Pesti Napló, 1930. augusztus (81. évfolyam, 173–197. szám)

1930-08-10 / 181. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1930 augusztus 10 Kilátó a balkonon Razzia a könyvpiacon Irta: Révész Béla Csataképet rajzolunk". Öt év előtt Arrasba vetődtem. Ez a híres francia város tudvalevően a hajdani »nyugati­­hadiszintér« centruma volt. Úgy is nézett ki. Még akkor is, amikor évekkel a viadal után a körü­l­os(­romlott, pergőkkel telehintett várossal talál­koztam. Cammogva fölépíteni próbálták, de a föl­tépett ucca sorok, ledöntött katedrálisok még mu­togatták mindenfelől, mi történt errefelé. Arras villatájékán bolyongtam. A villák ki­tárultak. A bizalmas szobácskák, őrködő budoárok, társasággyű­jtő szalonok fölfedték magukat, a mennyezetüket, elvitte a gránát, a frontjukat, há­zukat meghasította a másik gránát, remek kis villák lehettek egykoron, megpörkölt kecsességük még így is tanúskodott, a fölrobbant formájuk, stíljük még így hibásan is, a megtiprott szépséget panaszolta. Emlékszem, meghökkentett egy házacska a villasoron. Terraszát kivájta a telitalálat, a két szárnya düledezett cafatosan é­s a konyult, nemes feje alatt megláttam az erkélyt, a francia erkélyt, kényes emberek elvonuló szigetecskéjét, a ková­csolt vasnak könnyed koszorújában szinte virág­zott körülötte a girland, rozetta, az erkély teljesen ép volt az omlás, romlás fölött, ékesség az ékte­lenségek fölött, kimondhatatlanul élmény­es volt a megpillantása, talán csak így lehetne elmondani a varázslatot: »Épségben áll­­­ó, drága rejtély — Karcsún, barokk­ stilben, fehéren. Dúsan, rejtelmesen, kevélyen, Az édes, csipkés, régi erkély. A meddő, gaz-vert kertre néz le, A nap titkán merengve este, Nappal az éj nyitját keresve: Szép, nagy múltjától megigézve .. Kemény Simon verse a »Balkon­« cimű verses­könyvből, melynek címét, szimbólumát úgyis ki­szélesíthetjük, hogy a tankok, bizony, meglapítot­ták a magyar literatúrát is; a lángszórók, bizony jócskán megharapták a fényt is, ahogyan a hábo­rúig csillogtunk; a most felbukkant öreg köny­vek sűrűjében látjuk a messzi útra lendülő regé­nyeket, elbeszélő köteteket, drámákat, verses gyűjteményeket, amiket íróikkal egyetemben, •örökösen agyonvágott a­ világdöntő rávaraiv.„.. . Emelgetjük, válogatjuk az eltemetett könye­ket, a folytatólagos élet számára ,és a káoszban,, hullásban megpillantjuk a könyvecskét, a műhe­lyén különcködő költő különös munkáját, a »Bal­konét. Épségben maradt. * Kedvünk van fölhágni az emlékes, bizarr er­kélyre is, a hajdani fiatalság magaslatára, ahol jóideig együtt őgyelegtem Kemény Simonnal. Visszatekintek a romok közül fölemelkedő ifjúság felé, mert ennek az időszaknak jellegzetessége ér­teti meg tulajdonképpen velünk, mennyire külön­váló költészet Kemény Simon versmondása és mennyire meg tudott maradni, meg nem bolygat­ható magánembernek abban az időszakban, ami­kor, költő-zajlás idején, merültek, vegyültek, el­tűntek a poéták — Ady sodrában. Máskép szólván, ez a magaslat a völgyben, kí­nálkozott számunkra. Szimbólumok nélkül mond­va, a nagymezőutcai Orfeum-kávéházra gondo­lunk, melynek éjszakája csillogott, bánáti lumpok