Pesti Napló, 1931. május (82. évfolyam, 98–121. szám)
1931-05-01 / 98. szám
3 Péntek PESTI NAPLÓ 1931 május 1 Ernszt miniszter nagy beszéde a népjóléti tárca feladatairól és megemlékezése Vass Józsefről Befejezték a népjóléti költségvetés általános vitáját — Vádak a Gyermekvédő Liga ellen — A szabad orvosválasztás és az OTI válsága — „Ezután sem fogok beleavatkozni abba, hogy Eckhardt professzor mit tanít" — mondotta Klebelsberg kultuszminiszter Farkas Tibor interpellációjára Klebelsberg, Zsitvay, Farkas Tibor Eckhardt professzor tanításairól és a tanszabadságról (Saját tudósítónktól) A képviselőház csütörtöki ülését, tíz órakor nyitotta meg Almásy László elnök azzal a bejelentéssel, hogy Farkas Tibor az egyetemi oktatás szabadságáról sürgős interpellációra kapott engedélyt. Választási visszaélések A népjóléti költségvetés vitájának első szónoka Rothenstein Mór volt, aki a nyolcórás munkaidő törvénybe iktatását sürgette. A Társadalombiztosítónál még ma is ellenforradalmi szellem uralkodik. A költségvetést nem fogadja el. Homonnay Tivadar szerint a népjóléti tárca kerete kisebb, mint kívánatos volna. A Társadalombiztosító hibáit orvosolni kell. Nem lehet azt mondani, hogy a népjóléti kormány nem védi a kisiparosok érdekeit. A költségvetést elfogadja. Farkas Tibor felveti a kérdést, hogy mi a Kereszténypárt álláspontja a választási visszaélésekkel szemben. Nehéz afölött napirendre térni, hogy sok esetben a népjóléti tárcát kortescélokra vették igénybe. Nem kelt megnyugvást, hogy a népjóléti minisztériumban olyan lassan folyik a vizsgálat. Olyan kijelentéseket hallott, hogy még súlyosabb esetek is vannak, mint amilyeneket Fábián említett. Kívánatos, hogy a vizsgálat eredményét nyilvánosságra hozzák. A Társadalombiztosító túlméretezéséért is felelős valaki. Betegápolási díjakkal nem szabad tönkretenni családokat, az OTI még mindig uzsorakamatot számít késedelmi kamat címén. Ellene van a munkanélkülisegélyek bevezetésének. Ha a Házban mindig úgy szavaztak volna, ahogy beszéltek. Magyarország helyzete más volna. A mai helyzetben a népjóléti és külügyi tárcát fölöslegesnek tartja, ezért a költségvetést nem fogadja el. Fitz Arthur javasolja, hogy a köztisztviselők számára betegségbiztosító intézményt szervezzenek és a költségvetést elfogadja. Pusztuló gyermekek Pakots József kiemeli azt a szörnyű pusztulást, amely a magyar gyermeknemzedékben mutatkozik. Hihetetlen züllésnek van kitéve a gyermektársadalom jelentékeny része, testileg és lelkileg, s ennek okát megtaláljuk a múlt nyomorúságaiban. A bűnözők statisztikájának jelentékeny számát kiskorúak alkották. A napilapok hasábjain naponta olvassuk, hogy fiatalkorú sihederek rabolnak, gyilkolnak. A gubacsi úti postarablók, a kalapácsos gyilkos, a cukorkaárusleány gyilkosa, egytől egyig fiatalkorú bűnözők, a háborús generáció tagjai. Budapest egymillió lakosságában tízszer annyi a züllött gyermek, mint a 8 milliós Londonban. Évente 10.000 gyermek kerül a fiatalkorúak bírósága és a rendőrbíróság elé és évente 25.000 csavargó gyermeket produkál Budapest. Nagyon fontos az egyke megoldása, de még fontosabb, hogy a már megszületett gyermek, mint érték maradjon meg. A magyar gyermeknek nem szabad elzülleni. A hadikölcsönök ügyét koldusalamizsnával nem lehet elintézni. Méltatlan volna a törvényhozás, hogy ezt a kérdést levegye a napirendről. Évi 20 millió pengővel meg lehetne indítani a