Pesti Napló, 1931. december (82. évfolyam, 273–296. szám)

1931-12-01 / 273. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1931 december 1 ismertetését. Ezt az ötletet a hatalibi tébolyban szenvedő puccsisták akként honorálták, hogy az elkészített kormánylistán a külügyminiszteri tárca kiszemeltjének ezt a kis szürke vívómestert tüntették fel. Kormánylista? Természetes, hogy egy rendes forradalom kormánylista nélkül el sem képzelhető és annak rendje és módja szerint Vannayék meg­csinálták az új kormánylistát. Az élére egy ka­tonatisztet szerettek volna megnyerni. Ennek az Úrnak azonban fogalma sem volt arról, hogy Vannayék­­ jóindulatú gondoskodása milyen nagy szer­ep betöltését szánja neki. Hadügyminiszter pedig ki lejtetett volna más, mint a gazdászati hadnagy, Vajnay László. Tár­sai kissé furcsának találták ezt a hatalmas kar­riert, gazdászati hadnagyot a hadügyminiszteri bársonyszékben és nem irigységből ugyan, mint mondották, csupán a forradalom komolysága ér­dekében tárgyalás a­lá vették ezt a különben tisz­teletreméltó ambíciót. Vannay hivatkozott Korm­sov zászlós esetére, aki az orosz forradalom kitö­rése után hadügyminiszter lett, pedig alacso­nyabb rangú volt, mint ő. Az érvelés meggyőzte az ellenkezőket, Vannay hadügyminiszterségében­ megállapodtak és elfeledkeztek érdeklődni aziránt, hogy Kornilov zászlós tulajdonképpen ki volt. Könnyűszerrel megtudhatták volna ugyanis, hogy ez a példaadó zászlós a bolsevisták hadügyi nép­biztosa lett. Kiskocsmákban, különféle magánlakásokban, azonkívül a Magyar Szabadságpárt helyiségében, valamint kommunista sejtszervezkedés módjára utcán találkoztak és­ tanácskoztak. A Magyar Szabadságpárt, amiről szó van­, "a magyar feltámadás« politikai pártja lett volna-Gondos puccsisták óvatos előrelátásával számí­tottak arra is, hogy politikai keretet is állítsanak fel maguknak. Ez a politikai keret lett volna a Magyar Szabadságpárt és programját nagy vona­lakban elkészítették. Mi volt a politikai program? Talán fölösleges is ismertetni, ha már ismerjük azokat az első intézkedéseket, amelyeket Vannayék halálbünte­tés terhe alatt a közös étkeztetés, bankmegrend­szabályozás és hasonló irányokban kiadni szándé­koztak. Az előkészületek tehát mindenre kiterjedő gondossággal idejében megtörténtek, csak a vég­rehajtásnak kellett volna sikerülnie. A további tervek a következők voltak: A kormány ártalmatlanná tétele után meg­alakul Vannayék kormánya. Ebben a kormány­ban Vannayn és a vívómesteren kívül ismeretlen nagyságok szerepeltek volna, új emberek, akik­nek a »kinevezése körül« szintén viták voltak. Az összeesküvők kisded társaságában már megvolt az ellenzék, amely Vannay hadügyminiszteri ki­nevezése ellen is tiltakozott és most felemelte szavát az új nevek ti­ft.­ A többség azonban le­torkolta a kisebbségm azzal, hogy minden forra­dalom új em­bereket hoz. Ezzel a meggyőző érve­léssel hozzájárulásra bírták az ellenzéket. Az új kormány katonai diktatúrát vezetett volna be. Az igaz, hogy a katonaság ehez hiány­zott, de ők úgy számítottak, hogy az majd »bizto­san« csatlakozni fog hozzájuk. Ők mindent biz­tosra vettek. A tanácskozást követik a tettek, de — más oldalról A tanácskozásokat befejezték és elhatározták, hogy most már szavak helyett jöjjenek a tettek. A tettek tényleg jöttek is, de az ellenkező oldalról, mert a rendőrség idejében értesülést szerzett erről a fantasztikus