pezsgősvedrekben fröcskölték a búzavagonokat, a ők szemében igazi diadémok forrtak, a szép szál Vörös Elek vonta nyirettyűjével a húsát, virgon­cát és lobogott a kéjelgő zsivaj a csillárok alatt. Mi, fogyatékosabb pénzű írók, elszemléltü­k a kö­rülöttünk szédülő passziózást, pontosan, köteles­ségtudással, mintha iskolába mennénk, éjszakára az Orfeum-kávéházban találkoztunk és valóban fáklyázott szemünk láttára a hajszás ringlispíl, de lobogás, fény volt az is, ahogy mi akkor a verset, a novellát éreztük, elgondoltuk és a bizalmasság­ról beszélgettünk. . . Kemény Simon már írta a strófáit. V­erseinek első megismerését, a szokatlan érintését ma is őrzöm, ugyanúgy mint ahogy a most elém kerülő késői könyvecskében, a »Balkon«-ban megtalálom a tévedhetetlen szavainak ritmusba alakulását, a lírájának magános, különös hangját. A vonalat az orfeumi rigmusmozdulástól, a »Balkon«-ig meg­húzott azért, hogy elmondjam, a fűszeres, kedves Somossy-lokálban, a tarkázó tereferek közben, mi már Ady Endréről is beszélgettünk. Kemény Simon költészete körül írnivalónk van arról, hogy milyen költő-testvérséggel állott Kemény Simon Ady Endre mellett, amikor az értetlenség, rivalizáló fájdalom és maradi­ság ösz­szefogtak, hogy a bajkeverő dalnok dolgát elbuk­" Kemény Simon költészetét vizsgáljuk, amikor az Ady szolidaritására rámutatunk.. Nem volt áruló, hangosan jelentkező ez a melléállás. A halk formák közül való volt az is, ahogyan Kemény Simon kereste Ady Endre társaságát, inkább ak­kor, ha magányosabban találhatta. Egyidőben, minden este a Lovag utcai vendéglő-kocsmában, vacsora idején, öten-hatan ültünk az asztal mellett, a redakciós munka után és előtt. Ady a párizsi első év után jött haza és írta az »Új versek« ver­seit, serkentve a kabarékat, hogy előadják róla a karikatúrás ellenverseket, az élclapok is tevéke­nyen működtek és háborogtak a tanyák, a szer­kesztőségekben, hecces kávéházakban, klubokban is. Kemény Simon mind sűrűbben odaült Ady mellé, a vacsoraasztalhoz, a versek, az új versek füzére meghitten összefogott bennünket, Kemény Simon inkább mosolygott mint beszélgetett, dia­dalmasan mosolygott és Ady Endre líramozdító első könyve megjelent. A kevésszavú ember erre az aktualitásra várt és szaporázó szavaival, ki­mondással, a beszéd idején, megírta a lapjában: — Kopognak Kiss József ablakán ... Ez, beszéd volt, a hangzavarnak káoszában, a a dühödt ócsárlások üvöltésében. Írunk Kemény Simon abszolút beleölelkezéséről Ady Endre köl­tészetébe, amikor tulajdonképpen Kemény Simon poézisét akarjuk jellemezni. Felsorolni tudnám az érdekes tehetségű ifjabb lírikusokat, akik úgy fogadták, érezték Ady Endre költészetét, mint Ke­mény Simon és ezek a költők vagy Ady-epigo­nokká váltak vagy elhallgattak vagy átterelődtek a prózaírás területére. Ady sodrában csak az erős tudott megállani. Alig néhányan, ha versírás volt a természetük. Lírikus számára, igaziban, az egyéni biztonság próbája volt az, ha Adyval ba­rátkozott. Kemény Simon értője, őre, első kürtöse volt Ady zsenijének és a »Balkon«, külön hang Ady mellett, külön hang a magyar lírában. Túl a korszakon, Ady könyvei között és a­ »Balkon« új ismerkedéseivel, még egyszer megért­jük Kemény Simon testvérkedését, Ady Endrével. Különváló önmagát érezte, a­mikor Ady költészete meghangzott. Ritmusnak, szóformáknak, képeknek más hangszereivel, arról volt mondanivalója Ke­mény Simonnak is, amiről Ady Endre verselt. Érdekes észrevenni, hogy a dekadens artisztikum egyformán megjelöli mindkettőjüket. Még Baude­laire, Verlaine zöngéje is megrendül magyarul Kemény Simon költészetében, úgy m­int Adyn­ál. A magyar meghatározást hangsúlyozzuk. Ady költészetének magyar jellegét nem lehet már el­vitatni és szinte fölfedezéssel mondjuk, mennyire magyar a Kemény Simon dekadens poézise. De­kadens?. Művészet dolgában ez annyit jelent, hogy a művész, a költő a megmunkált képzeletével, a dolgok velejét érző csápjaival, mindent elér, ahol az originalitás kulminál. Hallgassák csak meg a »Balkom verset: »Nagyszarvú fehér ökreivel, A kemény-csontú barna élet 11 ' Jön és fölszántja a szívemet, Halkan fütyülget és nevet: A »lobbit ,msg kurjast néha a durva béres. Meddő, sovány szűz jár nyomába Sír hangtalan; a könnye vékzes, A szántásba halálmagot szór, Rá visszanéz röhögve, so­kszor S halkan fütyöl a barna béres.­ A másik versben a sorokból fölemelkedik a kép: »Két fényes pej ló húzza az ekét­. Fakó tarló sötét bele kifordul...« arrébb: »Már jő a dér és érik a kökény, A kopasz fákon varjak feketéinek; Mint jégeső, hull szememből a könny« és » versek közül fölhangzik az imádság: »Adj aratást, adj szüretet, Sáros őszt, havas teleket, két jó lovat, két gyereket. Egy tehénkét, egy hű kutyát, ötven-hatvan szép régi fát: Halas ér fusson köztük át...« Különös versek. Szűk szavuk feszül, az áradás­tól. Azt hinné az ember, hogy ez a poézis, ez a gőgös, erejét érző hőség, könyvek áradatával fog terülni. Nem így történt. Kemény Simonnak négy-öt verseskönyve van, összesen. Miért? Kemény Simon egyszer megírta magáról, hogy kicsi poggyász lesz az övé, a pályaút végén. Így akarja. Tegyük hozzá, nem is akarhatja, más­ként. Újságíró, az első rímcsendüléstől és úgy tet­szik, az is marad, örökösen. Szép sors, de nem kí­méli az írót, a költőt... Odakünn, mégis úgy van, hogy aki arrivál­tabb művésze az írásnak, abbahagyhatja az újság­írást és írja, idején, felszabadultan, a költészetet vagy belletrisztikát. Nálunk, körülbelül, az az igazság, minél ázsiósabb az író vagy költő, annál emberfogóbb körülötte a redakció, ha ért az újságíráshoz. Az elvetélt, pompás könyvek belemerülnek a vezércikkbe, glosszákba, színes zsurnalisztikába. Kemény Simonnak kicsi lesz az útipoggyásza, nemcsak azért, mert ő is úgy akarja... Az újságcikk mögül gyakran, a vers ütemez. Talán három éve annak, hogy Kemény Simon a feladott cikk-témát, a lárványos spanyolnátháról, a »Pesti Naplóban« feldolgozta. Groteszkül félel­mes freskó lett az újságcikkből, könyörtelenül briliáns keresztülmetszése napjainknak. A mű­vész, aki újságíró, kitűnően meg tudja írni az újságcikket is. Vegyük észre egyszer, hogy megírás dolgában, mennyivel szebben írják a magyar lapokat, mint például a német, francia, újságokat. Az apró hír, a riport, a magyar lapokban sokszor írói alkotás, a vezércikk