Pesti Napló, 1932. november (83. évfolyam, 246-269. szám)

1932-11-03 / 246. szám

Csütörtök PESTI NAPLÓ 1982 november 3 A' jzr . ./> «Ä V Hasznos tudni, hogy a derűs hangulat, a jö közérzés mindig a gyomor és belek kifogástalan müködésétörfügg. Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig Schmidthauer ter mész e tes kesertfvize válik be legjobban annal a diplomáciai betegségnél, amely külügymi­nisztereknél o y gyakran lép fel. Sokkal valószí­nűbb, hogy Zaleski, akinek tudvalevőleg aktív részé volt a lengyel-román szövetség megkötésé­ben, eddig követett politikájával nem tartotta ösz- szeegyeztethetőnek azt az éles külpolitikai front- változást, amely Lengyelországban — elsősorban is franeia nyomás alatt — bekövetkezett. A lemon­dásból máris megállapítható: a lengyel külpolitika teljes fordulat e'őtt á:l s ezt a fordulatot a német sajtó máris sokféleképpen kommentálja. A francia külpolitika mindig nagy stílusban és nagy vonalakkal dolgozik. Amióta a német na­cionalizmus kormányrajutott a német birodalom­ban, Franciaország mindent elkövet Németország külpolitikai izolálására és saját pozíciójának erő­sítésére. Vitán felül áll, bogy ezt a célt szolgálta Herriot spanyolországi útja, illetőleg a spanyol­francia joviszony gyors kiépítése, — és még inkább ezt a célt szolgálta Franciaország nyoma­tékosan barátságos viselkedése Oroszországgal szemben. A szándék világos: leépíteni Német­ország mellől az egyetlen hatalmas szövetségest, Oroszországot, amelynek amúgy sincsen nagy kedve a tíz évvel ezelőtt megkötött rapallói fegy­verbarátságot a Papen-kormánnyal tovább foly­tatni. Azonban Franciaországnak szövetségesei vannak keleten. Ha Franciaország kibékül Orosz­országgal, akkor lei kell békítenie Romániát és Lengyelországot is. Az elmúlt hetekben lezajlott román kormányválság kizárólag ennek a nagy apparátussal kikényszerített orosz-japán »barát­OIOGES, EEKEDMGELLEN súgnak« jegyében állt Most már odáig fejlődött a helyzet, hogy Cadese varsói román követ bejelen­tette Károly királynak: a lengyelek és a franciák akkor is ratifikálják a lengyel-orosz, ^ illetőleg francia-orosz megnemtámadási szerződést, ha ehez hasonló megegyezés Oroszország és Románia között nem jönne létre. Franciaország egyébként valósággal a ndurch- peitschen« politikáját folytatja Oroszországgal szemben. Ennek a rendkívül gyors kibékülési programnak legfőbb oka abban van, hogy a kö­zeli hetekben összeülő leszerelési konferenciára a külpolitikai erőviszonyok nagyjában tisztázód­janak. Ezzel függ össze az a széleskörű vita. amely az új francia leszerelési és biztonsági ter­vezetet kíséri. Franciaország gondoskodott arról, hogy Amerika érdeklődését is bevonja a kérdésbe és washingtoni jelentések szerint amerikai kor­mánykörökben a francia tervezetet összeegyeztet­het őnek tartják Hoover programjával, amely tud­valévőén az összes fegyverkezéseknek egyhar^ inaddal való csökkentését javasolja. Nem kevésbé fontos Franciaország számára, hogy a világgaz­dasági konferencia előkészítő munkálatainak meg­kezdésekor hivatkozhassék arra: egyesegyedül a rendelkezési kérdés végleges elintézése hozhatja meg a világnak azt a lélektani nyugalmat, amely ismét lehetővé teszi a termelés és fogyasztás régi egyensúlyának visszaállítását. Fontos momentuma a sokágú világválság lik­vidálásának a november 6-án megtartandó német választás is, amely — ez máris előrelátható — Hitler ék mandátumszámának 15—20 százalékos csökkenésével fog járni s ilyenmódon többé-lte- vésbé szilárdabb kormányzatéi bázist ad a Papcn- kormány számára. Ennek pedig igen nagy jelentősége lehet a további német-francia viszony s ezen túlmenően egész Európa nyugalmának szempontjából, amint azt a tegnapi Papen-interjú is bizonyítja, amely szerint a világbéke alapja csakis a német-francia közeledés lehet. Elképzelhető tehát, hogy éppen az egyre jobban kiéleződő válság, a kisebb-nagyobb súrlódások akuttáválása fogja meghozni a világ tartós nyugalmát és produktív békéjét. Pánik a világ gahonaíronlján Újabb árhanyaílás az export beszüntetése miatt — Lisztkeverés, mint átmeneti megoldás? (Saját tudósítónktól. A legfinomabb svájci órák szerkezetének pontosságával