Pesti Napló, 1931. november (82. évfolyam, 249–272. szám)

1931-11-03 / 249. szám

Ma: Iparos és Kereskedő Napié (ingyen külön melléklet) Ára 16 fillér Budapest, 1931 82. évfolyam 249. szám Kedd, november 3 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra . . . 4.— pengő Negyedévre . 10.80 pengő Félévre... 21.60 pengő Egyes szám ára Badapesisn, vidéken és a gályaudvarokon . 16 iillér ünnepnapokon . 24 iillér Vasárnap 32 fillér SZERKESZTŐSÉG I Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20. u. TELEFON: József 455—50-től 56-lg, József 464-18, J. 464—19. Szerkesztőség Bécsben I I., Kühlmarkt 7. A n&gy előadás , előtt Irta: dr. Szabó László »Tessék besétálni! Kögtön kezdődik! Jön a nemzetközi bizottság- jelentése! Látható lesz min­gyárt a harmincháromas bizotteág jelentése! Nyo­mában, sőt vele együtt jön a hatos bizottság je­lentése! Tessék, hölgyeim és uraim, tessék, tes­sék! A legjobb erők fellépése! Maga a miniszter­elnök nagy expozét mond, személyesen! Gróf Bethlen megvédi politikáját! Az összes volt mi­niszterek jelen lesznek és felszólalnak, hogy iga­zolják működésüket! Tessék, tessék! Akik nem vettek részt a harmincháromasban. óriási vihart fognak támasztani! Tessék, hölgyeim és uraim, amíg nem késő, mert mingyárt kezdődik az elő­adás! Harmadik csengetés!« A nagyérdemű közönséget azonban mindez szemmel láthatólag — nem izgatja. Sőt még csak nem is érdekli. Az egymással szemben álló felek hiába támadnak elszántan és hiába védekeznek elkeseredetten, — az, hogy mi történt, mi volt és hogy volt, egyedül és kizárólag csak őket érdekli, és viszont arról, ami a közönséget érdekli: hogy mi fog történni, mi lesz és hogyan lesz. — arról úgysem tudnak mondani semmit. A helyzetnek fel nem ismerése végzetes a po­litikára, de nem okvetetlenül végzetes a nemzetre nézve, mert kétségtelenül vannak, akik idejeko­rán felismerték a helyzetet, s amennyire csak le­het, függetlenítették magukat az egész politikától, beleértve ebbe törvényhozást és kormányzatot egyaránt. Akik úgy rendezték be az életüket, hogy ki­tűzött munkaprogramjukat végrehajthassák, bár­milyen is a kormány, azok keveset éreznek a poli­tika hullámzásaiból, mert számításba vették a nagy, nagy adókat, a munka szabadságának és lehetőségeinek nagy, nagy korlátozásait, s ha mindezek mellett tudnak még telmelni, akkor rá­juknézve tökéletesen mindegy, hogy kik lépnek fel és mit mondanak a politika színpadán? A szezonnyitó nagy tam-tam-lam őket éppen olyan kevéssé érdekli, mint azokat a milliókat, akikhez kéthetenként, vagy havonként ér el a nyomtatott betű, vagy talán sohasem. De ha sem a nagy tőkét, sem a nagy töme­get nem izgatják a politika várható »szenzációi«, akkor ezek vájjon kit érdekelnek? Talán az úgy­nevezett intelligenciát? Ennek a javarésze látja, hogy a víz, melyben a »viharok« lejátszódnak, el­fér egy pghárban; a nagy hangzavarhoz képest a.viták tárgya túlságosan kicsiny... Ma az élet­nek két főtényezője nemcsak nálunk, hanem min­denütt a nagy tömeg és a nagy töke, és nálunk mindkettő távol áll attól, ami mostanában a nyil­vános porondon történik s-rnég csak mint szem­lélő sem akar részt venni a dologban, nemhogy érdekelve lenne benne. Do ha a nagy tőke berendezkedett arra, hogy hogyan tud megélni az Állam bárminő segítsége nélkül a politika zűrzavara közben is, és ha a nagy tömegek már. megszokták azt, hogy sem az esőt, sem a fagyot, sem az őszi szántást, sem a kukorica morzsolását. szóval a milliók életének •mindennapi mc-tretét nem befolyásolja az Allain, akkor itt- anélkül, hogy észrevettük volna, mélyre­ható változások következtek be, melyeknek kon­zekvenciáit, akik idejekorán levonják, azok »men­tik át magukat« a jövőre. Vezényelni magában véve nem nehéz, de nem is elesendő: pontosan kell ismerni az erőt, mely, a vezényelt seregben rejlik. Eriéi Ml minden