pedig, nemritkán harangkondulás, wagneri hangokkal. A francia, német író, ha már nagyot tud írni, megválik, megválhatik szerkesz­ tőségtől, a magyar költő ott marad az újságírók asztalánál, a tollejtésig és a lendületes parentálást róla, megírja a másik író. Gazdag a magyar újságírás, mert annyira sze­­gények vagyunk... (•) Kritikusok kongresszusa Prágában. Prágából je­­lentik, hogy az idén ott tartják meg a kritikusok kon­­gresszusát. A kongresszuson, amely szeptember 19-től 22-éig fog tartani, megjelennek a világ legnevesebb kri­­tikusai. Balett-est az Állatkertben szerdán, au­g. 18. A legszebb ballettszámokat jelmezben és világítással táncolják: Dobrovits Márta, Hogy Dus, Soproni Lili, Tarnay Géza és a balettkar. Walter Rózsi 16-án az Állatkertben a Parasztbecsültt és Bajazzo­­.aljes elői adásán a fő női szerepeket énekli. A szenzációs kettős operaelőadás többi kitűnő szereplői Laurisin Lajos, Leopold Andor, Ábrányi, Rédey, Danzig, Hajagos, Kék. Vezényel: Komor Dezső. IX. szimfónia aug. 26. Az A Hat- és Növénykert igaz­gatóságának megbízásából rendezik Bán Zoltán és Biró Imre. (—) Charles H. Kline pittsburgi polgármester feles­­ége a «Margitszigeti tejivócsarnok«-ról: This is one of the most delightful and restful spote­s have seen in my travels trough Europe. J. enjoyed it very much and wriscle I could remain longer.« Ez a legélvezetesebb és legkedvesebb hely, melyet európai utazásom alatt lát­­tam. Nagyon élveztem ezt a helyet és szerettem volna tovább itt maradni. Mozzgófényképszínházak műsorai ANDRÁSSY MOZGÓ (C­sengery ucca és Andrássy út saroki Aut. 261—73): Szökik a rom (vígj., 10 felv., Dina Gradla) —­ Nyugati pokol (dráma, 10 felv., Richard Barthelmes) — A­­kis gróf szerelme (rom. fört., 7 felv., Liane Haid) (3-t.. folyt.) BODOGRAF HANGOS FILMSZÍNHÁZ (József körút Sz. Jó­­zse, 384—76). Haramiák a vadonban (kalandortört., 10 felv., El­iao Lincoln) — Farsang leánya (vígj., 8 felv., Carmen Boni, Jack Trevor) — A pokol fiai (dráma, 8 felv., William Bow.1­­043-tól folytatólag). CORVIN: Megnyílik augusztus 14-én: A Szahara rejtelme! (első beszélő expediciós­ fikn) — Szerelmes állatok (na­pfa be­szélő vidám kultik­­lmje) — Mi­ki legújabb mókái (hangos) — Hangos Híradó (ViG, 948, *110). CSIKÁGÓ MOZGÓ (István út 39. J. MI—75). Nagy vidám est, közreműködnek: Víg Miklós, Váry Bösike, Érökövy László, Szőke Kató, Kompáthy Lujza — Titokzatos hölgy (Philig Haver legújab­b drámája, 8 felv.) (3-tól folytatólag). FÓRUM (Kossuth Lajos ucca 18. Au£. 89.V-43. Aut. 897—07). Prolongálva­. Negyedik hónapja, nyitott tető. — Szívek szim­fóniája (Zwei Herzen im­­ Takt, a legnagyobb német em­sem­ble, beszélő film, 15 felv., fősz.: Willy Forst, Grell Thet, mer. Szőke Szakáll, Si­arm­ay Tibor. Rendezte: Bolváry Géza) — Fox hangos Híradó — Raqnel Meiler (4, 6, 8, 10). IMPERIAL (Dembinszky ucca és Aréna út sarok, 1. 