Pesti Napló, 1931. szeptember (82. évfolyam, 197–221. szám)

1931-09-01 / 197. szám

Kedd * m,vignap PESTI NAPLÓ 1931 szeptember 1 szerződés megkötésére irányuló Litvinov-féle orosz javaslatot tárgyalta. Az orosz paktumterv értel­mében minden állam lemondana egymás közti kap­csolatában minden olyan kivételes elbánásról, mely­­ harmadik államok vagy államcso­portok gazda­sága ellen irányul. Valamennyi állam elismeri egyúttal a különböző országokban fennálló összes társadalmi és gazdasági rendszereknek egyenran­gúságát. Litvinov rövid beszédben indokolta meg javaslatát és azt hangoztatta, hogy ez a paktum egyik állam szabadságát sem korlátozza. Az orosz expozét követő vitában Francois Poncet francia delegátus azt akarta keresztülvinni, hogy az orosz tervezetet albizottság elé utalják és ily módon hosszú időre elnapolják. Curtius és Grandi­ezzel szemben azt indítványozták, hogy terjesszék az orosz javaslatot az Európa-unió teljes ülése elé s a főbizottság végül így­ is határozott. A német-osztrák vámunió­­­ lehetetlen ? Párizs, augusztu­s 31. A félhivatalos Temps azt írja a hágai döntés­bíróság küszöbönálló döntésével kapcsolatban, hogy a bíróság Németország eljárását törvényes­nek nyilvánítja majd és megállapítja, hogy az osztrák-német vámunió terve nem áll ellentétben Németország szerződéses kötelezettségeivel. Auszt­ria szempontjából azonban marasztaló döntést hoz és kimondja, hogy a vámunió megvalósulása meg­sértené az 1922. évi genfi jegyzőkönyv rendelkezé­seit. Végeredményben a hágai döntés tehát lehe­tetlenné teszi a német-osztrák vámunió létrejöttét. Dr. Schober helyettes osztrák kancellár már maga is belátta a helyzet tarthatatlan voltát és ezért még a hágai ítélet kihirdetése előtt be fogja jelen­teni, hogy Ausztria önként lemond a vámúnióról. Ezzel a kiengesztelő gesztussal dr. Schober feltét­lenül meg fogja könnyíteni az új osztrák kölcsön létrejöttét, amelyre pedig Ausztriának ezidősze­rint égető szüksége van, tekintettel arra, hogy Angild saját pénzügyi nehézségei miatt egyheti határidőre felmondani volt kénytelen a százötven­milliósillinges kölcsönt. "a. ki.­­ . Berlin, augusztus 31.­­ A berlini ráport. érdeklődésének előterében az A gyomorfájás gyíksornyomás, bélsárpangás, nagyfokú erje­dés, rossz emésztés, fehér nyelv, kábultság, fülzúgás, halvány arcszín, kedvetlenség a természetes »Ferenc József« keserűvíz használata által sok esetben elmúlik. Az orvosi világ a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a magyar Ferenc József vízről, mert hatása megbízható és rendkívül enyhe. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekb­en kapható." Orosz karácsony írta: Bán Ferenc Az­ országút vakon és süketen nyúlt el a hideg, téli estében. Kétoldalt a földszintes házak elalud­tak, a sötétben a posztos rendőr bizonytalanul tette egyik csizmáját a másik elé, csak a trafik lámpája vöröslött az út megfagyott sarára. Két lépcsőn kellett lelépni a trafikba, mindössze olyan széles volt, mint az ajtó, meg a kicsike ablak, a mennye­zet közepéről lógott a petróleumlámpán, amely széles tányérjával homályban hagyta a boltocska felső részét. „ A pult mögött fejletlen, még gyereklány ült es el, háromszögeket rajzolt, nénje oldalt egy­ alacsony széken ült és cigarettázott. Valami enyhe lomposság volt egész lényén, talán hanyagul meg­fésült haja, vagy kopott ruhája miatt Ültében is megérzett magas, karcsú termete, arca, sok vihar­ról beszélt, finom vonásait azonban lobogó fénnyel világította meg a szeme. A pult előtt két férfi be­szélgetett. Idegenes akcentussal beszélték a néme­tet, csizmájuk fényesre kefélve, és a rajtuk lévő ruha nyilván a legjobb, amely ruhatárukból kike­rülhetett. — És mondják, az a Pohárnik csakugyan gárdaezredes volt? -!