Pesti Napló, 1931. május (82. évfolyam, 98–121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

­­3 Péntek PESTI NAPLÓ 1931 május 1 Ernszt miniszter nagy beszéde a népjóléti tárca feladatairól és megemlékezése Vass Józsefről Befejezték a népjóléti költségvetés általános vitáját — Vádak a Gyermek­védő Liga ellen — A szabad orvosválasztás és az OTI válsága — „Ezután sem fogok beleavatkozni abba, hogy Eckhardt professzor mit tanít" — mondotta Klebelsberg kultuszminiszter Farkas Tibor interpellációjára Klebelsberg, Zsitvay, Farkas Tibor Eckhardt professzor tanításairól és a tanszabadságról (Saját tudósítónktól) A képviselőház csütör­töki ülését, tíz órakor nyitotta meg Almásy László elnök azzal a bejelentéssel, hogy Farkas Tibor az egyetemi oktatás szabadságáról sürgős interpel­lációra kapott engedélyt. Választási visszaélések A népjóléti költségvetés vitájának első szónoka Rothenstein Mór volt, aki a nyolcórás munkaidő törvénybe iktatását sürgette. A Társadalombizto­sítónál még ma is ellenforradalmi szellem ural­kodik. A költségvetést nem fogadja el. Homonnay Tivadar szerint a népjóléti tárca kerete kisebb, mint kívánatos volna. A Társada­lombiztosító hibáit orvosolni kell. Nem lehet azt mondani, hogy a népjóléti kormány nem védi a kisiparosok érdekeit. A költségvetést elfogadja. Farkas Tibor felveti a kérdést, hogy mi a Ke­reszténypárt álláspontja a választási visszaélések­kel szemben. Nehéz afölött napirendre térni, hogy sok esetben a népjóléti tárcát kortescélokra vették igénybe. Nem kelt megnyugvást, hogy a népjóléti minisztériumban olyan lassan folyik a vizsgálat. Olyan kijelentéseket hallott, hogy még súlyosabb esetek is vannak, mint amilyeneket Fábián emlí­tett. Kívánatos, hogy a vizsgálat eredményét nyil­vánosságra hozzák. A Társadalombiztosító túlmé­retezéséért is felelős valaki. Betegápolási díjakkal nem szabad tönkretenni családokat, az OTI még mindig uzsorakamatot számít késedelmi kamat címén. Ellene van a munkanélkülisegélyek beve­zetésének. Ha a Házban mindig úgy szavaztak volna, ahogy beszéltek. Magyarország helyzete más volna. A mai helyzetben a népjóléti és külügyi tárcát fölöslegesnek tartja, ezért a költségvetést nem fogadja el. Fitz Arthur javasolja, hogy a köztisztviselők­ számára betegségbiztosító intézményt szervezze­nek és a költségvetést elfogadja. Pusztuló gyermekek Pakots József kiemeli azt a szörnyű pusztu­lást, amely a magyar gyermeknemzedékben mu­tatkozik. Hihetetlen züllésnek van kitéve a gyer­mektársadalom jelentékeny része, testileg és lel­kileg, s ennek okát megtaláljuk a múlt nyomorú­ságaiban. A bűnözők statisztikájának jelentékeny számát kiskorúak alkották. A napilapok hasábjain naponta olvassuk, hogy fiatalkorú sihederek ra­bolnak, gyilkolnak. A gubacsi úti postarablók, a kalapácsos gyilkos, a cukorkaárusleány gyilkosa, egytől egyig fiatalkorú bűnözők, a háborús gene­ráció tagjai. Budapest egymillió lakosságában tíz­szer annyi a züllött gyermek, mint a 8 milliós Londonban. Évente 10.000 gyermek kerül a fiatal­korúak bírósága és a rendőrbíróság elé és évente 25.000 csavargó gyermeket produkál Budapest. Nagyon fontos az egyke megoldása, de még fon­tosabb, hogy a már megszületett gyermek, mint érték maradjon meg. A magyar gyermeknek nem szabad elzülleni. A hadikölcsönök ügyét koldus­alamizsnával nem lehet elintézni. Méltatlan volna a törvényhozás, hogy ezt a kérdést levegye a napirendről. Évi 20 millió pengővel meg lehetne indítani