Pesti Napló, 1932. október (83. évfolyam, 220–245. szám)

1932-10-01 / 220. szám

4 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1932 október 2 FERENC KÖRÚT. 8. Végrehajtás lesz ma a „telefonáló" Laczkó lezárt lakásában (Saját tudósítónktól.) A bujkáló Laczkó Her­mann bankigazgató lezárt lakásában szombaton délelőtt 9 órakor végrehajtás lesz. Pénteken dél­után megjelent a főkapitányságon a bírósági végrehajtó és bejelentette, hogy a bíróság Laczkó Hermiannal szemben hitelbe vett áru vételára fejében végrehajtást rendelt el és a hitelező szom­baton lefoglaltatja a lakást Rendőr kivezénylését kérte a végrehajtás foganatosításához. A szökés­ Idén levő bankiga­zgató többi hitelezői sem voltak restek és követeléseik biztosítása érd­ekében bűn­ügyi zárlatot kértek a lakásban levő ingóságokra. Az árván maradt fiú gyámja is fellépett ügyvédje útján és az öngyilkossá lett Laczikóné utolsó kíván­ságaihoz híven a gyermek részére akarja biztosí­tani a lakás berendezését. _ Laczkó egyébként telefonon értesítette ügyvéd­jét, hogy megvonja tőle a megbízást, új ügyvédet nevezett m­eg ugyancsak telefonon, aki bejelen­tette a rendőrségen,­­hogy Laczkó egy-két napon belül önként fog jelentkezni. Közben a­ detektívek Laczkót mindenfelé keresik. Interpellációk napja a főváros közgyűlésén (Saját tudósítónktól.) A főváros unalmas han­gulatban folytatta szerdán abbamaradt közgyűlé­sét. A főpolgármester elbúcsúztatta az elhunyt Zsolnay Imre volt törvényhatósági bizottsági tagot. A zsidó ünnepekre való tekintettel a pártok szerették volna az interpellálókat leszerelni, de legtöbben mégis elmondották panaszaikat. Farkas Zoltán, a házépítő takarékszövetkeze­tek visszaéléseire mutatott rá. Perk­y Lajos egy csomó panaszt hordott össze. A hadirokkantaknak ingyen villamosjegyet kért. Támadta a Vitézi Rend vezetőségét és ezért elnöki rendreutasításban rész­es­ült. Kifogásolta, hogy a főváros még egyet­len rokkantnak sem juttatott vitézi telket. A szocialisták gúnyosan kiáltották, hogy a telkek templomokra kellenek. A kereszténypárti padok­ból többen összetűztek a szocialistákkal és egy-két rendreutasítás is elhangzott. Lévai Sándor azt kívánta, hogy az Autóbusz­üzem igazgatósága továbbra is működjön. Pol­lákné Stern Szerén azt követelte, hogy a rászorult kisiparosoknak és kiskereskedőknek minden aka­dály nélkül adják ki a szegénységi bizonyítványo­kat. Dr. Nagy a BESZKÁR tarifájának leszállítá­sát sürgette. Perley később újra elmondott egy csomó in­terpellációt, Farkas Zoltán elpanaszolta, hogy Kőbánya lakossága rengeteget szenved néhány gyár bűze miatt. Lévai Sándor szerint­ a kerü­leti elöljáróságoknak nem bocsátanak pénzt ren­delkezésükre és így alig adhatnak valami se­gélyt. Stern Szerén a tankönyvuzsora ellen kelt ki. Szegő Béla a főpolgármestert támadta, mert egy szaklapban azt a kijelentést tette, hogy egyesek a közüzemi kérdésből demagógiát­­ csi­nálnak és politikai népszerűség hajhászására aknázzák ki. A főpolgármester azonnal válaszolt. Kötelessége megvédeni a főváros üzemi gazdál­kodását, mert tervszerű hadjárat folyik ellene, de neki is az az álláspontja, hogy az iparnak és kereskedelemnek oktalanul versenyt támasztó üzemeket le