Pesti Napló, 1932. szeptember (83. évfolyam, 195–219. szám)

1932-09-01 / 195. szám

Csütörtök Ulain lesz a független kisgazda­párt szónoka a parlament holnapi ülésén Eckhardt kettős mandátumának sorsa (Saját tudósítónktól.) A független kisgazda­párti képviselők szerdán este megbeszélést tar­tottak, amelyen a szeptember 2-iki parlamenti ülés napirendjével foglalkoztak. A megbeszélésen Gaal Gaston, aki vidéken tartózkodik, nem volt jelen. Ma, csütörtökön pártértekezlet lesz, amelyen Gaal Gaston fog elnökölni. A párt egyébként el­határozta, hogy a parlament összehívásának meg­okolásával Ulain Ferencet bízzák meg. Ugyancsak Ulain Ferenc kapott megbízást a párttól arra is, hogy tegye szóvá azokat az atrocitásokat, amelye­ket a párt tagjaival szemben Mezőcsáton elkövet­tek és utasítsa­ vissza azokat a vádakat, amelyek­kel a párt tagjai a kormánypárt részéről és álta­lában hivatalos helyről illettek. Értesülésünk sze­rint egyébként a szeptember 2-iki ülésen gróf Hunyady Ferenc, Dinich Ödön, Múzsa István és Hegymegi-Kiss Pál mentelmi joguk megsértését fogják bejelenteni a képviselőházban. A szerda esti megbeszélésen egyébként szóba került az a kérdés is, hogy Eckhardt Tibor, akinek most kettős mandátuma van, melyik mandátumát tartsa meg. Döntés nem történt. Vannak, akik azt mondják, hogy a pártnak a Mezőcsáton szerzett újabb mandátummal szaporítani kell a párt tag­jainak számát. Mivel pedig Milotay István, aki Miskolcon Eckhardt Tibor után következnék a listán, eddig nem mutatott hajlandóságot arra, hogy belépjen a pártba, többen vannak, akik azt hangoztatják, hogy Eckhardt Tibor maradjon meg Miskolc város képviselőjének, amely esetben a me­zőcsáti kerületben újabb választás lenne. Vannak azonban olyan vélemények is, amelyek szerint Eckhardt a mezőcsáti mandátumot tartja meg és a miskolciról mondana le, amely esetben — hír szerint — Milotay belépne a kisgazdapártba. Dréhr Imre beperelte a kincstárt (Saját tudósítónktól.) A budapesti törvényszéken Scnig törvényszéki ír­ió szerdán folytatta annak a per­nek tárgyalását, amelyet Dréhr Imre indított a kincstár ellen. Dréhr ugyanis két szobrot adott orvosainak, or­vosi honorárium címén, s ezeket a szobrokat a népjó­léti minisztérium visszakövetelte az orvosoktól azzal, h­ogy a szobrok elajándékozásához Dréhr Imrének nem, volt joga. Dréhr azt vitatja, hogy a szobrok az ő tulaj­donát képezték és a kincstárt perli a szobrokért, annak megállapítását kérve a bíróságtól, hogy a szobrokat jo­gosan adta az orvosoknak. Sok tanút hallgattak ki az ügyben, szerdán igen érdekes vallomást tett dr. Földes István ügyvéd. Vallomása ugyan nem volt szoros ösz­szefüggésben a szoborüggyel, azonban ettől függetlenül érdekes volt. Arról vallott az ügyvéd, hogy egyik ügyfele, Heppes Sándor rokkant főhadnagy — aki egyébként az ügyvédi titoktartás alól való felmentést megadta neki — 1939 de­cemberében Vass Józseftől 750 pengő segélyt kapott. Ő nem tudta, hogy Vass neki ennyi segélyt utalt ki és bol­dogan fogadta el Hankó Elemértől azt a 40 pengő se­gélyt amit neki Hankó átadott. Amikor megtudta, hogy ő a 750 pengőből csak 40 pengőt kapott, akkor elment ügyvédjéhez — dr. Földes Istvánhoz — és megbízást adott neki, h­ogy bűnvádi feljelentést tegyen 710 pengő elsikkasztása miatt. Az ügyvéd levelet írt Ssankó Ele­mérnek, magyarázatot kérvén tőle. Erre Hankó eljött az ügyvéd irodájába, arra kérte, hogy ne legyen férje. Öntést és megígérte, hogy három napon belül elhozza a pénzt. A harmadik napon a pénzt el is hozta. Az ügyvéd után kihallgatták Horváth Árpád szob­rászt, akinek egyik szobra körül keletkezett a per. A szobrászt sokáig vallatták és végül is Dréhr ügyvédje, dr. Palotay-Kovács Károly ellenezte a szobrásznak — akinek kihallgatását a kincstár kérte — megesketését. A bíróság mellőzte a megesketését azzal, hogy vallomása ingadozó, ellentmondó. Duca: Egyre erősödnek a békerevíziós