338—00). Az ördögi játszma (dráma, 8 felv., Brigitta Helm) — Bu£fal6 Bili a betyárlovas (vadnyugati tört., 8 felv.) — Coghan kapi­tány kalandjai (expedíciós (Ilin Afrika rejtelmeiből, 8 felv.) (Vit-től folytatólag). KAMARA (Dohány ucca és Nyár ucca sarok, József 410—27); A három piros rózsa (zenélő, éneklő hangos film, 10 felv., Ja­meson Tomas, Vera Flora) - Hangos Híradó - Hangos kisérő műsor — Nyitott fotó (4, 8, 8, 10). KERT MOZGÓ (Aréna tv és Vilma királynő út sarok, Aut. 130-17). Csókok hajósa (vigj., 8 felv., William Haines, Anita Page) — Kedves egészségére (hangos burl., 2 felv.) — Magyar és Angol Híradó (8, 10). MARKUS PARKMOZI (Múzeum körút és Rákóczi út sarok, J. 374—90). Csókok hajósa (énekes hangos viel., 10 felv., Wa­­liam­ Haines, Anita Page, Karl Dane) — Kedves egészségére (beszélő burl., Charles Chase) — Angol, Amerikai és Magyar Híradók (­8, fd­.). MI­JÉG MOZI (Városligeti tavon. Aut. 182-541- A miniszter úr (vigj., 10 felv., Gaby Morsa­il, Henry Roussel) — Fra Dia­­volo (Hugo Victor hőskölteménye, 8 felv., Tina­cco, Lido Manelli) — Magyar és Angol Híradó (998, film). ODEON MOZGÓ (Rottenbiller utca 37/b. József LOC—63)5 A farsang leánya (vígj., 8 felv., Jack Trevor, Hans Junker­mann, Carmen Boni) — Játék a férfi ssívvel (10 felv., Liane Haid, Anton Pontiuer) — Pánik Arisonában (6 felv., Richard Talmadge) — Híradó (3-tól folyt.). ORIENT (Izabella ucca és Aradi ucca sarok. Aut. 100—87)1 Ki a tigris? (rejtelmes tört., 10 felv., Charlotte Susa, Harry Frank) — Egy szép asszony regénye (Madame Colibri, 9 felv., Maria Iscobias, Franz Lederer) — Tinta Mrtkl­a kocavad­ása (friitkikillim) — Híradó (3-tól folytatólag). ORION (Eskü út 1. Aut. 831-02): A kék angyal (százszáz­alé­­kos németül beszéli, zenélő és éneklő fil­m, Emil .Tannings, Marlene Dietrich) — A mesterdalnokok (hangos trükkfilm) — Hangos Amerikai Híradó (Váfi, K­S. H10). PATRIA HANGOS MOZGÓ (Népszínház ucca 13. J. 45­-73)— Fehér árnyaik (Monte Blue hangos világfilm­je, 10 felv.) — A fenevad (hangos dráma, 10 felv., Lon Chaney, Lupa Volez) (3, Via, HS, 9-10). TIVOLI (Nagymező ucea 8, Aut. 230—40). Rémnapok Szibériá­ban (dráma, 8 felv., Lon Chaney, Ricardo Cortez) — A vesze­delmek ura (8 felv., John Gilbert, E. Board­man) — Belly és a regknemt (8 felv.) (3-tól folytatólag). TURAN (Nagymező ucca és Mozsár ucca sarok. Auf. 2014—201: Bűnök városa (dráma, 8 felv.. Dina Oralla) — Farkasok dala (hangos film, 9 felv.. Lupe Veiez, Garry Cooper) — Kisasszony (Szetek (vfg.i., 8 felv.. Dina Oralla) (13-tól folytatólag). UFA: Megnyilu n­k augusztus 14-jikén: A fi­almra rejtelmei (első beszélő expedíciós­ fil­m) — Szerelmes állatok (az Ufa be­szélő vidám kultúrfilmje) — Miki legújabb mókái (hangos)­­, Hangos Híradó (S. W8.­­10). URANIA: Megnnyílnak aguusztus 14. Al .Tolson új nagy hangos filmje: Sirmi és dírelmű­ ... — Ilyen vagy. ember (Az Ufa be­­szélő kultúrfilimje) — Miki legújabb i~okád fhangos) — Han­gos Paramount Híradó (H*, 9il0). VESTA (Erzsébet körút ,M. J. 326—SÍr: A darázsfélekben kalandortört., 8 felv., Eddie Pole) — A fa.Hr (amerikai tört., 7 felv., Jacqueline Loogsa) — A Krau­sz-család (vígj., 7 felv.) OSS-tól folytatólag). „B­EC­IVA" Beketow Cirkusz-Varieté TAA, Vilásrokrosi, augusztusi m­űsor este 6 órakor és d.­u 4 órakor, 10 külföldi attrakció. Helvárak este 1 pengőtől 11 pengőig rutai, vianytl a fele­, délután 50 fillértől 3 pengőig (utalványok nem érvényesek)

Next