működött az­előtt a világ gabonaáralakulása. Ha Amerikában szárazság volt, Budapesten rögtön reagáltak rá az árfolyamok; ha a Balkánon sokat esett az eső, a csikágói árfolyamok rezgésén aznap érzett a hatása. De az utóbbi években folyton rosszabbul működött a műszer, s most már teljesen megbom­lott óramű képét mutatja a világ gabonaáralaku­lása, amelyben a fogaskerekek és a rúgok szinte törvényszerűen egymás ellen és önállóan mozog­nak. A kínálat és kereslet örök törvénye is csődöt mondott, személyesen, rendszertelenül, utólag ki­eszelt indokolásokkal mozognak az árak és vég­eredményben olyan alacsony árjegyzéseket lá­tunk a világtőzsdéken, amilyenekre a mostani em­berek nem is emlékezhetnek. A csikágói 43—44 centes búzajegyzés, 70 esz­Szenvedni!... Irta: Szomory Dezső Mikor hazajött Gondos Ferenc s belépett a szo­bába, a kis szomorú szobába ahogy belépett Gon­dos Ferenc, tele volt balsejtelmekkel. Finom ember létére, mindig balsejtelmekkel vo.t tele ezekben a bús időkben, de most különösképen elborult szíve- lelke s valami nagy bánatot érzett. Valami nagy bánat keserű fuvalmát érezte a szívében. Fogékony lelkére a szomorú sejtelmek már mint valóságok hatottak s még nem tudta mi történt, amikor már tudta a tulajdon szerencsétlenségét. Állástalanul, gondokkal terhesen, igazi Gondos Ferenc a sors akaratából, hanyatló csillagzatát követte, bús el­merengéssel, ebben a kis szomorú szobában. S nem is merte kérdezni, ahogy így ült magában, vájjon hol van a felesége? Nem merte kérdezni, ho’ott választ várt a fa­laktól, a bútoroktól, néhai édesanyja arcképétől, ami a falon lógott egy kopott keretben. Nem merte kérdezni s odament az asztalhoz, ahol egy cédu'át látott a lámpához támasztva. Egy cédulát kissé gyűrötten és fáradtan, mint ahogy egy madár kapná el a félszárnyát. S amint elkezdte o'vasni, rögtön érezte azt a keserű fájdalmat amit a dolgok megértése okoz. S már könnyes szemmel követte a sorokat, a szavakat, a szavak formáit s a betűket, ahogy oda voltak kaligrafálva arra a fehér papírra. Arra a fehér papírra, fekete tintával. Nagyon egy­szerű és szerény szavak voltak, de olyan fáradt s kimerült szavak, amelyekben egy egész lé’ek, bú­san lehanyatlott. Csakugyan olyan volt az egész, mintha egy madár kapná el a fé’szárnyát ezzel a papírral. »Elmentem Ferenc. Értsd meg, nem az, hogy elmentem sétálni Ferenc, de úgy mentem el, hogy nem is jövök vissza többé. Mert ez így nem megy tovább ez a keserves élet kettőnkkel. Sokat szenvedtem és töprengtem amíg erre a lépésre elszántam magam, de úgy gondolom neked is jobb, nekem is jobb, ha mindegyikünk külön próbálja ezt az életet, minthogy együtt s egymással már alig tudjuk e’viselni. Talán külön-külön szerencsé­sebbek leszünk. Neked se lesz gondod rám, nekem s© rád s talán ez így jobb lesz. Ne nagyon búsulj, hiszen tudod, szerettelek. Nem is foglak soha elfe­lejteni, d© most a végén vagyok s nem bírom to­vább. Még van egy kis fiatalságom s talán még nem késő számomra. Az is lehet, hogy már késő. Mindenesetre megpróbálom. Ezzel tartozom ma­gamnak. No isten veled! Mégegyszer csókol a te hű Klárid!« Már olyan sokat olvasta, hogy végül már kí­vülről tudta ezt a pár sort. Közben este lett a kis szomorú szobában s Gondos Ferenc meggyujtotta a lámpát. S miközben meggyujtotta a lámpát, ab­ban az átmenetben is a sötétből a világosságba, azt a pár sort recitálta. Felváltva olvasgatta azt a pár sort a papírról s felváltva az olvasással, kívül­ről mondta el magának. Elmondta magának jó egy párszor s aztán megindulva a szobában e’mondta minden bútordarabnak, külön a székeknek s a ka­napénak s külön néhai édesanyja arcképének a falon. Ügy állt a falnál s úgy mondta el arccal a fa’nak, mint távoli izraeliták imádkoznak s óbégat- nak a könyörgés falánál. Már nedves volt a fal a könnyeitől, ahogy ott állt és recitált. »Mégegyszer csókol a te hű Klárid!