- kérdezte a cigarettázó leány. — Igen, persze. Nem,lehet elhinni róla? — mondta az alacsonyabb férfi. A lány tiltakozott. — Nem, nem, dehogy, inkább­ nagyon fess em­ber. Ugy­e maguk is úgy találják, hogy nagyon fess ember? A két férfi közül egyik se felelt, maguk között még beszélgettek néhány másodpercig, azután el­köszöntek a boltból. _ A trafikban csönd lett. A kisebb­ lány tovább rajzolgatta köreit, meg háromszögeit, de ajkán mosolygott a gúny, hogy ni, nénje még mindig nem adta föl a reményt a férjhezmenésre. — No, én nem tudnék egy idegen, pláne­ egy orosz felesége lenni! — mondta. — Az oroszok nagyon derék emberek! — felelt rá Malvin. A két orosz szótlanul ballagott lefelé a sötét országúton. Hazakészültek, meggyújtani a kará­csonyfát, ülni a legénylakásban és gondolkozni az otthonról, amely elveszett, de a nagykocsma végig világos volt, belül óriáshangon énekelt va­laki. Szomorú, mélységes dalt és a refrén meg­rezegtette az ablakokat: Vecsrnyi ásta.... '...'.. Beléptek. Pohárnik a terem középső falánál jött, előtte savanyúvizes üveg, de egy-egy mozdu­­latára literszám hordták a bort jobbra-balra, bol­dognak és boldogtalannak. Pohárunk volt az, ki énekelt. Ő is megpróbálta odahaza ülni a viaszszagú karácsonyfa alatt, de nem bírta a magányosságot, eljött a nagykorcs­mába és rendelte másoknak a bort, hogy vidám arcokat lásson maga körül; szeretett volna vidám lenni, hogy ne érezze kutya kivertségét és ne kell­jen mindig a messzi mezőkre gondolni, elővette a hangját is, amelyről oly híres volt egykor, de nem jött ki a torkán csak az a végtelenül szo­morú: Vecsrnyi osta­ , Pohárnik átölelte, megcsókolta két honfitár­sát, beszélgettek a rég múrt időkről, amelyek, ki tudja, visszajönnek-e valaha, még ivott is velük, de hiába, be Ha megint rájött az iszonyú némaság és magányosság, a szájába harapott, de meg­mutatja ő, csak azért is vidám lesz és köszörülte a torkát, hogy énekel, de nem jött ki másra a szíve, csak: Vecsrnyi oska. • . ' — De azért mégse olyan nehéz, lásd. mi is itt vagyunk, majd csak megérjük a jobb időt! A pajtások vigasztalása lepergett a lelkéről. Ült, két tenyerébe temette a fejét, rendelte a bort jobbra-balra, itta maga is, hanem a legvidámabb tréfa közepén egyszerre nagyot sóhajtott és ló­gatta magát, mint akit fejbevágtak. A kisebbik pajtásnak egyszerre eszébe jutott? — Ismered te Malvint, az örgeblb trafikos­lá­nyt? Pohárnik csak nézett szembe vele. — Tudod-e, hogy egész este rólad beszélt és azt mondta, hogy nagyon fess ember vagy. Nem igaz? — hívta segíteni a másikat. — De mennyire. Kétszer is mondotta. Pohárnikot fölgyújtotta az újság. Ismerte ő, hogyne ismerte volna Malvint, de világért se merte volna hinni, hogy ő, a rongyos menekült érdekelne egy ilyen szép leányt. Igaz, nem fiatal már, de mit várhat ő, legyen boldog, hogy van egy kéz, amelyik kinyúlik feléje. Mégis úgy tett, mintha nem törődne Malvin­nal, pedig föltette magában, hogy tüstént elmegy és megkéri a kezét, mert nem bírja a