akció a jó vagy bal Szerencse -döntésére van bízva. És senki sem nyugtathatja még magát azzal, hogy ő ismeri a célt, melyet el. akar érni, mert nem az fontos, hogy ő a célba jusson, hanem az, hogy a nemzet oda jusson. Minden vezény­letre életbevágóan fontos, hogy szorosan a nyo­mában van-e a sereg, bír-e a sereg vele együtt haladni? Mert egy jó paripán előregaloppozni Orosz-japán ellenségeskedések kitörése előtt? Orosz haderők állanak szemben a japánokkal Észak-Mandsúriában Tokió, november 2. (A Pesti Napló tudósítójától.) Az orosz-japán ellenségeskedések kitörése egyre valószínűbbnek látszik. Minden jel arra mutat, hegy a mandsúriai kormány végső esetben orosz segítséggel akarja megakadályozni, hogy a japán katonaság Észak-Mandsúriát is elfoglalja. Arra a hírre, hogy Csang-Csunban hatszáz főnyi japán katonai osztag áll készen, hogy megkezdje az offenzívát Mandsúria északi tartományában, az északmandsúriai kínai csapatok parancsnoka, Mau-Han-San tábornok — csang-csuni jelentések szerint — megkezdte Zizikar körül a csapatössze­vonáeokat. Az orosz vöröshadsereg állítólag támo­gatja Mau-Han-San tábornok csapatmozdulatait. Szovjet részről Mandsúria körül folynak csapat­összevonások. A japán hadsereg-parancsnokság — eddig még megerősítésre szoruló hírek szerint — Karbint is birtokába akarja venni e a Kirinben állomásozó japán csapatok, hír szerint már paran­csot kapta/k, hogy induljanak el Karbin irányában. A jajtán hadügyminiszter a minisztertanács hétfői ülésén kijelentette, hogy hivatalos jelentést ugyan még nem kapott az orosz csapatmozdula­tokról, ezeket a híreket azonban nem tartja alap­talannak. Newyork, november 2. Az orosz-kínai együttműködésről szóló hírek' nagy ninijntala>iságot keltettek a Fehér Házban. Az illetekts politikai tényezők orosz-japán hábo­rútól félnek s az Egyesült Államok kormánya ezért úgy határozott, hogy most már maga is beavatkozik a konfliktus további fejleményeibe. A kormány egyelőre úgy határozott, hogy meg­figyelőt . küld ki Észak-Mandsúriába, akinek az lesz a fdfeclata, hogy minden fordulatról azonnal tájékoztassa .Washingtont. Mit hozott Laval Amerikából? Hoover kérésére átveszi a kezdeményezést — Újra megvizsgálják Németország iizetőképességét? — Biarritzban ül össze december­ben Németország hitelezőinek értekezlete ? — Franciaország pénz­ügyi áldozatainak politikai feltételt szab — Laval Párizsba érkezett Párizs, november 2. Az 'He de Fcunce fedélzetén Laval megérkezett Le Havrebu s rövid tartózkodás után nyomban vonatra ült Párizs felé. A miniszterelnök még a hajó fedélzetén fogadta a újságírókat, akik előtt kijelentette, hogy a washingtoni találkozó legsze­rencsésebb eredménye, hogy számos félreértést, amely a két kormány között fennállott, vagy megszüntetett, vagy eloszlatott, úgyhogy a két kormány együttműködésének ma már semmi aka­dálya nincsen. A miniszterelnök kijelentette to­vábbá, hogy vagy hétfőn este vagy kedden dél­előtt fogadja Hoeseh német nagykövetet és a keddi minisztertanácsban ielentést tesz a kabinet­nek a washingtoni út eredményéről, s a kormány feladata lesz azután ,,hogy a washingtoni megálla­podásokból levonja a gyakorlati következtetést. A miniszterelnök közölte a sajtóval még azt is, hogy nyomban a parlament összeülése után a parlamentnek is beszámol a washingtoni tanács­kozásokról, hogy így módot adjon a törvényJiozás­nak, hogy állástfoglaljon a legfontosabb kérdé sekben. E pillanatban — így fejezte be szavait a miniszterelnök — nem mondhatok egyebet, csak azt, hogy a washingtoni út kitűnő benyomásokat hagyott hátra bennem és hogy meggyőződésem sze­rint Franciaországnak azt a hasonlíthatatlan naey presztízst, amelynek e pillanatban az egész vilá­gon örvend, arra kell felhasználnia, hogy fegföbb érdekeit megvédje és a békét megerősítse. A Paris Midi azt jelenti, hogy Laval