mozgalomról és Hetényi Imre főkapitányhelyettes kellő időben közbelépett, elfogta a szervezkedőket. Az elfogottakat a Margit körúti katonai fog­házba vitték. Ezt azért tették, mert a puccsisták főnöke Vánk­ay­ László gazdászati hadnagy, tehát ő tulajdonképpen a katonai bíróság illetékessége alá tartozik. A mellékfigurák pedig könnyebben helyezhetők el a Margit körúti fogházban, mint a rendőrségem Az elfogatások péntekről szombatra virradó éjszaka történtek, az­nap, amikor Vannayék hasonló természetű terveiket akarták valóra vál­tani. Szomorúan tapasztalták magukon a szerencse forgandóságát és a sors iróniáját. A hatal­mi téboly elpárolgott belőlük, s tényleg nem voltak mások, mint ügyetlenül védekező, remegő gyanú­sítottak, akiknek minden gondjuk arra irányult, mint általában a hasonló sorsú őrizeteseknek, hogy ebédet kapjanak és kiérdemeljék az eljáró állami tisztviselők jóindulatát egy cigaretta irá­nyában. Budapesten elfogtak több embert, néhányat vidéken. Az elfogatatok szombaton f­olytatódtak, sőt hétfőn is lefüleltek egy-két embert a detektí­vek. Eddig még nincs eldöntve, hogy szükséges lesz-e még újabb embereket is elfogni, ez termé­szetesen az eljárás eredményétől függ. Körülbelül ötven ember van eddig őrizetben. Ezek azonban nem, mindannyian részesei a szervez­kedésnek, legalább is az a vélemény alakult ki az eddigi kihallgatások alapján, hogy többen elbo­csáthatók lesznek. A hatóság kénytelen volt min­denkit elővenni, aki gyanúba keveredett, de aki tisztázza szerepét, azt szabadon engedik. A kihallgatások a Margit körúti katonai fog­házban történnek, részben Müller Viktor hadíró, részben Hetényi Imre főkapitányhelyettes és Schwehiitzer József rendőrtanácsos foglalkoznak az előállítottakkal a hozzájuk beosztott segéderők felhasználásával. A hesseni példa Az elterjedt hírek szerint egyik-másik már beismerő vallomást is tett és ennek alapján re­mélik, hogy a bűnjelként lefoglalt és tárgyi bizo­nyítékként ellenük felhasználható manifesztumok, iratok és egyéb adatokon kívül, saját beismerő vallomásukkal is bizonyítani lehet bűncselekmé­nyüket. Annyit már leszögeztek, hogy a puccsot tu­lajdonképpen november 21-ikén akarták végrehaj­tani. Ettől a határnaptól azonban el kellett tekin­teniök. A puccsisták tájékozottságára és egymás iránti bizalmára következtetni lehet abból, hogy ennek az okát más és máskép állítják be. A külön­féle előadásokkal szemben az látszik valószínűnek, hogy az elhalasztás azért történt, mert az iker­puccs Németországban nem érett még meg. Ez az ikerpuccs a hesseni nemzeti szocialista megmoz­dulás lett volna. Mint ismeretes, ez néhány napi halasztást szenvedett és aztán leleplezték. Ez a le­leplezés sürgőssé tette a pestiek fellépését és ezért határozták el magukat a német testvérmegmozdu­lás leleplezése után azonnal akcióba lépni. 50 priuszlap A rendőrség az elfogottak erkölcsi bizonyítvá­nyát is összeállította. Nem a legépületesebb olvas­mány ez az ötven priusz­lap. Nagyon sokan ki­sebb-nagyobb bűncselekményért már jogerősen el voltak ítélve, van közöttük amnesztiás is, de ál­talában múltjuk miatt sem lehet szándékaiknak valami nagy korrektséget tulajdonítani. Az elfogottak listája csakúgy feketélik azok­tól a nevektől, amelyek a kommün utáni időkben különféle atrocitásokkal kapcsolatban szerepeltek a nyilvánosság előtt. Nem egy meghatározott egyesület, vagy szűk kör tagjai a most elfogott