törekvések Bukarest, augusztus 31. A képviselőház délutáni ülésén a felirati vita során Duca szólalt fel. Hosszasan foglalkozott a külpolitika kérdésével, hlála Istennek, — mon­dotta — a külpolitika terén most már egységes frontot mutatunk. Az utóbbi időben Románia ér­dekeit azonban ne itt képviselték kellő energiával s ennek káros következményei vannak, amit meg kell szüntetni. Megvizsgálva a világpolitikai áramlatokat, egyre erősebbnek találja a törekvést a békeszerződések revíziójára. Szorosan össze kell fognunk a szövetségesekkel, — mondotta Duca — mert csak így tudjuk megőrizni Romániának a békeszerződésben lefektetett jogait. A kisebbség kérdéséről Duca a következőket mondotta: Akár tetszik nekünk, akár nem, tény, hogy 4 millió kisebbség él Romániában. Felfogá­sunk szerint Romániát nem lehet valójában kon­szolidálni addig, amíg­ nem találjuk meg a módját a kisebbségekkel való együttműködés megvalósí­tásának. Fényes Fiuinternátus bejáró, jól bennlakó és bennlakó tanulók számára Budapest, V., Csanády u. 19. Tel. 927-31. 45-ik Iskolaév PESTI NAPLÓ 1932 szeptember 1 Lord Rothermere nyilatkozik a magyar trónra jelöttetésének felajánlásáról „Rákosi Jenő volt az egyetlen férfiú, aki e témát a velem való személyes érintkezés kapcsán felvetette" London, augusztus 31. Rothermere lord a következő táviratot küldte a Magyar Távirati Irodának a magyar sajtó részére. — Nemrégiben cikkem jelent meg, amelyben a monarchista eszmének általános újjáéledéséről számoltam be Európában. Ez alkalommal vissza­tértem azokra az ajánlatokra, amelyeket négy év­vel ezelőtt tettek nekem, hogy egyezzem bele abba, hogy engem a magyar trónra jelöljenek. Értesülésem szerint ez eseményekre való vissza­emlékezésem nagy érdeklődést váltott ki Magyar­országon, ahol szavaim értelmezésénél nagyon tú­loztak. Cikkemben sem nem mondottam, sem pedig nem állítottam az­t, hogy nekem bárki is a magyar koronát felajánlotta volna. Minden alapot nélkülöz tehát a magyar sajtó bizonyos részében felmerült az a kombináció, hogy engem akár egyike vagy másika azoknak az elő­kelő állású magyaroknak, akikkel személyes vo­natkozásba kerültem, akár pedig a jelen vagy az volt magyar kormány tagjai közül is bárki ennek a célnak igyekezett volna megnyerni. Rákosi Jenő volt az egyetlen férfiú, aki a témát a velem való személyes érintkezés kapcsán felvetette. De tény, hogy az akkortájt Magyarországból tömegesen, hozzám érkező levelek közül igen sokban felvetet­ték az eszmét, hogy jelöltessem magamat a ma­gyar trónra. E manifesztációkban azonban én csu­pán a magyar jellem meleg rokonérzésének és lel­kesedésének megnyilvánulását láttam, de egyben világosan láttam, hogy ez lehetetlen és az adott helyzettel nem számoló dolog. — Az az érzésem, — és ennek már gyakran adtam kifejezést — hogy a magyar nép nagylelkű­ségében, amely egyike legcsodálatraméltóbb tu­lajdonságainak, erősen túlozta azoknak a szolgá­latoknak a jelentőségét, a­­elyeket Magyarország igazságának érdekében teljesíteni próbáltam­ Rothermere. Nagy csempészrazzia Burgenlandban Katonaság tisztítja meg a felfegyverzett osztrák csempészektől a határmenti vidéket Bécs, augusztus 31. Az osztrák-magyar határ nyugatmagyaror­szági részén az utóbbi hetekben annyira elfajult a csempészet, hogy a vámhatóságok kénytelenek voltak katonai segítséget kérni. Az osztrák határ­menti lakosság szimpatizál a csempészekkel és több ízben megakadályozta a csempészek letartóz­tatását. Az utóbbi napokban az egész nyugat­magyarországi határ mentén nagyszabású razziát hajtottak végre. Teljes harci felszerelésben kato­nai járőrök vonultak ki, s a razzia már eddig huszonnégy hivatásos osztrák csempész letartózta­tására vezetett. A huszonnégy csempészt szerdán délután erős katonai fedezettel Bécsbe szállították és átadták a tartományi törvényszék fogházának. A katonai akció nagy eréllyel folyik tovább. Ösz­szesen