Pesti Napló, 1931. december (82. évfolyam, 273–296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

Ma: Iparos és Kereskedő Napló (Ingyen külön melléklet) Ara 16 liltér Budapest, 1931 ELŐFIZETÉSI ARAK! Egy hóra 4.— pengő Negyedévre 10.80 pengő Félévre 21 60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 16 öllér Ünnepnapokon 24 fillér Vasárnap . .... 32 fillér 82. évfolyam 273. szám Kedd, december 1 SZERKESZTŐSÉGI Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18—20. az. TELEFÓN: József 455—50-től 56-ig, Józsel 464-18, J. 464-19. Szerkesztőség Bécsben* I., Kohlxnarkt 7. Vadászok és kaszások Irta: dr. Szabó László Ha minden olyan jó kézben volna Magyaror­szágon, inint a politikai rendőrség, akkor nemcsak az éjszakáink, hanem a nappalaink is nyugodtak ós gondtalanok lennének. A most lezajlott puccs­história seminő megdöbbenést nem keltett, mert hiszen a közönség úgyis tudta, hogy a politikai rendőrség nagyszerűen érti és nagyszerűen végzi feladatát. Azonban nem elég, hogy a rendőrség azonnal lefülel minden éretlen mozgolódást; ezenkívül még az is kívánatos, hogy ezek a féezkelődések végre menjenek már ki a divatból. Attól a perctől fogva, amikor • az előbbi kor­mány elnöke kiejtette ezeket a szavakat: »Vannak még szervezeteim!« — állandóan veszélyeztetett­Bek láttam az ország közrendjét. Nemcsak Magyarországnak, de minden állam­nak csak nyilt szervezetekre lehet és szabad tá­maszkodnia, sohasem titkosakra. Az a meggondo­latlan kijelentés,>• szerencsére sohasem igazolódott be, — sohasem tapasztaltuk, hogy a kormány más erőkre támaszkodott volna, mint amelyeket törvé­nyeink alkottak és szerveztek. Apró-cseprő tüne­tek azonban, különösen a rendőri ügyekben és tör­vényszéki tárgyalásokon nyilvánosságra került részletek azt mutatták, hogy tényleg léteztek ho­mályoscclú és törvénytelen eredetű, magukat a törvények fölé helyezni kivánó titkos szervezetek. Anélkül, hogy ezek kczül bármelyiknek is komoly jelentőséget tulajdonítanék, igen óhajtandónak vélném, hogy e szervezetek mindegyikét haladék­•Ulauul és őszintén oszlassák fel. Ajst a. munkát, amelyet tíz esztendővel ezelőtt a Britannia-külö­nítmény feloszlatásával kezdettek meg. folytatni kell mindaddig, míg á törvényeink által meg nem engedett »alakulatok« mind meg nem szűnnek. Egészen mindegy, hogy nagyhangú urak jelen­nek-e meg a törvényes alapszabály nélkül működő »szervezetben«, vagy egyszerű »alföldi kaszások«,— mindnek a léte jogellenes és miud csak addig ve­szélytelen,. míg a politikai rendészet jó kezekben van. És bármily nemes sport is a vadászat, árt az országnak minden vadásztársaság, mely nem nyúlra és fácánra, hanem egy bizonyos szerencsés •pillanatra vadászik. Mindenki belátja, hogy a kormánynak jelen­leg e kérdésnél sokkal nagyobb feladatai is van­nak. Azonban e nagyobb feladatokat állandóan veszélyezteti a törvénytelen alakulatok fészkelő­désének lehetősége. Természetes, hogy a hazafiság, a magyar nem zetiség, a kereszténység jelszavait hangoztatják még azok is, akik névjegyzéket állítanak össze a még kifosztható budapesti polgárokról; ebben egyedül csak az meglepő, hogy ezeknek a számát túlságosan magasra, ezerötszázra becsülték... Ügy a nemzeti, mint a keresztény jelszavakat nem diszkreditálták-e már eléggé? A valódi nemzetiség ós a valódi kereszténység nem érdemli-e meg a védelmet azokkal szemben, akik homályos, vagy éppen sötét célokra használják fel e nagy és szent dolgoknak jelszavait? A tisztogatást tovább kell folytatni, minden törvénytelen alakulatot meg kell szüntetni és nem szabad tűrni semmi oly szervezkedést, mely a nyil­vánosság napfényét el akarja kerülni. Penész és gomba, de különösen bolondgomba csak olyan he­lyen tenyészik, ahova nem jutnak el a napfény­nek sugarai Minden gyanús, ami »titkos«, és min­denki gyanús, akinek akár a hatóságok, akár a •nyilvánosság előtt rejtegetnivalója van. Szabad kezet kell tehát adni a rendőrségnek arra, hogy neceak a »megmozdulás« tervének konkretizálásakor csapjon le a törvénytelen ala­kulatokra, hanem