kamatozást és ez a kötvényeket is felértékelné. A költségvetést nem fogadja el. Meskó Zoltán a mezőgazdasági munkásbiztosítás megvalósítását sürgette. A Társadalombiztosítót sokkal kevesebb tisztviselővel is el lehetne vezetni. Budapesten vannak ágyrajáró orvosok, sok faluban egyáltalán nincs orvos. A költségvetést elfogadja. Feyer Károly egyetért Meskóval abban, hogy meg kell valósítani a mezőgazdasági munkásbiztosítást. Már Vass megígérte, hogy törvényjavaslatot terjesztenek a Ház elé, a határidő lejárt, de a kérdés még ma is a kezdet kezdetén van. A Társadalombiztosító autonómiájától nem lehet eredményt várni, mert nincs rendelkezési joga. Az intézet taglétszáma 70000-rel csökkent, a tisztviselői létszám ma is a régi. 1923-ban az ügyviteli költségek 2,2 százalékot tettek ki, ma 21,8 százalékot tesznek. A népjóléti miniszter a legélesebb ellentállással fogg találkozni, ha a szolgáltatásokat le akarná szállítani. A költségvetést nem fogadja el. Pintér László azt fejtegette, hogy a kapitalista termelés csőd előtt áll. Azt kívánja, hogy a tőke az emberiség általános javát szolgálja. A most tapasztalható gazdasági önzés a bolsevizmus előőrse. A költségvetést elfogadja. Az elnök ezután szünetet rendelt el. A délutáni ülés A délutáni ülés első szónoka Lázár Miklós volt. A mai költségvetés keretei között a népjóléti minisztérium munkája nem több, mintha apró kanállal akarná kimerni a tengert. A rokkantak helyzete reménytelenebb, mint valaha. Azt kívánja, hogy az ötezer, pengőn aluli hadikölcsönjegyzők is kapjanak segélyt. Artézi-kutat követel Tarval, Monok, Rátka, Mád, Zombor, Tokaj és Tálya községek számára. Az OTI elüzemesítette az orvosi hivatást, a még a jobb osztályokat is a kuruzslók karjába kergeti. Szabad orvosválasztást követel olyan formában, hogy a biztosítottak pénzt kapjanak és azzal maguk mehessenek orvoshoz. A költségvetést pártállásánál fogva nem fogadja el. Báró Kray István azt hangoztatta, hogy a szabálytalanságok, amelyek a tisztviselői karban előfordulnak, sporadikusak, a tisztviselők megérdemlik a nemzet háláját. Mi történt a Gyermekvédő Ligával? Hegymegi Kiss Pál nagyrabecsüli Ernszt miniszter személyét, éppen ezért el kell néhány esetet mondania. Vizsgálja meg a miniszter egy miskolci orvosi kinevezés aktáit, amely a nepotizmusnak valóságos iskolapéldája. Teremtsenek munkaalkalmat, de nem végezzenek luxus közmunkákat. Ezután a Gyermekvédő Liga ügyeivel foglalkozik. A Liga 1924-ig megoldotta a magyar gyermekvédelmet, amikor Albrecht főherceg és Huszár Gyula került az intézmény élére, 19 virágzó intézményt tartott fenn. A Liga kormányzójának személyére való tekintettel ekkor megkapta még a hadiárvák gondozását, ami havi 48.000 pengő bevételt jelentett, az igazságügyminisztérium átadta a Ligának a javítónevelést, a kereskedelmi minisztérium az iparos tanulóotthonokat, egy-egy gyermeknap lőt.Otló pengőt jövedelmezett, szeretetbélyegeket adtak el, segélyeket, adományokat, államsegélyt kaptak, sőt a hadikölcsön valorizációból is jelentékeny összegek álltak rendelkezésre. Ezekkel a pénzekkel integr, lehetett volna a gyermekvédelmet oldani, azonban nem ellenőrizték az intézmény munkáját. A belügyminisztérium és a népjóléti, minisztérium tartozott volna ellenőrizni, de elkésve tartották meg a felülvizsgálatot. A Ligánál az alapszabályok ellenére diktatórikus intézkedések történtek, s mikor, a nyaraltatási akciók 1926-ban