a kamatozást és ez a kötvényeket is fel­értékelné. A költségvetést nem fogadja el. Meskó Zoltán a mezőgazdasági munkásbizto­sítás megvalósítását sürgette. A Társadalombiz­tosítót sokkal kevesebb tisztviselővel is el lehetne vezetni. Budapesten vannak ágyrajáró orvosok, sok faluban egyáltalán nincs orvos. A költségve­tést elfogadja. Feyer Károly egyetért Meskóval abban, hogy meg kell valósítani a mezőgazdasági munkásbiz­tosítást. Már Vass megígérte, hogy törvényjavas­latot terjesztenek a Ház elé, a határidő lejárt, de a kérdés még ma is a kezdet kezdetén van. A Tár­sadalombiztosító autonómiájától nem lehet ered­ményt várni, mert nincs rendelkezési joga. Az in­tézet taglétszáma 70000-rel csökkent, a tisztviselői létszám ma is a régi. 1923-ban az ügyviteli költ­ségek 2,2 százalékot tettek ki, ma 21,8 százalékot tesznek. A népjóléti miniszter a legélesebb ellent­állással fogg találkozni, ha a szolgáltatásokat le akarná szállítani. A költségvetést nem fogadja el. Pintér László azt fejtegette, hogy a kapitalista termelés csőd előtt áll. Azt kívánja, hogy a tőke az emberiség általános javát szolgálja. A most tapasztalható gazdasági önzés a bolsevizmus elő­őrse. A költségvetést elfogadja. Az elnök ezután szünetet rendelt el. A délutáni ülés A délutáni ülés első szónoka Lázár Miklós volt. A mai költségvetés keretei között a népjóléti minisztérium munkája nem több, mintha apró kanállal akarná kimerni a tengert. A rokkantak helyzete reménytelenebb, mint valaha. Azt kívánja, hogy az ötezer, pengőn aluli hadikölcsön­jegyzők is kapjanak segélyt. Artézi-kutat követel Tarval, Monok, Rátka, Mád, Zombor, Tokaj és Tálya községek számára. Az OTI elüzemesítette az orvosi hivatást, a még a jobb osztályokat is a kuruzslók karjába kergeti. Szabad orvosválasz­tást követel olyan formában, hogy a biztosítottak pénzt kapjanak és azzal maguk mehessenek orvoshoz. A költségvetést pártállásánál fogva nem fogadja el. Báró Kray István azt hangoztatta, hogy a szabálytalanságok, amelyek a tisztviselői karban előfordulnak, sporadikusak, a tisztviselők meg­érdemlik a nemzet háláját. Mi történt a Gyermekvédő Ligával? Hegymegi Kiss Pál nagyrabecsüli Ernszt mi­niszter személyét, éppen ezért el kell néhány esetet mondania. Vizsgálja meg a miniszter egy miskolci orvosi kinevezés aktáit, amely a nepotizmusnak valóságos iskolapéldája. Teremtsenek munkaalkal­mat, de nem végezzenek luxus közmunkákat. Ezután a Gyermekvédő Liga ügyeivel foglalkozik. A Liga 1924-ig megoldotta a magyar gyermekvédelmet, amikor Albrecht főherceg és Huszár Gyula került az intézmény élére, 19 virágzó intézményt tartott fenn. A Liga kormányzójának személyére való te­kintettel ekkor megkapta még a hadiárvák gondo­zását, ami havi 48.000 pengő bevételt jelentett, az igazságü­gyminisztérium átadta a Ligának a ja­vítóneve­lést, a kereskedelmi minisztérium az ipa­ros tanulóotthonokat, egy-egy gyermeknap lőt.Otló pengőt jövedelmezett, szere­tetbélyegeket adtak el, segélyeket, adományokat, államsegélyt kaptak, sőt a had­ikölcsön valorizációból is jelentékeny össze­gek álltak rendelkezésre. Ezekkel a pénzekkel integr, lehetett volna a gyermekvédelmet oldani, azonban nem ellenőrizték az intézmény munkáját. A bel­ügyminisztérium és a népjóléti, minisztérium tarto­zott volna ellenőrizni, de elkésve tartották meg a­ felülvizsgálatot. A Ligánál az alapszabályok elle­nére diktatórikus intézkedések történtek, s mikor, a nyaraltatási akciók 1926-ban megszűntek, belföl­­dön, Szentendrén csinálták meg az Izabella főher­­cegnő nyaraló otthont, versenytárgyalás és mű­szaki felülvizsgálat nélkül.