kell építeni. Ekkor már alig volt valaki a közgyűlési te­remben. Elmondtak még egy-két indítványt és ezzel az ülés­­véget ért. A stresai ajánlások az Európa-bizottság el­őtt A hitelező államoknak türelmet kell tanusítaniok . A középeurópai adós államok mindenkit meggyőztek arról, hogy önhibájukon kívül nem tudnak fizetni a hüllőidnek, mondotta Bonnet Genf, szeptember 30-(A Pesti Napló külön tudósítójának telefonjelentése.) Közel egyévi szünet után pénteken délután nyílt meg az Európa Tanulmányi Bizottság ülése. A tárgyalást Motta, a svájci államszövetség elnöke nyitotta meg rövid beszéddel, amelyben megemlé­kezett Briandról, akiről aztán Herriot francia mi­niszterelnök mondott meghatott szavakat. Motta javaslatára Herriot-t választották meg elnökké. Az ülés egyébként Georges Bonnet-nek, a stre­sai konferencia elnökének másfélórás beszámolójá­val telt el, amelyben részletesen ismertette a stre­sai eredményeket. Ezek között legfontosabb a preferenciális szerződések megkötésének lehető­sége. Ez ténylegesen javít a keleteurópai agrár­államok sorsán. Másik nagy eredmény, hogy a dunai államok felsegélyezésében azok az államok is részt vesznek, amelyek nem köthetnek preferen­ciális szerződést a keleteurópai agrárállamokkal. Ezek az államok hozzájárulást fizetnek a kelet­európai gabona árának emelését célzó közös alap­ba. Leghelyesebb volna, ha a közös alap admi­nisztrációját a Nemzetközi Fizetések Bankja látná el. •Bonnet ezután azoknak a szubvencióknak kér­dését vázolta, amelyeket az ipari Európa fog a dunai gabonatermő országoknak nyújtani. Ezek­kel szemben a dunai államok liberális keres­kedelmi politikát fognak folytatni. Közlekedés­politika terén is radikális változtatásra van szük­ség. Bonnet beszédének súlypontja azonban Kö­zép-Európa pénzügyi helyzetének orvoslása volt, ebben a tekintetben ismertette a stresai aján­lást, amely szerint a hitelező államoknak türel­mes, engedékeny magatartást kell tanúsítaniuk a bajbajutott középeurópai adós államokkal szem­ben. Amely államok ezek közül nem tudnak fizetni, azok meggyőztek mindenkit afelől, hogy önhibájukon kívül képtelenek teljesíteni külföldi kötelezettségeiket. A gabonafelértékelési és a valutamegerősítési alapot meg kell teremteni. Most a bizottságon a sor, hogy minden állam meghozza a maga áldozatát, mert ezt kívánja Európa újjászületésének érdeke. Bonnet jelentését nagy tetszéssel fogadták, majd a vita megkezdését szombatra halasztották. Budapest szomorú költségvetése Általános takarékosság — Nincsenek többé nagy tervek — Borvendég alpolgármester és Lamotte tanácsnok két hétig bezárkózva tanácskozott, hogy Budapest 1933-as költségvetését el lehessen készíteni (Saját tudósítónktól.) Nem volt könnyű dolog elkészíteni Budapest jövő évi költségvetését. A jö­vedelmek állandóan esnek, a nyomor miatt külö­nösen szociális téren mindinkább több és több igényt támasztanak a fővárossal szembe­n. Borven­dég Ferenc alpolgármester és Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok szabadságukból két hetet ál­doztak fel. Hivatalosan nem­­is voltak Budapesten, hanem külföldön tartózkodtak, ellenben zárt ajtók mögött tanácskoztak. Időközönként egy-egy tanács­nokot hívtak be magukhoz és vele tárgyaltak. Voltak percek, amikor azt hitték, hogy mégsem lehet a költségvetést összeállítani. Végre most el­készült és mint az alpolgármester mondja, még reálisabb, mint az idei volt. Igaz, hogy a költségvetés nagyon szomorú. Nagy tervek megvalósítására nincs most lehető­ség. Egy-két évig vegetál a főváros, amíg megvál­tozik a helyzet. 