« ismételte százszor s nyomta bele az orrát a falba. Végül már nem bírta tovább. Holott úgy érezte, még mindig nem szenvedett eleget. Finom ember létére úgy érezte, hogy még nem ment el a szenvedése mélyére, a legmélyére a szenvedésnek! Fogékony lelke még áthatóbban, még izzóbban kívánta a szenvedést, mint egy mártír a kínt, a fájdalmat, a halált! Azzal még nem szenvedett eleget, hogy ez egyszer itt ta'álta ezt a cédulát az asztalon, hogy százszor elolvasta s megtanulta kí­vülről. Hogy százszor elrecitá’ta magának, a búto­roknak, az anyai arcképnek a falon s magának a falnak is mint egy zsidó imádságot. Azzal még nem szenvedett eleget! De ha feltéphetné ezt a friss sebet naponta! Ha kezdhetné megint ezt a sí­rást és bánatot minden réggé', az orrával a fal­ban! Ha megkapná ezt a levelet ezentúl, nap-nap után a postán! Mindennap ä postán már korán reggel, az első levélhordóval aki jön! S akkor, gyorsan, betett© a oédu’át egy borí­tékba s megcímezte magának. tendő óta egyszer sem fordult elő, amellett nem is lehet tudni teljes bizonyossággal, hogy mély­ponton van-e az amerikai búza árjegyzése! Politikai indokolás, elnökválasztás, értéktőzs­dei konjunktúrák és hasonló motívumok az utólar gos kommentárjai ennek az alacsony árjegyzésnek. A valóság azonban; hogy az a sok száz és százmil­lió dollár, amellyel az amerikai árakat megpró­bálták alátámasztani, kevésnek bizonyait az árha­nyatlás meggátlására. Az amerikai árhanyatlást főleg kanadai okok idézték elő. Kanadában összedőlnek a farmerek spekulációs kísérletei. A búzát raktározó pool-ok egymásután lesznek fizetésképtelenek és kényszer- eladások révén kénytelenek árukészleteiket érté­kesíteni. ■ f'Cj I if - ; j A déli félgömbön, Argentínában, Ausztráliában és Indiában hat hét múlva megkezdődik az aratás. Mind a három korán arató ország rekordtermést vár megnövekedett vetésterülete mellett. És ugyan­akkor, amikor Argentínában fejvesztve várják a* új termés árproblémáit, a szomszédes Csile olyan búzahiánnyal küszködik, íhogy a hatóságok a ke- nyérjegyrendszert vezették be. Európában; ahány ország, annyiféle árjegy­zés! Egymástól függetlenül csináJődnak a jegyzé­sek, azt lehetne mondani: légüres térben! Anglia az ottawai konferencia eredményeit fogja learatni, amikor gyarmatországaiból folyton csökkenő árak mellett biztosítja szükségletét. Franciaországban kormányintézkedésekkel kell megnyugtatni a termelőket az árhanyatlás okozta izgalmaikban. Németországban már a tőzsde be­zárásánál tartottak, amikor százmillió márkát szavazott meg a kormány intervenciós vásárlá­sokra és raktározás által való áralátámasztásokra. A várható eredményekről e tekintetben igen érde­kes adatokat szolgáltathatna a két esztendővel ezelőtti hasonló magyar akció! Oroszországból nincsenek adataink, de annyi biztos, hogy már nem gondolnak dömpingre. Megégették vele a kezüket a belső ellátás nehéz­ségeivel. Közép-Európában feltörő kosokként ostromol minden vámhatárt a Dunamedence ga- bonaféleslege. Nálunk az utóbbi hetekben nagymértékű ár­hanyatlás következett be az export beszüntetése miatt. A kormánynak az az álláspontja, hogy búzaexportot csak tengerivel kapcsolatosan enge­délyez, mert a búzára a belföldön szükség van. A rozs 7.60 pengős márciusi jegyzése alapja» készáruban szinte megvásárolhatatlan, viszont még mindig a világparitási ár felett áll. ; Nagy segítség lenne a rozs értékesítésénél, ha lisztkeverési rendeletet adna ki a kormány, mert akkor a búza és a rozs keverése által az export mégis elvonhatna a belső fogyasztástól búzameny- nyiségeket, míg az eladhatatlan rozs elhelyezést nyerne az országban, kevert liszt formájában. A kompenzációs üzletek nagyjában le vannak bonyolítva. A gabonatőzsde üzlettelenségét, sivár­ságát az általános árcsökkenés mellett rendkívül idegesíti a bizonytalanság! Félárnál Is olcsóbbal kitönö ipari ős technikai könyvek Baeoaay: Flektromos erőátvitel................... P 6.60 helyeit 1.—P Balogh: Gőzgépek .......................... P 3 — helyett 1 —P Bo oth: Cipészipar ... ....................................P 2.E0 helvett 1.60 P Boaa&nyl: Kőműves és kőfaragó szerkezetek ...P 5.— helyett 3 — P Dubovltz: Szappangyártás ...................................P 4.—helyett 2.—P — Vegy észeti kisipart cikkek gyártása ...P 4.— helyett 2.— P Jaach: Villamosgépkezelők könyve. 2 kötet...P 7.60 helyeit 4.— P Kapna'O Az t-.si könyvkereskedését)-n, VII . Frzséhet kórul iá—21). sz. I

Next

/
Thumbnails
Contents