az ameri­kai kormány felhatalmazását hozza magával, amelyben Hoover felkéri a francia miniszterelnö­köt. hogy a súlyos problémák megoldására a kez­deményezést s az azzal járó felelősséget vegye magára. Laval vállalkozott erre a szerepre és eltökélt szándéka, hogy azonnal megkezdi a diplo­máciai tárgyalásokat, mert. tudatában van annak, hogy ez év végéig meg keli oldani ezeket a kérdé­seket. A folyó év végén ugyanis lejárnak a Német­országgal kötött hitelmeghosszabbítq megállapo­dások és 1?»32 elején megkezdődik az általános leszerelési konferencia. Az amerikai kormány az esetben, ha Lavalnak nem sikerül feladatát meg­oldania, más nemzetek kormányaival keres majd érintkezést, hogy együttes eljárással Franciaorszá­got engedékenységre bírják. Lavttl miniszterelnök néhány perccel délután két óra után hazaérkezett Párizsba. A pályaudva­ron a kormány több tagja fogadta. A diplomá­ciai testület részéről az angol és a lengyel nagy­követ, valamint az amerikai ügyvivő jött el. A pályaudvar perrónján és kint a téren ezrekre •menő embertömeg várta az Amerikából hazaér kező kormány elnököt és lelkesen megéljenezte< Laval a pályaudvarról egyenesen a minisztereU nökségre hajtatott, megebédelt, majd rövid pi­henő után délután négy órakor kihallgatáson jelent meg Doumer elnöknél és röviden tájékoz-i tatta őt a washingtoni tárgyalások lényegéről. Egy órával Laval megérkezéfcc előtt, délután egy órakor futott be az északi pályaudvarra a ber­lini expressz, amely Hoeseh párizsi német nagykő* vetet hozta. Hoeseh valószínűleg a keddi nap fo* lyarnán jelenik meg Laval miniszterelnöknél, hogy, megkezdje a tárgyalásokat a jóvátételi kérdésben. Az Agence Radio értesülése szerint Laval arra kér.i majd a német nagykövetet, értesítse a német kormányt, hogy francia részről szívesen vennék, ha Berlin véglegesen leszögezné, hogy mik a to­vábbi szándékai a Young-terv és a moratórium ügyében. Párizsig politikai körökben azt hiszik," hogy Németország válasza egy kérvény lesz, amelyben a birodalom fizetőképességének újabb megvizsgálását kéri. Laval eleget tesz a kérésnek és konferenciára hívja, majd össze a német jóvá­tételben érdekelt hitelező államokai. A konferen­ciát valószínűleg Biarritzban tartják meg decem­ber első napjaiban. Laval miniszterelnök amerikai tárgyalásaival kapcsolatban a Temps megállapítja, hogy a. Hoover felé moratórium — a tapasztalat tanulsága sze­rint — önmagában nem elegendő Németország megmentésére. A jövő évben azonban, amikor kénytelenek lesznek megállapítani, hogy Német­orszár/ •nem tud megfelelni jóvátételi kötelezettBé­géinek. nem lehet szó arról, hogy a Hoover-féle moratóriumot egy vagy több évre egyszerűen meghosszabbítják. Elsősorban "Németország fizető­képességének problémáját kell tisztázni, ami könnyű, de mit ér ez, ha nem bírják követni a fáradt csapatok, melyek gyalogszerrel, fáradtan, rongyosan és éhesen vonszolják magukat a vezénv'.ők után? Ha a-balszárny elszakad a jobb­szárnytól, ez még nem . mindig szerencsétlenség, de a vezénylet és a tömeg eleven, mindig érezhető kap­csolata nélkül csak hadijátékot lehet rendozni, de komoly harcot sikeresen megvívni nem lehet. Több, mint bizonyos, hogy a feléledő politika eseményeiből a nagy közönséget már egyedül az érdekli, hogy- melyek azok a terhek, amelyiket. még emeld fognak és melyek azok az intézkedé­sek, amelyek a gazd?*ági élet számára még egy új békét jelentenek? Aki ezt már nem búrja, az likvidál vagy »egyezkedik«; aki még bírja, az gyorsan alkalmazkodik az új helyzethez, hogy össze ne roskadjon alatta. De hogy a politikai arénában a »harcosok« tudnak-e egymásnak szemrehányásokat tenni és hogy a múltban nagy; bűnöket kö rveítek-e el vagy hőstetteket vittek véghez, az a nemzetnek egy igazán parányi' részét kivéve, még csak nem is érdekei senkit, ^

Next

/
Thumbnails
Contents