rettenetesen magányos karácsonyt, de hátha Malvin nem is gondolta komolyan, még utóbb szégyen éri, amint eléje áll, ne tudja meg senki csak a bizonyossá­got, azt is csak akkor ha jó. Tovább is csak ásított Malvin emlegetésére és öt perccel utóbb fölállt. — Mingyárt jövök, várjatok meg. Sietve loholt végig az országúton, de a trafik ajtaja előtt döbbenve eszmélt rá, hogy voltakép­pen nem­ is tudja, hogyan fogjon hozzá. Hiszen ha dohányos lenne, kérne szivart, vagy cigarettát és meglenne a kezdet, de rögtön vidáman fölnevetett, hiszen miért kell Malvinnak tudni, hogy ő nem dohányos. Benyitott. A kislány ijedten nézett rá és abbahagyta a körök és háromszögek rajzolását. Malvin pedig a cigarettát hajította el, mert Pohárnik nem dohá­nyos és utóbb megharagszik. — Én cigarettát akarok és szivart. Sokat, mert én ma nagy ünnepre készülök. Malvinra nézett. Nem, hiszen ez a lány sokkal szebb, mint emlékében és fiatalabb is, micsoda bol­dogság lesz vele élni, csak tudjon elég őszinte és egyenes lenni és megértse, hogy neki még ma, rögtön egész bizonyosságot kell tudni, mert kará­csonyt — most érzi csak igazán — ő nem tudja túlélni a szörnyű magánosságban. — Malvinka, én ma hallottam valamit, ami nagyon boldoggá tett engem. — Ha igaz! — akarta mondani hozzá, de nem jött ki a száján, fölösleges volt, hatalmasan érezte gyűrni az erőit és, mint tavasszal a patak, úgy iramlott benne a reménykedés. — Malvinka, maga mindig tetszett nekem, de soha nem gondoltam volna, hogy feleségül kér­jem, hanem amit ma este hallottam és amint lá­tom itt magát, úgy érzem, hogy meg kell monda­nom. Én nagyo­n szeretem magát, de mondja meg maga is, még­pedig itt és rögtön, hogy akar-e fe­leségem lenni. Lényegében ezt várta Malvin, de nem így és nem ilyen gyorsan. Járjon el hozzájuk esténként, udvaroljon néhány héten át, ismerkedjen a ház­néppel, de így, egyik percről a másikra, nem, az lehetetlen. Tüntetően cigarettára gyújtott. Némaság lett a trafikban, a sarokból fölhang­zott az egér, amint rágta a szekrényt és a kislányt­aki leszedte valamennyi szivarosdobozát, nem tudta visszarakja-e valamennyit a polcra, már­sajnálta volna, ha füstbe megy a házasság, akkor Pohárnik másutt veszi a sok szivart és cigarettát. Pohárnik nem ingott meg.­­ — Maga mindent tud rólam, Malvinka, de meg nem tudja talán, hogy én amit egész életre mondok, azt egész életre állom. Nekem az kell, hogy maga rögtön megmondja, hogy akar-e! Megfogta Malvin kezét. — Nem engedem el a kezét, csak ha pofonüt, vagy azt mondja, amire kérem. És Malvin fölemelte a kezét, de nem hogy pofonüsse Pohárnikot. Fölemelte a kezét és el­hajította a cigarettát. 1 -1— Nem ízlik a cigaretta és néhány nap óta osztrák kormány ellen megindult francia sajtó­roham áll. A lapok felháborodottan tiltakoznak az ellen, hogy a francia kormány a párizsi lapok ré­vén próbáljon nyomást gyakorolni az osztrák kor­mányra. A szélsőjobboldali lapok felszólítják a Brüning-kormányt, tegyen közzé haladéktalanul hivatalos nyilatkozatot, amelyben erélyesen tilta­kozik a párizsi beavatkozás ellen. A baloldali la­pok azt írják, meg vannak győződve arról, hogy a német külpolitika felelős vezetői nem ijednek meg a francia sajtóban elhelyezett próba­bombák­tól. A német kormány nem hallgathat sem a fran­cia, sem a német nacionalisták harsogó jelsza­vaira. A Vossische Zeitung genfi jelentése­­szerint a német-osztrák vámunió kérdésében felmerült újabb ellentétek nem veszedelmesek, mert Laval miniszterelnök és Briand külügyminiszter már bi­zalmasan közölték a genfi német delegáció tagjai­­val, hogy szeptember 26-án Berlinbe érkeznek a párizsi baráti eszmecsere folytatására. Az európai hitel és a Népszövetség Genf, augusztus 31.