megszűntek, belföldön, Szentendrén csinálták meg az Izabella főhercegnő nyaraló otthont, versenytárgyalás és műszaki felülvizsgálat nélkül. A Ligánál tartott felülvizsgálat a pénzkezelésre nem terjedt ki és a pénz egy részét felelős tényezők bonjaiban találták meg. Az egyik ilyen bont megtérítették. A liga pénztárosa Papp Miklós népjóléti minisztériumi számtanácsos volt. 1929-ben több tisztességes tisztviselő megkérdezte a népjóléti minisztériumot, mit csináljanak? Azt a választ kapták, hagyják a dolgokat menni. Később a Liga megcsinálta a Vass József-telepet és az erdei iskolát, a legnagyobb nyomorúság közepette megvette a Trefort utcai házat. Nem elég, hogy a népjóléti minisztérium megvonta az intézménytől az államsegélyt. Papp Miklós pénztárost később 48 000 pengő sikkasztáson kapták rajta és jelenleg elmegyógyintézetben van, egy másik sikkasztó tisztviselőt pedig végkielégítettek és nyugdíjaztak. 1930-ban megtörtént a felülvizsgálat, ekkor a fővezetők félreálltak. Az OKH-nál kormánysegítséggel Frigyes főherceg és Izabella főhercegnő garanciájával folyószámlát nyitottak, most újra szervezik a Ligát, a régi tisztviselőket kiteszik, ezek sem Albrecht főhercegnél, sem a népjóléti minisztériumban nem találtak megfelelő fogadtatásra. A Gyermekvédő Ligánál a társadalom bizalmát csalták meg, az intézményt új alapokra kell helyezni. A költségvetést nem fogadja el. A gyógyszerészek panaszai Gaál Endre a gyógyszerészek bajait teszi szóvá, nagyon sok új gyógyszertárat engedélyeznek és a drogériák is jogtalan konkurenciát fejtenek ki. Támadja az egészségügyi anyagraktárt, amely fölösleges intézmény és árnivelláló hatást sem fejt ki. A költségvetést elfogadja. Kabók Lajos hiába keres a költségvetésben munkaügyi célokra beállított összeget és népjóléti célra is csak az adóbevétel jelentéktelen töredéke jut, ezért a költségvetést nem fogadja el. Kocsán Károly olyan fórum felállítását kérte, amely bérharcok és sztrájkok idején megfelelően közvetít. A költségvetést elfogadja. Bárdos Ferenc hangoztatja, hogy külföldön jobban honorálják a népjóléti tárcákat és nálunk a pénz jórésze személyi kiadásokra megy el. Más tárcáknál baj nélkül lehetne takarékoskodni, ha ehez a törvényhozás más összetételére volna szükség. A hadikölcsönöknél a segélyezésre berendezkedett intézmények esfelére sokszoros, tehát fokozottan kellene őket a valorizációban részesíteni. A költségvetést ߣm ír.lljfSlXl^lll^1 Ernszt miniszter válasza Ernszt Sándor népjóléti miniszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Hivatalbalépésekor jelezte, hogy újításokra vágyik és munkaügyi minisztériummá akarja tenni minisztériumát, de az újításokat még nem tudta életbeléptetni. A tárcát fit kiadási tételek terhelik. A teherviselőképességről lehet különböző a vélemény, de ő azt hiszi, hogy az ország túl van terhelve és éppen ezért fontosnak tartja, hogy ő ne csavarjon az adóprésen. Amikor először képviseli a parlament előtt a népjóléti költségvetést, morális kötelességének tartja, hogy elődjéről megemlékezzék. Vass József szónoki ereje, egyénisége, tőről metszett magyar nyelve, zsenialitása élénken él még mindannyiunk emlékezetében. Nagyszerű alkotásai, kórházai örökké hirdetni fogják emlékét. A kor, amelyben élt, nem kedvezett a monumentális alkotásoknak és ő mégis monumentálisat alkotott. Most, egy-két év múlva, a depresszió közepén, ne fájjon senkinek, hogy Vass József