­­ A Ligánál tartott felülvizsgálat a pénzke­zelésre nem terjedt ki és a pénz egy részét felelős tényezők bonjaiban találták meg. Az egyik ilyen bont megtérítették. A liga pénztárosa Papp Mik­­­lós népjóléti minisztériumi számtanácsos volt. 1929-ben több tisztességes tisztviselő megkérdezte a népjóléti minisztériumot, mit csináljanak? Azt a választ kapták, hagyják a dolgokat menni. Ké­sőbb a Liga megcsinálta a Vass József-telepet és az erdei iskolát, a legnagyobb nyomorúság köze­pette megvette a Trefort utcai házat. Nem elég, hogy a népjóléti minisztérium megvonta az intéz­ménytől az államsegélyt. Papp Miklós pénztárost később 48­ 000 pengő sikkasztáson kapták rajta és jelenleg elmegyógyintézetben van, egy másik sik­kasztó tisztviselőt pedig végkielégítettek és nyug­díjaztak. 1930-ban megtörtént a felülvizsgálat, ek­kor a fővezetők félreálltak. Az OKH-nál kor­mánysegítséggel Frigyes főherceg és Izabella fő­hercegnő garanciájával folyószámlát nyitottak, most újra szervezik a Ligát, a régi tisztviselőket kiteszik, ezek sem Albrecht főhercegnél, sem a népjóléti minisztériumban nem találtak megfelelő fogadtatásra. A Gyermekvédő Ligánál a társada­lom bizalmát csalták meg, az intézményt új ala­pokra kell helyezni. A költségvetést nem fo­gadja el. A gyógyszerészek panaszai Gaál Endre a gyógyszerészek bajait teszi szóvá, nagyon sok új gyógyszertárat engedélyez­nek és a drogériák is jogtalan konkurenciát fej­tenek ki. Támadja az egészségügyi anyagraktárt, amely fölösleges intézmény és árnivelláló hatást sem fejt ki. A költségvetést elfogadja. Kabók Lajos hiába keres a költségvetésben munkaügyi célokra beállított összeget és népjó­léti célra is csak az adóbevétel jelentéktelen töre­déke jut, ezért a költségvetést nem fogadja el. Kocsán Károly olyan fórum felállítását kérte, amely bérharcok és sztrájkok idején megfelelően közvetít. A költségvetést elfogadja. Bárdos Ferenc hangoztatja, hogy külföldön jobban honorálják a népjóléti tárcákat és nálunk a pénz jórésze személyi kiadásokra megy el. Más tárcáknál baj nélkül lehetne takarékoskodni, ha ehez a törvényhozás más összetételére volna szük­ség. A hadikölcsönöknél a segélyezésre berendez­kedett intézmények­ esfelére sokszoros, tehát fokozottan kellene őket a valorizációban részesí­­teni. A költségvetést ߣm ír.lljfSlXl^lll^1 Ernszt miniszter válasza Er­nszt Sándor népjóléti miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Hivatalbalépésekor je­lezte, hogy újításokra vágyik és munkaügyi mi­nisztériummá akarja tenni minisztériumát, de az újításokat még nem tudta életbeléptetni. A tárcát fit kiadási tételek terhelik. A teherviselőképes­ségről lehet különböző a vélemény, d­e ő azt hiszi, hogy az ország túl van terhelve és éppen ezért fontosnak tartja, hogy ő ne csavarjon az adóprésen. Amikor először képviseli a parlament előtt a népjóléti költségvetést, morális kötelessé­gének tartja, hogy elődjéről megemlékezzék. Vass József szónoki ereje, egyénisége, tőről met­szett magyar nyelve, zsenialitása élénken él még mindannyiunk emlékezetében. Nagyszerű alkotá­sai, kórházai örökké hirdetni fogják emlékét. A kor, amelyben élt, nem kedvezett a monumentális alkotásoknak és ő mégis monumentálisat alko­tott. Most, egy-két év múlva­, a depresszió köze­pén, ne fájjon senkinek, hogy Vass József