169 millió pengő a bevétel és ugyanannyi a kiadás, az üzemekkel együtt pedig 319,2 millió pengő a főváros forgalma. A takarékosságot a le­hető legszigorúbban keresztülvitték. Különösen személyi tételeknél dolgozott erősen a kék ceruza. Nincs már a fővárosnál remuneráció, a karácsonyi segély is a múlté. A főváros egyes osztályai közül a legnagyobb kiadás a pénzügyi téren van, ahol a bruttó kiadá­soknak 20.40 százalékát­­használják fel, igaz, hogy viszont a bevétel itt 66.33 százalék. A főváros nagyon bízik abban, hogy a külföldi kölcsönök kamatait le fogják szállítani és így a főváros ked­vező anyagi helyzetbe jut. A legdrágább osztály a közoktatás, amely a bruttó kiadásoknak 19 és ö1 százalékát emészti fel, a bevétel pedig teljesen jelentéktelen, mindössze 1,17 százalék. Az igazgatást, ahol a személyi kiadásokat szá­molják el, 15,4 százalékot jelent, a bevétel ezen a címen csak háromnegyed százalék. Közjótékonyságra a költségvetés 11.70 százalé­kát fordítják, körülbelül annyit is vesznek be. Az út- és csatornaépítés a bruttó kiadás 11,66 százaléka, azután sorra jönnek a következő téte­lek: közegészségügy 9­3 százalék, viszont 8.8 száza­lék a bevétel. Városépítés és tűzrendészet 2.29 százalék, közjogi szolgáltatások 2.12, közélelmezés 3.43, városgazdasági 2.31, közművelődés 1.65, köz­gazdaság és ipar 0.15, közlekedés 0.07 százalékát teszi ki a bruttó kiadásoknak. Hiába vannak ilyen komoly bajok, Budapest­nek mégis áldoznia kell szépészeti célokra is. A városi kertészet tovább folytatta a Városmajor­nak, a Gellérthegynek, a Drasche-féle ingatlan­nak kertészeti rendezését, a Baross téri parkot is gyepesítették. A jövő évben a Városmajor­park további fejlesztése, az Eskü tér kertészeti rendezése , a Rudolf-rakpart fásítása kerül sorra. A Lövöldte tér rendezésére is gondolnak és a nép­ligeti mutatványos tér átalakítását is tervbe­vették. A főváros egyes osztályai nagyszerű terve­ket dolgoztak ki, ezeket azonban egyelőre félre­tették, a főváros nemcsak takarékoskodik, hanem még a legszükségesebbre is nehezen adja ki a pénzét. TEMETIK VIGH MIHÁLYT, az ecseri úti halá­los autókatasztrófa egyik áldozatát Bottait, Grandit és három volt minisztert törölték a fasiszta nagytanács tagjai sorából Róma, szeptember 30. A fasiszta nagytanács összetételében fontos változás állott be. Bottai, Grandi, Mosconi, Rocco és Balbino di Giuliano volt minisztereket pénteken királyi dekrétummal törölték a fasiszta nagyta­nács tagjai közül, ugyanakkor három új minisz­tert: De Francesi igazságügyminisztert, Jung pénzügyminisztert és Ercola közoktatásügyi mi­nisztert a nagytanács tagjaivá nevezték ki. ISY a közönség kedvencei Székesfővárosi Állatkertben Pálmaház. Akváriúra. Nyitva egész nap. MATT-SIJET! Megrendelhető: Székesfővárosi ásványvíz-üzemnél (1„ Gellért rakpart /. Telefon: SSO-Q3)

Next