nagyokat alkotott, mert a későbbi nemzedék áldani fogja emlékét érte. Amikor az OTI-nál annyit adott a munkásoknak, mint Európa egy állama sem, csak nagy szívét követte és az utódnak feladata, hogy megoldja a korokozta bajokat A gyermekvédelem terén is sokat tett , hogy egyes intézkedéseivel vissza kellett a romló viszonyok miatt vonulni, hozzájárult ahoz, hogy megrövidítse napjait. Tartozásokat örökölni nem kellemes dolog , vannak, akik nem tudnak aludni, ha tartozásaik vannak. Én is ezek közé az emberek közé tartozom — mondotta a miniszter — és azon vagyok, hogy a 17 milliónyi adósságomat mielőbb megfizessem. A magyar kórháztörvény negyvenéves: készen van az új s csak az alkalmat várom, hogy beterjesszem. Az én koromból nem fognak nagy emlékek maradni, mert takarékoskodni kell, de azt mégsem lehet tűrni, hogy 30—40—50.000 lakosú városok kórház nélkül álljanak. Jelszavam: arányosság, igazságosság és a hiányok kitöltése. Az orvosi társadalom kenyér és presztízs dolgában lehanyatlott. A kórházi főorvosok rosszul vannak dotálva, ezen változtatni kell. Ugyanez áll sokban a gyógyszerészekre is. Ezt a társadalmat óvni és védeni kell. Könnyelműen nem szabad szaporítani a gyógyszertárakat, de gondolni kell arra is, hogy mi történjék az újabb generációval. Én most külön biztosítóintézetet akarok nekik szervezni. A fogtechnikusok száma nem szaporodhat, amikor annyi orvos és fogorvos van. A gyermekvédelem terén el akarja helyezni az összes nyomorult gyermekeket, több rokkantotthont is akar létesíteni, az igen súlyos testi hibában szenvedők számára pedig külön kórházakat — Az OTI a legsúlyosabb gondot — folytatta a miniszter, egy Szociális biztosításra 115 milliót fizet egy évben a magyar társadalom, ne keveselljék tehát azt a terhet, amit az ipar visel. A politikus kötelessége megvizsgálni, tovább mehet-e ezen a téren? A munkanélkülibiztosítás újabb 47 millió terhet jelentene. Ausztria, amely évek óta szocialista kormányzás alatt áll, éppen a túlhajtott munkanélkülibiztosítás miatt lett fizetésképtelen. Az OTI szanálási tervét be fogom mutatni a Háznak. Más út nem járható. Nem lennék megsértve, ha a Háznak nem tátszik a tend, de levonnám a konzekvenciákat. A szociáldemokraták vezetője, Peyer Károly ma igen higgadt beszédet mondott, viszont nekem szegezte, hogy nagy dient állásai fogok találkozni, ha a járulékokat le akarom szállítani. Arra kérem Peyert, ne legyen rideg és merev. Üljünk le, tárgyaljunk, engedjünk mind a ketten az ország javára. Mi a tőke? — Felmerül az a probléma, hogy a minisztérium neve munkaügyi minisztérium. Ezt én hangoztatom a legrégebben. Szeretném foglalkoztatni a Ház szociálpolitikai bizottságát, mert rendkívül fontos, hogy a pártok fogjanak össze ebben a kérdésben. Sok szó esett a kapitalizmusról, s a szociáldemokraták úgy beszéltek róla, mint valami odiózus dologról. A tőke nem más, mint az elmúlt korszakok megtakarítása, nélküle nincs kultúra, nincs munka és kenyér. A tehenet nem vágom le, ha tejet akarok. Csak a túlzásokat kell megszüntetni és azt követelem, hogy a vezetők saját személyükre is vonják le a megváltozott idők következményeit. Nem lehet a vezetőknek ma magasabb jövedelmük, mint a hochkonjunktúrában, mert különben lássák, hogy az összes pártok ellenük fordulnak. Foglalkoznunk kell a külföldön élő magyar munkásokkal is, viszont vannak idehaza tize a fogak természetesépségét emeli és megtartja