na­gyokat alkotott, mert a későbbi nemzedék áldani fogja emlékét érte. Amikor az OTI-nál an­nyit adott a munkásoknak, mint Európa egy állama sem, csak nagy szívét követte és az utódnak fel­adata, hogy megoldja a korokozta bajokat A gyermekvédelem terén is sokat tett , hogy egyes intézkedéseivel vissza kellett a romló viszonyok miatt vonulni, hozzájárult ahoz, hogy megrövi­dítse napjait. Tartozásokat örökölni nem kelle­mes dolog , vannak, akik nem tudnak aludni, ha tartozásaik vannak. Én is ezek közé az emberek közé tartozom — mondotta a miniszter — és azon vagyok, hogy a 17 milliónyi adósságomat mi­előbb megfizessem. A magyar kórháztörvény negyvenéves: készen van az új s csak az alkal­mat várom, hogy beterjesszem. Az én koromból nem fognak nagy emlékek maradni, mert taka­rékoskodni kell, de azt mégsem lehet tűrni, hogy 30—40—50.000 lakosú városok kórház nélkül állja­nak. Jelszavam: arányosság, igazságosság és a hiányok kitöltése. Az orvosi társadalom kenyér és presztízs dolgában lehanyatlott. A kórházi fő­orvosok rosszul vannak dotálva, ezen változtatni kell. Ugyanez áll sokban a gyógyszerészekre is. Ezt a társadalmat óvni és védeni kell. Könnyel­műen nem szabad szaporítani a gyógyszertára­kat, de gondolni kell arra is, hogy mi történjék az újabb generációval. Én most külön biztosító­intézetet akarok nekik szervezni. A fogtechniku­sok száma nem szaporodhat, amikor annyi orvos és fogorvos van. A gyermekvédelem terén el akarja helyezni az összes nyomorult gyermeke­ket, több rokkantotthont is akar létesíteni, az igen súlyos testi hibában szenvedők számára pedig külön kórházakat — Az OTI a legsúlyosabb gondot­ — folytatta a miniszter, egy Szociális biztosításra 115 milliót fizet egy évben a magyar társadalom, ne kevesell­jék tehát azt a terhet, amit az ipar visel. A poli­tikus kötelessége megvizsgálni, tovább mehet-e ezen a téren? A munkanélkülibiztosítás újabb 47 millió terhet jelentene. Ausztria, amely évek óta szocia­lista kormányzás alatt áll, éppen a túlhajtott mun­kanélkülibiztosítás miatt lett fizetésképtelen. Az OTI szanálási tervét be fogom mutatni a Háznak. Más út nem járható. Nem lennék megsértve, ha a Háznak nem tátszik a tend, de levonnám a kon­zekvenciákat. A szociáldemokraták vezetője, Peyer Károly ma igen higgadt beszédet mondott, viszont nekem szegezte, hogy nagy dient állásai fogok ta­lálkozni, ha a járulékokat le akarom szállítani. Arra kérem Peyert, ne legyen rideg és merev. Ül­jünk le, tárgyaljunk, engedjünk mind a ketten az ország javára. Mi a tőke? — Felmerül az a probléma, hogy a miniszté­rium neve munkaügyi minisztérium. Ezt én han­goztatom a legrégebben. Szeretném foglalkoztatni a Ház szociálpolitikai bizottságát, mert rendkívül fontos, hogy a­ pártok fogjanak össze ebben a kér­désben. Sok szó esett a kapitalizmusról, s a szo­ciáldemokraták úgy beszéltek róla, mint valami odiózus dologról. A tőke nem más, mint az elmúlt korszakok megtakarítása, nélküle nincs kultúra, nincs munka és kenyér. A tehenet nem vágom le, ha tejet akarok. Csak a túlzásokat kell megszün­tetni és azt követelem, hogy a vezetők saját sze­mélyükre is vonják le a megváltozott idők követ­kezményeit. Nem lehet a vezetőknek ma­ magasabb jövedelmük, mint a hoch­konjunktúrában, mert kü­lönben lássák, hogy az összes pártok ellenük for­dulnak. Foglalkoznunk kell a külföldön élő magyar munkásokkal is, viszont vannak idehaza tize­ a fogak természetes­­épségét emeli és megtartja

Next