emberek, hanem különféle frakciókból tevődtek össze. Innen is, onnan is, a régi idők elfelejtett köreiből verődtek össze a társaság tagjai, akik részben »hozamra« építették fel ezt a megmozdu­lást Ennek részben az óvatosság, részben az irigység volt az oka. Azt mondották ugyanis, hogy sok embert nem lehet beleavatni az ügybe, mert akkor könnyen akadhat áruló közöttük. Ezenkívül azért sem vet­tek be több embert, hogy az első helyet maguknak biztosítsák. Egymás közt pedig kijelentették hogy ha a forradalom sikerül, akkor ők majd hozzák azokat az embereket, akik az ő kisded körükhöz tartoznak. Valószínű, hogy ez a hozam csak üres kijelen­tés volt és az elhozandók nem is tudtak az ügyről semmit. NYILATKOZAT igen sok hallható "A torockói menyasszony« remek előadása után a Bel­városi Színház környékén. »Többet ér, mint amennyibe a jegy került«, mond­ják legtöbben. A kiváló előadást és Indig Ottó remek vígjátékát, ugyanis új, olcsó beryárak mellett játsszák minden este és vasárnap délután Ezért zsúfolt állandóan a Belvárosi Színház. (Jegyek 10—'/aS­ ÍR és PM-től.) Capt. Proske 14 vad oroszlánja a Royal Orfeum decemberi új műsorában! Statárium elé kerülnek Vannayék A kihallgatások még folynak, de már most leszögezték az illetékes hatóságok azt, hogy Vannayék cselekménye statárium alá esik, még­pedig nemcsak az új statárium vonatkozik bűn­cselekményükre, hanem a régebbi is. Jogi szempontból eljárásuk kétféleképpen bírálható el. Az egyik felfogás amellett szól, hogy az 1921. III. tc. vonatkozik Vannayék ügyére.« Ez az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény. Valószínűbbnek látszik, hogy az a felfogás kerekedik felül, amely cselekményüket lázadásra való szövetkezésnek minősíti. A hatóságok még nem döntötte­k a minősítés kérdésében. Egyébként is az a szokás, hogy a nyomozó hatóság eljárásá­nak eredményéhez képest bizonyos törvénysza­kaszra való hivatkozással hozza meg az előzetes letartóztatásra vonatkozó végzést, tehát a minősí­tést, véglegesen azonban későbbi fórumon dönte­nek efölött. Nincs azonban vita arról, hogy akár az egyik, akár a másik törvényszakasz szerint minősítik Vannayék eljárását, ügyük statáli­­is eljárás alá kerül. Turcsányi Gyula Illetékes hely összefoglaló jelentése a szervezkedésről és leleplezéséről i­s. A Magyar Távirati, Iroda, jelenti: A november 28-án történ­t letartóztatásokkal kapcsolatban ille­tékes helyen a következő felvilágosítást adták:_ A magyar királyi államrendőrség a nyomozó­hatóságokkal karöltve körülbelül egy év óta figye­lemmel kísért egy szervezkedést, amely a közvé­lemény felé hazafias jelszavakkal dolgozott, rej­tett céljai azonban, amint az mindig jobban és jobban kiderült, olyan természetűek voltak, ame­lyek részben a meglevő társadalmi rendet veszé­lyeztették, részben pedig közönséges bűncselek­ménynek voltak minősíthetők. Néhány héttel ezelőtt ez a mozgalom, amely eleinte még igen szétfolyó volt, konkrétebb formát öltött s ekkor a rendőrségnek felhívás jutott ke­zébe, amelyet állítólag meglevő, az országgyűlés­ben azonban nem képviselt politikai pártok nevé­ben adtak ki, amelynek hangja nyilvánvalóan a jelenlegi politikai és gazdasági rendszer ellen irá­nyult. A hatóságok tudtak arról, hogy a legutóbbi hetekben már végrehajtóbizottság is alakult, amely hivatott lett volna a mozgalmat vezetni és annak sikerét biztosítani. Ennek a végrehajtóbi­zottságnak Vannay László