azonnal, mihelyt ezeknek a lé­tezéséről tudomást szerez. A legkisebb titkos szer­vezetnek már a puszta léte is szálka a nemzet tes­tében, melynek eltávolításával késlekedni bűnös könnyelműség lenne. Ezer gondunk és bajunk mellett bárminő politikai »vadászok« és bárminő politikai »kaszások« szervezetének létezését meg­tűrni annyit jelentene, mint a polgárokát a ha­sonló szervezkedésre felbátorítani. Bizonyos, hogy ezt nem akarják, — tessék tehát a migí'elélő in­tézkedéseket haladéktalanul megtenni. A leleplezett puccskísértet története Kik veitek részt a megmozdulásban? — Vannay, a forradalom atyja" — A puccs végrehajtásának terve — Hessen az irányadó minta Vannayék manifesztuma s tervezett első intézkedéseik bankzárlat• ról, közös étkezésről és munkakényszerről — A desperádók kor­mánylistája — Ötven emberrel akarták „elfoglalni" az országot Statárium elé kerülnek a bűncselekmény részesei (Saját tudósítónktól.) A most leleplezett, kü­lönben komolytalan puccskísérletről a legellexité­tesebb hírek kerültek eddig forgalomba. Ennek részben az az oka, hogy a hatóságok a nyomozás érdekében nem adhattak felvilágosítást és a tájé­kozatlanság valótlan és fantasztikus híreket szült Különösen külföldön elterjedt hírek tulajdonítot­tak túlzott fontosságot ennek a megmozdulásnak, sőt továbbmenő következtetéseket is fűztek hozzá, mintha a kiráiykérdéshez is köze.lenne az ügynek. A hajdani elmebeteg mint vezér és 50 ember Ezekkel az elterjedt alaptalan híresztelésekkel szemben a Pesti Naplónak módjában van közölni a leleplezett puccskísérlet hite'es történetét: A mozgalom középpontjában Vannay László gazdászati hadnagy állott. Vannay a Kerepesi úti Ferenc József laktanyában teljesített szolgá­latot. Egyelőre tisztázatlan még az a kérdés, hogy ez az ember hogyan került a nemzeti hadseregbe és a nyomozás azt is igyekszik megállapítani, hogy ki segítette elő Vannay Lászlónak ezt a most már annyira nyilvánvalóan érdemtelen »kar­rierjét;. Vannay évikkel 'lőtt — mint ismere­tes — Gyulai Molnár 5' erw.* nevű társával együtt néhai Vázsonyí Vilmos ellen merényletet köve­tett el. A bíróság előtt azzal védekezett, hogy elmebeteg és beszámíthatatlan, tehát tettéért nem vonható felelősségre. Ez az álláspont érvényesült is, Vannayt elmebetegnek találták s nem vonták büntetőjogilag felelősségre. Ez a bíróság előtt elmebetegnek nyilvánított ember gazdészati tiszt lett és rendes funkciót végzett, sőt hivatásánál fogva kissé komplikált elszámolásokat is vezetett. Vannay elhelyezkedése után is fentartotta ösi­szeköttetését régi barátaival, így elsősorban Gyu­lai Molnár Ferenccel, aki a merénylet utáni idők­ben forgalmiadóellenőr lett, legutóbb pedig a gö" döllői járásban útbiztos. Gyakran volt úton, sűrűn fordult meg a fővárosban és általában Vannay László társaságában látták. Ez a két ember természetesen nem a legna­gyobb szimpátiával fogadta, hagy az ő idejük el­múlt, a jogrend helyreállt és az utóbbi időkben a legélesebb ellentétű szemszögből nézték az esemé­nyeket, Amikor a gazdasági nehézségek ráfeküd­tek az egész közéletre és a Károlyi-kormány meg­alakult, elérkezettnek látták az időt arra, hogy újból akcióba lépjenek. Tudták jól. hogy a ma­gyar, politikai viszonyok mellett törvényes úton ez el nem érhető, a közvéleményben talajuk nincs, számottevő politikai alakulat, vagy életrevaló egyesület nem áll mögöttük, nincs más hátra, minthogy erőszakkal érjék el céljukat. Ügy számítottak, hogy ötven emberrel meg­dönthetik az uralmat és hatalmukba keríthetik az országot. Elgondolásuk az volt, hogy a hasonló gondolkodású és megbízható embereket megszer­vezik és amint félszázán lesznek, alkalmas pilla­1 uatban végrehajtják a puccsot. Ez pedig a követ­kezőkép történt volna: • Hogyan iolyt volna le a puccs? A körülbeiül ötven főnyi összeesküvő társaság bemegy a Ferenc József-laktanyába, ahol Vannay lakott és ott Vannay, a »forradalom atyja«, a gaz­dászati tiszt, a kezelésére bízott raktárból kiad katonaruhákat és fegyvereket. Az így felöltözött civiltársaság