kétszáznegyven katona vesz részt tizenöt tiszt vezetésével az akcióban. A katonákat a legkülönbözőbb ezredekből válogatták össze. Minden egyes vámhivatal mellé egy-egy rajt osz­tottak be s a vámőröket 3—5 katona kíséri hivata­los útjaikon a határ mentén. A katonák acélsisak­kal és szuronnyal látják el szolgálatukat s állan­dóan cirkálnak azokon a vidékeken, ahol csempé­szeket sejtenek. A letartóztatott csempészek közül tizenhatan egyetlen felfegyverzett banda tagjai. A katonai segédcsapatok egész szeptemberben Nyugat-Magyarországon maradnak, sőt ha szep­tember végéig sem sikerül véget vetni a csempé­szetnek, akkor októberben új katonai osztagok váltják le őket. Tovább folyik a küzdelem az olcsó szénért Kartel „kartel" nélkül vagy olcsó szén kartel nélkül? (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló beszámolt már arról a nouto jellegű lépésről, amelyet a kar­­telbizottság tett a szénkartel törekvéseinek­ meg­gátlására. A báró terényi Zsigmond elnöklete alatt ülésező kartelbizottság, bár a kartel a keres­kedelmi miniszter kívánságának sok részletkérdé­sen deferált, nem tartotta elfogadhatónak a szén­kartel szerződését. A kartelbizottság véleménye szerint a szénkartel szerződése még mindig olyan, hogy a közérdeket veszélyezteti és ezért jelentette ki a bizottság, hogy a szénkartel bemutatott szer­ződése elfogadhatatlan. A kartelszerződéstől teljesen függetlenül még nem döntötte el a szénárakat a bizottság. A bi­zottság már kérte, még nem kapta meg a bánya­termelési árakra vonatkozó kalkulációkat, az ára­kat nem tudta ezért összehasonlítani a külföldi és békebeli árakkal és így a döntést nem hozhatták meg.­­­­ A szénárak dolgában természetesen szerdán is tovább folytak a tárgyalások. Kenéz Béla keres­kedelmi miniszter szerdán délelőtt a bányák veze­tőivel, később Chorin Ferenccel, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnökével és Vida Jenővel, a Ma­gyar Általános Kőszénbánya vezérigazgatójával folytatott hosszabb tanácskozást. Ezek a tárgya­lások egyelőre szintén nem vezettek eredményre. Hír szerint a nagybányák vezetősége nem ra­gaszkodik a szénegyezmény fenntartásához és hajlandó a tíz nagykereskedővel kötött szerződést azonnali hatállyal érvénytelennek tekinteni. Ezzel szemben, értesüléseink szerint, a kartel tíz tagja bizonyos abban, hogy amennyiben a miniszter a kartel feloszlatása mellett döntene, a bányák ak­kor sem adnak szenet a kiskereskedőknek közvet­lenül, hanem csak a tíz nagykereskedő cégen ke­resztül. A döntés úgy a kartelszerződésre, mint a szén­árak megállapítására vonatkozóan a miniszter kezében van. A kereskedelmi miniszternek pedig elhatározott szándéka, h­ogy úgy a kiskereskedők, mint a nagyközönség érdekeit feltétlenül meg­védi. Ez világlik ki abból a válaszból is, amelyet a szénkiskereskedők küldöttségének adott. Szer­dán ugyanis több országgyűlési képviselő vezeté­sével a fa- és szénkiskereskedők újból felkeresték Kenéz Béla kereskedelemügyi minisztert, aki előtt rámutattak arra, hogy a szénkartel sokkal magasabb árakat jelentett be az Árelemző Bizott­ságnak, mint amilyen árakon a kartelen kívül ál­lók eladásokat eszközölnek. Azt kérte a küldött­ség, hogy a kereskedelmi miniszter hatalmi szó­val utasítsa a kartelt arra, hogy a szén, de külö­nösen a brikett árát lényegesen csökkentse. Til­takoztak az ellen, hogy a szénkartel kicsiben is áruljon,­­mert ez háromezer szénkiskereskedő exisztenciáját fenyegeti. A kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy méltányolja a szénkereskedők panaszát és min­dent el akar követni, hogy a kereskedők és a fo­gyasztóközönség érdekeit megvédje, ha lehet, a Scartelen belül, ha kell, a szénkartel nélkül vagy a szénkartel ellenére is. ­ Csütörtükön, ma este nyitja kapuit az újonnan átalakított HARMATH IMRE revü­operettjével, a főszere­pekben: Szilágyi Marcsa,­­ Boross Géza, Dezsőffy­­ László, Komlós Vili

Next