­­Az Európa-unió hitelügyi szakértői hétfőn délután beterjesztették jelentésüket a gazdasági főbizottságnak. A jelentés, amely a hosszúlejáratú kölcsönök problémájával foglalkozik, ar­ra a végső megállapításra jut, hogy tőke ugyan lenne a hosszúlejáratú kölcsönök számára, egyelőre azon­ban nem lehet hasznosítani, mert nincs meg a szükséges bizalom. A jelentés legfontosabb javas­lata az, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottsá­gának döntő szerepet kell juttatni a nemzetközi kölcsönpolitikában. Ez a szerep elsősorban tanács­adó lenne. A szakértők a francia indítványnak megfelelően azt javasolják, hogy a hitelt igénylő államoknak minden esetben a Népszövetség pénz­ügyi szerveihez kell fordulniuk. A Népszövetség pénzügyi bizottsága azután pártatlan és nyilvános ítéletet mondana az illető állam pénzügyi helyzet­­éről és a felajánlott garanciák értékéről. A pénz­­­ügyi bizottság adott esetben intézkedéseket foga­natosítana a szóbanforgó állam hitelképességének fokozása érdekében, hogy elősegítse a kölcsön ki­­bocsátását. A Népszövetség pénzügyi szervei egy e­­úttal döntőbírói szerepet is játszanának és ők­ ítélkeznének minden vitában, amely a kölcsön kö­rül felmerült. Curtius és Poncet tanácskozása , Curtius ma délután félórás fesztelen megbe­­szélést folytatott Francois Poncet francia delegál­tussal, az újonnan kinevezett berlini nagykövet­tel, aki a népszövetségi főtitkárság épületéből hazakísérte a német minisztert szállójába. Bécs visszavág Bécs, augusztus 31. , Az osztrák népszövetségi delegáció hétfőn este hivatalos nyilatkozatot adott ki, amelyben tilta­­kozik a Temps írásmódja, ellen és kijelenti, hogy nem ez a megfelelő út a minden oldalról óhajtott megegyezés felé. A bécsi lapok szintén visszauta­sítják a francia sajtónak azt a beállítását, hogy az osztrák és a német kormány között már nincs teljes összhang. A lapok a legnagyobb nyomaték­kal hangsúlyozzák, hogy Ausztria és Németország a vámunió kérdésében továbbra is a legteljesebb egyetértésben jár el és hogy a francia lapok nem érik el céljukat átlátszó manőverükkel. Kedvező fordulat a magyaar-csehsszovák Vámpreferencia a magyar búzának és lisztnek Prága, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) . A csehszlovák kereskedelmi delegáció vissza­érkezett Lillafüredről Prágába. A tárgyalásokban — a Prager Tagblatt jelentése szerint — az utolsó pillanatban mindkét államra nézve kedvező for­dulat állott be. Négy fontos pontra vonatkozóan tisztázták a helyzetet. Más kérdésekben még nincs megegyezés. A magyar búzának és lisztnek nyúj­tandó vámpreferencia elvét illetőleg elsimultak a nehézségek. A preferenciális vám nagysága és a preferenciában részesülő importkvóta kérdését a további­­ tanácskozások során rendezik. A magyar devizarendeletek kérdésében a csehszlovák delegá­ció javaslatot dolgozott ki, amelyet a magyar de­legáció most beterjeszt jóváhagyás végett kormá­nyának. Steiner Gizi Telefon­: Aat. 12-2-77/ n,Jö b­d- visszaérkezett s őszi divat újdonságaival ismét megnyitotta. Jásdón"

Next