élére Vannay áll mint parancsnok és azután megkezdődik a »forradalom«. A laktanyában alig néhány ember van, azok is többnyire lóápolók. Itt tehát ellenállásra nem kellett számítani. A laktanyából előre megállapított tervek sze­rint a csapat t„bb járőrre oszlik és a járőrök egy­szerre keresik fel azokat a minisztereket, akiknek elfogatására megbízást kaptak Az ügy sima lebonyolítása érdekeben abban állapodtak meg, hogy egyes minisztereket elfoga­tásuk után felszólítanak arra, hogy csatlakozza­nak hozzájuk. Ezek azok a miniszterek voltak, akik iránt Vannayék valami kis bizalomfelet érez hettek. Elgondolásukra és felfogasukra minden­esetre érdekes, hogy Gömbös Gyulával szemben erélyes lépésre határozták el magukat és egyönte­tűen állapodtak meg abban, hogy vele »szóba se állnak«, hanem minden további nélkül elfogjak. Tervük az volt, hogy a minisztereket lakásaikon lepik meg. Számításba vették a családtagok aggó­dását is és azt a kényszerhelyzetet, amely a hozzá­tartozók jelenlétében az ellenállás esélyeit a meg­támadottak szempontjából csökkenti. A minisztereket elfogatásuk után »bizton­ságba« helyezték volna, ma.id a rádióállomás el­foglalására készültek. Előzetesen ír.tak egy mani­fesztumot és az volt a szándékuk, hogy ezt rádióu közvetítik és az országot ezután értesítik arról, hogy a nehéz és bizonytalan politikai helyzetből kivezetik az országot ők a megváltók, akik bizto­sítják a megélhetest, a jobb helyzetet, ezzel szem ben természetesen feltétlen engedelmességet köve telnek. A halálbüntetés — már csak a megfélem­lítés miatt is kilátásba helyeztetik az ellpnszegü­lő'd-el s7en-b?n, de másokkal szemben is. így pél­dául azokkal, akik az új alakulat gazdasági ter­mészetű rendelkezéseit nem tartják be. A boxheimi okmány magyar átültetésben A puccsistáknak ugyanis kidolgozott gazda­sági programjuk is volt, ez pedig szinte pontes másolata a boxheimi okmánynak. _ Mint ismeretes, Németországban a hesseni nemzeti szocialistapárt puccsot tervezett és novem­ber 25-ikén szerdáu délután leplezték le a német hatóságok a mozgalmat. A résztvevők lakásán házkutatást tartottak és dr. Wagner nemzeti szo­cialista képviselő boxheimi házában lefogla'tak egy okmányt, amely a nemzeti szocialista dikta­túra állama, a »harmadik birodalom« előkészítését és megszervezését szedte pontokba. Ez a boxheimi okmány rendelkezéseiben hasonló Vannayék proklamációjához. amely most szintéu előkerült. Vanrayék, mint a német nem­zeti szocialisták, halálbüntetés terhe mellett wen­del ik el<- a következő gazdasági rendszabályokat: Minden bank bezáram ó. Kamatfizetés nincs többé. Kölcsönt nem kell fizetni. Aki visszafizet köl­csönt, vagy all elfogad kölcsönvisszafizetést, halál­lal büntettetik. Közös étkezés. Munkakötelezettség. Ez nem értendő a zsi­dókra, akik viszont a.közös étkezésben sem vehet­nek részt és élelmiszerekről maguknak kell gon­doskodniok. Minden tisztviselő a helyén köteles maradni. Aki szolgálati helyén a forradalom első napján nem jelentkezik, ellenszegülőnek tekintetik és hal Ual büntettetik. Ilyen és ehez hasonló intézkedések voltak tevbevéve. A többi között minden valuta és arany beszolgáltatását is tervbevették. A bankokba, nemkülönben a Nemzeti Paiijkba természetesen sa­ját emberüket ültették volna azzal í;z indokolással, hop-y a forradalomhoz, miut a háborúhoz, pénz kell és a forradalom vívmányai veszendőbe men­nek, ha gazdaságilag alá nem támasztják az >:új államalakulatot«. Az áj nkormány" elismertetése itthon és külföldön Már most, mint mondottuk, az volt a szándé­kuk, hogy a miniszterek elfogatása után rádió­szózatot intéznek Magyarország népéhez. Ez még rendben lett volna, cagyobb Büdzsé? mutatkozott azonban atekintetben. hogy a külföldet hogyan informálják a helyzetről. A társaságnak volt egy vivomester-tqgja, is­meretlen, szürke kis ember, ő vállalkozott arra, liogy külföldi összeköttetései révén közvetlen a forradalom kitörése után Genfbe utazik és a Xép­ssövetségnél kivívja a s,forradalmi kormányt cU

Next

/
Thumbnails
Contents