliminálni. A felveendő kölcsönt kizárólag a gazdasági élet fellendítésére szabad fordítani. A költségsetést elfogadja. Jókai Ihász Miklós a mezőgazdaság súlyos helyzetéről beszél, amely a munkásosztályt is sújtja. Kéri a kormányt, hogy a datonatőzsdei határidőjátékba rendelettel avatkozzék be és állítson fel gabonaközraktárakat. A csavarkartel 25 százalékkal, a vaskályha központ 10 százalékkal, a cementkartel 100 százalékkal, a mészkartel 100 százalékkal drágított. Békében ezer nagyméretű tégla 24 korona volt, most 56 pengő. A költségvetést elfogadta. Háromnegyed kettőkor az elnök egy óra ebédszünetet rendelt el. Szünet után Gápárdy Elemér volt az e 1,3 szónok. Az állam és városok ne igyekezzenek vállalatokat fentartani és konkurenciát csinálni az adóalanyoknak. A főváros ügyeivel foglalkozik és megállapítja, hogy régen a tisztviselőnek év ik fizetése volt, most azonban jövedelme van és bátran beszélhetünk kereső bürokráciáról. A BESZ-KÁR-nál 81 diplomás fűtő és kalauz van alkalmazásban, ugyanakkor pedig a helyettes vezérigazgató fizetése több mint a kereskedelmi minisztériumban öt ellenőrző osztály összes miniszteri tanácsosainak együttvéve. A káros szerződéseket meg kell semmisíteni, mint Ausztriában tették. A BESzKAR vonala 120 km. Ezt 32 szakosztály, egy vezérigazgató, egy helyettes vezérigazgató és egész seregigazgató adminisztrálja. Bécsben a villamosvonal 650 km, hozzátartozik a budapestinél tízszerte nagyobb autóbuszüzem, mégis csak egy vezérigazgatója és öt szakosztálya van. A bécsi vezérigazgató havi 4000 sillinget, az osztályvezetők havi 2000 sillinget kapnak. A kereső bürokrácia TELJESEN MEGSZÜNTETJÜK férfi- is női szövestrakfiárunkat és VÉGLEG ELÁRUSÍTJUK resusen gyári, részben gyári áron aBulL Raktárunk áll: finom fekete és sötétkék, egyszínű és mintás női ruha, kosztüm, zsemper, tavaszi és télikabát kelmékből, valamint férfiSltSny, átmeneti és télikabálúüvegekbő is. FRIEDMANN ZSIGMOND FIAI Környey Béla reliefje a művész síremlékén. A síremléket szerda délután leplezték le. A relief Róna József műve