gazdászati tiszt, Mol­nár Ferenc útbiztos, Raab Árpád magántisztvi­selő, Tóth Ferenc vívómester, Ková­cs Sándor kőműves és Polyák Jenő elektrotechnikus voltak a tagjai. Ezek az egyének a forradalmi időből ismertek, egy részük már büntetett előéletű. Amint az eddigi vallomásukból kitűnik, tervük az volt, hogy hamisított parancsokkal beférkőznek a hon­védség és a rendőrség laktanyáiba, ott fegyvereket igyekeznek szerezni, ezek segítségével magukat a karhatalmi központok, a középületek, posta, távirda, rádió birtokába helyezik, azután diktatú­rát, mégpedig valamilyen szovjetrendszerű ál­lamberendezkedést léptetnek életbe. Az anyagi eszközökről úgy véltek gondoskodni, hogy a Nemzeti Bankot és a magánbankok pénztárainak birtokába helyezik magukat, de tervrajzokat ta­láltak olyan kereskedelmi és magánházakról is, ahol a mozgalom szervezőinek nézete szerint pénzre lehetett volna szert tenni. A rendészeti hatóságok értesülése szerint a mozgalomnak november 21-ikén kellett volna ki­törnie, ekkor azonban elhalasztották, mert úgy vélték a mozgalom szervezői, hogy nincs még minden kellően előkészítve. Közben azonban ne­szét vették, hogy a hatóságok figyelik őket s ezért elhatározták, hogy a kísérletet november 28-én minden körülmények között végrehajtják. A kormány a szükséges és ilyen esetekben szokásos óvóintézkedéseket már pénteken meg­tette s hozzálátott a mozgalom vezetőinek és résztvevőinek letartóztatásához, márcsak azért is, mert egyrészt elejét kellett venni annak, hogy tájékozatlan elemeket hazafias jelszavak ürügye alatt bűncselekményekre csábítsanak, másrészt, hogy minden rendzavarásra irányuló kísérlettel szemben kijózanítólag hasson az a gyors és eré­lyes elhatározás, amellyel a kormány megmu­tatta, hogy a jogrendet és biztonságot minden zavaró kísérlettel szemben meg tudja védelmezni. Az eddigi kihallgatásokból is megállapítható, hogy a résztvevők mögött nem állottak tömegek s hogy nem tartoznak az országgyűlésben képvi­selt egyik politikai párthoz sem. A letartóztatot­tak között egyformán találhatók olyanok, akiket 1920-ban a szélsőjobboldalhoz számítottak, s olya­nok, akiket most a szélsőbaloldalhoz tartozóknak számítanak. A letartóztatottak száma 46, akik közül 7-et szabadonbocsátottak s valószínű, hogy a mai nap folyamán még további szabadonbocsátások tör­ténnek. Eddig tíz egyért hallgattak ki. A vallo­másokból megállapítható, hogy a hat tagból álló vezérlőbizottságon kívül mintegy 150—200 sze­mélyre becsülhető csoport állott a mozgalom veze­tői mögött, akik azonban nem ismerték a vezetők terveit. A vezérlőbizottság azonban, úgy látszik, mindenre el volt szánva, mert egyes vallomások szerint rabláson és gyilkosságon kívül több ve­zető jobb- és baloldali politikust akartak őrizetbe venni vagy meggyilkolni. E tekintetben a további nyomozás hivatott a tényállást tisztázni. A letartóztatottak között Vannay László gaz­dászati tisztet kivéve, katon­ai személy nincsen, és a nyomozás adatai szerint ilyenekre gyanú nem is eshetik. A kihallgatások folyamatban vannak. HMZLOTT 71? a KÉMÉNYSEPRŐ VEXDÉ3LOB2N Aréna At 100. csütörtöktől remek halvacsorák P 1 — től, készítve S­immsr Ferenc hires halászmester felügyelete alatt. Disznótor P 1.60. — Egyéb árak valóságos meglepetés. Olcsó finom italok. Cigányzene. Karácsonykor mutat be a filmek filmjét Táncol a kongresszus. Jegyelővétel keddtől Uránia márványpalota Ufa filmszínház

Next